Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)

1996-12-02 / 279. szám

MAGYAR GAZDASÁG Tőzsdei privatizálással kell nagyobb szerephez juttatni a hazai tők­ét (Folytatás az 1. oldalról) Az említett alágazatok a tel­jes magyar kivitel csaknem fe­lét adják. Ha alaposabban meg­vizsgáljuk e felsorolást, világo­san látható, hogy három terü­letre koncentrálódik az ipari ex­port: az élelmiszeriparra, egyes vegyipari és egyes gépipari terü­letekre. Ez ugyan számos válla­latot érint, de a Magyarorszá­gon működő­ 1 millió vállalko­záshoz mérten meglehetősen kon­centrált azon ipari cégek köre, amelyek számottevő exportot bo­nyolítanak le.­­ Hogyan alakult az ipar bel­­földi piaca annak fényében, hogy a jelentések időről időre a belső értékesítés reálértékben számított visszaeséséről szólnak? - Az ipari exportértékesítések dinamikus növekedése ellenére egyelőre a belső piacon talál ve­vőre az ipari termelés kétharmada. Megítélésem szerint ez az arány az ország méretéhez viszonyítva inkább magas, mint alacsony, azaz számottevően lehetne növelni az ipar exportértékesítésének ará­nyát. A tények azonban azt mu­tatják, hogy a magyar ipari leg­fontosabb piaca egyelőre Magya­rország, amit nem tartok kifeje­zetten szerencsésnek, mivel egy sor vállalatnál belföldi szemlé­letet eredményez. Ezek között sok akkora cég is szerepel, amely­nek mérete alapján egész Euró­pát kellene piacának tekinteni. Ráadásul az Európai Unió felé haladva egyre inkább lebomla­­nak a határok, előbb-utóbb nem lesz „védett magyar piac” - ami egyébként a fogyasztók érdeke­ivel is egybeesik. Az elmúlt években a belföldi piacon sajátos folyamatok ját­szódtak le. A kezdeti visszaesést követően nem sikerült stabilizálni a lakossági fogyasztást, és a be­ruházások szintje is mindvégig a mélypont közelében ingadozott, ami az ipar egészét súlyosan érin­tette. Még azokban az ágazatok­ban is komoly nehézségek adód­tak, amelyekben számszerűen nem mutattak ki nagy visszaesést. Min­dezt súlyosbította a kíméletlen importverseny, ami feketén-fe­­héren megmutatta számos ma­gyar cég belföldi versenyképte­lenségét. Ez utóbbinak sok oka van. Ezek között nagyon fontos a termé­kek és a szolgáltatások korsze­rűtlensége, rossz minősége, a magas költségek, illetve ár, amelyek a termelékenység vitathatatlan nö­vekedése ellenére is gátjai a ver­senyképesség javulásának. A marketing területén azon­ban még ezeknél is súlyosabb ne­hézségek jelentkeznek. Csak ke­vesen tudták például megolda­ni az értékesítési csatornák áta­lakítását. Azt lehet mondani, hogy a belföldi értékesítésben megle­hetős káosz uralkodik, összemo­sódnak az értékesítési egységek profiljai. A teljes választékot szinte sehol nem mutatják be, így for­dulhat elő, hogy Magyarorszá­gon a bóvlit kínáló piacok gyakran a Váci utcai boltokkal versenyez­nek, ami a fejlett piacgazdasá­gokban elképzelhetetlen. Megí­télésem szerint elvitathatatlan az ipar felelőssége az értékesítési csa­tornák megválasztásában, illet­ve kialakításában. Különösen a magyar tulajdonban lévő cégek vannak helyes és hatékony ér-­­ tékésítési stratégia híján.­­ Valóban felfedezhetők ellent­mondásos hatások a külföldi tő­kének a magyar iparban való meg­jelenése során (amint azt egyes szakértői vélemények állítják)? - Az­ eddig beérkezett külföl­di működőtőke jelentős része te­lepedett meg az iparban. Néhány ágazat csaknem teljes egészében külföldi kézbe került. Az 50 szá­zalékot meghaladja a külföldi tu­lajdon aránya például a nö­vényolajiparban, az édesiparban, a tejiparban, a gyümölcs- és zöld­ségfeldolgozásban, a gyógyszer­­iparban, a szerszámgépiparban, a cementiparban, a téglaiparban, hogy csak néhány példát említ­sek. A külföldi tőke jelenléte a magyar iparban azonban - me­gítélésem szerint - elsősorban ak­kor veszélyes, ha durva mono­polpozíciókat eredményez. Az elmúlt években egyedül a külföldi kézbe került ágazatok­ban lehetett jelentős fejlődést ta­pasztalni. A külföldi tőkével mű­ködő vállalati körben valósult meg a beruházások több mint 50 s­­ázaléka, ebben a szférában mű­ködik a legjobban a technoló­giatranszfer, itt folynak valódi kutatások. Ezeken kívül talán a legfon­tosabb az, hogy ebben a vállalati körben gyakorlatilag azonnal át­vették a korszerű menedzsmentet. E szempont olyannyira fontos, hogy ennek mentén gyakorlati­lag kettévált az ipari vállalati kör. Azt gondolom, hogy az álta­lános értékvesztés megakadályo­zása érdekében további erőtel­jes privatizáció szükséges. Ennek révén további külföldi tőke be­­érkezésére­ lehetne számítani, mi­vel a magyar tőke mennyisége­ ­ ju'vr lósrjsi ynkra!ani<' !' egyelőre meglehetősen korláto­zott. Mindazonáltal úgy látom, hogy a belföldi tőke az őt meg­illető szerény helyet sem kapta meg az eddigi privatizáció során. Erre a legkézenfekvőbb módszer a tőzsdén való privatizálás le­hetne, ám a magánkézbe adás folyamata eddig - és ezt tartom a privatizáció legnagyobb mód­szerbeli hibájának - gyakorlati­lag elkerülte a tőzsde parkett­jét. - Milyen középtávú perspek­tívát lehet felrajzolni a magyar ipar fejlődése előtt? - Az ipar fejlődésének meg­lehetős gátat szab jelenleg az, hogy a nagy szolgáltató szférákban nem­hogy a számottevő privatizáció gondolata, de még a piaci mód­szerek is nehezen találnak táp­talajra. Ugyancsak nem segít a nemzetközi méretekben is kiemel­kedően magas elvonási szint, il­letve az államháztartási reform elmaradása. Alapvetően befolyásolja az ipar helyzetét a belföldi kereslet ala­kulása, ami viszont meglehető­sen bizonytalan elemekből tevődik össze. A közbeszerzési törvény ha­tálya alá tartozó területeken gyak­ran nem érvényesül a piacsza­bályozás. Egyszerűen megenged­hetetlen a pályázat nélküli meg­bízások léte. A következő két-három évre vonatkozó prognózis kialakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 1998-ban választások lesznek, ami óhatatla­nul némi mesterséges keresletélén­kítést, osztogatást generál a kor­mányzat részéről. Ennek általános­sá válása azonban komoly veszély­­forrást jelent, mert később ismét vissza kell fogni az elengedett fogyasztást. A lényeg az lenne, hogy azokban a szférákban oszto­gassanak, amelyek komoly hasznot tudnak hajtani. Megítélésem sze­rint ezek közé tartozik az infrast­ruktúra fejlesztése, az innováció terjedését segítő beruházások tá­mogatása, de a lakossági meg­takarítások ösztönzése is kívá­natos lenne. Ezek mellett a gazdaságpoliti­kának egy sor eszköz állna ren­delkezésére az ipar fejlesztésére. Közülük kiemelném a vállalko­zásélénkítést. Itt nemcsak az el­vonások mérséklése jöhet szóba, hanem például a monopóliumok kordában tartása, információs há­lózat kialakítása, a kisvállalko­zások infrastrukturális fejleszté­se. Külgazdasági szempontból fon­tos lenne az exporttámogatás, il­letve a hatékony - és persze GATT-konform - importvédel­mi rendszer fejlesztése. Molnár Csaba Az OTP Bank Rt. és a Deutsche Leasing AG leányvállalata, az OTP-Deutsche Leasing Kft. az alábbi állás betöltésére keres munkatársat: LEBONYOLÍTÓ A feladatkör magában foglalja az ügyletek önálló lebonyolítását, beleértve a szerződéskötést, a kapcsolódó ügyintézést telefonon és írásban, a szerződések és üzleti események nyilvántartását, a számlázásokat, a biztosítások ügyintézését és a kinnlevőségek kezelését. Az alkalmazás feltétele középfokú közgazdasági/pénzügyi végzettség, a német nyelv ismerete, affinitás a kereskedelmi tevékenység iránt, tárgyalási készség, a számítógép használatának ismerete. Precíz, megbízható munkáját cégünk magas jövedelemmel honorálja! A munkakörben előnyt jelent valamelyik ismert lízingcégnél szerzett többéves gyakorlat. Kérjük, hogy írásbeli jelentkezését (magyar és német nyelvű szakmai önéletrajz, bizonyítvány másolatok, fénykép) az alábbi címre küldje el: OTP-Deutsche Leasing Kft. 1525 Budapest, Pí. 72. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM felvesz költségvetés-tervezési és beszámolói feladatok ellátására osztályvezetőt. Feltétel: Közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, vagy felsőfokú oktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés. Közigazgatási területen szerzett legalább ötéves szakmai és hároméves vezetői gyakorlat előnyt jelent. Keresünk a költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésében jártas munkatársat. Feltétel: Közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség. Ellenőrzési területen szerzett gyakorlat előnyt jelent. Illetmény: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései szerint. A jelentkezők szakmai önéletrajzukat a végzettséget igazoló oklevél másolatával az alábbi címre küldték: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Pénzügyi és humánpolitikai főosztály 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Az önéletrajzok beérkezésének határideje: 1996. december 10. Telefonon érdeklődni a 327-2704-es számon lehet. MEGRENDELŐLAP Alulírott.....................................................................................................................................................(név) ..................................................................................................................................(irányítószám, helység) ..........................................................................................(utca).........(házszám)........(emelet)........(ajtó), telefon:.............................................................megrendelem a NAPI GAZDASÁG című napilapot ..............példányban Az előfizetési díj negyed évre: 6 600 Ft (aláhúzandó) fél évre: 12 600 Ft egy évre: 24 300 Ft Átutalási bankszámlaszám:................................................................................................ Adószám:................................................................................................................................ aláírás A MEGRENDELŐLAPOT KÉRJÜK A KÖVETKEZŐ FAXSZÁMRA ELKÜLDENI: 270-1117 A megrendelőlap postán is feladható - borítékban, bérmentesítve, a következő címre: Budapesten és vidéken: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. 1135 Budapest, Csata u. 32. A megrendelt lapot az előfizetési díj beérkezése - tárgyhót megelőző 20-ig - után tudjuk biztosítani. 1996. december 2. BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK TOLNÁBAN Külföldi tőkére várnak az önkormányzatok és a vállalatok Tolna megye nem számít multinacionális cégek befekte­téseire, de vállalatai beszállítókként mindenképpen részt kívánnak venni azok tevékenységében - hangzott el pén­teken Budapesten a Tolna megyei befektetési kalauz cí­mű kiadvány bemutatóján. Az ország egyik legkisebb me­gyéjének számító Tolna eddig ke­vés befektetőt vonzott. A kül­földi érdekeltségű vállalkozások száma mindössze 241. A befek­tetők számának növekedése ér­dekében a Tolna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara a Tolna Megyei Vállalkozói Központtal közösen összegyűjtötte az érde­keltségi körébe tartozó telepü­lések és vállalatok fejlesztési ter­veit. Az egyik projekt dunai kikö­tő és raktártelep építéséről szól Pakson. A terv megvalósulása ese­tén a kikötő évi egymillió ton­nás forgalmat bonyolítana le. A városi önkormányzat má­sik ajánlata ipartelep létesítésé­re hívja fel a befektetők figyel­mét. A telep a város déli részén levő jelenlegi iparterület 50 hek­táros bővítésével alakítható ki. A mezőgazdasági tevékenységet folytató Ten-Kop Rt. öntözéses zöldségkultúrája fejlesztéséhez, hű­­tőház felépítéséhez, valamint ser­téstelepének és húsüzemének bő­vítéséhez keres befektetőt. A ta­mási Bábolna Pharma Rt. inku­bátorház és az ehhez kapcsoló­dó ipari park kialakításához ke­res társakat. A dombóvári ön­­kormányzat szintén ipartelep lé­tesítését kezdeményezi 30 ezer négyzetméteres területen, továbbá tejüzeme korszerűsítéséhez és a Gunaras gyógyfürdő turisztikai központtá alakításához keres be­fektetőket. A kamara és a vállalkozói köz­pont jövőre további 20-30 pro­jektet vesz fel a listára. A po­tenciális külföldi érdeklődőkhöz az ITD Hungaryn, illetve a ke­reskedelmi kirendeltségeken ke­resztül jutnak el az ajánlatok. A több nyelven megjelenő ki­advány előállításához a kamara 7 millióval, míg az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium 2 millió forinttal já­rult hozzá a Kereskedelemfejlesz­tési Alapból. D. Zs. ADOAKTUAL Kft. A (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em.)­­^B mint a NYIRFROST I. B. - Vasmegyei Hűtőipari és Kereskedelmi Kft. (Vasmegyer, Kál Málna tanya) Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Bíróság által kijelölt felszámolója NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN értékesíti az­ alábbiakban felsorolt vagyontárgyakat: a) nyíregyházi Körzeti Földhivatalnál a vasmegyeri 1086. tulajdoni lapon 868 hrsz. alatt nyilvántartott „telephely” elnevezésű 2 ha 5000 m2 térmértékű belterületi ingatlant hűtőház és irodaépület felülépítménnyel, gépekkel és berendezésekkel együtt, b) nyíregyházi Körzeti Földhivatalnál a vasmegyeri 7/0 tulajdoni lapon 0128/­3 hrsz. alatt nyilvántartott „derítő” elnevezésű 6 ha 2754 m2 térmértékű külterületi ingatlant, e) Vasmegyer-Beszterce határában található 28 ha 6617 m2 térmértékű víztározót. Az árverés időpontja: 1996. december 1­3. (péntek) 10 óra Helye: ADOAKTUAL Kft. Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em. Az árverésen az a pályázó vehet részt, aki megvásárolja a részletes p­ályázati kiírást az AIXIAKIUAI. KFT. Felszámolói indáláran (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. 111. em.) és befizeti az abban megjelölt módon és helyen az előírt bánatpénzt. Felhívjuk a társaság ismert hitelezőinek és egyéb elővételi joggal rendelkezőknek a figyelmét arra, hogy elővásárlási szándékukat a nyilvános árverés időpontjáig szíveskedjenek a felszámoló felé írásban jelezni. A vagyontárgyak előzetes időpont-egyeztetés alapján munkanapokon 8-14 óra között bármikor megtekinthetők. Érdeklődni: Nyíregyháza, Mártírok tere­t. III. em. ADOAKTUAL Kft. Felszámolói irodájában, Klajda Attila felszámolónál. Tel.: 06­ 42/315-526

Next