Művészeti Szalon, 1928 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Thorma János Művészről életrajzi ismertetést írni a legnehezebb fel­adat, mert a legjobb összefoglalásban is a művésznek csak az egyes évszámok közé sz­orított küzdelmeiről, terveiről, eszméiről lehet szó, amelyek teljes, igazi életképpé sohasem tevődnek össze. Hiányozni fog belőlük a megelevenítő lélek: maga a művész. Leghelyesebb volna az egyes alkotásokat egymás mellé sorakoztatni, mert mindegyikben ott lobog valami a művész egyéniségéből, lelkének izzó tüzéből Thorma János művészetével is így kellene tenni. Galéria­szerűen be­mutatni azt a néhány száz alkotást, amivel 40 éves művészi pályáján megajándékozta a magyar nemzetet és az utolsó kép után odaírni: ez Thorma János élete, művészete, egész lelke. Thorma János Kiskunhalason született 1870-ben, de már 14 éves korában Nagybányára kerül, s azóta kisebb megsza­kításokkal állandóan ott tartózkodik. Középiskolai tanulmá­nyait az ottani gimnáziumban végzi és tesz érettségi vizsgát. Művészi hajlamai már a gyermekkorban bontakoznak, s azért a budapesti rajztanárképzőbe iratkozik be, ahol Székely Ber­talantól tanulja a figurális rajzot. Rendkívüli tehetsége, a mű­vészi után sóvárgó törekvés uj vágyakat, uj terveket éleszt az ifjú lelkében. A tanárképző kereteit szű­keknek érzi, s azért Münchenbe megy, ahol két évig Hollósy Simon festőiskolá­jában tanul 1891. őszén Parisban a Julien-akadémián van ahol akkor Doucet és Brantot korrigáltak. Ezek voltak az iskolái. Épen elégségesek, hogy ösztönös festőzsenije megta­lálja az alapot, amelyre felépítse művészetének fényes palotáját. Parisból hazakerülve a lelkében szunnyadó művészi erő a „Szenvedők“ c. első nagy vásznának megfestésére inspirálta, amellyel a párisi kiállításon „mention honorabile“-t nyert, majd Münchenben és Budapesten is kiállította a képet, ahol a magyar állam vásárolta meg. Ekkor már merész terv foglalja le idejét és tehetségét. A magyar történelemnek tragikumban legkomorabb jelenete igézi meg lelkét, az aradi vértanuk megrázó kivégzése. 1893-ban kezdi meg a nagy kép festését és három év alatt elkészülve vele, az ország­ ezeréves fennállásának millenáris ünnepségein kiállítja. A fiatal, még csak 26 éves művész nagy alkotása valóságos eseményt jelentett a magyar művészettör­ténetben. Magyar nemcsak a tárgya e hatalmas képnek, hanem magyar a szerkezete és kifejezés módja is. Magyaros erő Khorma János MAJÁLIS Cenzurat: Lib­iu­­ n m­­iszim­ s­alo­ 1928. január Dr. HIRSCHLER JÓZSEF főszerkesztő 111. Évfolyam. 1 sz.

Next