A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (24. kötet, 1-4. szám)

A. N. Kononov: Török filológia a Szovjetunióban (1917-1967)

A. N. KONONOV TÖRÖK FILOLÓGIA A SZOVJETUNIÓBAN 1917-1967 I. A török nyelvű és keleti-szláv — orosz, ukrán, belorussz nyelvű — né­pek sokévszázados szoros kölcsönhatása szemmel látható nyomot hagyott az orosz nyelv közhasználatú szókincsében, a gazdasági terminológiában, a földrajzi elnevezésekben, a mindennapi élet, az erkölcsök és szokások némely vonatkozásában. A vegyesházasságok és bizonyos történelmi körülmények eredményeképpen több száz orosz és ukrán családnév török tőre megy vissza, pl. Akazakov, Arakcsejev, Bulgakov, Tyutyinnyikov és sok egyéb. Oroszországnak a török nyelvű népekkel való közvetlen szomszédsága és szoros kölcsönhatása, valamint az oroszok — mindezzel összefüggő — régtől meglevő gyakorlati török nyelvtudása megbízható alapot nyújtott a török nyelvek tudományos tanulmányozásához, melynek alapjait Oroszországban I. Péter rendelkezései vetették meg.­ A XVIII. és XIX. század folyamán számos tudós és gyakorlati ember tö­rekvései nyomán létrejött az a szükséges alap, amelyből kifejlődhetett az orosz turkológia. A XX. század eleji (október előtti) orosz turkológia elsőrangú tudósok ki­váló csoportjával képviseltette magát, amely méltán öregbítette a hazai tur­kológia jó hírét: V.V. Radlov (1837—1918), V. V. Bartold (1869—1930), P. M. Melioranszkij( 1868—1906), V. D. Szmirnov (1846 — 1922), E. K. Pekarszkij (1858 — 1934), A. E. Krimszkij (1871 — 1941), A. N. Szamojlovics (1880—1938), Sz. E. Malov (1880—1957), N. F. Katanov (1862—1922), N. I. Asmarin (1870-1933), V. A. Bogorogyickij (1857 — 1941), V. A. Gordjevszkij (1876 — 1957) és mások. 1 H. И. Веселовский. Сведения об официальном преподавании восточных языков в России. СПб., 1879; — С. К. Булич. Очерк истории языкознания в России. СПб., 1804, стр. 190—203; — В. В. Бартольд. История изучения Востока в Европе и России. Л., 1925, стр. 203 и след. — И. Ю. Крачковский. Очерки по истории русской арабистики. М.—Л., 1950, стр. 40 и след. — История Академии наук СССР. Том второй. 1803—1917, М.—Л., 1964, стр. 218—227; 621—634. — Н. К. Дмитриев. Труды русских ученых в области тюрко­логии. Уч. зап. МГУ. Вып. 107, т. III, кн. II, М., 1946, стр. 63—70. — А. П. Ковалевский. Изучение Востока в Харьковском университет ив Харькове в XVIII —XX веках [в книге: »Антология литератур Востока». Харьков, 1961. (На украинском яз.)] — Jan Reychmann. Quelques pages ďhistoire de ľorientalistique et des relations cultureles entre ('Ukraine et l'Orient. Przeglqd Orientalistyczny, 1964, N 1 (49), cmp. 53—60 (на украинск. яз.). 1* MTA I. ОМI. KÖMI. 24. 1967.

Next