Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-01-13 / 9. szám

XXIV. évf. 9 szám. Egyes szám ara. 2.— Korona, Csütörtök, 1921, január 13. Kiöliztetésűi árak: Helyben és vidéken Egy évre 340 K, félévra 180 K, évi* 90 K, 9%, hóra 30 K. vár Föistífcai napilap. A Pécsi Szocialista Párt fiivatalos lapja. Telefon szántok. Szerkesztőség: SII n., kiadóhivatalt 376. o. Szerkesztőségi kiadóhivatal: Zrtoglatea 13. szám alatt. A adbtTfir'HVitalos jelentést a b'dapesti törvényszék. Hivatalos jelentést a hivatalos gyilkolásokról. E szerint 17.721 ember ellen indítottak eljárást a kommunizmusban való részvétel miatt. Ezek közül 45 embert ítéltek halálra és 37 esetben hajtották végre. 37 embert akasztottak föl, irtottak ki a gonosztevőknek szánt legmegalázóbb kivégzési móddal. Közel tizennyolcezer per és 37 rendbeli hivatalos gyilkosság egy törvényszék, csak a budapesti törvényszék területén és hatáskörében! Nem is törvény, hanem így puszta miniszteri rendelet útján életbe léptetett gyorsított eljárás szerint. S ezt nevezték ők égalapnak a tömeges gyilkoláshhoz. És büszkén számolnak most ne a budapesti fehér vérebek másfélesztendei munkájuk eredményéről, a mellüket verve, hogy milyen nagyszerűen teljesítették kötelességüket, uraik és saját szikük parancsát s milyen elismerés kell, hogy illesse őket ezért. De ez csak egy, gyilkolásra szövetkezett társaság jelentése a hivatalos hóhéri munkáról. Hol van a többi vértörvényszék, a pestvidéki, a győri, a szolnoki, a talocsai, a szegedi, a sátoraljaújhelyi, kaposvári, szegszárdi, szombathelyi és a többi számtalan bíróság" jelentése az ő hivatalos munkájáról"? Vagy úgy akarják tán föltűntetni a külföld felé, hogy aki első pillantásra futólag olvassa a fönti jelentést, azt úgyse, hogy ez az összes gyilkosországban elkövetett hivatalos gilkolás s a fejét csóválva azt mondja, hogy: Ej, ej, hát ki tiitja azt, hogy ezek a derék Horthy Miklósék olyan szörny fenevadak ? Mi az: 37 kis akartás ? Hol van a többi véreb-hivatalelentése, hivatalos jelentése a hiatalos gyilkolásaikról? Hányszor tizenhétezer „eljárást" indtattak és hányszor harminchét mbert akasztottak fel Hóhérország egész területén ? Hivatalosan! ? És hányszor tízezret fogtak el s börtönöztek be, hányszor százat és ezret vertek agyon eleveen, nem hivatalosan! ? Ötszer leggyilkolt proletárról szólt egy ittos jelentés már hónapokkalelőtt. Csak meggyilkolt ennyi ort. Hát akiket nyomorékra vertek, kasztráltak, elevenen állítotik tüzes vasra, akiket a börtnkben és internált táborokban önyveltek be eltűntek gyanánt! Hol van ezekről a nem hivatalos yilkolásokról a jelentés? Ezekből a számokból készítsenek Horthyék statisztikát s ezekkel érkedjenek a világ burzsoáziája ott, hogy milyen nagyszerű pétit adtak minden ellenforradalomnak ! És minő borzalmas leckét a roletárságnak. Minden gaztett ank tízezer közül ott ég alul a lkünkben, ott forr a gondolataik mélyén s majd egyszer mind ,ámon kérjük a magyar buroáziától. lapért, jan.i. magyarországi kérdésben a magyar kormányhoz intézett jegyzéket Apponyi Albert gróf nevére címezte. Magyar politikai körökben élénk feltűnést keltett az antant eme eljárása, melynek okával nem voltak tisztában. A lapok jelentése szerint e szokatlan eljárásnak az az oka, hogy a szövetségesek mindaddig, míg a magyar békeszerződés ratifikálva nincsen, Apponyi Albert grófot, a magyar békedelegáció elnökét tekintik a magyar diplomácia legfőbb képviselőjének. Az antant eme felfogása újabb bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi magyar kormányt nem ismeri el a magyar nemzet hivatott képviselőjének. Eddig még nem volt példa arra, hogy a szövetségesek bárminő jegyzéket is ne az illető ország kormányához intéztek volna. Magyarországon azonban a kommün bukása óta nem alakult meg olyan kormány, mely az antant megbízottjával, Sir Clarkkal történt megállapodás alapján jött volna létre. Az előző és a jelenlegi kormány is nem foglalja magában az ország lakosságának minden rétegét és az antant ezen legutóbbi eljárása is figyelmeztetés akar lenni, hogy csakis egy demokratikus alapon nyugvó és az összlakosság minden rétegét képviselő kormányt ismer el törvényesnek. (MTÜ.) A magyar kormány előzetes szerződést kötött az orosz szovjetkormánnyal. Budapest, jan. 12. (Éjjeli telefonjelentés ) Mint ismeretes, a magyar kormány elfogadta az orosz szovjetkormány ama felhívását, hogy az elítélt magyar népbiztosok és az orosz hadifogságban lévő magyar tisztek kicserélése ügyében Révaiban tárgyalásokat kezdjenek meg. Orosz részről Litvinov, magyar részről Jungerth külügyi osztálytanácsos vannak a tárgyalások vezetésével megbízva. Teljesen hiteles helyről jött értesítés szerint a magyar kormány már előzetes szerződést kötö az orosz szovjet kormánnyal Koppenhágában. Ez a szerződés magyar részről bizonyos feltételekhez volt kötve, mely feltételeket az orosz kormány mind a mai napig még nem teljesítette. Az orosz hadifogságban lévő, még vissza nem szállított magyar tisztek száma hatezer, míg a legénységi állományú Oroszországban lévő hadifoglyok körülbelül 25—30.000 főre tehetők. Ezek a hadifoglyok minden valószínűség szerint a Fekete-tengeren át térnek vissza. (MTI ) Ék magyar szociáldemokrata párt nem tárgyal a kormánnyal. Pécs, jan. 12. A budapesti lapok nyomán mi is közöltük az elmúlt napokban, hogy a Telekykormány újból tárgyalni akar a szociáldemokrata pártvezetőséggel. Azóta ez az ügy hallgatott, míg most a vasárnapi „Népszava" közöl erről egy erősen megcenzúrázott cikket, melynek ki nem cenzúrázott része a következőképpen szól: „A napilapok különféle variációkban említést tettek arról, hogy a szociáldemokrata párt tárgyalásokat folytat a kormánnyal. Arról is írtak, hogy ezeket a tárgyalásokat Peyer Károly fogja vezetni, aki egyenesen ebből a célból Budapestre jön. Ezekre a lapközleményekre vonatkozóan a párttitkárság a következő nyilatkozatot teszi közzé: — „A polgári lapok által hangoztatott és Peyer Károly személyével kapcsolatos tárgyalásokból egy szó sem felel meg a valóságnak. A szociáldemokrata párt ügyeit a pártvezetőség tagjai intézik. Köztudomás szerint a pártvezetőség tagjai Budapesten vannak és senkit sem bíztak meg a külföldön tartózkodók közül azzal, hogy a párt nevében a magyar kormánnyal tárgyaljanak.“ A cikk további részét a cenzúra, nem tudni mi okból, törölte. Az „Új Nemzedék" is foglalkozok a kérdéssel, és pedig ez egy másik, meg nem nevezett párti- vezetőségi tag nyilatkozatát közli, mely következőképpen szól: — „Tárgyalásra a szociáldemokrata párt és a kormány között egyelőre szükség nincsen. A szociáldemokrata párt, miután a kormánnyal közölt tárgyi feltételeit nem teljesítették, a passzív rezisztencia álláspontjáról nem mond le, a maga részéről a megegyezésre nem helyez súlyt és semmiféle kezdeményező lépést nem tesz.“ Ebből a nyilatkozatból az tűnik ki, hogy Vancákék nem utasítják vissza Horthy kezét, ha a „kezdeményező lépést" azok megtennék. o o o VOlU V _____ . . vörös és fehér bolsevizmus között. Hasonlítsuk össze a kettőt, hogy melyik érdemesebb arra, hogy rémnek nevezzék. A vörös"e, mely másfél évvel ezelőtt Magyarországon élt rövid ideig, vagy a fehér, amely amannak bukása óta boldogítja a magyar népet. A vörös bolsevizmus — igaz — elővette a kizsákmányolási lehetőséget nyújtó vagyont és tőkét a burzsoáziától, ennél többet nem is tett volna, tehát nem gyilkol, nem börtönöz, ha a burzsoázia és annak félrevezetettjei nem emelnek fegyvert ellene, ha tiszteletben tartják törvényeit, rendjét, békéjét ha nem zavarják. A fehér bolsevizmus ezzel szemben nem nézte és nem keresi, hogy vétett-e valamit a munkás a szent magántulajdon és a kizsákmányolók osztályuralma ellen. Elég, ha munkás valaki ahhoz, hogy bebörtönözzék, felkössék, vagy legalább is internálják. A burzsoázia évezredeken át vétkezett sokat és kimondhatatlant a proletariátus ellen, a vörös bolsevizmus azért nem bántotta személyileg, nem vonta felelősségre egyénileg a burzsoáziát, csak a vagyonát vette el és adta a köznek, azoknak, akik dolgoznak s nem csak dolgoztatnak és henyélnek. A vörös bolsevizmus néhány tucat tényleges lázadó ellen hozott halálos ítéletet, a fehér bolsevizmus ezreket veretett agyon ártatlanul és ma is tízezreksínylődnek a börtönökben és internált táborokban csak azért, mert munkások, esetleg szocialisták. Ha tehát erről az oldaláról vizsgáljuk a dolgokat, rájöhetünk, hogy a fehér bolsevizmus, melynek Horthy a feje, lényegében nem is hasonlítható Kun Béla bolsevizmusához, mely mint államrend állt olyan jogalapon, mint Horthy bolsevizmusa, de a gonosztettek elkövetése terén Horthy bolsevizmusa felülmúlja Kun Béla bolsevizmusát, de felülmúl minden képzeletet. Horthy bolsevista rendje maga egy roppant bűnhalmaz még a polgári jogrend és törvények szempontjából ítélve is. A hatalmat nem a néptől kapta a Horthy-rezsim, hanem a kiváltságosok kis csapatának fegyveres bandája ültette bele ebbe a hatalomba. A nép le akarta rázni magáról a feudálisok, kizsákmányoló kapitalisták és főpapok uralmát, de nem akarta legyilkolni, csak dologra kényszeríteni az eddig dologtalan burzsoáziát. Ez tehát emberi joga volt a népnek, amiért nem járhatna bitó és börtön még a győztes ellenforradalmi burzsoáziától sem, ha ebben a burzsoáziában volna legalább annyi emberi érzés, annyi jogtisztelet és igazságosság, mint a győztes proletáriátusban volt. A burzsoázia azonban aznárként divingvál, mint a proletár. Előtte nem"