Napi Gazdaság, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

A Matáv növelné a hazai beszállítók Különalku a jövő évi nyugdíjemelésről A törvény szerinti emelés inflációs hatású lenne A nyugdíjakat minden évben január elsejével a megelőző év nettó kereset-kiáramlásának várható mértékével kell emelni, s ezt májusban a tényadatok ismeretében megfe­lelő módon korrigálni kell. Pillanatnyilag ezt tartalmazza az érvényben lévő nyugdíjindexálási törvény, de a jelek szerint 1998-ban nem eszerint állapítják meg a nyugdíj- emelés mértékét. Ezzel ugyanis a várt infláció­csökkenés mellett a nyugdíjasok akár 10 százalék reáljövede­lem-növekedéshez is juthatnának, ami veszélyeztetné a tervezett inf­lációs pályát. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank ugyanis olyan antiinflációs csomagon dol­gozik, amelynek eredményeként 1998 decemberére az infláció 9 százalékra csökkenne. Az idei net­tó keresetkiáramlás-növekedés azonban várhatóan 17-18 szá­zalék körül alakul, azaz ennyi­A nó'ivarú tenyészállatok be­állításához nyújtandó állami se­gítséggel a lecsökkent állatállo­mány növelését kívánják ösztö­nözni. A támogatás összege tenyészüszó'knél darabonként 30 ezer forint, tenyészkoca-süldőnél 6-15 ezer forint, tenyészjerkénél és kecskegidánál pedig 6-8 ezer forint. A beérkezett pályázatok arról tanúskodnak, hogy a juh­ágazatban a legnagyobb az igény és az érdeklődés. Az ágazatok helyzetét értékei­vel emelnék januárban a nyug­díjakat. A nyugdíjak reálértéké­nek ilyen mértékű növekedése - bár sokak szerint időszerű - két oldalról is inflációs nyomást eredményezne a gazdaságban. Egy­felől a nyugdíjasok fogyasztásá­nak összességében 40-50 milli­árd forint értékű növekedése mi­att. Ezzel egy időben nagyjából a járulékbevételek 6 százaléká­nak megfelelő hiány jelenne meg a bevételi oldalon, mert a ter­vek szerint jövőre a bérek - és velük párhuzamosan a járulék­ve a szarvasmarha-ágazatban nincs jelentős elmozdulás sem a létszá­mot, sem a mennyiséget illetően. Nem javultak a piaci lehetősé­gek, a vágómarha értékesítési ára stagnál. A hízóbika kilója 170— 210 forint, a hízóüszőé 150-195 forint, a selejt tehéné 120-155 forint. Ez utóbbiból jelentős a túl­kínálat, s különösen a tejelő tí­pus eladhatatlan. A növendék­bika beszerzése egyre nagyobb gon­dot okoz, mert csökken a kíná­lat. A származási lappal rendel­bevételek csak 11 százalékkal emelkednének, míg a kiadások - a már említett nyugdíjemelés miatt - 17 százalékkal. Az így kieső összeget vagy ki kell von­ni valamilyen úton-módon a gaz­daságból, ez költségoldali inflá­ciót eredményezne, vagy finan­szírozni kell, ami viszont a nö­vekvő állami hitelfelvétel miatt jelentene inflációs nyomást. Min­dezek miatt a radikális infláció- csökkentésre vonatkozó tervek a törvény szerinti nyugdíjeme­lés mellett megvalósíthatatlanok. Mindezek miatt a PM-ben, a jegybankban és a Népjóléti Mi­nisztériumban már megkezdődött egy olyan nyugdíjemelés kidol­gozása 1998-ra, amely nem a ko­rábbi, hanem a várható bérki­áramlásra épülne. (Folytatás a 3. oldalon) kező vemhes üszőt mind a bel­földi, mind az exportpiacokon ke­resik. A hízósertés értékesítési ára térségenként változó, s kilónként 5-10 forint emelkedést jeleztek. A nagyüzemi hízó kilónkénti ára 195-220 forint, a kisüzemben vá­sárolt hús kilójáért 168-195 fo­rintot fizetnek. A tenyésztők egyik esetben sem elégedettek az árral, ennél kilónként további 15-20 fo­rinttal magasabb bevételt szeret­nének, mert így már nem fizet­nének rá. A tenyészkoca-beállí- tást csak kevés gazdálkodó vál­lalja fel az alacsony jövedelmek miatt. A malachús iránti igény viszont növekedett, különösen a horvát és szlovén kereslet követ­keztében, bár az árak nem moz­dulnak felfelé. (Folytatás a 3. oldalon) arányát A Magyar Távközlési Rt. (Matáv) az elmúlt 3-4 évben éven­te 80 milliárd forintot költött be­ruházásokra. Az idén 78 milli­árd forintot fordít ilyen célra. Tölösi Péter logisztikai vezérigaz­gató-helyettes a NAPI Gazda­ságnak elmondta, hogy a kon­cessziós telefonszolgáltatáshoz szükséges berendezések beszerzé­seit a közbeszerzési törvény sza­bályozza, ami arra ösztönzi a céget, hogy részesítse előnyben a ma­gyar beszállítókat. A közbeszerzési törvény elő­írásai mellett a koncessziós szer­ződés is minél nagyobb magyar beszállítói részvétel igénybevételére ösztönzi a társaságot. A tulaj­donosok és a kormány között meg­kötött szerződés megfogalmazza, hogy 1994-1996 között az éves összberuházási érték legalább 25 százalékáig magyar terméket kell felhasználnia a társaságnak, 1997-től pedig ennek az arány­nak el kell érnie az 50 százalé­kot. Tavaly a cég fejlesztéseihez felhasznált termékek és szolgál­tatások 71-72 százaléka volt hazai eredetű. Az idén ez várhatóan eléri a 70-75 százalékot. A be­szerzések értékéből körülbelül 60 százalékkal részesednek az esz­közök, berendezések, a fennma­radó részt a szolgáltatások - pél­dául a hálózatépítés - teszik ki. A magyar termékek egy részé­nek műszaki színvonala még nem éri el a kívánt szintet, ezért a társaság kénytelen külföldről be­szerezni a csúcstechnikai beren­dezéseket. Ennek nyomán a 80 milliárd forint éves beruházási keretösszegnek 25-30 százaléka ezekre a külföldi ráfordításokra - kizárólag technikai eszközök­re - megy el. A vezérigazgató-he­lyettes azt is elmondta, hogy az idén nem egyenletesen oszlik el a beszerzési összeg, mivel a fej­lesztések év eleji pangása idején kevesebbet költenek. D. J. INTERJÚ SZABÓ IMRÉVEL, A MAGYAR ENERGIA HIVATAL FŐIGAZGATÓJÁVAL A két számjegyű infláció indokolja a negyedéves korrekciót A Magyar Energia Hivatal (MÉH) a villamosenergia-árak negyedéves korrekciója alkalmával a forint csúszóleértékelése alapján módosít, a negyedik negyedév végén azonban az éves árat meghatározó árképletet használja. így „ér össze” a kétféle metódus. A költségszerkezetük felülvizsgálatát kérő gáz- és áramszolgáltatók az év második negyedévé­ben számíthatnak válaszra, a forgóeszköz-finanszírozási hitelek kamatait azonban a MÉH továbbra sem szándéko­zik költségként elismerni.- A villamos energia fogyasztói árát egy kormányrendeletben meg­határozott árképlet szabályozza. Ez éves szinten határozza meg az árat. A MÉH a negyedéves korrekciók alkalmával azonban nem ezt az árképletet alkalmaz­za. Hogyan „ér össze” a csúszóleértékelésen alapuló negye­déves, és a más tényezőket fi­gyelembe vevő éves ármódósítási netódus?- A negyedéves korrekciók so­rán a forint csúszóleértékelését vesszük figyelembe, tehát az év első negyedévében havonta 1,2 százalékkal számolunk. így a teljes negyedévre 3,6 százalékos kor­rekció várható. A negyedéves vál­toztatások technikáját az indo­kolja, hogy amennyiben évente csak egyszer korrigálnánk az ára­kat, az inflációhoz is csak^az év végén tudnánk igazodni. így az ágazat piaci szereplőinek tetemes veszteségük keletkezne az év so­rán, hiszen az infláció miatti költ­ségtöbbletüket az árak csak je­lentős késéssel követnék. Ha viszont negyedévente, a forint leértékelési ütemével korrigáljuk az árakat, a veszteség csak ne­gyedéves költségtöbblet alapján jelentkezik és természetesen jó­val kisebb lesz. Ezt a kétféle módszerből össze­tevődő árváltoztatási mechaniz­must addig célszerű alkalmazni, amíg magas az infláció. Idén min­denképpen marad ez a metódus, valószínűleg jövó're is: addig, amíg a két számjegyű infláció egy szám­jegyű lesz. A negyedéves korrekció módszerét az év első három ne­gyedévében - természetesen a ne­gyedévek végén - alkalmazzuk, viszont az utolsó negyedév vé­gén esedékes korrekció alkalmával már az éves árat meghatározó képlet alapján módosítunk. így „összeér” a kétféle metódus. Az árképlet inflációs tényező­jének kérdéséhez hozzátartozik, hogy az abban szereplő belföldi értékesítések árindexét az élel­miszeripar és az energiaipar nél­kül kell számolni, mert ha nem így, lenne, akkor a visszamenő- leges indexálás az infláció ön- gerjesztéséhez járulna hozzá. (Folytatás a 4. oldalon) SAB-ajánlat a Brau Unionra? Az osztrák Kronenzeitung in­formációja szerint a South African Breweries sörgyár (SAB) ellenőr­zést akar szerezni az osztrák sörpiac domináns szereplője, a Brau Union felett. A napilap a források meg­nevezése nélkül arról számol be, hogy a dél-afrikai vállalat - a világ negyedik legnagyobb sör­gyára - ötmilliárd schillinges aján­latot tett a Brau Union többsé­gi tulajdonhányadára. A Brau Unionban jelenleg több­ségi érdekeltséggel rendelkező Brau-Beteiligungs AG (BBAG) alaptalannak nevezte a Kronenzeitung értesülését. A hol­ding cég közleménye szerint a SAB az utóbbi években több­ször érdeklődött a BBAG, illet­ve ennek vállalatai iránt, de min­dannyiszor sikertelenül. A BBAG most is célszerűtlennek tartja az osztrák piac kétharmadát birtokló Brau Union eladását, és úgy vé­li, hogy az osztrák sörgyártásnak osztrák kézben kell maradnia. A holding cáfolta a Kronenzeitung azon állítását is, hogy a Brau Union részvényesei kedden rend­kívüli közgyűlést tartanak. A SAB és a Brau Union eset­leges házassága nagyban befolyá­solná a magyarországi sörgyár­tást is, mivel mindkét cég ko­moly érdekeltségekkel rendelkezik hazánkban. A SAB a Kőbányai Sörgyár és a Kanizsai Sörgyár tu­lajdonosa, a Brau Union pedig a Soproni Sörgyárat és az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat ellenőrzi. Bosznia garanciát ad a külföldi befektetőknek A tőkebeáramlás ösztönzése érdekében a bosnyák kor­mány pénzügyi védelmet kínál a külföldi befektetőknek a háború felújulásával és a politikai instabilitással kapcso­latos kockázatok ellen. E célból a Világbank támogatásá­val önálló hivatalt hoztak létre, amelynek feladata, hogy garanciákat nyújtson azoknak a külföldi befektetőknek, akik hiteleket adnak boszniai projektekhez. Mint Lamija Koszarics, a be­fektetési garanciát nyújtó hiva­tal igazgatója elmondta, a kor­mány az intézkedéstől azt várja, hogy megszaporodnak a közvet­len beruházások és csökken az ország függősége a nemzetközi se­gélyektől a 43 hónapos háború során tönkrement gazdaság hely­reállítása terén. A hivatal kínálta garanciák fedezetéül a holland ING Bank által adott visszavon­hatatlan akkreditív szolgál. A bos­nyák kormány 18 millió dollárt utalt át az ING számlájára a ga­ranciahivatal által meghatározott kockázatok fedezésére. A Világ­bank Multilaterális Beruházás­garancia Ügynöksége nagyobb és hosszabb távú befektetésekhez ad garanciát a bosnyák kormány- hivatal által nyújtott garanciá­kon túlmenően. (Folytatás a 2. oldalon) Lu*. ___ wash|naGtonmtámogatja I I NAPISgdPtaA I H H mellékletünkben: (2- OLDAL) | ■ ■ ........................................---------------------------------- ■ M ^B ^B ÜZLETI IRÁNYTŰ JELENTŐSEN BŐVÜLHET S /J (7. oldal) A|^KeÍIlEML IN(^T^|p (3. OLDAL) ) ................................................. ^ (t--------i J (10. Oldal)--------- \\-JJ GAZDASÁGI ES PÉNZÜGYI HÍRLAP lU/ _________________ ALLATTENYESZTESI KILÁTÁSOK Egyelőre nem indultak növekedésnek a felvásárlási árak Az idei agrártámogatási rendszerben a hímivarú tenyész­állatok mellett ismét szerepel a nőivarúak beállításának támogatása, s a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jel­zése szerint a rendelkezésre álló forrás - állattenyésztési támogatásra 1,4 milliárd forintot, a biológiai alapok tá­mogatására 400 millió forintot különített el a tárca - 68 százalékára már beérkeztek kérelmek. EU KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA Több területen közel van a megegyezés A brit kormány látványos különvéleményétől eltekintve az Európai Unió kormányközi konferenciáján (IGC) sike­rült „koncepcionális áttörést” elérni és a munka már a végső alkudozás fázisába ért - írja az European Voice legfrissebb száma. „Az a cél, hogy a júniusi amszterda­mi csúcsra megszülessen a megállapodás, lényegében karnyújtásnyira van” - idézi a lap az egyik EU-tagállam naavkövetének véleménvét. Az MTI által ismertetett cikk szerint az üléseken elnöklő hol­land diplomácia feladta azt a ko­rábban megszellőztetett elképze­lést, hogy a brit választások után egy rövid minicsúcs keretében ad­janak ösztönzést a konferencia mun­kájának. Ehelyett nem hivatalos külügyminiszteri találkozók sorát tartják majd júniusig - az elsőt már e hét vasárnapján -, ahol kisebb sajtófelhajtás mellett tud­nak a nyitott kérdésekre összpon­tosítani. A „koncepcionális át­törés” ahhoz a terjedelmes doku­mentumhoz kötődik, amelyet a holland elnökség a múlt heti ró­mai külügyminiszteri ülés elé terjesztett, összefoglalva mindazokat a témákat, melyekben kimutat­ható haladást sikerült elérni. és igazságügyi együttműködés - e területen sok tagország kész a brüsszeli bizottság hatáskörébe utal­ni olyan ügyeket, mint a mene- kültjog és a vízumpolitika -, de hasonlóképp egyre konkrétabbá válik az EU és a Nyugat-európai Unió (NYEU) jövőbeli viszonyá­nak szabályozása is, amely sze­rint a katonai tömörülés három lépésben gyakorlatilag beolvadna az EU-ba. Fontos fejlemény le­hetne az immár tizenhárom tag­ország által aláírt schengení egyez­mény beemelése is az EU keretei közé. A két utóbbi kérdésben a EU-többség kategorikus brit el­lenvéleménybe üközik, amelyet oly­kor - kevésbé vehemensen - ki­egészít némi skandináv és oszt­rák támogatás is. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents