Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)

1996-12-02 / 279. szám

—NAPI-----gazdaság VILÁGGAZDASÁG 1996. december 2. LAPSZÉL + A CSERNOBILI ATOM­ERŐMŰ egyes számú reaktorának üzemen kívül he­lyezése szombaton este befe­jeződött - jelentette tegnap az Interfax Ukraina hírügynökség. A leállás az erőmű illetékesei szerint további intézkedésig szól, noha Leonyid Kucsma ál­lamfő egy nappal korábban vég­leges kikapcsolásról beszélt. A reaktor leállítására Kiev tavaly vállalt kötelezettséget a Hetekkel aláírt memorandumban. Az utóbbiak 3 milliárd dollár támo­gatást ígértek az erőmű 2000-ig történő üzemen kívül helyezé­séhez. Jelenleg csak a hármas számú blokk működik, de szó van a kettes blokk újraindítá­sáról is. + A LADA-GYÁR EGY HÉT HALADÉKOT KAPOTT a csőd elkerülésére - jelentette az Interfax orosz hírügynökség egy magas rangú orosz kormány­illetékesre hivatkozva. Ha a vál­lalat ez idő alatt kiegyenlíti 2900 milliárd rubel összegű adóhát­ralékát és a nyugdíjalappal szembeni tartozását, akkor a kormány nem kéri a csődeljá­rás megindítását. Az államnak 51 százalékos tulajdonrésze van a 114 ezer főt foglalkoztató AvtoVazban, a többi magán- befektetők kezében van. + A HORVÁT PARLAMENT az ellenzék erőteljes bírálatai ellenére támogatásáról bizto­sította a jövő évi költségvetést, amely az idei szinthez képest 10 százalékkal növeli a kiadá­sokat. A 39,4 milliárd kuna összegű büdzsé 2,8 milliárd kuna (1 USD = 5,34 kuna) de­ficittel számol, amit kül- és bel­földi hitelfelvételből kívánnak fi­nanszírozni. Az ellenzék egyik fő kifogása, hogy a tervezet értelmében 50 százalékkal nő a kormányhivataloknak jutó összeg, miközben oktatásra, ku­tatásra és egészségügyre csak 10 százalékkal jut több. ♦ SZLOVÉNIA NETTÓ ÉLEL­MISZER-IMPORTŐR marad, mivel hazai forrásból a szük­ségleteknek csak 80 százalé­kát tudják kielégíteni, amit azon­ban ellensúlyoz, hogy más ter­mékekből exportra is jut - idézte Milan Kucan államfő nyilatko­zatát a Slovenia Weekly című ljubljanai folyóirat. A köztársa­ságban az aktív lakosság 9 szá­zaléka dolgozik a mezőgazda­ságban, amely 4,8 százalék­kal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). A termőföl­dek többsége magántulajdon­ban van. + INDIA 40 DARAB SZU­30 típusú többcélú vadászgé­pet vásárol Oroszországtól. Az erről szóló megállapodást Irkutszkban írták alá szomba­ton a Roszvooruzsenyije orosz fegyverkereskedelmi cég és az indiai védelmi minisztérium kép­viselői. Az ügylet értéke az Interfax orosz hírügynökség ér­tesülései szerint 1,8 milliárd dol­lár. India az első ország, amely a SZU-30-asokból vásárol. Az első nyolc gépet idén és jövő­re szállítják le. Nincs egyetértés az európai postai liberalizációról Nem hozott áttörést az Európai Unió postai és távközlési minisztereinek tanácskozása a postai szolgáltatások pia­cának felszabadítása ügyében. A többség azt a francia­német javaslatot támogatta, amely - szöges ellentétben a brüsszeli bizottság elképzeléseivel - leghamarabb 2003-ban engedne bármiféle változtatást. MINDEN ÚT A GAZPROMHOZ VEZET Cseh készülődés a gázimport fokozatos diverzifikálására A halasztást elsősorban Párizs szorgalmazza, azzal érvelve, hogy a liberalizáció túl sok munka­helyet veszélyeztet, továbbá azt eredményezheti, hogy fennaka­dások keletkeznek az univerzá­lis - vagyis minden állampolgár számára hozzáférhető - szolgál­tatásban (a francia álláspont mö­gött ott rejlik a nagyszabású sztráj­koktól való félelem is). Némi­képp meglepő, hogy az egyéb­ként inkább a liberalizáció felé hajló Németország a francia ja­vaslat mögé állt. Wolfgang Bötsch postaügyi miniszter ezzel kapcso­latban úgy nyilatkozott, hogy az összefogás a szoros francia-né­met kapcsolatok részeként ér­telmezendő. Martin Bangemann, a brüsszeli bizottság ipari kér­désekért felelős tagja szerelmi ügy­nek minősítette Párizs és Bonn együttes fellépését, hozzátéve, hogy a szerelmesek el szokták veszíte­ni a józan eszüket. Mindenesetre a liberalizációs próbálkozásokat gyakorlatilag be­fagyasztó francia-német terv hét másik ország támogatását is el­nyerte, még ha a kilenc szava­zat nem is biztosította az elfoga­dáshoz szükséges minősített több­séget ennek az elképzelésnek. A javaslat ellen Ausztria, Dánia, Fin­nország, Hollandia, Nagy-Britan- nia és Svédország szavazott. A brüsszeli bizottság eredeti­leg egy kétlépcsős - de így is csak részleges - liberalizációt javasolt. Eszerint első lépésben a 350 grammnál nehezebb és a normál levelek díjának legalább ötszö­rösébe kerülő küldemények pia­ci szegmensét nyitnák meg a magánszolgáltatók előtt, ezt kö­vetően pedig 2001-ig a 200 gram­mos súlyhatár felett liberalizál­nák a belföldi közvetlen kézbe­sítést, valamint a nemzetközi kül­demények befelé irányuló gyűj- tőszállítását. A két intézkedés a postai forgalom volumenének nem egész egynegyedét érintené. A liberalizációellenes hangu­lat ellenére Brüsszel aligha lesz hajlandó kivárni a 2003-as idő­pontot. A bizottság, amelyet egyre több küldeményszállító magán­cég ostromol, az expressz-szol- gáltatók szövetségének nyomá­sára megígérte, hogy az év vé­géig jelentést készít arról, miként kívánja alkalmazni az általános versenyszabályozást a postai szek­torra. Úgy tűnik tehát, hogy a bizottság akár a tagországok aka­rata ellenében is kész végigvin­ni a liberalizációt. A kérdés csak az, hogy az érintettek tudomá­sul veszik-e ezt. (Reuter) A prágai kormány a gázimportszerződések januárban esedékes megkötése előtt átte­kintette az energiahordozó alter­natív beszerzési forrásait, illetve a szállítási útvonalak bővítési le­hetőségeit. Václav Klaus kormányfő a kabinet hat érintett miniszte­rével folytatott megbeszélést kö­vetően megbízta Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi minisztert, hogy a szerződéskötések előtt ké­szítsen részletes jelentést a kü­lönböző változatok előnyeiről, il­letve hátrányairól. Csehország jelenleg évi 8-9 mil­liárd köbméternyi földgázt vá­sárol kizárólagos szállítójától, az orosz Gazpromtól. A cseh fel- használás növekedése miatt az importigény 2005-re várhatóan eléri a 12,5 milliárd köbmétert, a növekményre keresnek nyu­gati szállítókat, bízva abban, hogy még jó ideig hozzájuthatnak a Gazpromtól a megszokott mennyi­séghez, egyúttal azonban meg­szűnik az eddigi teljes import- függőség az oroszoktól. Mindez azt is lehetővé tenné, hogy az orosz gázexport valamilyen rend­kívüli okból történő megszaka­dása esetén rövid idő alatt fel­futtassák a nyugatról jövő szál­lításokat. Dlouhy sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó felfedni a szóba jö­hető alternatív szállítókat, a cseh sajtó azonban tudni véli, hogy a norvég Statoil mellett - ezzel a társasággal már előszerződést is kötöttek - a holland Gazuniével és a német BASF érdekeltségé­be tartozó Wintershall-lal foly­nak előrehaladott tárgyalások. E két cégről azt is tudni lehet, hogy mint a Gazprom szerződött part­nerei, ugyancsak orosz gázt re­exportálnának Csehországba, igaz, fennakadás esetén más forrásból származó nyersanyaggal is ren­delkezésre tudnak állni. Ebben az esetben a holland gáz a Wintershall 65 százalékos tulaj­donában lévő cég, a Wingas ve­zetékrendszerén jutna el Cseh- országig - ám hogy a képlet ne legyen túl egyszerű, a Wingas fennmaradó tulajdoni hányada a Gazpromé. (AP-DJ) Milyen legyen az euro-dollár árfolyam? Orosz hitel a kozloduji erőmű felújítására? (Folytatás az 1. oldalról) Hans Tietmeyer, a német köz­ponti bank elnöke szombati nyi­latkozatában annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a már­ka árfolyama nem szorul kor­rekcióra az európai valutákhoz viszonyítva, de a dollár megerő­södése ellen nem volna kifogá­sa. Theo Waigel német pénzügy- miniszter egy nappal korábban ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a dollárnak a jelenleginél vala­mivel erősebbnek kellene len­nie. Elemzők szerint a gyengébb frank mellett szóló érveket azért érdemes komolyan venni, mert azok voltaképpen azt a kérdést vetik fel, hogy milyen legyen az euro-dollár árfolyam. Németor­(Folytatás az 1. oldalról) Sokak szerint a pénzügyminisz­ter a szigorú fiskális politika el­lenére a gazdaság túlhevülésé- nek megakadályozása érdekében még a választások előtt kényte­len lesz emelni a kamatlábakat. (Clarke a költségvetésben a la­kossági fogyasztás több mint 4 százalékos bővülését prognosz­tizálta 1997-re, márpedig a 2,5 százalékos inflációs célkitűzés ilyen körülmények között csak a ka­matpolitika szigorításával telje­síthető, különösen ha a keres­kedők a fogyasztás bővülésére az árak emelésével reagálnak.) Mások szerint a monetáris szi­gorítás már a májusban hata­A varsói kormánynak be kel­lene zárnia a veszteséges szén­bányákat ahelyett, hogy jelen­tős összegeket költ az ágazat át­szervezésére, a felszabaduló össze­get pedig átképzésre és munka­helyteremtésre lehetne fordíta­ni - állapította meg a varsói Adam Smith Központ privati­zációs bizottságának független sza­kértője. Jan Macieja szerint a ter­melés fokozatos csökkentésére és a tárnák modernizálására irányuló kormánystratégia hatástalan és szág ezzel kapcsolatban a közös fizetőeszköz stabilitását és az ezt megalapozó szigorú monetáris po­litikát tartja elsődlegesnek, már csak azért is, mert enélkül a né­met szavazókat nehéz volna rá­venni a márkánál megbízhatat­lanabb euro elfogadására. Más­részt viszont tény, hogy az euro- dollár árfolyam meghatározásakor figyelembe kell venni az ameri­kai gazdaság és az európai gaz­daságok meglévő versenyképes­ségi eltéréseit, amelyeknek tük­röződniük kell az árfolyamokban is, akár a magasabb infláció árán is. Komoly vitákat vetít előre Alain Juppé francia kormányfő azon meg­jegyzése, miszerint a stabilitás ön­magában véve nem elég, gondos­lomra kerülő új kormányra vár majd, amely az év végéig kény­telen lesz a jelenlegi 6 százalék­ról legalább 7 százalékra emelni az irányadó kamatlábakat. A pénzügyminisztérium mellett működő független tanácsadói tes­tület tagjai (az úgynevezett „böl­csek”) máris arra figyelmeztették Clarke-t, hogy a költségvetési in­tézkedések nyomán várhatóan megnövekvő inflációs nyomást csak a kamatlábak további eme­lésével tudja majd enyhíteni. Rá­adásul szerintük a pénzügyminisz­ter kész tényként vette figyelembe az adóbehajtás szigorításából szár­mazó költségvetési többletbevé­teleket, holott ezek beérkezését túlzottan költséges. A kutatóin­tézet vezető közgazdásza úgy véli, hogy a kabinetnek a 25-30 leg­hatékonyabban működő kivéte­lével az összes bányát be kellene zárnia, s csak ezután kellene el­kezdeni a valódi átszervezést. A fennmaradó bányák hosszú távú együttműködési szerződést köt­hetnének az erőművekkel, s ez­zel biztosíthatnák az évi mint­egy 95 millió tonnányi hazai szén- kereslet fedezetét. Néhány év múl­tán aztán a kormány beszüntet­kodni kell a gazdasági növeke­désről és a foglalkoztatás erősö­déséről is. A kormányfő szerint a közös pénz mindenekelőtt po­litikai ügy, következésképp az EU-kormányoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a leen­dő európai jegybank mellett részt vegyenek a monetáris politika irá­nyításában. Párizs ezért már ko­rábban javaslatot tett egy úgy­nevezett stabilitási tanács felál­lítására, amely ajánlásokat fogal­mazna meg a monetáris hatóság számára. Bonn egyelőre nem mon­dott nemet az elképzelésre, de az bizonyos, hogy semmilyen for­mában nem fogja megengedni a monetáris döntéshozatal átpoli- tizálását. P. Z.-G. T. semmi sem garantálja. Ami a vá­lasztókat illeti, a költségvetési be­széd óta készült első közvéle­mény-kutatás azt mutatja, hogy a megkérdezettek 83 százaléka saját pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulására számít. A felmérés szerint a költégvetés nem befolyásolta jelentősen a toryk megítélését, márpedig a brit tör­ténelemben még egyetlen párt­nak sem sikerült fél éven belül 20 százalékos hátrányt ledolgoznia. Clarke szerint azonban a választók idővel belátják, hogy mennyit ja­vult helyzetük a toryk 17 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta. Both Vilmos (BBC World Service) hetné a szénbányászat támoga­tását. A gazdasági kabinet novem­berben tervet hagyott jóvá, amely­nek értelmében 25 millió ton­nával csökkentenék a jelenleg évi 135 millió tonnás termelést, a foglalkoztatottak számát pe­dig 2000-ig 80 ezerrel, 170 ezer­re mérsékelnék. A terv szerint mindössze 9 bányát zárnának be és csak a legmodernebb két bá­nyát privatizálnák. (Reuter) (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz atomenergetikai mi­niszter szerint a hidegháborús kor­szak csak a politikában zárult le, a kereskedelemben még tovább él. Véleménye szerint orosz se­gédlettel kell felújítani a bolgár atomerőművet, mert az orosz atomenergetikai gépgyártás 10-15 évvel az amerikai előtt jár. A Westinghouse a bolgár vil- lamosenergia-igény jelentős ré­szét fedező kozloduji atomerő­mű hat blokkjának felújítására pályázott. Mind a hat reaktor szovjet tervezésű. Az első négy 440 megawattos nyomottvizes blokkot 1974 és 1982 között he­lyezték üzembe, míg a két, 1987-ben és 1989-ben a rend­szerbe kötött 1000 megawattos blokk már az újabb típusból va­ló. A bécsi székhelyű Nemzet­Bulgáriában a hét végén le­mondott tisztéről Daniela Bobova, a külföldi befektetési ügynökség igazgatója, miután a külföldi be­fektetésről szóló törvény parla­ment által megszavazott módo­sítása erőfeszítései ellenére nem ment elég messzire a korlátozá­sok enyhítésében. A módosított törvény a pri­vatizáció felgyorsítása jegyében kiterjeszti a külföldieknek szóló adókedvezményeket. így a működőtőke-befektetés keretében bevitt gépek, berendezések, tech­nológiák, szabadalmi jogok és know how mentesek az áfa, a vám és az adók alól; a jogsza­bály hatálya alá eső befekteté­sek minimális összegét azonban a törvényhozás 50 ezer dollár­ban határozza meg, holott az ere­deti javaslatban nem szerepelt ilyen minimum. Emiatt 6801 ki­sebb vegyes vállalat elesik a fenti kedvezményektől, továbbá attól a lehetőségtől, hogy hazautalhassa nyereségét. A honatyák nem voltak haj­landók megsemmisíteni a külföl­diek földtulajdon-szerzési tilal­mát. Külföldi biztosítók továbbra közi Atomenergetikai Ügynökség az első négy blokkot már régóta elavultnak és a környezetre ve­szélyesnek nyilvánította. Ovcsarov és Mihajlov egy jegy­zőkönyvet is aláírt a bolgár-orosz atomenergetikai együttműködés­ről. A dokumentum egyebek kö­zött a nukleáris hulladék szállí­tását és tárolását, illetve az orosz atomerőművi fűtőelemek Bulgá­riába szállítását szabályozza. Az orosz fél javasolja a szófiai kor­mánynak, folytassa a belenei atomerőmű első reaktorának 1982-ben megkezdett, majd 1990-ben a környezetvédők nyo­mására félbehagyott építését. Moszkva a vállalta, hogy szakértői véleményt készít a második re­aktor felépítésének technikai és gazdasági vonatkozásairól. (AP-DJ, MTI) sem létesíthetnek önálló leány- vállalatot Bulgáriában, kizárólag helyi céggel állhatnak össze. Áldásukat adták viszont a kép­viselők arra a cikkelyre, mely­nek értelmében a külföldi be­fektetésekre vonatkozó kedvez­mények a bejegyzéstől számított tíz évig érvényben maradnak, füg­getlenül az időközben esetleg be­vezetett korlátozásoktól. A volt szocialista országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb a külföldi beruházászok értéke, 1990 óta mindössze 800 millió dollárnyi tőke áramlott be az országba. (Reuter) í( . . ^ AÉTF.-engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő kft.- alapot nem működtet - eladó. Telefon: 153-4980 Szöllősy VL----- .J Újabb kamatemelésre kényszerülhet a brit pénzügyminiszter Nem tarthatók fent a veszteséges lengyel szénbányák Szakértők bírálják a kormány terveit Korlátozott kedvezmények a külföldi befektetőknek Szűkmarkú volt a bolgár törvényhozás Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit# Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telelonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella # Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vili., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. Á grafikai tördelés Áldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank támogatásával olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András

Next

/
Thumbnails
Contents