Művelődés, 1959 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1. szám

EGY MŰKEDVELŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL /­ Magyar Autonóm Tartományban a /-% rajom művelődési házak az idén rendeztek először muneavelő képző­művészen maliit­ást. ldpben elsőnek a C­sík rajom művelődési ház mutatta be a rajon területén szétszórtan élő műkedvelő festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek és fényképészek alkotásait. Ezzel a kiállítással kapcsolatban olyan kérdések merültek fel, amelyek minden rajonra vonatkoztatva ál­talánosíthatók. Kiderült, hogy amíg a rajon területén egyetlen képzőművészeti főiskolát végzett rajztanár él, - aki alkotó munká­val keveset foglalkozhat - addig a falvak­ban szétszórtan legalább sop földműves, tanító, orvos, munkás, kisiparos és tisztvi­selő foglalkozik időnként a képzőművé­szetek valamilyen ágával. Közülük igen so­kan művészi érzékkel örökítettek meg jele­neteket, arcképeket, de elég sokan ábrázol­tak, olcsó reprodukciók nyomán cigány­lányokat, hollandiai és naplementés, vagy holdvilágos tájakat is. Ez utóbbiakkal kap­csolatban bíráló cikk jelent meg a sajtó­ban, s ez elkedvetlenített egyeseket. A kiállítás megrendezése előtt pedig a ra­joni művelődési ház munkatársai sem kö­zölték a kiállítókkal a beküldött munkák­ról kialakult véleményüket, hanem egy tar­tományi bíráló bizottságtól várták azt. Ők is attól féltek, hogy a hibák feltárásával megbántják azokat az embereket, akik a képzőművészetben lelik kedvüket. Való­színű, ugyanilyen ok miatt kerültek be hasonló művek az Udvarhely és Gyergyó rajoni művelődési házak kiállításaira is. A rajoni művelődési házak feladata pedig az, hogy a kulturális nevelés minden eszközé­vel emeljék a műkedvelők művészi-szakmai színvonalát, fejlesszék ízlését és a helyes tájékozódás céljából alakítsák eszmei-poli­tikai szemléletüket. Nem szabad szem elől téveszteniök, hogy a műkedvelők a művé­szetek agitátorai, terjesztői a tömegek kö­zött. A fenti hibákkal kapcsolatban pedig minden esetben megfelelő formában, de rá kell mutatni, a giccs és a műalkotás kö­zötti különbségre. Meg kell mutatni, hogy a művészi képzelet forrása is csak a valóság lehet. Ennek a meg­ismeréséhez és ábrázolásához pedig csak a természet utáni biztos rajztudáson keresz­tül lehet eljutni, és aki csak valamennyire is szereti a művészetet, és foglalkozni akar vele, az nem sértődik meg egy ilyen ta­nácsért, különösen ha ez állandó és rend­szeres segítségadóvá is válik. Márpedig nem lehet lebecsülni azt a segítséget, ame­lyet hivatásos képzőművészeink a műked­velőknek nyújtottak. Kézdivásárhelyen pél­dául Kosztándi Jenő festőművész előbb az IMSz rajoni bizottsága támogatásával, majd a rajoni művelődési házban szervezett rend­szeresen működő képzőművészeti kört, melynek tagjai módszeresen sajátítják el a rajzolás-festés alapismereteit, a művé­szettörténeti és az esztétikai ismereteket. Hasonlóan jól megszervezett, de nagyobb múltú kör működik Marosvásárhelyen a Szakszervezetek Művelődési Házában Zol­­csák Sándor festőművész vezetésével. Csík­szeredában Kovács Dénes múzeum-igaz­gató, rajztanár, Székelyudvarhelyen pedig Sepsi Lajos festőművész nyújtott időnként segítséget egyes műkedvelőknek. Folyamat­ban van a rendszeres szakmai segítség­­adás megszervezése a sepsi, a gyergyó­­szentmiklósi, a székely­ke­reszt­úri és erdő­­szentgyörgyi rajoni művelődési házak ke­retében is. Keveset tesz ezen a téren a Maros rajoni és semmit sem tesz a Ré­gen és Hévíz rajoni művelődési ház. A rajoni művelődési házak kiállítási anyagából és a szórványosan élő műkedve­lők munkáiból rendezte meg a Népi Alko­tások Tartományi Háza a tartományi mű­kedvelő-képzőművészeti kiállítást, amelynek tíz nap alatt közel ötezer látogatója volt. A kiállítás képanyagán megmutatkozott, hogy alkotóik eddig főleg tájképek és csendéletek festésével foglalkoztak, és eb­ben egyesek már bizonyos rutinra is szert tettek. Ezért sok esetben nehézkes az em­beri alakok és arcképek ábrázolása. Álta­lános elismerésben részesültek: Gámentzy Zoltán, Hidi József, Kádái Zoltán, Kiss Árpád, Fodor Albert, Sinka Irén, Antal Ignác, Plájás György és mások munkái. A grafikában, általában elismerés illeti a kézdivásárhelyi kör tagjainak tevékeny­ségét. Munkájukból kitűnik, hogy komoly szándékuk a művészi színvonal állandó emelése. Az egész kiállítás célkitűzéseit azonban a legjobban Cengher Ilié lövezi (Folytatás a hátsó borítón) FODOR A. Erdőlő székelyek (A HIDI J. Csatornaszerelő munkások (A marosvásárhelyi kiállítás anyagából.A marosvásárhelyi kiállítás anyagából.)

Next