Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)
1997-09-01 / 202. szám
4 NAPI__________________________________MAGYAR GAZDASÁG____________________________ 1997. szeptember 1. ------gazdaság ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Liberalizált gazdaságoknak meg kell tanulniuk együtt élni a fedezeti alapokkal (Folytatás az 1. oldalról) Valóban a hírüknek megfelelően „gonosz" szervezetekről van szó? A nemzetközi devizapiacoknak valóban meghatározó szereplői a hedge fundok. Ezen alapok összesítve akár 1000 milliárd dollárnak megfelelő összeget is képesek megmozdítani, üzletkötéseik összesen általában a napi globális forgalom 60 százalékát fedik le. Hedge fundokat egyébként eredetileg biztosítótársaságok hoztak létre, amelyek ide gyűjtötték a számukra törvényileg tiltott, ám szükségesnek ítélt kockázatos fedezeti tevékenységeket. Mára azonban általában jómódú amerikai és japán magánbefektetők pénzét kezelő cégekre vonatkozik az elnevezés, és a reálgazdasági háttér is eltűnt a devizapiaci tevékenység mögül. A legnagyobb hedge fundok között felsorolhatjuk a Caxton&Tigert, a James Tudor II.-t, illetve a Soros György nevével fémjelzett Quantum-csoportot. A Caxton elsősorban jenbázisú származékos befektetésekben (részvényindex, államkötvényhozam, dollár-jen, illetve márka-jen kereskedés) utazik, míg a James Tudor dollárbázison tevékenykedik. - Milyen befektetési technikák jellemzik manapság a fedezeti alapokat? - E területről szólva feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a nagyobb hedge fundok általában tízszeres tőkeáttétellel kereskednek, azaz pozícióik összértéke mögött csupán tizedannyi „valódi” pénzük áll. A legspekulatívabb alapok sem nagyon használnak harmincszorosnál magasabb tőkeáttételt, miközben például a magyarországi határidős piacokon ennél magasabb „leverage” mellett fektethet be szinte bárki. Ez szerintem nem annyira a magyar piac fejlettségét bizonyítja, hanem azt, hogy a csúszó leértékelés kapcsán sokáig gyakorlatilag biztos profithoz jutó befektetők kicsit elbizakodottá váltak. Visszatérve a fedezeti alapokhoz, az elmúlt hetekben például az úgynevezett Fibonacci-technika alapján dolgoztak a piacokon. - Miből is áll ez pontosan? - A Fibonacci-sor olyan számsor, amelynek egy tagját az előző két tag összege adja meg. Az alapok 1,88-1,89 márkás dollárszintnél a közelgő korrekció láttán zárták dollárvételi pozícióikat, majd hozzávetőlegesen 1,84 márkánál visszavettek egy egységnyi zöldhasút. Minden további két pfenniges árfolyamesésénél bevásároltak, az 1, 1, 2, 3, 5... Fibonacci-sor szerint növelve új pozícióik nagyságát. Ezzel azt biztosítják, hogy két pfenniges árfolyam-emelkedésnél legdrágább és legolcsóbb vételi pozícióikból összességében nyereséggel szállhatnak ki, és egy alacsonyabb szintről kezdhetik újra a sorozatszerű vásárlást. Meg lehet figyelni, hogy az elmúlt hetekben az e technikához igazodó „kettőt le, egyet fel" tempóhoz közelítve csökkent a dollár árfolyama, azaz a fedezeti alapok gyengülő dollár mellett folyamatos dollárvételekkel is nyereséget produkáltak. - De ha gyengült a dollár, és ezt az alapok legalábbis sejtették, miért nem inkább eladásokkal operáltak? - A fő ok az, hogy a hegde fundok alapvetően továbbra is dollár-bullok, tehát szívesebben veszik a dollárt. Én úgy látom egyébként, hogy mostanra az alapok már 1,8 márka/ dollár körüli szint alá hozták le vételi átlagaikat, ami azt jelenti, hogy lassan ismét beindulhat a dollár erősödése. Persze nem feltétlenül az elmúlt néhány hónapban látott szárnyalásra gondolok, az 1,92 márka/dolláros szintben azonban személy szerint bízom. Azokból, amit elmondott, számomra úgy tűnik, hogy a fedezeti alapok kimondottan kedvelik a nagy árfolyam- ingadozásokat. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy számukra mást jelent az árfolyam-ingadozás szó. Ötszázalékos elmozdulást például a külső szemlélő látványos zuhanásként vagy erősödésként él meg, a hedge fundok viszont szinte fel sem veszik. A dollár gyengülése ellenére további erősödésre számítanak, igaz, közben a korrekcióból is igyekeznek profitálni. Ilyen „nagyvonalúság” azonban egyáltalán nem jellemző a piac összes szereplőjére. A kisebb spekulánsok például főként napon belüli mozgásokra játszanak, esetükben már mondjuk 1 Pfenniges ingadozás is komoly veszteséget vagy nyereséget eredményezhet. Ez utóbbi fajta spekuláció egyébként különösen idegölő „munka”, az ember ül a monitor előtt, nézi a pillanatnyi ingadozásokat is nyomon követő tick-chartot, és abban reménykedik, hogy az ő pozícióinak megfelelően alakulnak az árfolyamok. Az intra-day spekulációnál a piac szereplői képtelenek bármilyen irányba elmozdítani az árakat, így ez egyfajta tökéletes piacként működik. Iránymutatást általában a különféle technikai formációk adnak a befektetők számára, méghozzá meglehetősen jó hatásfokkal. Ez egyébként nem is annyira meglepő, hiszen ha mindenki azonos technikai jelek után kutat, akkor mindenki azonosan fogja megítélni a rövid távú trendeket. Ha már szóba került a technikai elemzés, hallhatnánk egy kicsit bővebben e területről? Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy az árfolyamok alakulása által rajzolt görbékből vélik a chartisták kiolvasni a jövőt, néhányan még egy-két nevezetes formációt is ismernek, ennél többet azonban nem nagyon tudni a területről. - A technikai,elemzés valóban nagyon fontos. Én dublini munkám előtt a reálgazdasági alapokban feltétlenül hívő, kőkemény fundamentalista voltam, Írországban azonban nagyon sokat tanultam a chartokról. Be kellett látnom, hogy e módszer alapos ismerete is elengedhetetlen a sikeres devizapiaci befektetéshez. A formációk mellett egyébként más technikai jellegű indikátorok is léteznek. A trendek meghatározásához például érdemes a heti chartokat használni, illetve figyelni az ezek alapján számított relatív erősség indexet. Ez utóbbi egy olyan mutató, amelynek értéke nulla és száz között mozog, egy adott periódusban a figyelt valuta erősödése növeli, gyengülése csökkenti értékét. Az index értéke elvben akkor éri el a százat, ha a valuta végtelen napig erősödik. E mutató például az 1,88 márkás dollárszint idején már nyolcvan körül alakult, a hosszú távú befektetők „feljátszották” az értéket. Ilyen szinten még akkor sem érdemes dollárt venni, ha az egyéb technikai indikátorok, illetve a fundamentumok a dollár további erősödését vetítik előre. Korrekció mindig akkor következik be, ha technikailag túlvett a piac, ám szükséges valamiféle fundamentális kiváltó ok is. A mostani korrekciónál a német gazdaságról érkező kedvezőbb hírek, illetve a Dow Jones tetőzése töltötték be ezt a funkciót. - Visszatérve a piac szereplőire, ki ellen játszanak a hedge fundok? Egymás eszén igyekeznek túljárni vagy éppen összehangolják lépéseiket? - Az amerikai alapok esetében gyakran előfordul, hogy - különösen szűk likviditás mellett - egyfajta kartellben lépnek föl. Különösen a kétes hírnévre szert tett amerikai délután alkalmas e közös fellépések végrehajtására: ilyenkor az európaiak már nem, az ázsiaiak még nem vesznek részt a kereskedésben, és a hedge fundok akár 1-2 milliárd dollárral is 50-100 ponttal el tudják mozdítani a piacot. Az amerikaiak ilyenkor gyakran csak arra játszanak, hogy az európaiakat pozícióik veszteséggel történő zárására kényszerítsék. Az európai játékosok ugyanis nem „hagynak kint” új vételi, illetve eladási megbízásokat Amerikában és Ázsiában, csupán meglévő pozícióikhoz kötött veszteségminimalizáló, úgynevezett stop-loss megbízásaik élnek. Az amerikaiak és az ázsiaiak ezzel szemben új bhideket és offereket is kint hagynak, hogy akár éjszaka is beszállhassanak valami trendbe. Szóval az amerikaiak ezt a helyzetet gyakran a saját előnyükre fordítják, márpedig a devizapiacok - a részvénypiacokkal ellentétben - zéró összegű játszmának tekinthetők, azaz csak azt kereshetjük meg, amit valaki más elveszít. Az amerikai délutánok közül különösen a péntek délután tett szert vészes hírnévre az utóbbi időben. Ez teljesen természetes. Hétfőn az amerikaiak léphetnek legkésőbb a piacra, így igyekeznek „előre” meghatározni a folyamatokat. Már csütörtök délután elkezdenek pozíciókat építeni, pénteken pedig - amikor már sem Európa, sem Ázsia nem avatkozhat a folyamatokba és a likviditás is kellően szűk - akár több száz bázisponttal is eltolják az árfolyamokat a nekik megfelelő irányba. - Csak az európaiakat „bántják" az amerikai alapok? - Nem. Nagyon érdekes a Bank of China szerepe is. A piacon él egyfajta egyezség arról, hogy a kínaiakat veszteségekbe kergessék, végül is marad elég pénzük, így azután a Bank of China nyilvánosságra kerülő pozícióin szinte mindig veszteséget kénytelen elkönyvelni, más kérdés, hogy a piac által nem ismert ügyletein vélhetően megkeresi az így elbukott pénzt. - Ezek alapján úgy tűnik, hogy az amerikai alapok ellenére nem nagyon lehet tenni semmit a piacokon. Akkor csak ők, és nem a reálfolyamatok határozzák meg az árfolyamokat? - A helyzet nem ennyire egyértelmű. Az alapok inkább egyfajta indikátorszerepet töltenek be, irányítják a hangulatot. Ugyanakkor a reálgazdasághoz kapcsolódó megbízások ellen ők sem nagyon spekulálnak. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a külkereskedelemhez kapcsolódó devizavásárlások, illetve az értékpapírokba fektető nyugdíj- és egyéb alapok részvényvásárlásaihoz szükséges deviza beszerzése, és a papírok árfolyamkockázatának fedezése. Ezek összességében mintegy 60 milliárd dollárnyi stabil eladási, illetve vételi megbízást jelentenek, ami elvben elenyésző a teljes napi forgalomhoz képest, ám éppen a reálgazdasági háttér miatt keményen meghatározza az árfolyam-ingadozás rövid távú határait. Egy hedge fund sem megy neki „csak úgy” 30 milliárd dollárnyi offernek vagy bidnek. Persze a reálgazdaságból érkező devizavásárlók is figyelnek az alapokra, egyfajta kölcsönös meghatározottság jellemzi ezt a kapcsolatot. Az azonban tény, hogy a fedezeti alapok ellen nem nagyon lehet játszani. Ezt minden olyan országnak meg kell tanulnia, amely teljes egészében liberalizálja tőkemozgásait. A hedge fundok támadását pedig akkor lehet elkerülni, ha a makrogazdasági alapokat - különösen a folyó fizetési mérleget - karban tartja az ország. - A spekulatív támadások kivédésére tehát nincs igazi esély? - Van néhány olyan jegybank, amely szembeszállhat a spekulánsokkal. Ilyen például a Bank of Japan, amely 1996 februárjában egy nap alatt két másik ázsiai jegybankkal közösen 15 milliárd dollárt költött el piaci intervencióra. Persze a sikeres beavatkozáshoz a fundamentumoknak is „stimmelniük" kell, amint azt a Bank of England 1992-es kudarca is mutatja. Lazító monetáris politika mellett aligha lehet árfolyamot védeni. A japánok egyébként érdekes példát mutatnak, hiszen beavatkozásaik gyakorisága miatt sokszor buknak a piacokon, ugyanakkor hosszabb távon mégis alapvetően képesek befolyásolni a jen árfolyamának alakulását - amint azt az elmúlt évek is igazolják. A német Bundesbank vagy az amerikai Federal Reserve ugyanakkor alig-alig interveniál a piacokon, inkább verbális eszközökkel igyekszik erősíteni a számára kedvező folyamatokat. K. T. ÜZLETI AJÁNLAT EXPORTŐRÖKNEK VEVŐHITELKERET ,AZ EXIMBANK MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK RT. Bp. 1065., Nagymező u. 44. Telefon: 269-0580 Fax: 269-5735 BERUHÁZÁSI HITEL Ha az Ön cége legalább két éve működik, és új beruházások segítségével többet tudna exportálni, ráadásul már rendelkezik a szükséges fejlesztés költségeinek 30%ával, akár 5 évre is igénybe veheti az EXIMBANK Rt. Beruházási hitelét, azaz egy 50 és 6000 forint közötti HUB, DEM vagy USD összeget. A hitel kamata forinthitel esetén a mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a + I -3,5% / év, devizahitel esetén: 6 havi LIBOR + 2-3% / év. ee Ha az Ön cége termékeket, vagy szolgáltatásokat exportál, és több forgótőke segítségével lehetősége nyílna az export növelésére, ráadásul már rendelkezik az adott exportszerződés értékének 25%-ával, akár 18 hónapra is igénybe veheti az Eximhitelt. Az Eximhitel kamata 2%-kal haladja meg a hathavi (DEM vagy USD) LIBOR mértékét. A futamidő első hat hónapjában a hitelfelvevő 50%-os kamattámogatásban részesül egy maximum 1000 forintnak megfelelő devizaösszegre, így csak a kamat fele terheli. Ha az Ön cége termékeket, vagy szolgáltatásokat exportál, talán egyetért velünk abban, hogy termékei és szolgáltatásai árának versenyképessége szempontjából előnyös lenne, ha az Ön vevője részesülne az EXIMBANK által nyújtott vevő-hitelkeretekből, akár az adott exportszerződés értékének 85%-áig terjedő összeg erejéig. A hitelnyújtás feltétele, hogy a vevőt az adott külföldi bank finanszírozásra befogadja. Szíves figyelmébe ajánljuk Szlovákia, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Ukrajna, Paraguay, Zimbabwe és Argentina keres kedelmi bankjaival kötött vevőhitelkeret megállapodásainkat. FEJLŐDNI TUDNI KELL! Az Europool Befektetési Alapkezelő Rt. ezúton tájékoztatja tisztelt Befektetőit, hogy az Állami Pénzés Tőkepiaci Felügyelet jóváhagyta a következő alapok kezelési szabályzatának megváltoztatását. 1. A III. HUNNIA Nyíltvégű Befektetési Alap forgalmazási hálózata az Inter-Európa Befektetési Kft., valamint az Inter-Európa Bank Rt. 12 fiókjával kibővül. Az újonnan csatlakozó fiókokban a tranzakció minimum százezer Ft. Az Alap jegyeinek visszaváltásakor felszámításra kerülő jutalék 0,5%-ra csökken. Az Alap kezelési költsége a következők szerint csökken: - a nettó eszközérték 5 milliárd forintig terjedő része után napi 0,00685%, - a nettó eszközérték 5 milliárd és 10 milliárd forint közötti része után napi 0,00658%, - a nettó eszközérték 10 milliárd forint feletti része után napi 0,00603%. A letétkezelő díjazása a következők szerint csökken: A napi díj nagysága a nettó eszközérték 4 milliárd forintig terjedő része után 0,00103%, míg felette 0,00075%. Az Alap letétkezelőnél vezetett számlájának, az esetlegesen felvett hiteleknek a költsége és az opciós díjak tételesen kerülnek elszámolásra. 2. A HUNNIA IV. Deviza Alap és a HUNNIA Részvény Alap forgalmazói hálózata kiegészül az Inter-Európa Bank Rt. kaposvári kirendeltségével. 3. Mindhárom fentiekben meghatározott Alap esetében kibővül a kezelési szabályzat a következővel: Visszaváltás és azonos forgalmazónál történő, egyidejű, egyező árfolyamértékű HUNNIA Alapok által kibocsátott nyílt végű befektetési jegy vásárlása esetén a jutalék egyszeri 500 Ft, amely mindkét tranzakció díját tartalmazza. Egyúttal az Alapkezelő tájékoztatja a IV. HUNNIA Deviza Befektetési Alap befektetőit, hogy a devizahatóság engedélyezte, hog az Alap a Morgan Stanley World Indexben szereplő, OECD székhelyű társaságok részvényeit megvásárolja. A MSWI a világ legfejlettebb tőkepiacainak legnagyobb részvénytársaságait tartalmazza. További információ: 267-4158 munkakör © Lapüzletág Igazgató: © Kiadói menedzser: © Szakmai rendezvény és tanfolyamszervező: © Kontroller: Igény felsőfokú végzettség, lapkiadási gyakorlat, jó vezető és szervező készség, felsőfokú végzettség, szakkönyvkiadási projectekben szerzett gyakorlat, angol nyelvtudás, felsőfokú végzettség, kreatív gondolkodás, teljesítmény-orientáltság, jó szervező és kommunikációs készség, számítógép felhasználói ismeretek (Word for Windows, Excel), felsőfokú szakirányú végzettség, nagy tapasztalat, számítógép felhasználói ismeretek. Biztonságot, jó munkafeltételeket, kihívást jelentő feladatokat, fiatal csapattársakat és teljesítménnyel arányos méltó jövedelmet kínálunk. Jelentkezéséhez mellékelje szakmai önéletrajzát Jelentkezés szeptemberi kezdés jeligére a kiadóba. [F021233 MM Részvénytársaságunk, Budapest IV. kerületi munkahelyre, az alábbi főállású munkakörökbe keres munkatársat. Részvénytársaságunk, Budapest IV. kerületi munkahelyre, az alábbi főállású munkakörökbe keres munkatársat. munkakör © Rendezvényadminisztrátor: © Hirdetés, reklámszervező: igény Középfokú végzettség, pontosság, kitartás, rendszeretet, hirdetésszervezői gyakorlat, jó kommunikációs készség, teljesítmény-orientáltság, adatbázisok építésében, értékesítésében szerzett gyakorlat (Excel, Access), pontosság, megbízhatóság. Biztonságot, jó munkafeltételeket, kihívást jelentő feladatokat, fiatal csapattársakat és teljesítménnyel arányos méltó jövedelmet kínálunk. Jelentkezéséhez mellékelje szakmai önéletrajzát. Jelentkezés szeptemberi kezdés jeligére a kiadóba. © Adatbázis-kezelő.