Művelődés, 1959 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám
EGY MŰKEDVELŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL / Magyar Autonóm Tartományban a /-% rajom művelődési házak az idén rendeztek először muneavelő képzőművészen maliitást. ldpben elsőnek a Csík rajom művelődési ház mutatta be a rajon területén szétszórtan élő műkedvelő festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek és fényképészek alkotásait. Ezzel a kiállítással kapcsolatban olyan kérdések merültek fel, amelyek minden rajonra vonatkoztatva általánosíthatók. Kiderült, hogy amíg a rajon területén egyetlen képzőművészeti főiskolát végzett rajztanár él, - aki alkotó munkával keveset foglalkozhat - addig a falvakban szétszórtan legalább sop földműves, tanító, orvos, munkás, kisiparos és tisztviselő foglalkozik időnként a képzőművészetek valamilyen ágával. Közülük igen sokan művészi érzékkel örökítettek meg jeleneteket, arcképeket, de elég sokan ábrázoltak, olcsó reprodukciók nyomán cigánylányokat, hollandiai és naplementés, vagy holdvilágos tájakat is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban bíráló cikk jelent meg a sajtóban, s ez elkedvetlenített egyeseket. A kiállítás megrendezése előtt pedig a rajoni művelődési ház munkatársai sem közölték a kiállítókkal a beküldött munkákról kialakult véleményüket, hanem egy tartományi bíráló bizottságtól várták azt. Ők is attól féltek, hogy a hibák feltárásával megbántják azokat az embereket, akik a képzőművészetben lelik kedvüket. Valószínű, ugyanilyen ok miatt kerültek be hasonló művek az Udvarhely és Gyergyó rajoni művelődési házak kiállításaira is. A rajoni művelődési házak feladata pedig az, hogy a kulturális nevelés minden eszközével emeljék a műkedvelők művészi-szakmai színvonalát, fejlesszék ízlését és a helyes tájékozódás céljából alakítsák eszmei-politikai szemléletüket. Nem szabad szem elől téveszteniök, hogy a műkedvelők a művészetek agitátorai, terjesztői a tömegek között. A fenti hibákkal kapcsolatban pedig minden esetben megfelelő formában, de rá kell mutatni, a giccs és a műalkotás közötti különbségre. Meg kell mutatni, hogy a művészi képzelet forrása is csak a valóság lehet. Ennek a megismeréséhez és ábrázolásához pedig csak a természet utáni biztos rajztudáson keresztül lehet eljutni, és aki csak valamennyire is szereti a művészetet, és foglalkozni akar vele, az nem sértődik meg egy ilyen tanácsért, különösen ha ez állandó és rendszeres segítségadóvá is válik. Márpedig nem lehet lebecsülni azt a segítséget, amelyet hivatásos képzőművészeink a műkedvelőknek nyújtottak. Kézdivásárhelyen például Kosztándi Jenő festőművész előbb az IMSz rajoni bizottsága támogatásával, majd a rajoni művelődési házban szervezett rendszeresen működő képzőművészeti kört, melynek tagjai módszeresen sajátítják el a rajzolás-festés alapismereteit, a művészettörténeti és az esztétikai ismereteket. Hasonlóan jól megszervezett, de nagyobb múltú kör működik Marosvásárhelyen a Szakszervezetek Művelődési Házában Zolcsák Sándor festőművész vezetésével. Csíkszeredában Kovács Dénes múzeum-igazgató, rajztanár, Székelyudvarhelyen pedig Sepsi Lajos festőművész nyújtott időnként segítséget egyes műkedvelőknek. Folyamatban van a rendszeres szakmai segítségadás megszervezése a sepsi, a gyergyószentmiklósi, a székelykeresztúri és erdőszentgyörgyi rajoni művelődési házak keretében is. Keveset tesz ezen a téren a Maros rajoni és semmit sem tesz a Régen és Hévíz rajoni művelődési ház. A rajoni művelődési házak kiállítási anyagából és a szórványosan élő műkedvelők munkáiból rendezte meg a Népi Alkotások Tartományi Háza a tartományi műkedvelő-képzőművészeti kiállítást, amelynek tíz nap alatt közel ötezer látogatója volt. A kiállítás képanyagán megmutatkozott, hogy alkotóik eddig főleg tájképek és csendéletek festésével foglalkoztak, és ebben egyesek már bizonyos rutinra is szert tettek. Ezért sok esetben nehézkes az emberi alakok és arcképek ábrázolása. Általános elismerésben részesültek: Gámentzy Zoltán, Hidi József, Kádái Zoltán, Kiss Árpád, Fodor Albert, Sinka Irén, Antal Ignác, Plájás György és mások munkái. A grafikában, általában elismerés illeti a kézdivásárhelyi kör tagjainak tevékenységét. Munkájukból kitűnik, hogy komoly szándékuk a művészi színvonal állandó emelése. Az egész kiállítás célkitűzéseit azonban a legjobban Cengher Ilié lövezi (Folytatás a hátsó borítón) FODOR A. Erdőlő székelyek (A HIDI J. Csatornaszerelő munkások (A marosvásárhelyi kiállítás anyagából.A marosvásárhelyi kiállítás anyagából.)