Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)
1996-12-02 / 279. szám
MAGYAR GAZDASÁG Tőzsdei privatizálással kell nagyobb szerephez juttatni a hazai tőkét (Folytatás az 1. oldalról) Az említett alágazatok a teljes magyar kivitel csaknem felét adják. Ha alaposabban megvizsgáljuk e felsorolást, világosan látható, hogy három területre koncentrálódik az ipari export: az élelmiszeriparra, egyes vegyipari és egyes gépipari területekre. Ez ugyan számos vállalatot érint, de a Magyarországon működő 1 millió vállalkozáshoz mérten meglehetősen koncentrált azon ipari cégek köre, amelyek számottevő exportot bonyolítanak le. Hogyan alakult az ipar belföldi piaca annak fényében, hogy a jelentések időről időre a belső értékesítés reálértékben számított visszaeséséről szólnak? - Az ipari exportértékesítések dinamikus növekedése ellenére egyelőre a belső piacon talál vevőre az ipari termelés kétharmada. Megítélésem szerint ez az arány az ország méretéhez viszonyítva inkább magas, mint alacsony, azaz számottevően lehetne növelni az ipar exportértékesítésének arányát. A tények azonban azt mutatják, hogy a magyar ipari legfontosabb piaca egyelőre Magyarország, amit nem tartok kifejezetten szerencsésnek, mivel egy sor vállalatnál belföldi szemléletet eredményez. Ezek között sok akkora cég is szerepel, amelynek mérete alapján egész Európát kellene piacának tekinteni. Ráadásul az Európai Unió felé haladva egyre inkább lebomlanak a határok, előbb-utóbb nem lesz „védett magyar piac” - ami egyébként a fogyasztók érdekeivel is egybeesik. Az elmúlt években a belföldi piacon sajátos folyamatok játszódtak le. A kezdeti visszaesést követően nem sikerült stabilizálni a lakossági fogyasztást, és a beruházások szintje is mindvégig a mélypont közelében ingadozott, ami az ipar egészét súlyosan érintette. Még azokban az ágazatokban is komoly nehézségek adódtak, amelyekben számszerűen nem mutattak ki nagy visszaesést. Mindezt súlyosbította a kíméletlen importverseny, ami feketén-fehéren megmutatta számos magyar cég belföldi versenyképtelenségét. Ez utóbbinak sok oka van. Ezek között nagyon fontos a termékek és a szolgáltatások korszerűtlensége, rossz minősége, a magas költségek, illetve ár, amelyek a termelékenység vitathatatlan növekedése ellenére is gátjai a versenyképesség javulásának. A marketing területén azonban még ezeknél is súlyosabb nehézségek jelentkeznek. Csak kevesen tudták például megoldani az értékesítési csatornák átalakítását. Azt lehet mondani, hogy a belföldi értékesítésben meglehetős káosz uralkodik, összemosódnak az értékesítési egységek profiljai. A teljes választékot szinte sehol nem mutatják be, így fordulhat elő, hogy Magyarországon a bóvlit kínáló piacok gyakran a Váci utcai boltokkal versenyeznek, ami a fejlett piacgazdaságokban elképzelhetetlen. Megítélésem szerint elvitathatatlan az ipar felelőssége az értékesítési csatornák megválasztásában, illetve kialakításában. Különösen a magyar tulajdonban lévő cégek vannak helyes és hatékony ér- tékésítési stratégia híján. Valóban felfedezhetők ellentmondásos hatások a külföldi tőkének a magyar iparban való megjelenése során (amint azt egyes szakértői vélemények állítják)? - Az eddig beérkezett külföldi működőtőke jelentős része telepedett meg az iparban. Néhány ágazat csaknem teljes egészében külföldi kézbe került. Az 50 százalékot meghaladja a külföldi tulajdon aránya például a növényolajiparban, az édesiparban, a tejiparban, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban, a gyógyszeriparban, a szerszámgépiparban, a cementiparban, a téglaiparban, hogy csak néhány példát említsek. A külföldi tőke jelenléte a magyar iparban azonban - megítélésem szerint - elsősorban akkor veszélyes, ha durva monopolpozíciókat eredményez. Az elmúlt években egyedül a külföldi kézbe került ágazatokban lehetett jelentős fejlődést tapasztalni. A külföldi tőkével működő vállalati körben valósult meg a beruházások több mint 50 sázaléka, ebben a szférában működik a legjobban a technológiatranszfer, itt folynak valódi kutatások. Ezeken kívül talán a legfontosabb az, hogy ebben a vállalati körben gyakorlatilag azonnal átvették a korszerű menedzsmentet. E szempont olyannyira fontos, hogy ennek mentén gyakorlatilag kettévált az ipari vállalati kör. Azt gondolom, hogy az általános értékvesztés megakadályozása érdekében további erőteljes privatizáció szükséges. Ennek révén további külföldi tőke beérkezésére lehetne számítani, mivel a magyar tőke mennyisége ju'vr lósrjsi ynkra!ani<' !' egyelőre meglehetősen korlátozott. Mindazonáltal úgy látom, hogy a belföldi tőke az őt megillető szerény helyet sem kapta meg az eddigi privatizáció során. Erre a legkézenfekvőbb módszer a tőzsdén való privatizálás lehetne, ám a magánkézbe adás folyamata eddig - és ezt tartom a privatizáció legnagyobb módszerbeli hibájának - gyakorlatilag elkerülte a tőzsde parkettjét. - Milyen középtávú perspektívát lehet felrajzolni a magyar ipar fejlődése előtt? - Az ipar fejlődésének meglehetős gátat szab jelenleg az, hogy a nagy szolgáltató szférákban nemhogy a számottevő privatizáció gondolata, de még a piaci módszerek is nehezen találnak táptalajra. Ugyancsak nem segít a nemzetközi méretekben is kiemelkedően magas elvonási szint, illetve az államháztartási reform elmaradása. Alapvetően befolyásolja az ipar helyzetét a belföldi kereslet alakulása, ami viszont meglehetősen bizonytalan elemekből tevődik össze. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó területeken gyakran nem érvényesül a piacszabályozás. Egyszerűen megengedhetetlen a pályázat nélküli megbízások léte. A következő két-három évre vonatkozó prognózis kialakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 1998-ban választások lesznek, ami óhatatlanul némi mesterséges keresletélénkítést, osztogatást generál a kormányzat részéről. Ennek általánossá válása azonban komoly veszélyforrást jelent, mert később ismét vissza kell fogni az elengedett fogyasztást. A lényeg az lenne, hogy azokban a szférákban osztogassanak, amelyek komoly hasznot tudnak hajtani. Megítélésem szerint ezek közé tartozik az infrastruktúra fejlesztése, az innováció terjedését segítő beruházások támogatása, de a lakossági megtakarítások ösztönzése is kívánatos lenne. Ezek mellett a gazdaságpolitikának egy sor eszköz állna rendelkezésére az ipar fejlesztésére. Közülük kiemelném a vállalkozásélénkítést. Itt nemcsak az elvonások mérséklése jöhet szóba, hanem például a monopóliumok kordában tartása, információs hálózat kialakítása, a kisvállalkozások infrastrukturális fejlesztése. Külgazdasági szempontból fontos lenne az exporttámogatás, illetve a hatékony - és persze GATT-konform - importvédelmi rendszer fejlesztése. Molnár Csaba Az OTP Bank Rt. és a Deutsche Leasing AG leányvállalata, az OTP-Deutsche Leasing Kft. az alábbi állás betöltésére keres munkatársat: LEBONYOLÍTÓ A feladatkör magában foglalja az ügyletek önálló lebonyolítását, beleértve a szerződéskötést, a kapcsolódó ügyintézést telefonon és írásban, a szerződések és üzleti események nyilvántartását, a számlázásokat, a biztosítások ügyintézését és a kinnlevőségek kezelését. Az alkalmazás feltétele középfokú közgazdasági/pénzügyi végzettség, a német nyelv ismerete, affinitás a kereskedelmi tevékenység iránt, tárgyalási készség, a számítógép használatának ismerete. Precíz, megbízható munkáját cégünk magas jövedelemmel honorálja! A munkakörben előnyt jelent valamelyik ismert lízingcégnél szerzett többéves gyakorlat. Kérjük, hogy írásbeli jelentkezését (magyar és német nyelvű szakmai önéletrajz, bizonyítvány másolatok, fénykép) az alábbi címre küldje el: OTP-Deutsche Leasing Kft. 1525 Budapest, Pí. 72. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM felvesz költségvetés-tervezési és beszámolói feladatok ellátására osztályvezetőt. Feltétel: Közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, vagy felsőfokú oktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés. Közigazgatási területen szerzett legalább ötéves szakmai és hároméves vezetői gyakorlat előnyt jelent. Keresünk a költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésében jártas munkatársat. Feltétel: Közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség. Ellenőrzési területen szerzett gyakorlat előnyt jelent. Illetmény: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései szerint. A jelentkezők szakmai önéletrajzukat a végzettséget igazoló oklevél másolatával az alábbi címre küldték: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Pénzügyi és humánpolitikai főosztály 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Az önéletrajzok beérkezésének határideje: 1996. december 10. Telefonon érdeklődni a 327-2704-es számon lehet. MEGRENDELŐLAP Alulírott.....................................................................................................................................................(név) ..................................................................................................................................(irányítószám, helység) ..........................................................................................(utca).........(házszám)........(emelet)........(ajtó), telefon:.............................................................megrendelem a NAPI GAZDASÁG című napilapot ..............példányban Az előfizetési díj negyed évre: 6 600 Ft (aláhúzandó) fél évre: 12 600 Ft egy évre: 24 300 Ft Átutalási bankszámlaszám:................................................................................................ Adószám:................................................................................................................................ aláírás A MEGRENDELŐLAPOT KÉRJÜK A KÖVETKEZŐ FAXSZÁMRA ELKÜLDENI: 270-1117 A megrendelőlap postán is feladható - borítékban, bérmentesítve, a következő címre: Budapesten és vidéken: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. 1135 Budapest, Csata u. 32. A megrendelt lapot az előfizetési díj beérkezése - tárgyhót megelőző 20-ig - után tudjuk biztosítani. 1996. december 2. BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK TOLNÁBAN Külföldi tőkére várnak az önkormányzatok és a vállalatok Tolna megye nem számít multinacionális cégek befektetéseire, de vállalatai beszállítókként mindenképpen részt kívánnak venni azok tevékenységében - hangzott el pénteken Budapesten a Tolna megyei befektetési kalauz című kiadvány bemutatóján. Az ország egyik legkisebb megyéjének számító Tolna eddig kevés befektetőt vonzott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma mindössze 241. A befektetők számának növekedése érdekében a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Tolna Megyei Vállalkozói Központtal közösen összegyűjtötte az érdekeltségi körébe tartozó települések és vállalatok fejlesztési terveit. Az egyik projekt dunai kikötő és raktártelep építéséről szól Pakson. A terv megvalósulása esetén a kikötő évi egymillió tonnás forgalmat bonyolítana le. A városi önkormányzat másik ajánlata ipartelep létesítésére hívja fel a befektetők figyelmét. A telep a város déli részén levő jelenlegi iparterület 50 hektáros bővítésével alakítható ki. A mezőgazdasági tevékenységet folytató Ten-Kop Rt. öntözéses zöldségkultúrája fejlesztéséhez, hűtőház felépítéséhez, valamint sertéstelepének és húsüzemének bővítéséhez keres befektetőt. A tamási Bábolna Pharma Rt. inkubátorház és az ehhez kapcsolódó ipari park kialakításához keres társakat. A dombóvári önkormányzat szintén ipartelep létesítését kezdeményezi 30 ezer négyzetméteres területen, továbbá tejüzeme korszerűsítéséhez és a Gunaras gyógyfürdő turisztikai központtá alakításához keres befektetőket. A kamara és a vállalkozói központ jövőre további 20-30 projektet vesz fel a listára. A potenciális külföldi érdeklődőkhöz az ITD Hungaryn, illetve a kereskedelmi kirendeltségeken keresztül jutnak el az ajánlatok. A több nyelven megjelenő kiadvány előállításához a kamara 7 millióval, míg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 2 millió forinttal járult hozzá a Kereskedelemfejlesztési Alapból. D. Zs. ADOAKTUAL Kft. A (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em.)^B mint a NYIRFROST I. B. - Vasmegyei Hűtőipari és Kereskedelmi Kft. (Vasmegyer, Kál Málna tanya) Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Bíróság által kijelölt felszámolója NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN értékesíti az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakat: a) nyíregyházi Körzeti Földhivatalnál a vasmegyeri 1086. tulajdoni lapon 868 hrsz. alatt nyilvántartott „telephely” elnevezésű 2 ha 5000 m2 térmértékű belterületi ingatlant hűtőház és irodaépület felülépítménnyel, gépekkel és berendezésekkel együtt, b) nyíregyházi Körzeti Földhivatalnál a vasmegyeri 7/0 tulajdoni lapon 0128/3 hrsz. alatt nyilvántartott „derítő” elnevezésű 6 ha 2754 m2 térmértékű külterületi ingatlant, e) Vasmegyer-Beszterce határában található 28 ha 6617 m2 térmértékű víztározót. Az árverés időpontja: 1996. december 13. (péntek) 10 óra Helye: ADOAKTUAL Kft. Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em. Az árverésen az a pályázó vehet részt, aki megvásárolja a részletes pályázati kiírást az AIXIAKIUAI. KFT. Felszámolói indáláran (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. 111. em.) és befizeti az abban megjelölt módon és helyen az előírt bánatpénzt. Felhívjuk a társaság ismert hitelezőinek és egyéb elővételi joggal rendelkezőknek a figyelmét arra, hogy elővásárlási szándékukat a nyilvános árverés időpontjáig szíveskedjenek a felszámoló felé írásban jelezni. A vagyontárgyak előzetes időpont-egyeztetés alapján munkanapokon 8-14 óra között bármikor megtekinthetők. Érdeklődni: Nyíregyháza, Mártírok teret. III. em. ADOAKTUAL Kft. Felszámolói irodájában, Klajda Attila felszámolónál. Tel.: 06 42/315-526