Muzsika, 1999 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám - KÖRBER TIVADAR: Kodály Fesztivál '99
KURZUSOK, FESZTIVÁLOK ORSZÁGSZERTE 479 Orsolya és Hajdú Roland vezetésével. Néhány magasabb képzettségű kóruskarnagy Erdei Péter intenzív kurzusán vehetett részt. A tanultakról sikeres koncert keretében adtak számot a nyilvánosság előtt. Ugyancsak intenzív kurzust vezetett Hegyi Erzsébet (egy héten át napi öt és fél órában!) A harmóniai ismeretek gyakorlati fejlesztése a Kodály-koncepció alapján témájában. A napi foglalkozások mindenki számára kórusénekléssel zárultak, női- és vegyeskari bontásban. Igó Lenke és Nemes László vezetésével a két alkalmi együttes szintén nyilvános hangversenyen mutatta be a feldolgozott műveket; zongorán Erdei Márta működött közre. Tanítási órákat is láthattak a szeminárium és a szimpózium résztvevői. A budapesti Erkel Ferenc Általános Iskola 4. osztályával Szirányi Borbála, a kecskeméti Kodály Iskola 6. osztályával pedig Darányik László tartott két-két, egymáshoz kapcsolódó órát. Az egyik külföldi kolléga megkérdezte: vajon így zajlik-e le az iskolában mindegyik óra? Nyilvánvalóan nem. Mesterséges közegben, színpadon ülve, figyelő szemeknek-füleknek kitéve kellett tanárnak és tanulóknak helytállniuk, az órák mégsem voltak kirakat jellegűek. A gyerekek aktivitása, spontán megnyilatkozásai képesek voltak egy valódi tanóra légkörét érzékeltetni. A fővárosi iskola Magnificat-kórusa önálló hangversenyen is bemutatkozott Szebellédi Valéria vezényletével, Jacobus Gallustól Orbán Györgyig ívelő műsorával, szép sikerrel. Mint már az eddigiekből is kiderült, a nagy koncentrációt igénylő, a kánikulában fokozott fizikai-szellemi igénybevételt jelentő tanulás, gyakorlás mellett hangversenyek egészítették ki a programot. A nyitó esten a Kodály Vonósnégyes Kodály- és Beethoven-művekkel, a záró koncerten az Erkel Ferenc Kamarazenekar Elgar, Csajkovszkij és Kodály egy-egy kompozíciójával lépett fel. Őket, valamint a Chopin-és Liszt-műveket megszólaltató Bogányi Gergelyt nem szükséges e beszámoló keretében felfedezni. A fiatalabb művésznemzedéket Boldóczki Gábor (trombita), Kelemen Barnabás (hegedű), Megyesi Schwartz Lúcia(ének), a zeneakadémiai hallgató Varga Fruzsina (fuvola) és Homor Zsuzsa (zongora), az ifjú versenygyőzteseket Nagy Yvette (hegedű), Klebniczki György (zongora) és Joó Szabolcs (ütő) képviselte az esti, illetve a délidőben megtartott koncerteken. Bemutatót tartottak az Óbudai Népzeneiskola tanárai és növendékei. A Kodály Intézet tanárai közül Szabó Orsolya (zongora) és Klézli János (ének) szerepelt (Hajdú Roland kíséretével), a Kodály Iskola tanárai közül Papp Rita és Gerhát László (zongora) , Ittzés Tamás (hegedű) valamint Berényi Bea és Drazsay Ákos (fuvola). Az utóbb felsoroltak műsorukat kortárs magyar szerzők műveiből állították össze. A szeminárium néhány külföldi énekes és hangszeres hallgatója is közönség elé lépett szóló- illetve kamarazene-számokkal. Nagy várakozás előzte meg a Japán Rádió és Televízió Gyermekkarának hangversenyét. Fujio Fuzuhashi vezetésével bámulatosan biztos szólamtudásról és fantasztikus állóképességről tettek tanúságot több mint százperces, szünet nélkül előadott műsorukkal. A hangverseny néhány mozzanatát szeretném kiemelni. A nyitószám: Michio Mamiya háromrészes kórusciklusa - amennyire innen megítélhető - igen magas alkotói színvonalon valósítja meg a japán hagyományok és a korszerű nyelv szintézisét. Ősbemutatóként hangzott el Sáry László 12 haiku című kompozíciója, melynek elképesztő nehézségeit hihetetlen biztonsággal győzték a - természetesen szintén fejből és magyar nyelven éneklőgyerekek. (Többen - nem éppen dicsérőleg - idomítást emlegettek a produkciók kapcsán.) Kocsár Miklós alkotásai - úgy látszik - a szigetországban is kedveltek, akárcsak Kodály Táncnótája és Pünkösdölője. Szóvá kell tenni azonban azt a nálunk is terjedőben lévő - egyáltalán nem helyeselhető szokást -, hogy hangversenyeik végén a kórusok értéktelen, hatásvadász, sőt egyenesen show-ba illő számokkal akarják „feldobni" a hangulatot, valójában a művészi élményt rontva. Ez történt itt és most - sajnos - mind a japán, mind a budapesti gyermekkar fellépésén is. A kecskeméti Katona József Társaság és a Magyar Kodály Társaság zeneszerző versenyt írt ki dal- és kórus-kategóriában, 20. századi magyar költők verseire. A Szőnyi Erzsébet vezette zsűri Dragony Tímea, Horváth Balázs, Megyeri Krisztina és Leszkovszki Albin dalait, illetve Bánkövi Gyula, Leszkovszki Albin és Horváth Barnabás énekkari műveit találta a legérdemesebbeknek. A stílusban-koncepcióban igen különböző, mesterségbelileg egyaránt jól megoldott kompozíciók híven tükrözik azokat az utakat-módokat, ahogyan tehetséges fiatal szerzőink a hagyományokat sem megtagadva törekszenek egyéni mondanivalójuk és kifejezésmódjuk megtalálására. A dalokat Jónás Krisztina és Klézli János énekelte, zongorán Hegedűs Gönczy Katalin és Hajdú Roland kísért. A kórusműveket a Darányik. László vezette kecskeméti Miraculum Gyermekkar és a Kiss Katalin vezette Ais Nova Énekegyüttes mutatta be. Ugyanezen az esten hangzott el Durkó Péternek és Philippos Tsalabourisak a Nemzetközi Kodály Társaság felkérésére komponált egy-egy nagyobb lélegzetű műve is. Az igen nehéz, de kevéssé meggyőző értékű darabok előadását jobb ügyhöz méltó erőfeszítéssel oldotta meg a Debreceni Kölcsey Kórus Tamási László, illetve a szerző vezényletével. Az időrendet eddig is figyelmen kívül hagyó beszámolóm végén szólok a nagykőrösi református templomot zsúfolásig megtöltő közönség előtt lezajlott Kodály-estről, melyen két kompozíció: a Missa brevis és a Laudes organi hangzott el, a Debreceni Kodály Kórus és Pálúr János előadásában. Bazsinka Zsuzsa, Füri Anna, Szőlasi Kármen, Wiedemann Bernadette, Fekete Attila és Klézli János közreműködésével, vezényelt a kórus vezető karnagya, Erdei Péter. A plasztikusan megformált, karakterekben gazdag, megragadó szépségű interpretáció a háromhetes rendezvénysorozat kiemelkedő, valóban fesztiválhoz illő eseménye volt. KÖRBER TIVADAR LESZKOVSZKI ALBIN ÁTVESZI A ZENESZERZŐVERSENY OKLEVELÉT SZŐNYI ERZSÉBETTŐL WALTER ANIKÓ FELVÉTELEI