Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1996-08-01 / 177. szám

LAPSZÉL 4 SZLOVÁKIA FOLYÓ FIZE­TÉSI MÉRLEGÉNEK HIÁNYA 44 százalékkal nőtt áprilisban, s az idei első három hónap­ban feljegyzett 419,6 millió dol­lárral szemben a negyedik hó­nap végére már 603,9 millió dollárt tett ki - derül ki a po­zsonyi jegybank közleményé­ből. A kereskedelmi mérleghi­ány, amely március végén 514,8 millió dollárt tett ki, áp­rilis végére elérte a 713,6 mil­lió dollárt. 4 CSEHORSZÁGBAN ÁTLA­GOSAN 15 SZÁZALÉKKAL DRÁGUL augusztustól a lakos­sági földgáz és villanyáram. A pénzügyminisztérium döntése értelmében egy köbméter föld­gáz ezentúl 3,85 koronába, egy kilowattóra áram pedig 1,28 ko­ronába kerül. Ez egy átlagos városi család havi kiadásait 100-200 koronával növeli meg. A minisztérium egyébként az­zal számol, hogy az energia- hordozók árai a következő évek­ben tovább emelkednek, ezek Csehországban elmaradnak a világpiaci szinttől. 4 BULGÁRIÁBAN 23 SZÁZA­LÉKKAL DRÁGUL A BEN­ZIN augusztus elsejétől. A bol­gár kormány döntése szerint csütörtöktől a 98-as oktánszámú benzin literjéért 101 levát, a 96-osért 99 levát, a 95-ös ól­mozatlanért pedig 95 levát kér­nek majd a kutaknál. 4 AZ AMERIKAI HÍRSZER­ZÉS AZ IPARI KÉMKEDÉS­BEN legaktívabb országok közé Franciaországot, Izraelt, Kínát, Oroszországot, Iránt és Kubát sorolja. A CIA a japánok - nyílt csatornákon beszerezhető in­formációkra épülő - gyűjtőmun­káját „javarészt törvényes” te­vékenységnek minősíti. 4 WASHINGTON ÓVA IN­TETTE AZ EU tagállamait min­den megtorló intézkedéstől, amelyet a Kuba-ellenes ame­rikai szankciókat szigorító tör­vénnyel szemben foganatosí­tanának. Nicholas Burns ame­rikai külügyi szóvivő szerint a lépések teljesen alaptalanok, az európaiaknak inkább tárgyal­niuk kellene, nem pedig szank­ciókat bevezetni. 4 CSÖKKENTENI KELL BONN PÉNZÜGYI HOZZÁ­JÁRULÁSÁT az Európai Unió költségvetéséhez. Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy Németország, a legna­gyobb befizető ugyanannyit kap­jon vissza, mint amennyivel hoz­zájárult. Olyan kiigazítás kép­zelhető el, hogy Németország bruttó terhét csökkentenék, mi­közben továbbra is a legna­gyobb nettó befizető maradna. 4 A NÉMET KORMÁNY 52 MILLIÓ MÁRKA SEGÉLYT ígért a palesztin önkormány­zatnak, részben eddigi rend­szeres izraeli segélyei terhé­re. Az összegből 15 millió már­káért berendezéseket lehet vá­sárolni a Gázában épülő re­pülőtér számára, a többi pe­dig idegenforgalmi fejlesztése­ket, vízkezelést, hulladékfeldol­gozást és más közcélú vállal­kozásokat szolgál majd az ön- kormányzat területén.---------------napi gazaaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András VILÁGGAZDASÁG 1996. augusztus 1. Romlik a jugoszláv gazdasági helyzet Montenegróban 23 százalékos a növekedés? Noha a belgrádi kormány az export támogatásával és adó- csökkentés kilátásba helye­zésével mindent elkövet a jugoszláv gazdaság talpra ál­lítása érdekében, folyama­tosan romlik az ország ipa­rának helyzete - állapította meg a minap egy belgrádi piackutató intézet. „Az üzleti klíma rosszabb volt július elején, mint egy hónappal korábban, a gazdasági életet még mindig a pénz és a beruházások hiánya jellemzi” - mondta Szlobodan Miliszavljevics, az inté­zet egyik vezető' munkatársa, s hozzátette: a június megeló'zó' 12 hónapban 1,4 százalékkal estek a reálbérek. A jugoszláv számvevő' hivatal felmérése szerint június végéig egy hónap alatt 8,5 százalékkal, 18 929-re emelkedett a csődbe ment cégek száma. A vállalatok hitelhátraléka 17,1 százalékkal, 3,786 milliárd dinárra (776 mil­lió dollár) nőtt ugyanebben az időszakban. Miliszavljevics sze­rint a fizetésképtelenség lassan kiterjed a kereskedelmi bankokra is, ugyanakkor a kormány fel­kérte a jegybankot, hogy előfi­nanszírozási ügylétekkel maga is segítse elő az export növelését - eddig vajmi kevés sikerrel. Jovan Todorovics, a piackutató intézet igazgatója szerint a fizetéskép­telenség abból ered, hogy a gaz­dasági élet szereplői nincsenek hozzászokva a fizetési fegyelem­hez és a szigorú pénzpolitikához. Ilyen körülmények között tart­hatatlan a belgrádi kormány elő­rejelzése, miszerint ebben az év­ben a bruttó hazai termék (GDP) 12,5 százalékkal növekszik - mu­tat rá a jugoszláv statisztikai hi­vatal igazgatóhelyettese. MHadin Kovacsevics szerint a gazdaság valós folymatai nem igazolják a kabi­netnek az ipari termelés 10,5, a mezőgazdasági termelés 3 és az export 50 százalékos növekedé­séről szóló célkitűzéseit. Az ipa­ri termelésnek a szankciók fel­függesztése utáni bővülése ugyanis elmarad a várttól, ebben az év­ben előreláthatóan 3 százalék kö­rül alakul, s 4-5 százalékos emel­kedése is csak abban az esetben képzelhető el, ha a kormány megfelelő monetáris politikával működötökéhez juttatja az ipart. Ha összjugoszláv szinten rom­lik is a gazdasági teljesítmény, merőben más a helyzet a kiseb­bik tagköztársaságban, Montenegróban. Kovacsevics Crna Gora esetében nem tartja lehetetlennek a helyi kormány által kitűzött növekedési célki­tűzés megvalósítását, azaz jó esély van rá, hogy a GDP 23 száza­lékkal bővüljön ebben az évben, azok után, hogy az ipari terem­lés az idei első félévben csak­nem 53 százalékkal nőtt a tava­lyi év hasonló időszakához ké­pest. A szakember szerint négy nagy, a szankciók eltörlése után nekilendült termelő egység viszi előre a montenegrói gazdaságot; a podgoricai alumíniumkohó, a niksici acélművek, a pljevljai erő­mű és a szintén podgoricai Júli­us 13. mezőgazdasági szövetke­zet. A Crna Gora-i gazdaság mind­azonáltal nem mentes a gondok­tól, az export fokozása továbbra is nehézségekbe ütközik, s a működőtöké beáramlása sem kel­lőképpen alakul. (Reuter) Katasztrofális hiány a német költségvetésben? Az ellenzékben lévő Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) szerint csúfos kudarcot vallott a kormány fiskális politikája, miután a 60 milliárd márkás éves hiányt elő­irányzó szövetségi költségvetés már az első félévben 45,6 milliárd már­kás deficitet halmozott fel. Er­ről az SPD költségvetési ügyek­ben illetékes szóvivője, Kari Diller számolt be egy közleményben, azt azonban nem árulta el, honnan származnak az információk. Az év elején Theo Waigel pénz­ügyminiszter egy sor kiadáskorlá­tozási intézkedést fogadtatott el, mert bizonyossá vált, hogy a várt­nál súlyosabb gazdasági gyengélke­dés miatt az eredeti sarokszámok mellett nem teljesíthető a 60 milli­árd márkás deficit. Diller azonban azt állítja, hogy a tervezett meg­takarításokból eddig mindössze 600 millió márkányit sikerült meg­valósítani, és így - holott a tel­jes évi kiadásnak 2,9 százalék­kal, 451,3 milliárd márkára kel­lene csökkennie 1995-höz képest - az első félévben 219,5 milli­árd márka hagyta el a központi kasszát, ami gyakorlatilag meg­egyezik az előző évi mutatóval. A közlemény adatai szerint az első félévi adóbevételek az egész évre tervezett volumen 45 szá­zalékára, 173,9 milliárd márká­ra rúgnak. Diller leszögezi, hogy bár a második félévben valószí­nűleg nem kétszereződik meg az első hat hónapban keletkezett hiány, a bevételek és a kiadá­sok közti különbség folyamatos növekedése miatt az éves defi­cit jóval több lesz, mint 60 mil­liárd márka. A bonni pénzügyminisztérium­ban egyelőre nem kívánták sem megerősíteni, sem cáfolni a fél­éves hiányra vonatkozó értesü­lést. A tárca szóvivője mindazon­által visszautasította azt az állí­tást, hogy a kiadáscsökkentési program hatástalannak bizonyult volna. Hangsúlyozta, hogy pil­lanatnyilag nem lehet megbíz­ható előrejelzést adni az éves de­ficitről, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a hiány nem fogja meg­haladni a 60 milliárd márkát. (Reuter) Oroszországban megkezdődik az adóbehajtás Az orosz kormány a közeljövőben 30 ezer milliárd rubel­nyi adóhátralék behajtását tervezi annak érdekében, hogy helyreállítsa a költségvetés egyensúlyát és visszanyerje a hitelek folyósítását leállító nemzetközi pénzintézetek bizalmát. Nem lesz azonban könnyű dolga, mivel az adó­zás megkerülése művészetté fejlődött Oroszországban - derül ki a Wall Street Journal szerdai számában megje­lent elemzésből. A vállalatok 61 ezer milliárd rubellel tartoznak a központi kor­mánynak. A hátralék januárban még csak 44 ezer millárd rubelt tett ki, vagyis a tartozások di­namikusan növekednek. Az ha­tóságok az adóknak csak mint­egy 60 százalékát képesek begyűj­teni, szemben az Egyesült Államokban behajtott 83 száza­lékkal. Az adóhátralékok növe­kedéséhez több tényező is hoz­zájárult ebben az évben. A ha­tóságok sohasem tartoztak a lelkes végrehajtók közé, mivel tartot­tak attól, hogy azonnal számos egyéb, szintén megoldatlan gaz­dasági és politikai problémába ütköznek. A csődeljárások eről­tetése ugyanis rendkívül népsze­rűtlen feladat, és több olyan kis­királyba is ütközhet a felszámo­ló, akit eddig kapcsolatai meg­óvtak a felelősségre vonástól. így járt az orosz csődhivatal elnök- helyettese, Pjotr Karpov is, akit az Interfax szerdai híre szerint a múlt hét végén letartóztattak a Ribinszki Motor repüló'motorgyár privatizációja körüli visszaélések miatt. A központi hatalom adóbehaj­tóinak pozíciói ráadásul az idei elnökválasztással tovább gyen­gültek. Jelcin elnök ugyanis ja­nuár közepén aláírt egy rende­letet, amelynek értelmében az ak­tuális adóikat pontosan fizető vál­lalatok nyolc évre átütemezhe­tik hátralékuk törlesztését. Az államfői rendelet nyomán rövid idő alatt 21 százalékkal növe­kedett a tartozások összege. Jel­cin emellett a választási kam­pányban számos adókedvezményt is ígért, miközben a megyék egyéb­ként is visszatartották befizeté­seiket a központi költségvetés­be, mert rájöttek arra, hogy a központi hatalom a kampány ide­jén a hatalmas régiók kedvébe igyekszik járni, s gyenge ahhoz, hogy keményen fellépjen a tar­tozások behajtása érdekében. A helyzet alapvetően nem válto­zik meg az év hátralévő részé­ben sem, mivel a 89 orosz régi­óból 80-ban helyi választásokat rendeznek az év végéig. Sz. M. Moszkvának ki kellene használnia a politikai nyugalmat Az orosz vezetésnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese szerint élnie kellene azzal a lehetőséggel, amit a belpolitikai életben beállt pár éves nyugalom biztosít, és hozzá kellene látnia a gazdaság szerkezetének átalakítá­sához■ Az egykori kommunista országok és az OECD közötti kap­csolattartásért felelős Salvatore Zecchini úgy véli, a következő' par­lamenti választásokig hátralévő három és az elnökválasztásig vissza­maradt öt év alatt az orosz kormánynak előre kell lépnie a refor­mokkal. Az olasz közgazdász szerint elsősorban az orosz bankrend­szer átalakítására lenne szükség, javítva a hitelkockázat kezelésén és az új vállalkozói rétegnek nyújtandó támogatások hatékonyságán. Emellett elengedhetetlen a mezőgazdasági reform, amely a földzá­logjog elfogadtatásával, illetve a termelés, az elosztás fejlesztésével és a régiók piacainak megnyitásával járna. Ami a szociálpolitika reformját illeti, Zecchini szerint a kormánynak nem az orosz válla­latokra nehezedő terheket kellene növelni, hanem az új munkahe­lyek teremtését ösztönözni. (Reuter) Közel a megegyezés a Cobrák romániai gyártásáról Kézzelfogható közelségbe ke­rült a megállapodás a Cobra tí­pusú helikopterek romániai gyár­tásáról, miután a bukaresti ha­dügyminisztérium és az ameri­kai Bell Helicopters nyilatkoza­tot írt alá a tárgyalások felgyor­sításáról. Az egymilliárd dollár­ra tehető ügylet keretében a Textron cég leányvállalataként működő Bell többségi érdekelt­séget szerezne az állami tulajdo­nú brassói Interprinderea Aeronautica Romanában (1AR), és 96 darab helyben gyártott he­likoptert szállítana a román had­seregnek. A dinamikai rendsze­rek a bukaresti Turbomecanica cégnél készülnének, a további ré­szek gyártását és az összeszere­lést pedig az IAR-nál végeznék, amelynek a Bell adná a techno­lógiát és a gyártóberendezéseket, valamint vállalná az alkalmazot­tak betanítását. A tárgyalások már egy éve hú­zódnak, mert a román fél mo­dernebb AH-1W típusú helikop­tereket akar, míg a Bell egy ko­rábbi típust ajánlott. Most viszont elfogadta, hogy az újabb válto­zat gyártásáról tárgyaljanak, és ha sikerül megegyezni, akkor a román haderő ugyanolyan heli­kopterekkel fog rendelkezni, mint az amerikai haditengerészet. A nyilatkozat aláírásakor a Bell részéről nem voltak hajlandók felvilágosítást adni a megbeszé­lések menetrendjéről, de Gheorghe Tinea román védelmi miniszter elmondta, hogy reményei szerint a szeptemberben a nagy-britanniai Farnborough-ban rendezendő lé­gikiállítás idejére megszületik a végleges megállapodás. Az ügy­let részleteiről egyelőre nincse­nek biztos információk, ám úgy tudni, hogy a Bell 51 százalékos tulajdonhányadot szerez az IAR-ban, és opciót kap további 12 százalékra. Az ügylet a Textron első gyár­tási beruházását jelenti Kelet-Eu- rópában. Louis Campbell, a vál­lalat elnöke elmondta, hogy a későbbiekben bővíteni kívánják romániai tevékenységüket, meg­kezdve például autóalkatrészek és ipari berendezések részegysé­geinek előállítását. Közölte azt is, hogy az IAR megszerzéséhez már megkapták az amerikai védel­mi minisztérium áldását. Az Egye­sült Államok és Románia márci­usban kötött megállapodást a ka­tonai technológia transzferjéről. (Reuter) Bukarest az olajimport visszafogására kényszerül Az elérhető valutaforrások szűkössége miatt Románia július folyamán a szokásos mennyiségnek alig a felét importálta nyers­olajból. Mint egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú olajipari tisztviselő elmondta, a korábbi hónapokban a beho­zatal átlagosan 800 ezer tonna volt, júliusban viszont mind­össze 450 tonna nyersolaj érkezett az országba, miután nem állt rendelkezésre a vásárlásokhoz szükséges valuta. A lej értékvesztésének és az infláció megugrásának megaka­dályozása érdekében a román jegybank hosszabb ideje mester­ségesen magas szinten tartja a lej árfolyamát a dollárhoz ké­E est,- ami azzal a következménnyel jár, hogy a vállalatok - öztük az energetikai szektor cégei - alig jutnak hozzá ahhoz a valutamennyiséghez, amelyből fedezhetik importszükséglete­iket. A devizapiacon most elterjedt a hír, hogy a jegybank állítólag megállapodott az egyik legnagyobb állami bankkal egy olyan mentőakció lebonyolításáról, amely biztosítaná a pénzügyi bázist egy jelentős olajmegrendeléshez; az ügyről egyelőre nem tudni részleteket. A helyzetet - mint a 12 kőolajfinomítót átfogó Rafirom állami holding egyik tisztségviselője elmondta - tovább rontják az állami vállalatok tartozásai. (Reuter) Közműdíjemelés Ukrajnában Az ukrán kormány 50 száza­lékkal megemelte a lakbéreket, valamint a vízdíjat és a fűtési tarifát, hogy csökkentse a támo­gatások miatt a költségvetésre nehezedő terheket. A gáz- és az áramszolgáltatás díjtételei - ame­lyek emelése a legérzékenyebben érinti a fogyasztókat - változat­lanok maradtak. A kievi kabinet nem véletle­nül választotta ezt az időpontot a közmú'díjak egy részének meg­emelésére, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közeljövő­ben fog dönteni a megítélt 867 millió dolláros készenléti hitel­keret újabb 100 millió dolláros részletének folyósításáról. Nyu­gati szakértők szerint a régóta halogatott közműdíjemeléssel - valamint a kompenzációképpen megnövelt nyugdíjakkal és egyéb juttatásokkal - az ukrán kormány hozzávetőlegesen a nemzetközi pénzintézettel kialkudott kere­tek között maradt. A lakosság most már az érintett szolgálta­tások tényleges költségeinek 80 százalékát fedezi. A kormány azonban több hónappal el van maradva a közalkalmazottak fi­zetésének folyósításával. A 1,5 milliárd dollárt kitevő állami bér­hátralék mellett nem csoda, ha a fogyasztók rutinszerűen nem fizetik ki közüzemi számláikat. Egyelőre csak a közületi fogyasztók egy részét kapcsolták le a háló­zatokról a számlák rendezetlensége miatt, a lakosságot nem háborgat­ják, mivel ezzel csak fokoznák az amúgyis robbanással fenyegető társadalmi feszültséget. A költség­vetésre nehezedő terheken a kor­mányzat azzal is próbál enyhí­teni, hogy kilátásba helyezte a központi intézményeknél dolgozók létszámának mintegy 10 ezer fővel való csökkentését. (Reuter) ELADÓ 5630 m2-es összközműves üzemcsarnok. Belmagassága: 15 m 3 db híddaru, irodák, szociális létesítmények. Érdeklődni: Fábiánná: 276-00-42, rádió: 06-60-326-203. V ______________J Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T, Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám. Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simái András, Surányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek) Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter» Vezető tördelő: Máriás Judit» Szerkesztőség- 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax:270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyed évre 5700 Ft. egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tőrdelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents