Református tanítóképző, Nagykőrös, 1938
tanítóképző gondolatának , ezzel Nagykőrös a főiskoláért valamennyire kárpótolva volna. És amikor a helytartótanács 1836-ban a nagykőrösi oskolára nézve a lyceumi rang megadása tekintetében felvilágosítást és javaslatot kért az egyházkerülettől, elhangzott a főcurátornak, gróf széki Teleky Sámuelnek indítványa „az egyházkerületi mesterképző“ felállításáról. Az egyházkerület közgyűlése (generale consistorium) a főcurátor indítványa szellemében, 1836. május hó 2-án, 7/k számmal így határozott : „Fel fog irattatni a N. M. M. K. H. (nagyméltóságú magyar kir. helytartó Tanátshoz, hogy miután ezen Püspöki Megye a Ketskeméti és NKőrösi Oskolákat eleitől fogva egyenlőknek tartotta és mindig ápolni kívánta, most is a NKőrösi Oskolát olly móddal felljebb emeltetni óhajtaná, hogy ott az abban addig is taníttatni szokott Tudományok mellett egy Oskolai Tanítókat formáló Intézet egybe kaptsolva a Pallérozott Mezei Gazdaságnak tanítói Székével, melly még Hitünk sorsosi Oskoláiban mind eddig nem létezett, állíttatnék Fel, melynek meg alapítását a’ Nagy-Kőrös Várossá és ottani Ekklésia Világi megbizottai : Tábla Biró Sigrai Jósef és Fő Biró Bakos Ambrus a közönség nevében ezen Közgyűlés színe előtt ünnepélyesen meg is ígérték. Előre itt megajánltatván a’ mondott Tudományokat Tanítni fogó Oktatónak utaztatás általi késztetésére 1000 pengő forintok, azon pénzből adandók, melly a közgyűlések kitartására rendelt pénztárban az Egyház Vidéki Segéd Gondviselő Urak (coadjutor curator, ma: egyházmegyei gondnok) által rend szerént bent szokott hagyattatni. Mind ezekre nézve pedig a bővebb intézkedés végett, folyó Esztendő Augusztusa 81. napján N Kőrösre Közönséges Egyházkerületi Gyűlés rendeltetett.“*) Szabados Nagykőrös városának közönsége megelégedéssel fogadta és karolta fel az eszmét. Sietett gondoskodni arról, hogy az új tanári szék javadalmazására alapot teremtsen. Ezt a feladatot pedig az u. n. Erdőgyűlés volt jogosítva megoldani. A vármegyei törvényszék ugyanis szabályozta a nagykőrösi határban levő erdők vágatását (1793) és a vágás ellenőrzését a „Compossessoratusnak“ (nemesi birtokosok) és a városi tanácsnak („közlakosság“ képviselete) tette kötelességévé, főfelügyelővé pedig a járási főszolgabírót nevezte ki. Ezek alkották együttesen az Erdőgyűlést, amely nemcsak az erdők, hanem a közlegelők felett is rendelkezett. Tagjainak nagy része tagja volt az egyháztanácsnak is. Az Erdőgyűlés „a Gazdasági Tudományoknak gyakorlatba való taníttatása tekintetéből felfog (mívelés alá vesz) a Füzesben 25 holdat a közlegelőből.“ **) Ha valaha oly virágzásra jutna az intézet, hogy több *) Egyházker. jegyzőkönyv, fenti számmal. V) Egyházker. levéltár 1836. aug. 7. H. 126. sz. 4