Munkás, 1903 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

„M­unkásá­ gét mennyire meg­vonták tőle, azzal sem a kormány, sem pedig a hatalom sugaraiban süt­­kérezők, a húsosfazekak mellett állók vagy ülők mit sem törődnek, mivel nem ők érzik meg az ily merényletek következményeit, hanem a nép, melyet amúgy is csak fejőstehénnek te­kintenek. De hát a nép csakugyan arra való, hogy minden szó nélkül a gazdagok pénzeszsákját tömje, ha neki alig van kenyere is? Hát azért kell a mai gazdasági rendszer további f­entar­­tása, hogy a népet pumpolhassák azért, hogy néhány ezer gond- és munkanélküli here éle­tet élhessen milliók szolgalmán? Nem; nem kell az olyan rendszer, melyben a nép ki van­ szolgáltatva egyesek vagy egy osztály önkényé­nek, hanem vesszen, pusztuljon és állíttassék fel a szocziáldemokratikus alapra fektetendő rendszer, melyben osztálykülömbség nem lesz; de nem lesznek herék sem, akik a mások keserves ke­resetén folytatnak mindenben bővelkedő életet. Egyesülésben rejlik az erő. A nemzetköziség. — Irta: Bebel Ágost. Fordította: Argus. — Bár a nemzeti eszme ma még mindenütt uralja a kedélyeket és a jelen politikai és szocziális hatalom­­ fen tartására eszközül szolgál, mert ez csakis a nemzeti­­ sorompókon belül lehetséges, mégis mélyen benne­­vagyunk már a nemzetköziségben. Kereskedelmi és hajózási szerződések, világpostai szerződések, nemzetközi kiállítások, kongresszusok a népjog és nemzetközi erőismertetés ügyében, különféle nemzetközi tudományos kongresszusok és összekötte­tések, nemzetközi expedíc­iók ismeretlen tájak fölku­tatására, egész kereskedelmünk és forgalmunk, de különösen a munkások nemzetközi kongresszusai, a­melyek az új idők előharczosai és a­melyek morális befolyásának lényeges része van abban, hogy a német birodalom meghívására 1890 tavaszán Berlinben egy nemzetközi munkás­védelmi konferenczia megtartása lehetővé vált; mindezek és még sok egyéb élénk tanú­bizonysága a nemzetközi szellemnek, a­mely a külön­böző kultúrnemzetek viszonyaiban, dac­ára nemzeti elzárkózottságuknak, amely mindinkább keresztültöretik érvényesülésre jut. Általánosságban beszélünk, szemben a nemzetgazdasággal, egy világgazdaságról és nagyobb fontosságot tulajdonítunk utóbbinak, mert ennek álla­potától függ egész lényegében az egyes nemzetek jó­léte és fejlődése. Egy igen nagy részét saját terményeink­nek kicseréljük más országok terményeivel, a­melyek nélkül akzisztálni sem tudnánk többé. És amint egy ipar a másik által károsodik, ha egyik életében bénu­lás áll be, éppen úgy jelentékenyen szenved az egyes ország nemzeti produkc­iója akkor, ha a másiké ne­hézségekkel küzd. Az országok egymásközti viszo­nyai daczára minden akadályoknak, mint a háborúk és nemzeti viszálykodások, mind bensőbbé válnak, mert anyagi érdekeik, az összesek közül a legnagyobbak, tartják össze. Minden új forgalmi út, minden javítása valamely eszköznek, minden találmány vagy javulása a termelési proc­esszusnak, a­mely által az áruk olcsóbbá tétetnek, csak megerősíti ezt a bizalmas viszonyt. Az a könnyűség, a­melyet egymástól messze álló országok népei érintkezhetnek, egy újabb és igen lényeges faktor az összeköttetések lánc­olatában. A kivándorlás, a gyarmatosítás szintér, hatalmas ténye­zők. Egyik nép tanul a másiktól, a versenyben mind­egyik a másikat akarja megelőzni. A különféle anyagi produkc­iók kicserélése mellett folytatódik a szellemi termékek kicserélése is, és úgy eredeti nyelven, mint fordításokban. Idegen, élő nyelvek megtanulása milliók szükségletévé válik. Az anyagi előnyök mellett azon-­ban semmi sem járul annyira hozzá az ellenszenvek mellőzéséhez, mint valamely idegen népnek benyomu­lása a nyelvbe és szellemi termékei. Ezen, a nemzetközi létra fokain lefolyó proczesz­­szusnak hatása az, hogy a különböző országok szo­cziális álapotukban mindig jobban és jobban hasonló­nak látják egymást. Előrehaladottabb és éppen ezért mérvadó kulturn nemzeteknél ez a hasonlatosság oly nagy, hogy akinek alkalma volt egy nép szocziális viszonyait tanulmányoznia, azt a főbb dolgokban a többinél szintén fölismeri. Körülbelül úgy, mint a ter­mészetben egyfaju állatoknál a csontváz a szervezet­ben és fölépítésben ugyanaz és a csontváz egyes ré­szeiből az egész állat konstruálható. A további következtetés pedig, hogy ahol ha­sonló természetűek a szocziális alapok, az ebből folyó hatásoknak is ugyanazoknak kell lenniük. Nagy vagyon fölhalmozódása és ennek ellentéte: a tömeg­nyomor, a bérlenyomás, a tömeg szolgasága a gépek alatt, a hatalmat bíró kisebbség uralma a tömeg fölött az ebből keletkező összes következményeivel. A tényekből látjuk, hogy ugyanazok az osztály­ellentétek, a­melyek Németországot keresztüljárják, egész Európát és az Egyesült Államokat is mozgásba hozzák. Oroszországtól Portugáliáig, a Balkántól, Magyarország­ és Oroszországtól Anglia és Írországig az elégedetlenségnek ugyanaz a szelleme mutatkozik, a szocziális fejlődésnek, általános kényelmetlenségnek és széjjelhúzásnak ugyazon szimptómái jelentkeznek. Látszólag különbözőek a föllépésben, a szerint, a milyen a nép karaktere és társadalmi helyzete, de lényegükben ezek a mozgalmak mindenütt ugyanazok. Mély szocziális ellentétek az alapokok. Minden év amelyet ez az állapot tovább tart, megerősíti azt mindig mélyebben, szélesebb körben terjed a társada­­lom testében, míg végül egy alkalom, talán kicsinyes­nek látszó ok az exploziót előidézi és villámszerűen elterjed az egész kulturvilágban és a szellemeket min­denütt pro vagy kontra állásfoglalásra, sorompóba szólítja. És a harcz, az új világ harcza, ellentéte a régi­nek, kigyult. Tömegek lépnek a küzdés színpadára, óriási csoportjával az intelligencziának, folyik a küzdelem, a­melyet a világ még semmiféle harczban nem látott és másodszor hasonlót látni nem fog. Mert ez az utolsó szocziális harcz. És ez a század már nehezen fog lealkonyodni a­nélkül, hogy ez a küzdelem úgy, a­hogy, eldöntve ne lenne. Akkor majd fölépül az uj társadalom nemzet­közi alapon. A nemzetek testvériesülni fognak, kölcsö­nösen kezet nyújtanak és minden igyekezetük oda irányuland, hogy az uj rendet a föld összes népeire kiterjeszszék. Egyik nép nem fog többé a másikhoz .

Next