Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)
1997-09-01 / 202. szám
A társaságok több mint fele nyereséges A 288 milliárd forint eredmény duplája az előző évinek A gazdálkodók - a pénzintézetek nélkül számított - adózás előtti eredménye tavaly 288,5 milliárd forintra, az 1995. évinek csaknem 2,3-szeresére nőtt - derült ki az APEH tájékoztatóján. A kedvező eredmény 781,3 milliárd forint nyereség és 492,8 milliárd forint veszteség egyenlegeként alakult ki oly módon, hogy a nyereség több mint egyharmaddal, míg a veszteség csupán 10 százalékkal növekedett. A társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások száma 1996. évben csaknem 253 ezer, 16 százalékkal több az előző évinél. A vállalkozások által benyújtott bevallások száma 240 ezer darab, ebből mintegy 19 ezer nem volt feldolgozható. A nettó árbevétel 14,6 ezer milliárd forint volt, ami folyó áron mintegy 26 százalékkal több az előző évinél. Figyelembe véve az árnövekedések hatását, a bevallási adatok 2-5 százalék volumennövekedést valószínűsítenek. Exporttevékenységet változatlanul a vállalkozások 8 százaléka - 18,3 ezer - folytatott, az ebből befolyó árbevétel az átlagnál dinamikusabban, 29 százalékkal bővült. A belföldi értékesítés növekedési üteme 25 százalék, ami szintén magasabb a fogyasztói árindexnél. (Folytatás a 3. oldalon) Egyre csökkenő likviditási hitel a MÁV-nál A Magyar Államvasutak (MÁV) Rt. az idén 11 milliárd forint likviditási hitel felvételére kényszerül, ám a most készülő kormány-előterjesztés jövőre már ennél kevesebb hitellel számol, s 1999-ben pedig nem lesz szüksége ilyen forrásra a vasútnak. A MÁV-nál most elkezdődött racionalizálási folyamat nem jár együtt a vasútvonalak felszámolásával. A NAPI Gazdaság információi szerint a gazdasági kabinet hétfői ülésén tárgyalja meg azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által készített előterjesztést, amelyet a MÁV gazdálkodásának javítása érdekében készített a tárca. (Az előzetes tervek szerint ennek már a múlt héten meg kellett volna történnie.) A középtávú - napjainktól 2001-ig terjedő időszakra vonatkozó,- üzleti intézkedési csomag a MÁV gazdálkodásának egészére kiterjed. A dokumentum kitér a személy és áruszállítás hatékonyságának növelése érdekében teendő intézkedésekre, a pénz- és ingatlangazdálkodás javítására. Az eszközállomány és a vasúthálózat racionalizálása is része az anyagnak, ez utóbbi fejezet abból indul ki, hogy nem számolnak fel vasúti szakaszokat. Információink szerint az előterjesztésből kiderül, hogy 1998- ban az idei 11 milliárd forintos likviditási hitelnél kevesebbre lesz szüksége a MÁV-nak, 1999- ben pedig már nem kell ilyen hitelt felvennie a társaságnak. (Folytatás a 3. oldalon) Csehország: négymilliárd koronás árvízkötvény-kibocsátás Bírálja a jegybank a tervezett büdzsét Csehországban újabb árvízkötvények kerültek piacra, a kibocsátás tervezett volumene 4 milliárd korona. Augusztus folyamán már lezajlott egy 1 milliárd koronás kötvénykibocsátás, így a kormány összesen 5 milliárd koronát fordíthat ebből a forrásból az árvízkárok helyreállítására. Az első árvízkötvény iránt várakozáson felüli volt az érdeklődés, és a kormány azt reméli, hogy a most forgalomba hozott értékpapírok is rövidesen elkelnek. Az ötéves lejáratú kötvényekre a tulajdonosok idén 12 százalékos kamatot kapnak, a következő négy évben pedig a kamat 2,5 százalékponttal fogja meghaladni a mindenkori inflációt. Tekintettel arra, hogy a cseh bankok kamatai ennél alacsonyabbak, a sajtó szerint az árvízkötvény a társadalmi szolidaritás kifejezésén túl jó befektetés is. (Folytatás a 2. oldalon) Prágai előkészületek az IMF-közgyűlésre Megoldódni látszanak a cseh kormány és a prágai városi önkormányzat közötti nézeteltérések, így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy 2000-ben Csehországban tartsák meg a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves közgyűlését. Eddig arról folyt a vita, hogy a kormánynak vagy a városnak kell-e állnia a rendezvény költségeit. A Mladá Fronta Dnes című lap szerint Ivan Pilip pénzügyminiszter, illetve Jan Koukal főpolgármester abban állapodott meg, hogy a kormány államilag garantált, kedvező kamatozású hitellel segíti az önkormányzatot a rendezésben. A rendezvény teljes költségigénye még nem ismeretes, azonban éresülések szerint csak a prágai kongresszusi központ szükséges felújítása 2 milliárd koronát emészt majd föl. (AP-DJ) Gyorsítaná a privatizációt a lengyel ellenzék Az állami tulajdon magánkézbe adásának gyorsítása az egyik legfontosabb célkitűzés a lengyel Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) tegnap nyilvánosságra hozott, 21 pontból álló programjában. Az AWS - amelyben a Szolidaritás mellett több tucat jobboldali és centrista párt vesz részt - a privatizációs tempóváltás mellett azt is ígéri, hogy kormányra kerülése esetén korszerűsíti az egészségügyi ellátást, megreformálja a nyugdíjrendszert, megteremti a családpárti jövedelemadó-szabályozást, beindít egy országos lakásépítési programot az e célból létrehozandó szövetkezetek révén, továbbá 42-ről 40 órára csökkenti az állami alkalmazottak heti munkaidejét. Az egyéb célok közt szerepel többek közt a hadsereg reformja a NATO-csatlakozás elősegítése érdekében, a keményebb fellépés a szervezett bűnözéssel szemben, valamint a képviselők mentelmi jogának korlátozása. Lengyelországban három hét múlva lesznek a parlamenti választások, a legnagyobb szavazóbázist az AWS és a jelenlegi koalíciót irányító Demokratikus Baloldali Szövetség mondhatja magáénak: a közvélemény-kutatások szerint támogatottságuk egyaránt 25 százalék körül van. (Reuter) iWot ^ Ára- 90 Ft MM m ^M^BM^^ MM Hétfő, 1997. szeptember 1. ——■ - Is WA VII. évf. 202. (1786.) szám. I #1 B B NAPI&%EMfe megállapodás ■ ■ mellékletünkben: (z oldal) B ^B ■ ■ LÁTHATÁRON AZ ELSŐ ^^B Cl /') EU-KONFORM^ORTÖRVÉNY 'NGATLANPAGOK KÖRKÉP A KONZERVIPAR (( \ /nl | If—?/ U| | CM (C\ { „.imítío«,, PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL ( V 7 / ^ ”7/ fi VA I l ) / VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (6. OLDAL) Cn /LX V J I MÍJ (VN)( u (13 olda,) BEFEKTETŐ MELLÉKLET X-------'T) ................................................. .(-------C T) (14. oldal) (7-10 OLDAL) KS JJ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS Eredményhirdetés a számítástechnikai termékeknél A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága eredményt hirdetett a központi költségvetési szervek által beszerzendő számítástechnikai eszközök és szolgáltatások, valamint a szoftverek esetében áprilisban kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban. Az igazgatóság közleménye szerint az előminősítési eljárás után 14 jelentkező adott be ajánlatot. (Az előminősítés során 39 pályázóból 19-et „engedett át” a Miniszterelnökség.) A szakértői bizottság értékelését követően különböző kategóriájú számítógépeket szállíthat majd az ICL Hungary. Az Albacomp Rt., a Montana Információtechnológiai Rt., valamint a Kventa Kft. Nyomtatókat az Albacomp Rt.-től, a SZÜV Rt.-től, a Műszertechnikától és a Szinva Net Kft.-től szerezhetnek be a költségvetési szervek. A mágneslemezek szállítója a Kventa Kft. lesz. A javításokat és karbantartásokat a SZÜV Rt. látja majd el. Szoftverszállítási kategóriában a Kventa Kft., valamint a Számaik Rt. nyertek, míg a szoftverszolgáltatásra kiírt tendert a Műszertechnika és a SZÜV Rt. nyerte el. A nyertes ajánlattevőkkel szeptember elejétől folyamatosan kötik meg a szerződéseket. Az igazgatóság szerint az egyes kategóriákban ezek a társaságok rendelkeztek a legkiterjedtebb szolgáltatási hálózattal, illetve közigazgatási, szállítási referenciáik és előnyös ajánlati áraik alapján választották ki őket. A Miniszterelnökség további két kategóriában - üzemanyag, gépjármű - már júliusban eredményt hirdetett (NAPI Gazdaság, 1997. július 9., 3. oldal). A Miniszterelnökség áprilisi adatai szerint a rendelésállomány e három kategóriában elérte már a 2 milliárd forintot, de éves szinten a 16 milliárd sem elképzelhetetlen. D. B. LEZÁRULT A MALOMIPAR PRIVATIZÁCIÓJA A szükségesnek kétszerese a kapacitás Az ország 140 malmának 2,3-2,4 millió tonnás évi kapacitása durván kétszerese annak az 1,2 millió tonna évi termelésnek, ami a hazai szükséglet kielégítésére kell. A malmok egy része ezért az EU-hoz való csatlakozás nélkül is csődre van ítélve - véli Fekete László, a Gabonaipari Szövetség malomtagozatának elnöke, az Alföldi Malomipari Rt. vezérigazgatója. A privatizációjával éppen most végző ágazatban szerkezeti átalakulás várható. A hazai kapacitás az elmúlt években folyamatosan nőtt, de nem csak nálunk, a világon mindenütt a kelleténél többet őrölnek a malmok. A versenyképesség megőrzése miatt ahol tehetik mégis nagyobb, 400-500 tonnás napi kapacitású malmokat építenek, mert az EU-szabályok nyújtotta lehetőségeket ezek jobban ki tudják használni. A magyarországi malmok egy részét, főként a 80 tonnásnál kisebb kapacitásúakat az ágazat 1993-tól indult privatizációja nyomán egy-egy magánszemély vásárolta meg és indította újra. A privatizáció előtt ugyanis ezek álltak, néhány éve még csak 120 malom működött az országban. Új malom csak Szegeden, az ágazat magánosításával egy időben, és tavaly Baján épült, a növekvő kapacitást az újraindított régiek adják. Ennek megfelelően a beruházások nagy részét inkább korszerűsítésre fordították. A malomiparban a Gemenc Gabona Rt. napokban aláírt privatizációs szerződésével gyakorlatilag megszűnt az állami tulajdon. A munkavállalói részvényvásárlások és a menedzsment általi kivásárlások (MRP, MBO) részaránya az ágazatban 20-22 százalék, nem változott azonban az önkormányzatok 1,5 százalékos részesedése. (Folytatás a 3. oldalon) HÉTFŐI INTERJÚ HEIM PÉTER ELEMZŐ KÖZGAZDÁSSZAL Liberalizált gazdaságoknak meg kell tanulniuk együtt élni a fedezeti alapokkal Az utóbbi hónapokban látványos árfolyammozgások jellemezték a nemzetközi devizapiacokat. Az egyes valuták viszonylagos értékének változásai mögött hosszabb távon szinte mindig reálgazdasági folyamatok állnak, a rövidebb távú ingadozásokat azonban gyakran a piacon spekulatív céllal jelen lévő nagy befektetési alapok indukálják. A nemzetközi devizapiacok szereplőiről, az általuk használt technikákról az elmúlt hónapokat egy dublini devizakereskedő cégnél töltő Heim Péter közgazdász nyilatkozott a NAPI Gazdaságnak. - Naponta ezermilliárd dollárt meghaladó forgalom zajlik a nemzetközi devizapiacokon. Valószínűsíthető, hogy a nemzetközi kereskedelemhez nem szükséges ilyen mértékű valutaváltás. Kik állnak akkor e hatalmas összeg mögött? - Kezdjük az ismertebb nevekkel. A devizapiacok főbb szereplői között több amerikai és európai bankot, befektetési bankot találunk. Az Újvilágból a Goldman Sachs és a J.P. Morgan híres igazán ilyen jellegű tevékenységéről, míg Európában Angliában a NatWest Markets, illetve a Barclay’s, Németországban a Dresdner Bank játszik vezető szerepet. A franciák közül talán csak a BNP-t lehet megemlíteni az igazán nagy játékosok között. - Gondolom, Ázsiának is megvannak az óriásai. - Természetesen. Feltétlenül ide tartozik például a japán postai dolgozók nyugdíjalapja, a Kampó, amely az elmúlt két évben a dollárjen keresztárfolyamhoz kapcsolódó kereskedés meghatározó szereplője volt. Szintén a nagyok között kell említeni a világ második legmagasabb devizatartaléka fölött rendelkező kínai Bank of Chinát is, bár ez utóbbi elsősorban a devizaopciós kereskedésben számít meghatározó piaci figurának. Mindazonáltal érdemes szem előtt tartani, hogy a munkanapokon gyakorlatilag 24 órán keresztül zajló devizakereskedelem éppen az ázsiai periódusban a leglanyhább. A legbővebb likviditás az európai kereskedés során tapasztalható, különösen délután, amikor már New York is bekapcsolódhat a tranzakciókba. Az utóbbi években sokat hallottunk az úgynevezett hedge fundokról, a fedezeti alapokról. Titokzatos világukról általában csupán annyit tud a laikus, hogy hatalmas összegeket mozgatva igyekeznek minél nagyobb profitra szert tenni, és céljuk eléréséhez gyakran kisebbnagyobb országok valutáinak tönkretételén át vezet az út. (Folytatás a 4. oldalon) Versenyhatóság alakul Jugoszláviában Monopóliumellenes szervezet kezdi meg működését a belgrádi kormány most hozott rendelete értelmében. A tájékoztatási minisztérium ezzel kapcsolatos - a Politika című lap által ismertetett - közleménye szerint a belkereskedelmi tárca fennhatósága alá tartozó hivatal feladata a már monopolhelyzetben lévő vállalatok, vállalatcsoportok megregulázása, az új monopóliumok kialakulásának megakadályozása és az áregyeztetésre irányuló titkos megállapodások leleplezése lesz. A monopóliumok elleni fellépést már hosszabb ideje sürgeti a jugoszláviai üzleti élet ellenérdekelt része, s a kormány körülbelül egy éve ígérgeti a szervezet megalakítását. Döntés született Belgrádban arról is, hogy továbbra is hatályban marad a jugoszláv állampolgárokra vonatkozó kiutazási illeték rendszere. Mint arról Borisza Vukovics külkereskedelmi miniszter beszámolt, az ország valutatartalékainak alacsony szintje miatt nem tekinthetnek el a költségvetés e bevételi forrásától. (Folytatás a 2. oldalon)