A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (28. kötet, 2-4. szám)
Tudományos ülésszak Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából - Ortutay Gyula elnöki megnyitója
118 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK PETŐFI SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL tematikája is világosabban állna előttünk, ha Petőfi költészetének a népköltészetben való megjelenését is, tehát nemcsak a népköltészetnek Petőfire való hatását, de Petőfi költészetének a népköltészetben való megjelenését is jobban figyelőre vennék. Nagyon tanulságos ezzel kapcsolatban Kálmány Lajos balladáinak, kiadatlan, kéziratban maradt balladáinak elemzése és kiadása, mikor is kiderült, hogy Petőfi költészete maga is nem jelentéktelenül hatott a népköltészetünkre, a szóbeli költészetre. De nem erre hívnám föl a figyelmet. 1947-ben és 48-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi és Folklór Tanszéke nagy kutatást szervezett. 1848 emlékezetét vizsgáltuk népünk tudatában, a paraszt szóhagyományban. Közel ötszáz önkéntes gyűjtővel és szakemberrel együtt többszázezernyi adatot gyűjtöttünk össze, amelynek csak egy jelentéktelen része került elemzésre. Ennek az anyagnak az ismeretében magam a Kossuth-képet próbáltam kibontakoztatni a gyűjtött — ismétlem, többszázezernyi — adat, anyag alapján. Kiderült, hogy a parasztságunk emlékezetében — néprajzi gyűjtőként ezt a társadalmi osztályt vizsgáltuk, ennek a tudatát vizsgáltuk — valójában a középponti főhős, Kossuth Lajos mellett népünk emlékezetében tisztelettel és szeretettel csak az aradi tizenhárom és Petőfi Sándor képe él. Széchenyiről alig szól például emlékezés, a paraszti tudatban szinte semmi sem reflektálódik Széchenyi emlékezetére. Görgey mint áruló szerepel, ez másíthatatlan ítélet, ezen semmiféle történeti kutatás nem változtatott, a paraszti emlékezetben így jelenik meg, és Kossuth Lajos mellett — ismétlem — csak az aradi tizenhárom és Petőfi Sándor képe rajzolódik ki. Ez az a kép, kutatási terület, ami gyümölcsöző lehet még számunkra; mondom, a Kossuth-képet magát elemeztem volt. Fölhívnám irodalomtörténészeink figyelmét, vagy akár a folkloristákét is, hogy a paraszti emlékezetben meglevő, megőrződött Petőfi-képet érdemes lenne szembesíteni nemcsak az olyan típusú legendákkal, mint amelyeket az Ál-Petőfiben Krúdy Gyula is feldolgozott, hanem egyáltalán a Petőfi-kép kialakulásához, történeti változásainak sorsához érdekes anyagot szolgáltathat ez a Petőfi-kép is, amely nagyobbára ismeretlen a magyar kutatás előtt. Erre az egy mozzanatra szerettem volna megnyitóként felhívni a figyelmet. MTA I. oszt. Közi. га, mз