Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)
1996-12-02 / 279. szám
—NAPI -----gazdaság LAPSZÉL + A CSERNOBILI ATOMERŐMŰ egyes számú reaktorának üzemen kívül helyezése szombaton este befejeződött - jelentette tegnap az Interfax Ukraina hírügynökség. A leállás az erőmű illetékesei szerint további intézkedésig szól, noha Leonyid Kucsma államfő egy nappal korábban végleges kikapcsolásról beszélt. A reaktor leállítására Kiev tavaly vállalt kötelezettséget a Hetekkel aláírt memorandumban. Az utóbbiak 3 milliárd dollár támogatást ígértek az erőmű 2000-ig történő üzemen kívül helyezéséhez. Jelenleg csak a hármas számú blokk működik, de szó van a kettes blokk újraindításáról is. A LADA-GYÁR EGY HÉT HALADÉKOT KAPOTT a csőd elkerülésére - jelentette az Interfax orosz hírügynökség egy magas rangú orosz kormányilletékesre hivatkozva. Ha a vállalat ez idő alatt kiegyenlíti 2900 milliárd rubel összegű adóhátralékát és a nyugdíjalappal szembeni tartozását, akkor a kormány nem kéri a csődeljárás megindítását. Az államnak 51 százalékos tulajdonrésze van a 114 ezer főt foglalkoztató AvtoVazban, a többi magánbefektetők kezében van. + A HORVÁT PARLAMENT az ellenzék erőteljes bírálatai ellenére támogatásáról biztosította a jövő évi költségvetést, amely az idei szinthez képest 10 százalékkal növeli a kiadásokat. A 39,4 milliárd kuna összegű büdzsé 2,8 milliárd kuna (1 USD - 5,34 kuna) deficittel számol, amit kül- és belföldi hitelfelvételből kívánnak finanszírozni. Az ellenzék egyik fő kifogása, hogy a tervezet értelmében 50 százalékkal nő a kormányhivataloknak jutó összeg, miközben oktatásra, kutatásra és egészségügyre csak 10 százalékkal jut több. ♦ SZLOVÉNIA NETTÓ ÉLELMISZER-IMPORTŐR marad, mivel hazai forrásból a szükségleteknek csak 80 százalékát tudják kielégíteni, amit azonban ellensúlyoz, hogy más termékekből exportra is jut - idézte Milan Kucan államfő nyilatkozatát a Slovenia Weekly című ljubljanai folyóirat. A köztársaságban az aktív lakosság 9 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, amely 4,8 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). A termőföldek többsége magántulajdonban van. + INDIA 40 DARAB SZU-30 típusú többcélú vadászgépet vásárol Oroszországtól. Az erről szóló megállapodást Irkutszkban írták alá szombaton a Roszvooruzsenyije orosz fegyverkereskedelmi cég és az indiai védelmi minisztérium képviselői. Az ügylet értéke az Interfax orosz hírügynökség értesülései szerint 1,8 milliárd dollár. India az első ország, amely a SZU-30-asokból vásárol. Az első nyolc gépet idén és jövőre szállítják le. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit· Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank támogatásával olvassák lapunkat. VILÁGGAZDASÁG Nincs egyetértés az európai postai liberalizációról Nem hozott áttörést az Európai Unió postai és távközlési minisztereinek tanácskozása a postai szolgáltatások piacának felszabadítása ügyében. A többség azt a francianémet javaslatot támogatta, amely - szöges ellentétben a brüsszeli bizottság elképzeléseivel - leghamarabb 2003-ban engedne bármiféle változtatást. A halasztást elsősorban Párizs szorgalmazza, azzal érvelve, hogy a liberalizáció túl sok munkahelyet veszélyeztet, továbbá azt eredményezheti, hogy fennakadások keletkeznek az univerzális - vagyis minden állampolgár számára hozzáférhető - szolgáltatásban (a francia álláspont mögött ott rejlik a nagyszabású sztrájkoktól való félelem is). Némiképp meglepő, hogy az egyébként inkább a liberalizáció felé hajló Németország a francia javaslat mögé állt. Wolfgang Bötsch postaügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az összefogás a szoros francia-német kapcsolatok részeként értelmezendő. Martin Bangemann, a brüsszeli bizottság ipari kérdésekért felelős tagja szerelmi ügynek minősítette Párizs és Bonn együttes fellépését, hozzátéve, hogy a szerelmesek el szokták veszíteni a józan eszüket. Mindenesetre a liberalizációs próbálkozásokat gyakorlatilag befagyasztó francia-német terv hét másik ország támogatását is elnyerte, még ha a kilenc szavazat nem is biztosította az elfogadáshoz szükséges minősített többséget ennek az elképzelésnek. A javaslat ellen Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország szavazott. A brüsszeli bizottság eredetileg egy kétlépcsős - de így is csak részleges - liberalizációt javasolt. Eszerint első lépésben a 350 grammnál nehezebb és a normál levelek díjának legalább ötszörösébe kerülő küldemények piaci szegmensét nyitnák meg a magánszolgáltatók előtt, ezt követően pedig 2001-ig a 200 grammos súlyhatár felett liberalizálnák a belföldi közvetlen kézbesítést, valamint a nemzetközi küldemények befelé irányuló gyűjtőszállítását. A két intézkedés a postai forgalom volumenének nem egész egynegyedét érintené. A liberalizációellenes hangulat ellenére Brüsszel aligha lesz hajlandó kivárni a 2003-as időpontot. A bizottság, amelyet egyre több küldeményszállító magáncég ostromol, az expressz-szolgáltatók szövetségének nyomására megígérte, hogy az év végéig jelentést készít arról, miként kívánja alkalmazni az általános versenyszabályozást a postai szektorra. Úgy tűnik tehát, hogy a bizottság akár a tagországok akarata ellenében is kész végigvinni a liberalizációt. A kérdés csak az, hogy az érintettek tudomásul veszik-e ezt. (Reuter) Milyen legyen az euro-dollár árfolyam? (Folytatás az 1. oldalról) Hans Tietmeyer, a német központi bank elnöke szombati nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a márka árfolyama nem szorul korrekcióra az európai valutákhoz viszonyítva, de a dollár megerősödése ellen nem volna kifogása. Theo Waigel német pénzügyminiszter egy nappal korábban ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a dollárnak a jelenleginél valamivel erősebbnek kellene lennie. Elemzők szerint a gyengébb frank mellett szóló érveket azért érdemes komolyan venni, mert azok voltaképpen azt a kérdést vetik fel, hogy milyen legyen az euro-dollár árfolyam. Németország ezzel kapcsolatban a közös fizetőeszköz stabilitását és az ezt megalapozó szigorú monetáris politikát tartja elsődlegesnek, már csak azért is, mert enélkül a német szavazókat nehéz volna rávenni a márkánál megbízhatatlanabb euro elfogadására. Másrészt viszont tény, hogy az eurodollár árfolyam meghatározásakor figyelembe kell venni az amerikai gazdaság és az európai gazdaságok meglévő versenyképességi eltéréseit, amelyeknek tükröződniük kell az árfolyamokban is, akár a magasabb infláció árán is. Komoly vitákat vetít előre Alain Juppé francia kormányfő azon megjegyzése, miszerint a stabilitás önmagában véve nem elég, gondoskodni kell a gazdasági növekedésről és a foglalkoztatás erősödéséről is. A kormányfő szerint a közös pénz mindenekelőtt politikai ügy, következésképp az EU-kormányoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a leendő európai jegybank mellett részt vegyenek a monetáris politika irányításában. Párizs ezért már korábban javaslatot tett egy úgynevezett stabilitási tanács felállítására, amely ajánlásokat fogalmazna meg a monetáris hatóság számára. Bonn egyelőre nem mondott nemet az elképzelésre, de az bizonyos, hogy semmilyen formában nem fogja megengedni a monetáris döntéshozatal átpolitizálását. P. Z.G. T. Újabb kamatemelésre kényszerülhet a brit pénzügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) Sokak szerint a pénzügyminiszter a szigorú fiskális politika ellenére a gazdaság túlhevülésének megakadályozása érdekében még a választások előtt kénytelen lesz emelni a kamatlábakat. (Clarke a költségvetésben a lakossági fogyasztás több mint 4 százalékos bővülését prognosztizálta 1997-re, márpedig a 2,5 százalékos inflációs célkitűzés ilyen körülmények között csak a kamatpolitika szigorításával teljesíthető, különösen ha a kereskedők a fogyasztás bővülésére az árak emelésével reagálnak.) Mások szerint a monetáris szigorítás már a májusban hatalomra kerülő új kormányra vár majd, amely az év végéig kénytelen lesz a jelenlegi 6 százalékról legalább 7 százalékra emelni az irányadó kamatlábakat. A pénzügyminisztérium mellett működő független tanácsadói testület tagjai (az úgynevezett „bölcsek”) máris arra figyelmeztették Clarke-t, hogy a költségvetési intézkedések nyomán várhatóan megnövekvő inflációs nyomást csak a kamatlábak további emelésével tudja majd enyhíteni. Ráadásul szerintük a pénzügyminiszter kész tényként vette figyelembe az adóbehajtás szigorításából származó költségvetési többletbevételeket, holott ezek beérkezését semmi sem garantálja. Ami a választókat illeti, a költségvetési beszéd óta készült első közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a megkérdezettek 83 százaléka saját pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulására számít. A felmérés szerint a költégvetés nem befolyásolta jelentősen a toryk megítélését, márpedig a brit történelemben még egyetlen pártnak sem sikerült fél éven belül 20 százalékos hátrányt ledolgoznia. Clarke szerint azonban a választók idővel belátják, hogy mennyit javult helyzetük a toryk 17 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta. Both Vilmos (BBC World Service) Nem tarthatók fent a veszteséges lengyel szénbányák Szakértők bírálják a kormány terveit A varsói kormánynak be kellene zárnia a veszteséges szénbányákat ahelyett, hogy jelentős összegeket költ az ágazat átszervezésére, a felszabaduló összeget pedig átképzésre és munkahelyteremtésre lehetne fordítani - állapította meg a varsói Adam Smith Központ privatizációs bizottságának független szakértője. Jan Macieja szerint a termelés fokozatos csökkentésére és a tárnák modernizálására irányuló kormánystratégia hatástalan és túlzottan költséges. A kutatóintézet vezető közgazdásza úgy véli, hogy a kabinetnek a 25-30 leghatékonyabban működő kivételével az összes bányát be kellene zárnia, s csak ezután kellene elkezdeni a valódi átszervezést. A fennmaradó bányák hosszú távú együttműködési szerződést köthetnének az erőművekkel, s ezzel biztosíthatnák az évi mintegy 95 millió tonnányi hazai szénkereslet fedezetét. Néhány év múltán aztán a kormány beszüntethetné a szénbányászat támogatását. A gazdasági kabinet novemberben tervet hagyott jóvá, amelynek értelmében 25 millió tonnával csökkentenék a jelenleg évi 135 millió tonnás termelést, a foglalkoztatottak számát pedig 2000-ig 80 ezerrel, 170 ezerre mérsékelnék. A terv szerint mindössze 9 bányát zárnának be és csak a legmodernebb két bányát privatizálnák. (Reuter) 1996. december 2. MINDEN ÚT A GAZPROMHOZ VEZET Cseh készülődés a gázimport fokozatos diverzifikálására A prágai kormány a gázimportszerződések januárban esedékes megkötése előtt áttekintette az energiahordozó alternatív beszerzési forrásait, illetve a szállítási útvonalak bővítési lehetőségeit. Václav Klaus kormányfő a kabinet hat érintett miniszterével folytatott megbeszélést követően megbízta Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi minisztert, hogy a szerződéskötések előtt készítsen részletes jelentést a különböző változatok előnyeiről, illetve hátrányairól. Csehország jelenleg évi 8-9 milliárd köbméternyi földgázt vásárol kizárólagos szállítójától, az orosz Gazpromtól. A cseh felhasználás növekedése miatt az importigény 2005-re várhatóan eléri a 12,5 milliárd köbmétert, a növekményre keresnek nyugati szállítókat, bízva abban, hogy még jó ideig hozzájuthatnak a Gazpromtól a megszokott mennyiséghez, egyúttal azonban megszűnik az eddigi teljes importfüggőség az oroszoktól. Mindez azt is lehetővé tenné, hogy az orosz gázexport valamilyen rendkívüli okból történő megszakadása esetén rövid idő alatt felfuttassák a nyugatról jövő szállításokat. Dlouhy sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó felfedni a szóba jöhető alternatív szállítókat, a cseh sajtó azonban tudni véli, hogy a norvég Statoil mellett - ezzel a társasággal már előszerződést is kötöttek - a holland Gazuniével és a német BASF érdekeltségébe tartozó Wintershall-lal folynak előrehaladott tárgyalások. E két cégről azt is tudni lehet, hogy mint a Gazprom szerződött partnerei, ugyancsak orosz gázt reexportálnának Csehországba, igaz, fennakadás esetén más forrásból származó nyersanyaggal is rendelkezésre tudnak állni. Ebben az esetben a holland gáz a Wintershall 65 százalékos tulajdonában lévő cég, a Wingas vezetékrendszerén jutna el Csehországig - ám hogy a képlet ne legyen túl egyszerű, a Wingas fennmaradó tulajdoni hányada a Gazpromé. (AP-DJ) Orosz hitel a kozloduji erőmű felújítására? (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz atomenergetikai miniszter szerint a hidegháborús korszak csak a politikában zárult le, a kereskedelemben még tovább él. Véleménye szerint orosz segédlettel kell felújítani a bolgár atomerőművet, mert az orosz atomenergetikai gépgyártás 10-15 évvel az amerikai előtt jár. A Westinghouse a bolgár villamosenergia-igény jelentős részét fedező kozloduji atomerőmű hat blokkjának felújítására pályázott. Mind a hat reaktor szovjet tervezésű. Az első négy 440 megawattos nyomottvizes blokkot 1974 és 1982 között helyezték üzembe, míg a két, 1987-ben és 1989-ben a rendszerbe kötött 1000 megawattos blokk már az újabb típusból való. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség az első négy blokkot már régóta elavultnak és a környezetre veszélyesnek nyilvánította. Ovcsarov és Mihajlov egy jegyzőkönyvet is aláírt a bolgár-orosz atomenergetikai együttműködésről. A dokumentum egyebek között a nukleáris hulladék szállítását és tárolását, illetve az orosz atomerőművi fűtőelemek Bulgáriába szállítását szabályozza. Az orosz fél javasolja a szófiai kormánynak, folytassa a belenei atomerőmű első reaktorának 1982-ben megkezdett, majd 1990-ben a környezetvédők nyomására félbehagyott építését. Moszkva a vállalta, hogy szakértői véleményt készít a második reaktor felépítésének technikai és gazdasági vonatkozásairól. (AP-DJ, MTI) Korlátozott kedvezmények a külföldi befektetőknek Szűkmarkú volt a bolgár törvényhozás Bulgáriában a hét végén lemondott tisztéről Daniela Bobova, a külföldi befektetési ügynökség igazgatója, miután a külföldi befektetésről szóló törvény parlament által megszavazott módosítása erőfeszítései ellenére nem ment elég messzire a korlátozások enyhítésében. A módosított törvény a privatizáció felgyorsítása jegyében kiterjeszti a külföldieknek szóló adókedvezményeket, így a működőtőke-befektetés keretében bevitt gépek, berendezések, technológiák, szabadalmi jogok és know how mentesek az áfa, a vám és az adók alól; a jogszabály hatálya alá eső befektetések minimális összegét azonban a törvényhozás 50 ezer dollárban határozza meg, holott az eredeti javaslatban nem szerepelt ilyen minimum. Emiatt 6801 kisebb vegyes vállalat elesik a fenti kedvezményektől, továbbá attól a lehetőségtől, hogy hazautalhassa nyereségét. A honatyák nem voltak hajlandók megsemmisíteni a külföldiek földtulajdon-szerzési tilalmát. Külföldi biztosítók továbbra sem létesíthetnek önálló leányvállalatot Bulgáriában, kizárólag helyi céggel állhatnak össze. Áldásukat adták viszont a képviselők arra a cikkelyre, melynek értelmében a külföldi befektetésekre vonatkozó kedvezmények a bejegyzéstől számított tíz évig érvényben maradnak, függetlenül az időközben esetleg bevezetett korlátozásoktól. A volt szocialista országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb a külföldi beruházások értéke, 1990 óta mindössze 800 millió dollárnyi tőke áramlott be az országba. (Reuter) 1 . . ^ AÉTF.-engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő kft. - alapot nem működtet - eladó. Telefon: 153-4980 Szöllősy VL----- .J