Muzárion - Élet és literatúra 1829 (4. évfolyam, 20-29. rész)
20. rész
HUSZADIK RÉSZ. HŐS FERCSI. / v El redj , lantom , édessége a* termetes fülnek ! Húskor juta néked.. lökd vissza sugárit! Ó, puffadt csillag, hajdús polgármestere az Égnek, mért reszketsz a* kárpit’ lyukam által ? Fercsit nézed, a’ köpezüst ? Ott nyújtózik ő, ajkai küzti szortyogló pipájával, már utolsót pislogva az éjben. Előtte a’ nem-fizetett kappan’ váza, ’s üressége miatt haragosan feldöntött kulacs. Már alszik. Bájosan zeng bortyalma ősteremében. Van zivatar és pusztítás és ínség és nyomás. Es te többet ásítasz mint szólisz, többet eszel mint gondolkodói, többet alszol mint élsz, protestálsz de semmit sem teszesz, elfajult csüppje véremnek! Fel!nézz le! íme a’ zsomporos telek’ szélén áll Imrus, a’ kecskeszemü szomszéd , ’s Muzárion IV. Köt.1