Művelődés, 1958 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám
10 aztuulő képzőmű.otit til alkotnwi (KIÁLLÍTÁS A SIMU-MÚZEUMBAN) A Kultúra Hónapjának egyik legjelentősebb eseménye, a Simu-múzeumban rendezett kiállítás volt. Ezen a kiállításon az utolsó tíz évben alkotott legkimagaslóbb képzőművészeti alkotásokat próbáltak összeválogatni a zsűri tagjai, hogy erre az időszakra áttekintő képet adjanak képzőművészetünk fejlődéséről. . kiállítás rendezőinek ez a törekvése nagyobb részt sikerült. Igaz, hogy a szűkös lehetőségek, — a múzeum nem rendelkezik hasonló igényű kiállítás számára megfelelő falfelülettel — nem engedték meg, hogy az egyes művészek teljes számban mutassák be legérdekesebb alkotásaikat, mégis az egész anyag jellemzően tükrözi az utat, amelyet szocialista realizmusra törekvő képzőművészetünk megjárt. A kiállított festmények, szobrászmunkák és grafikák szemléletesen fejezik ki azt a viharos küzdelmet, amelyet a tíz esztendő folyamán az egész ideológiai arcvonalon, s így a képzőművészetben is meg kellett vívni a néptől idegen áramlatokkal, egy túlsúlyban szocialista eszmeiségű művészetért. A román művészet legjobb realista tanulságai — mint Grigorescu, Andreescu és Luchian hagyományai — hatásukban megmutatkoznak egész képzőművészetünkben, de merőben új, a szocialista eszmeiségnek és a különböző alkotói egyéniségeknek megfelelő kifejezésben. Művészeink általában az egyetemes művészet realista hagyományaiból is merítettek és elsősorban a szocialista tartalom és azt kifejező formányelv egységének nagy művészi kérdésében, a szovjet művészettől tanultak nagyon sokat. .. Simu-múzeumi kiállítás valóságos képet nyújt az elmúlt tíz év nehézségeiről. Az egyes műtárgyakat szemlélve, jól követhetjük a fejlődést a kezdet nehézségeit és a kilengéseket, amlyek az újtartalmú realizmus kutatása során törvényszerűen adódtak. A helyes megoldás útjáról művészetünket néha a naturalizmus, az édeskés, valóságot meghamisító idillikus irányzat, máskor formalista hatás, vagy az eszmei igéytelenség akarta eltéríteni célkitűzésétől. Ezek a jelenségek azonban időlegesek, legtöbbször a művészi kísérletezés járulékai — legfőként, ha a kiállításon nyert összbenyomást tekintjük. Meglepő és örvendetes az egyes művészi múlttal rendelkező alkotók fejlődése az elmúlt tíz év folyamán. Jóleső érzés látni, hogy olyan nagyrészt kialakult egyéniségek, mint a festészetben Al. Ciucurencu, Corneliu Baba, Szőnyi István, Miklóssy, szobrászok mint Anghel, Vida Géza, Irimescu, vagy grafikusok mint Perahim, Jiquidi, Kazár László, milyen nagy mértékben tökéletesítették mesterségbeli tudásukat, s milyen jelentős mértékben tágult művészi szemléletük, mennyire az ember humánus és realista ábrázolása került érdeklődésük központjába. Egészen biztos, hogy a szocialista realizmusra való törekvés nélkül, művészetünkben soha(Folytatás a hátsó borítólap belső oldalán) CIUCURENCU Ana Ipătescu Felvitelünk a képzőművészeti kiállítás egyik terméről készült