Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-04-12 / 82. szám

XXIV, évf. 82 szám. Kedd, 1821. április 12. ) M­­JMKI EISflsstási árak. Halyben és «Idákén­­ E*y évra 480 K, fálásra 240 K, nagyad­évre 120 K, fj kára 40 K,­­ * . - -, :" " Politikai napilap: A Piesi Szociálista Párt hivatalos lapjaa Tilsson számok. Sinkesztőn­yi 541. SS., kiadóhivatal: 376. sz. SiszkeazMsóz­sa kiadóhivatal, Zrinyi­ utca 13. szám alatt. El velük i­ s Közel két éve mondja, sürgeti, követeli Pécs és környékének munkássága az egész megszál­lott terület dolgozóinak nevében is, hogy az a gyilkos uralom, az a bűnszövetkezet, amely odaát nyomorítja azt a szerencsétlen országot, nem kell sem testének, sem lelkének, s bár ragaszkodik a trianoni békeszerződéshez, ,de addig, amíg az a rémuralom­­ in­tézi Magyarország sorsát, nem kiván az alatt az uralom alatt élni, tiltakozik az ellen, hogy a gyilkosok ide betegyék a lábu­kat s mindaddig a megszállás fentartása mellett foglal állást. Közel két éve mondjuk, követel­jük, hogy a túl garázdálkodó politikai rablóbandát el kell sö­pörni a helyéről. El kell söpörni elsősorban azért, hogy rémtetteik végtelen sorozatának véget ves­znek s a dolgozók ezreinek tö­bbi legyilkolása lehetetlenné­­vik, de el kell söpörni azért , mert amíg ez a középkori sölőlovaghad a helyén marad, Középeurópának nem lehet nyu­galma tőlük. Nem hittek nekünk. Az európai reakció, de az utódállamok is tűrték a legborzalmasabb ember­mészárlást, mert ez még mindig kedvesebb volt nekik, mintha a proletáruralom maradt volna meg Magyarországon. Most az­után Horthyék hálából beleha­­raptak az utódállamokba is Pécs és környékének munkás­sága hatalmas gyűlésre jött egyben újból, hogy ismételten meg­következett, a rablólovagok cini­kusan oldalba rúgták titkos pat­­rónusaikat is. Rámutasson és sürgesse, követelje újból, azt a garázdálkodó rémuralmat most már valóban el kell távolítani a helyéről, mert ha most sem te­szik ezt meg, merényletüket megismétlik, a bombát újra ba­rátaik arcába fogják majd vágni. Nekünk természetesen most sem az fáj, hogy ezek a gonosz­tevők a polgári Középeurópa el­len akartak merényletet elkövetni. Nekünk most is az fáj égően s az adta a követelő,­ harsogó szót ájkunkra az eltávolításukra, hogy kalózpolitikájukkal testvéreink ez­reit taposták vértengerbe és mil­ióit kötötték újra középkori szolgaság gúzsába, s mi ezeket akarjuk fölszabadítani. De ezek­ben a pillanatokban a sértettek, a vádlók nem csak mi vagyunk, hanem azok a környező polgári államok is, amelyek eddig tűrték, sőt dédelgették Horthyék ural­mát. S ahogy a mi számunkra élet-halél kérdés a fehér terror rémuralmának elsöprése, éppen kcse a mostani merényletet el­­lene elkövető egész kurzusnak, politikai kalózhadnak az eltávolí­tása. S ha nekik még ezek után is az marad a politikájuk, hogy inkább Horthyt támogatni, mint egy proletárszabadság felé törő demokráciának helyet engedni, akkor vétkezzenek csak önmaguk ellen. Horthyék igen hamar be­léjük fognak harapni másod­szor is. A­ pécsi proletárság pedig ez után sem fogja abbahagyni egy pillanatra sem a harcot testvérei­nek gyilkosai ellen s erre a harcra a legszélesebb körű mozgási és agitációs szabadságot követeli magának nemcsak itt Pécsett, hanem az egész megszállott te­rületen. Ha az utódállamok nem mernek Horthyékhoz nyúlni, ad­­ják meg a lehetőséget Pécs és Baranya dolgozóinak, hogy ők küzdhessenek minden erővel a közös ellenség ellen. Eh­hez azonban minden eszköz szükséges. Forradalom Angliában. A sztrájkolók több városban magukhoz ragadták a hatal­­mat. — Bolsevista terror „dühöng” a bányavidékeken. — A vasutasok és szállítómunkások csatlakoztak a sztrájkhoz. London, ápr. 10. A vasuta­sok és szállítómunkások elhatá­rozták, hogy csatlakoznak a bány­ászsztrá­­­khoz. Amsterdam, ápr. 10. Angliá­ból olyan hírek jönnek, hogy Észak-Anglia különböző részein a nagyarányú forradalmi mozga­lom egyre terjed. A kormány kénytelen volt a legnagyobb­­arányú katonai akcióhoz nyúlni. Wales és Skócia összes bányáiban bolsevista terror uralkodik. A sztrájkolók és katonaság között harcok folynak. London, ápr. 10. A bányá­szokkal való megegyezésre semmi kilátás. A szakszervezetek szö­vetsége elhatározta, hogy ha a megegyezés vasárnap létre nem jön, akkor vasárnap éjfélkor kimondják az általános sztráj­kot. A kormány a skót bánya­vidéken kihirdette az ostrom­állapotot, és a rögtönbironykodást. A brilajfcolók is,­ több ,másul­tt magukhoz ragadták a hatalmat és kikiáltották a köztársaságot. A kormány katonaságot küldött a sztrájkolók ellen, a hadsereg és haditengerészet tartalékait behívták. London, ápr. 10. London helyőrségét mozgósították.Vidék­­ről erős lovas és gyalogos csapa­tok vannak útban a főváros felé : A főommunistaellenes rendelet vitája az­­ S. H. S. parlamentben. r^tTM°6rea’meamold^Ink ' bí Drhokovic. balozm­aniuter »«»v olt Markovic, intar­pellációjára. Beograd, ápr. 10. A parla­ment szombati ülésén délután 4 órakor Draskovics belügy­miniszter válaszolt Markovics Szima kommunista képviselő interpellációjára. Közel 5 órás beszédben azt fejtegette, hogy a történelem legnagyszerűbb tüne­ménye a kommunizmus és bolse­­►vizmus­ Európa ellene foglalt állást. A jugoszláv kommunis­ták a beogradi kongresszusukon még megőrizték az állam nem­zeti jellegét, a vukovári kong­resszus azonban már csatlako­zott a III. Internacionáléhoz. A mai alkotmányosság és a kommu­nista programm között kellett választani. A Vesznics-kormány az előbbit választotta és kiadta ismert kommunistaellenes rendeletét. A jugoszláv kommunisták kémeket állítottak a hadügyminiszté­riumba, az állami hivatalokba, a postára és az összes állami intézményekbe. Azután rátér a horvátországi mozgalmakra, azt fejtegeti, hogy agitátoraik nanait sisuprcack­eppolii k­icji,v­gy­ ti,­ogy az utódállamoknak, köztük a legtöbbje Magyarországon ta­ Jugoszláviának is élet-halálkén­t n­lte meg a bolsevizmust. Az lolt a feladatuk, hogy a magyar és orosz állapotokat kívánatos­nak tüntessék föl. Az SHS­ államban vörös gárdákat szer­veztek. Az így elért eredmény elszédítette őket és elhatároz­ták, hogy a közvetlen aktivitás terére lépnek. Pavlovics kommu­nista akkor már a közvetlen harcról beszélt. Az ő agitációjuk eredménye volt a szlovén bányászsztrájk is, valamint a készülő vasutassztrájk. A kor­­mány ezek után kénytelen volt kiadni ellenük a rendeletét. Markovics egyetemi tanár, kommunista képviselő nem veszi tudomásul a választ. Kijelenti, hogy a kommunisták nem akar­tak vért ontani. Rámutat arra, hogy Budapesten egy csepp vér nélkül kiáltották ki a diktatúrát. Ezután még az összes pártok szónokai fölszólaltak, majd szava­zásra került a sor, a kommu­nista ellen­es rendelet ellen szavaztak a kommunisták, a szociáldemokraták, az agrárpárt egy része és egy radikális. A többség elfogadta a rendeletet. Az ülés éjjel 2 órakor ért véget. A magyar kormányválság Budapest, ápr. 10. A politikai helyzet úgy alakult, hogy a Teleki kormány egyelőre marad, csupán részleges változások lesz­nek a kormány összetételében. A külügyminiszteri tárcát Teleki veszi át, a nemzetgyűlés a jövő héten összeül. A pártok elhatározták, hogy a királykérdést továbbra is kikapcsolják (!?) és Károly itt tartózkodásával kapcsolatos vitát leveszik a napirendről. A királyság pártja nyilatkoza­tot közöl a lapokban hogy a magyar királyság helyreállításáért küzd tovább is és a személyi kér­dés megoldását a parlamentre bízza. Visszavonják • SHS* gabonakiviteli tilalmat* Beograd, ápr. 10. Beavatod politikai és pénzügyi körökben az a hír van elterjedve, hogy a kormány a gabonakivitel tilalmára vonatkozó rendeletet visszavonja Valesztnunek b­ulák, hcuf - kormánynak erre vonatkozó ren­delete már a legközelebbi na­pokban meg fog jelenni. A görögök veresége- Pária, ápr. 10. Konstanti­nápolyból jelentik: A görög csa­patok Bruss mögé vonultak vissza. A törökök üldözik a visszavonuló görögöket. Kemal pasa repülői elvágták a vissza­vonuló görögöket Irénjüktől. A kemalisták kétezer foglyot ejtet­tek. — Működik a burzsoázia­i vértörvényszéke Német­országban. Halle, április 10. A lezajlott kommunista lázadás egyik vezé­­rét, Jákobot halálra ítélték. Az utóállamok konferenciája Róma, ápr. 10. Az olasz „Tribuna“ írja, hogy az S. H. S. delegátusok részvétele az utód­államok római koherenciáján nagy fontossággal bír, mert Beográdban a sevrcai békét még nem ratifikálták. Azt hiszik hogy Rómában ki fog dombo­rodni, Olaszország és Jugoszlá­via teljes szolidaritása. A római konferenciától függ, hogy a volt oszt­rák magyar monarchia te­rületéből részt kapott államok képesek­­ érdekeiket összhangb­a hozni és egységesen föllépni követeléseik teljesítése végett. Az olasz forradalom. Lugano, április 10. Ferriben nagyarányú kommunista össze­esküvést fedeztek föl. Számos bomba merényletet akartak el­követni. A merényletekre anarchista vállalkozott.

Next