Művészet, 1989 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1. szám
Felkiáltójelek Sós László és Kemény Éva kiállítása Sós László és Kemény Éva grafikusművészek kiállításán a pályájukat jellemző plakátok kaptak helyet. Bemutatott műveik a környezet- és természetvédelem témaköréhez kapcsolódnak. Ez a téma, mely kivétel nélkül közvetlenül érint minden embert, igényli is a plakát műfaját, hogy általa a legközérthetőbb művészi eszközökkel nyerjen megfogalmazást a sokak befogadására számító gondolat, a félelem, a nyugtalanság, a bizonytalanság. A témának és a műfajnak megfelelően a kiállítás installációja háromszög alaprajzú hirdetőoszlopokból állt. Ezeken helyezkedtek el a munkák. A kiállítóteremben, a hirdetőoszlopok sűrűjében haladva azt érezhettük, hogy e speciális utcai építménytípusnak ilyen nagy mennyiségű megjelenése, a rajta szereplő hirdetés, felhívás fontosságát fokozza. Ennek az installációs elemnek az ismétlése összhangban van azzal is, hogy a plakát csak sokszorosítással töltheti be funkcióját. Nem várhatja meg, hogy az érdeklődők rátaláljanak a kiállítótermek falai között, hanem elébe Üvegszobrok megy a befogadóknak. A plakát megjelenésével olyan helyzetbe kerül a látogató, melyben nem kerülheti ki a képes, szöveges falragasz által közvetített gondolatokat, felhívást, a kérdésre a válaszadást, választást. Amint a plakát műfaját az egyediséggel szemben a sokszorosítás jellemzi, úgy az egyes alkotásokon is feltűnő szerepet kap az ismétlés művészi eszköze. A különböző motívumok szín-, méret- és faktúrabeli módosulásainak szerepeltetése ugyanazon a munkán, érzékelteti az adott jelenség alakulásának folyamatát, általában a pusztulást, a széthullást. A kompozíciós elemek módosult variációinak egymáshoz való viszonya a pusztulás okát is érzékelteti. Ugyancsak ezt segíti elő a különböző típusú jelenségek társítása: gyár - erdő, sziluett - részletgazdag rajz, városi épületek - hulladékhegyek stb. Egy fölbomlott s még meg nem újult értékrend következményeit jelzi az egyes motívumokhoz tartozó léptékek felcserélése (például emberméretű cipő - cipőméretű ember stb.) vagy az anyagnak és a hozzá tartozó tárgynak, jelenségnek a valóságostól, a természetestől eltérő módon való társítása (bankjegy repülővé hajtogatva vagy gépszerkezetté alakítva). A zsúfolás vagy a képtér ijesztő kiürítése, az egész részekre tördelése egyaránt veszélyeket jelez: felelőtlen emberi cselekedetek következményeit, a fogyasztói társadalom aránytalanságai miatt a bioszféra elszennyeződését, a természet rendjének végzetes megbomlását, az egyenlőtlen gazdasági fejlődés embernyomorító hatását, a fegyverkezéssel biztosított pusztítási-pusztulási lehetőségeket. A valamenynyi plakát alatt feltüntetett statisztikai adatok, szöveges magyarázatok fokozták a képek riasztó, számonkérő A Tihany Múzeumban megrendezett Üvegszobrok kiállításon három alkotó: Lugossy Mária, Bohus Zoltán és Buczkó György munkáival találkozhattunk. Az elmúlt években, az üvegszobrászat felfutása óta megszokhattuk már, hogy az üveg plasztikai formálásának lehetőségeivel foglalkozók között elsőnek és szinte kizárólagosan az ő nevüket kell emlegetni. Csak remélni lehet, hogy hármójuk példája: elfogadottságuk, külföldi sikereik, művészi színvonaluk serkentőleg hathat a fiatalabbakra, arra késztetve az utánuk következő nemzedéket, hogy a nyomukba szegődjön. Ennek a csatlakozási szándéknak túl sok vagy igazán biztató jelét, megnyilvánulását nem tapasztalni (a kivétel talán Ioannidiu Thomas szereplése). A 70-es években Bohusék sem külön utakon indultak el, hanem támaszkodtak egy hol lazábban, hol erősebben összekapcsolódó, közös felhatását. Az egyes ember, az emberiség biológiai létének jövőjét kilátástalannak tüntették fel az alkotások a jelenleg tapasztalható egyéni és közösségi életvezetési gyakorlat mellett. A statisztikai adatok, a képi abszurditások valóban riasztóan hatottak, de mellettük nem jelentek meg egy olyan értékrend körvonalai, melynek távlatai a saját életidőnkre koncentrálható élvezeti jóléti, kényelmi szempontokon túlmutató életvezetésre késztetnének. A tagadáson, az elutasításon túl nem kaptunk lehetőséget az igenlésre, olyan modell követésére, amely ha társadalmi közegben még nem is létezik, felmutatása a művészet feladata lehetne. (Műcsarnok, 1988. VI. 10-VII. 10.) Bakonyvári M. Ágnes adatokat kitűző társasághoz, a konstruktivistákhoz. Bak Imre, Nádler István, Fajó János vagy Csiky Tibor mellett - figyelve persze az üvegszobrászat hazai megalapítójára, Z. Gács Györgyre és az üveget, mint különleges, egyedi tulajdonságokkal rendelkező anyagot kísérleti munkáihoz fölhasználó Vili Tiborrá - érlelődött-fejlődött, egyéniesült geometrikus szemléletmódjuk. Ezt az indíttatást legtisztábban mindmáig Bohus Zoltán őrizte meg magában és műveiben. Csiszolt-rétegzett, a tisztulás, élesedés fényútjait mutató geometrikus kompozíciói (Formula, Loky: Elsivatagosodás, szita, 120 x 70 cm, 1988 Loky: Nemzeti össztermék, szita, 120 x 70 cm, 1988 (fotók Somfai István) Lugossy Mária: Tektit II. üveg, rétegelt, homokfújt, 45 x 60 cm, 1986 (fotó Somfai István) PANORAMA