Napi Gazdaság, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
A Matáv növelné a hazai beszállítók Különalku a jövő évi nyugdíjemelésről A törvény szerinti emelés inflációs hatású lenne A nyugdíjakat minden évben január elsejével a megelőző év nettó kereset-kiáramlásának várható mértékével kell emelni, s ezt májusban a tényadatok ismeretében megfelelő módon korrigálni kell. Pillanatnyilag ezt tartalmazza az érvényben lévő nyugdíjindexálási törvény, de a jelek szerint 1998-ban nem eszerint állapítják meg a nyugdíj- emelés mértékét. Ezzel ugyanis a várt inflációcsökkenés mellett a nyugdíjasok akár 10 százalék reáljövedelem-növekedéshez is juthatnának, ami veszélyeztetné a tervezett inflációs pályát. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank ugyanis olyan antiinflációs csomagon dolgozik, amelynek eredményeként 1998 decemberére az infláció 9 százalékra csökkenne. Az idei nettó keresetkiáramlás-növekedés azonban várhatóan 17-18 százalék körül alakul, azaz ennyiA nó'ivarú tenyészállatok beállításához nyújtandó állami segítséggel a lecsökkent állatállomány növelését kívánják ösztönözni. A támogatás összege tenyészüszó'knél darabonként 30 ezer forint, tenyészkoca-süldőnél 6-15 ezer forint, tenyészjerkénél és kecskegidánál pedig 6-8 ezer forint. A beérkezett pályázatok arról tanúskodnak, hogy a juhágazatban a legnagyobb az igény és az érdeklődés. Az ágazatok helyzetét értékeivel emelnék januárban a nyugdíjakat. A nyugdíjak reálértékének ilyen mértékű növekedése - bár sokak szerint időszerű - két oldalról is inflációs nyomást eredményezne a gazdaságban. Egyfelől a nyugdíjasok fogyasztásának összességében 40-50 milliárd forint értékű növekedése miatt. Ezzel egy időben nagyjából a járulékbevételek 6 százalékának megfelelő hiány jelenne meg a bevételi oldalon, mert a tervek szerint jövőre a bérek - és velük párhuzamosan a járulékve a szarvasmarha-ágazatban nincs jelentős elmozdulás sem a létszámot, sem a mennyiséget illetően. Nem javultak a piaci lehetőségek, a vágómarha értékesítési ára stagnál. A hízóbika kilója 170— 210 forint, a hízóüszőé 150-195 forint, a selejt tehéné 120-155 forint. Ez utóbbiból jelentős a túlkínálat, s különösen a tejelő típus eladhatatlan. A növendékbika beszerzése egyre nagyobb gondot okoz, mert csökken a kínálat. A származási lappal rendelbevételek csak 11 százalékkal emelkednének, míg a kiadások - a már említett nyugdíjemelés miatt - 17 százalékkal. Az így kieső összeget vagy ki kell vonni valamilyen úton-módon a gazdaságból, ez költségoldali inflációt eredményezne, vagy finanszírozni kell, ami viszont a növekvő állami hitelfelvétel miatt jelentene inflációs nyomást. Mindezek miatt a radikális infláció- csökkentésre vonatkozó tervek a törvény szerinti nyugdíjemelés mellett megvalósíthatatlanok. Mindezek miatt a PM-ben, a jegybankban és a Népjóléti Minisztériumban már megkezdődött egy olyan nyugdíjemelés kidolgozása 1998-ra, amely nem a korábbi, hanem a várható bérkiáramlásra épülne. (Folytatás a 3. oldalon) kező vemhes üszőt mind a belföldi, mind az exportpiacokon keresik. A hízósertés értékesítési ára térségenként változó, s kilónként 5-10 forint emelkedést jeleztek. A nagyüzemi hízó kilónkénti ára 195-220 forint, a kisüzemben vásárolt hús kilójáért 168-195 forintot fizetnek. A tenyésztők egyik esetben sem elégedettek az árral, ennél kilónként további 15-20 forinttal magasabb bevételt szeretnének, mert így már nem fizetnének rá. A tenyészkoca-beállí- tást csak kevés gazdálkodó vállalja fel az alacsony jövedelmek miatt. A malachús iránti igény viszont növekedett, különösen a horvát és szlovén kereslet következtében, bár az árak nem mozdulnak felfelé. (Folytatás a 3. oldalon) arányát A Magyar Távközlési Rt. (Matáv) az elmúlt 3-4 évben évente 80 milliárd forintot költött beruházásokra. Az idén 78 milliárd forintot fordít ilyen célra. Tölösi Péter logisztikai vezérigazgató-helyettes a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a koncessziós telefonszolgáltatáshoz szükséges berendezések beszerzéseit a közbeszerzési törvény szabályozza, ami arra ösztönzi a céget, hogy részesítse előnyben a magyar beszállítókat. A közbeszerzési törvény előírásai mellett a koncessziós szerződés is minél nagyobb magyar beszállítói részvétel igénybevételére ösztönzi a társaságot. A tulajdonosok és a kormány között megkötött szerződés megfogalmazza, hogy 1994-1996 között az éves összberuházási érték legalább 25 százalékáig magyar terméket kell felhasználnia a társaságnak, 1997-től pedig ennek az aránynak el kell érnie az 50 százalékot. Tavaly a cég fejlesztéseihez felhasznált termékek és szolgáltatások 71-72 százaléka volt hazai eredetű. Az idén ez várhatóan eléri a 70-75 százalékot. A beszerzések értékéből körülbelül 60 százalékkal részesednek az eszközök, berendezések, a fennmaradó részt a szolgáltatások - például a hálózatépítés - teszik ki. A magyar termékek egy részének műszaki színvonala még nem éri el a kívánt szintet, ezért a társaság kénytelen külföldről beszerezni a csúcstechnikai berendezéseket. Ennek nyomán a 80 milliárd forint éves beruházási keretösszegnek 25-30 százaléka ezekre a külföldi ráfordításokra - kizárólag technikai eszközökre - megy el. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy az idén nem egyenletesen oszlik el a beszerzési összeg, mivel a fejlesztések év eleji pangása idején kevesebbet költenek. D. J. INTERJÚ SZABÓ IMRÉVEL, A MAGYAR ENERGIA HIVATAL FŐIGAZGATÓJÁVAL A két számjegyű infláció indokolja a negyedéves korrekciót A Magyar Energia Hivatal (MÉH) a villamosenergia-árak negyedéves korrekciója alkalmával a forint csúszóleértékelése alapján módosít, a negyedik negyedév végén azonban az éves árat meghatározó árképletet használja. így „ér össze” a kétféle metódus. A költségszerkezetük felülvizsgálatát kérő gáz- és áramszolgáltatók az év második negyedévében számíthatnak válaszra, a forgóeszköz-finanszírozási hitelek kamatait azonban a MÉH továbbra sem szándékozik költségként elismerni.- A villamos energia fogyasztói árát egy kormányrendeletben meghatározott árképlet szabályozza. Ez éves szinten határozza meg az árat. A MÉH a negyedéves korrekciók alkalmával azonban nem ezt az árképletet alkalmazza. Hogyan „ér össze” a csúszóleértékelésen alapuló negyedéves, és a más tényezőket figyelembe vevő éves ármódósítási netódus?- A negyedéves korrekciók során a forint csúszóleértékelését vesszük figyelembe, tehát az év első negyedévében havonta 1,2 százalékkal számolunk. így a teljes negyedévre 3,6 százalékos korrekció várható. A negyedéves változtatások technikáját az indokolja, hogy amennyiben évente csak egyszer korrigálnánk az árakat, az inflációhoz is csak^az év végén tudnánk igazodni. így az ágazat piaci szereplőinek tetemes veszteségük keletkezne az év során, hiszen az infláció miatti költségtöbbletüket az árak csak jelentős késéssel követnék. Ha viszont negyedévente, a forint leértékelési ütemével korrigáljuk az árakat, a veszteség csak negyedéves költségtöbblet alapján jelentkezik és természetesen jóval kisebb lesz. Ezt a kétféle módszerből összetevődő árváltoztatási mechanizmust addig célszerű alkalmazni, amíg magas az infláció. Idén mindenképpen marad ez a metódus, valószínűleg jövó're is: addig, amíg a két számjegyű infláció egy számjegyű lesz. A negyedéves korrekció módszerét az év első három negyedévében - természetesen a negyedévek végén - alkalmazzuk, viszont az utolsó negyedév végén esedékes korrekció alkalmával már az éves árat meghatározó képlet alapján módosítunk. így „összeér” a kétféle metódus. Az árképlet inflációs tényezőjének kérdéséhez hozzátartozik, hogy az abban szereplő belföldi értékesítések árindexét az élelmiszeripar és az energiaipar nélkül kell számolni, mert ha nem így, lenne, akkor a visszamenő- leges indexálás az infláció ön- gerjesztéséhez járulna hozzá. (Folytatás a 4. oldalon) SAB-ajánlat a Brau Unionra? Az osztrák Kronenzeitung információja szerint a South African Breweries sörgyár (SAB) ellenőrzést akar szerezni az osztrák sörpiac domináns szereplője, a Brau Union felett. A napilap a források megnevezése nélkül arról számol be, hogy a dél-afrikai vállalat - a világ negyedik legnagyobb sörgyára - ötmilliárd schillinges ajánlatot tett a Brau Union többségi tulajdonhányadára. A Brau Unionban jelenleg többségi érdekeltséggel rendelkező Brau-Beteiligungs AG (BBAG) alaptalannak nevezte a Kronenzeitung értesülését. A holding cég közleménye szerint a SAB az utóbbi években többször érdeklődött a BBAG, illetve ennek vállalatai iránt, de mindannyiszor sikertelenül. A BBAG most is célszerűtlennek tartja az osztrák piac kétharmadát birtokló Brau Union eladását, és úgy véli, hogy az osztrák sörgyártásnak osztrák kézben kell maradnia. A holding cáfolta a Kronenzeitung azon állítását is, hogy a Brau Union részvényesei kedden rendkívüli közgyűlést tartanak. A SAB és a Brau Union esetleges házassága nagyban befolyásolná a magyarországi sörgyártást is, mivel mindkét cég komoly érdekeltségekkel rendelkezik hazánkban. A SAB a Kőbányai Sörgyár és a Kanizsai Sörgyár tulajdonosa, a Brau Union pedig a Soproni Sörgyárat és az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat ellenőrzi. Bosznia garanciát ad a külföldi befektetőknek A tőkebeáramlás ösztönzése érdekében a bosnyák kormány pénzügyi védelmet kínál a külföldi befektetőknek a háború felújulásával és a politikai instabilitással kapcsolatos kockázatok ellen. E célból a Világbank támogatásával önálló hivatalt hoztak létre, amelynek feladata, hogy garanciákat nyújtson azoknak a külföldi befektetőknek, akik hiteleket adnak boszniai projektekhez. Mint Lamija Koszarics, a befektetési garanciát nyújtó hivatal igazgatója elmondta, a kormány az intézkedéstől azt várja, hogy megszaporodnak a közvetlen beruházások és csökken az ország függősége a nemzetközi segélyektől a 43 hónapos háború során tönkrement gazdaság helyreállítása terén. A hivatal kínálta garanciák fedezetéül a holland ING Bank által adott visszavonhatatlan akkreditív szolgál. A bosnyák kormány 18 millió dollárt utalt át az ING számlájára a garanciahivatal által meghatározott kockázatok fedezésére. A Világbank Multilaterális Beruházásgarancia Ügynöksége nagyobb és hosszabb távú befektetésekhez ad garanciát a bosnyák kormány- hivatal által nyújtott garanciákon túlmenően. (Folytatás a 2. oldalon) Lu*. ___ wash|naGtonmtámogatja I I NAPISgdPtaA I H H mellékletünkben: (2- OLDAL) | ■ ■ ........................................---------------------------------- ■ M ^B ^B ÜZLETI IRÁNYTŰ JELENTŐSEN BŐVÜLHET S /J (7. oldal) A|^KeÍIlEML IN(^T^|p (3. OLDAL) ) ................................................. ^ (t--------i J (10. Oldal)--------- \\-JJ GAZDASÁGI ES PÉNZÜGYI HÍRLAP lU/ _________________ ALLATTENYESZTESI KILÁTÁSOK Egyelőre nem indultak növekedésnek a felvásárlási árak Az idei agrártámogatási rendszerben a hímivarú tenyészállatok mellett ismét szerepel a nőivarúak beállításának támogatása, s a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jelzése szerint a rendelkezésre álló forrás - állattenyésztési támogatásra 1,4 milliárd forintot, a biológiai alapok támogatására 400 millió forintot különített el a tárca - 68 százalékára már beérkeztek kérelmek. EU KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA Több területen közel van a megegyezés A brit kormány látványos különvéleményétől eltekintve az Európai Unió kormányközi konferenciáján (IGC) sikerült „koncepcionális áttörést” elérni és a munka már a végső alkudozás fázisába ért - írja az European Voice legfrissebb száma. „Az a cél, hogy a júniusi amszterdami csúcsra megszülessen a megállapodás, lényegében karnyújtásnyira van” - idézi a lap az egyik EU-tagállam naavkövetének véleménvét. Az MTI által ismertetett cikk szerint az üléseken elnöklő holland diplomácia feladta azt a korábban megszellőztetett elképzelést, hogy a brit választások után egy rövid minicsúcs keretében adjanak ösztönzést a konferencia munkájának. Ehelyett nem hivatalos külügyminiszteri találkozók sorát tartják majd júniusig - az elsőt már e hét vasárnapján -, ahol kisebb sajtófelhajtás mellett tudnak a nyitott kérdésekre összpontosítani. A „koncepcionális áttörés” ahhoz a terjedelmes dokumentumhoz kötődik, amelyet a holland elnökség a múlt heti római külügyminiszteri ülés elé terjesztett, összefoglalva mindazokat a témákat, melyekben kimutatható haladást sikerült elérni. és igazságügyi együttműködés - e területen sok tagország kész a brüsszeli bizottság hatáskörébe utalni olyan ügyeket, mint a mene- kültjog és a vízumpolitika -, de hasonlóképp egyre konkrétabbá válik az EU és a Nyugat-európai Unió (NYEU) jövőbeli viszonyának szabályozása is, amely szerint a katonai tömörülés három lépésben gyakorlatilag beolvadna az EU-ba. Fontos fejlemény lehetne az immár tizenhárom tagország által aláírt schengení egyezmény beemelése is az EU keretei közé. A két utóbbi kérdésben a EU-többség kategorikus brit ellenvéleménybe üközik, amelyet olykor - kevésbé vehemensen - kiegészít némi skandináv és osztrák támogatás is. (Folytatás a 2. oldalon)