A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (30. kötet, 3. szám)

Imre Samu: Tudománytörténeti kérdések a magyar dialektológiában

IMRE SAMU TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK A MAGYAR DIALEKTOLÓGIÁBAN* I. A tudománytörténet a magyar nyelvtudománynak sajnálatosan elhanyagolt terü­lete. Mind a mai napig nincs megfelelő részletességű, korszerű, tudományos összegezé­sünk sem a magyar nyelvtudomány egészének, sem egyes fontosabb ágazatainak történe­téről. Kétségtelen azonban, hogy néhány kitűnő tudománytörténeti részmonográfiával már rendelkezünk. Ilyenek például Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágo­sodás korában és a reformkorban. Bp., 1957. Balázs János: Sylvester János és kora. Bp., 1958; Benkő Loránd: A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szaka­szában. Bp., 1960; Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp., 1968. ,r A nyelvtudomány a haladásért" c. kötet (NytudÉrt. 65. sz. Bp., 1969. Szerk.: Király Péter). S ide sorolhatjuk azokat a tanulmányokat is, amelyek irodalmi nyelvünk kialakulásának problémakörében íródtak, s amelyeknek sorát Pais Dezső tanul­mánya nyitotta meg (A magyar irodalmi nyelv. MTA I.­­­. IV. 425—466.). Ezek a munkák azonban zömükben az 1950-es években és az 1960-as évek első felében készül­tek. Némileg más jellegűek ugyan, de éppen tudománytörténeti szempontból nagyon hasznosak azok a tudósportrék, amelyek „A múlt magyar tudósai" sorozatban jelennek meg­­ egy kissé ötletszerűen ugyan, de többé-kevésbé folyamatosan. Különösen az említett részmonográfiák nagyon meggyőzően mutatják, hogy egész nemzeti műveltségünk történetének megrajzolásához, nemzeti hagyományaink és érté­keink feltárásához nálunk, ahol a haladó politikai mozgalmak s az anyanyelvért való küzdelem történelmünk egyes szakaszaiban szinte szétválaszthatatlanul összefonódtak, a tudománytörténeti kutatások mennyire fontosak. De ezeknek a kutatásoknak nagy a jelentőségük a szűkebb értelemben vett nyelv­tudomány szempontjából is. Hiszen a hazai nyelvtudomány története során érvényesült eszmei áramlatok csak így fejthetők fel. Csak így rajzolható meg, hogy nyelvtudomá­nyunk mikor, milyen módon, milyen mértékben tudott bekapcsolódni a korszerű nemzet­közi tudományos koncepciókba. Sőt, a mai magyar nyelvtudomány elméleti-ideológiai szintjének vizsgálata, az a kétségtelenül igen nagy mértékű átalakulás, amelyet a marxista elmélet fokozatos érvé­nyesülése eredményezett, s ami a magyar nyelvészek zömének nyelvszemléletében nyil­vánvalóan végbement, az e téren jelentkező bizonytalanságok, esetleges negatívumok. •Imre Samu, az MTA levelező tagja, 1977. március 21-én tartotta székfoglaló előadását. 1. MTA I. Oszt. Közi 30,1978

Next