A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (30. kötet, 3. szám)
Imre Samu: Tudománytörténeti kérdések a magyar dialektológiában
IMRE SAMU TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK A MAGYAR DIALEKTOLÓGIÁBAN* I. A tudománytörténet a magyar nyelvtudománynak sajnálatosan elhanyagolt területe. Mind a mai napig nincs megfelelő részletességű, korszerű, tudományos összegezésünk sem a magyar nyelvtudomány egészének, sem egyes fontosabb ágazatainak történetéről. Kétségtelen azonban, hogy néhány kitűnő tudománytörténeti részmonográfiával már rendelkezünk. Ilyenek például Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp., 1957. Balázs János: Sylvester János és kora. Bp., 1958; Benkő Loránd: A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Bp., 1960; Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp., 1968. ,r A nyelvtudomány a haladásért" c. kötet (NytudÉrt. 65. sz. Bp., 1969. Szerk.: Király Péter). S ide sorolhatjuk azokat a tanulmányokat is, amelyek irodalmi nyelvünk kialakulásának problémakörében íródtak, s amelyeknek sorát Pais Dezső tanulmánya nyitotta meg (A magyar irodalmi nyelv. MTA I.. IV. 425—466.). Ezek a munkák azonban zömükben az 1950-es években és az 1960-as évek első felében készültek. Némileg más jellegűek ugyan, de éppen tudománytörténeti szempontból nagyon hasznosak azok a tudósportrék, amelyek „A múlt magyar tudósai" sorozatban jelennek meg egy kissé ötletszerűen ugyan, de többé-kevésbé folyamatosan. Különösen az említett részmonográfiák nagyon meggyőzően mutatják, hogy egész nemzeti műveltségünk történetének megrajzolásához, nemzeti hagyományaink és értékeink feltárásához nálunk, ahol a haladó politikai mozgalmak s az anyanyelvért való küzdelem történelmünk egyes szakaszaiban szinte szétválaszthatatlanul összefonódtak, a tudománytörténeti kutatások mennyire fontosak. De ezeknek a kutatásoknak nagy a jelentőségük a szűkebb értelemben vett nyelvtudomány szempontjából is. Hiszen a hazai nyelvtudomány története során érvényesült eszmei áramlatok csak így fejthetők fel. Csak így rajzolható meg, hogy nyelvtudományunk mikor, milyen módon, milyen mértékben tudott bekapcsolódni a korszerű nemzetközi tudományos koncepciókba. Sőt, a mai magyar nyelvtudomány elméleti-ideológiai szintjének vizsgálata, az a kétségtelenül igen nagy mértékű átalakulás, amelyet a marxista elmélet fokozatos érvényesülése eredményezett, s ami a magyar nyelvészek zömének nyelvszemléletében nyilvánvalóan végbement, az e téren jelentkező bizonytalanságok, esetleges negatívumok. •Imre Samu, az MTA levelező tagja, 1977. március 21-én tartotta székfoglaló előadását. 1. MTA I. Oszt. Közi 30,1978