Művelődés, 1961 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ OKTATÁS- ÉS M­Ű­V­E­L­Ő­D­É­S­Ü­­G­Y­I MINISZTÉRIUM ÉS AZ RNK SZAKSZERVEZETEI KÖZPONTI TANÁCSA HAVI FOLYÓIRATA XIV. évfolyam 1961 január TÁNTORÍTHATATLANUL BÍZUNK A BÉKE ÉS A KOMMUNIZMUS ÜGYÉNEK DIADALÁBAN Beléptünk az 1961-es esztendőbe. A népek, évről évre, ahogy közelebb ke­rülünk a történelem újabb évezredé­hez, látják, miképp sokasodnak a bé­kéért, a társadalmi haladásért vívott, egyre fokozódó harcok gyümölcsei. Az 1960-as év nem hazudtolta meg az előtte lepergett esztendőket és maga is új sikerek határköve volt az agresz­­szív imperialista erők ellen, a népek függetlenségéért, a nemzetközi együtt­működés légkörének megteremtéséért, az egyre szépülő jövő építéséért foly­tatott küzdelemben. A kommunista­­és munkáspártok kép­viselői Moszkvai Énekezletének doku­mentumai kifejezésre juttatják a világ dolgozóinak legnem­esebb eszményeit s minden nép számára megvilágítják az utat a jelenlegi nemzetközi helyzet tel­jes megismeréséhez, a béke és a kom­munizmus ügyének diadalához. Hazánk kommunistái és széles dolgozó töme­gei — akárcsak a világ többi orszá­gának dolgozói — élénk érdeklődés­sel fogadták az Értekezlet Nyilatko­zatát és a világ népeihez intézett Fel­hívást, amelyekben az összes kommu­nista és munkáspártoknak, s a nem­zetközi kommunista mozgalom élcsa­patának, a Szovjetunió dicsőséges Kom­munista Pártjának kollektív bölcsessége ölt testet. A Nyilatkozat a marxizmus­­leninizmus értékes továbbfejlesztését je­lenti, új, rendkívül jelentős következ­tetésekkel gazdagítja a forradalmi gondolkodás kincsestárát. A Felhívás lángoló szózat, amely átfogó harcra szólítja a világ népeit a béke megvé­déséért, az új világháború veszélye ellen. A Moszkvai Értekezlet Nyilatkozatá­nak tanulmányozásakor elsősorban ko­runk tudományos jellemzése ragadja meg figyelmünket. A Nyilatkozat ér­tékelése szerint korunk a két ellenté­tes társadalmi rendszer harcának kor­szaka, szocialista és nemzeti felszaba­dító forradalmak korszaka, az impe­rializmus összeomlásának és a gyar­mati rendszer felszámolásának, egyre több nép szocialista útra térésének, a szocializmus és a kommunizmus világ­méretű diadalának a korszaka. Korunk fő jellegzetessége — hangsú­lyozza­ a Nyilatkozat —, hogy a szo­cialista világrendszer az emberi társa­dalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Ez a következtetés rendkívül nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi, hogy a mai világot foglalkoztató leglé­nyegesebb kérdésekben a leghelyesebb, az egyedüli tudományos, a marxista­­leninista álláspontra helyezkedjünk Éj szakasz következett be a ka­pitalizmus általános válságának fejlő­désében. Ezzel szemben hatalmas vi­rágzásnak indultak a szocialista világ­­rendszer erői és erőforrásai. A szocia­lista világrendszer új fejlődési szaka­szára jellemző, hogy a Szovjetunióban javában folyik a kommunizmus álta­lánosan kibontakozó építése, a szocia­lista tábor többi országa sikeresen rak­ja le a szocializmus alapjait, sőt kö­zülük egyesek már a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába lép­tek. Az új körülmények között szilárd alapra épül az Értekezletnek az a megállapítása, hogy a háború elkerül­hető. Ez az értékelés nem az imperia­lizmus agresszív jellegének tagadásá­ból indul ki, hiszen az elmúlt hetek­ben az ENSZ ülésszakán történtek épp úgy mint az Algériában, Kongóban, Laoszban és másutt lezajlott esemé­nyek is arról tanúskodnak, hogy az imperialisták — főként az agresszió vezető erejét képviselő amerikai impe­rialisták — kardcsörtető politikát foly­tatnak, szorgalmazzák a fegyverkezést, háborús tűzfészkeket teremtenek szerte a világon. De napjainkban az impe­rializmussal és agresszív terveivel szemben olyan erők állnak, amelyek élen a szocialista táborral, megfékez­­hetik az agressziót, hatékonyan harcol­hatnak az imperialista ármánykodók ellen. A háború elkerülhetőségének esz­méje a marxi-leniai elmélet hatalmas mozgósító erejét tanúsítja ; ez az esz­me fellelkesíti a népeket, megszilárdít­ja saját erejükbe vetett bizalmukat, megdönti a háború végzetszerűségének nézetét, megtöri az emberek háborús veszéllyel szembeni passzivitását. En­nek az eszmének a valóra váltása megköveteli, hogy a béke védelmezői­nek százmilliós tömegei fokozott éber­ségről tegyenek tanúságot. A kommu­nista és munkáspártok képviselőinek Értekezlete a háború és a béke kérdé­seiről szóló következtetéseiben ismétel­ten kinyilvánította, hogy a szocializ­mus szervesen összefügg a béke meg­védésének ügyével, mert — amint azt a Nyilatkozat is kidomborítja — „a kommunisták történelmi küldetésüket

Next