Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1997-09-01 / 202. szám

1997. szeptember 1. KELETNÉMET ÉLELMISZERIPAR Bevásárlónapok Düsseldorfban A sok milliárd márkába kerülő fejlesztések után le­zárult az átalakulási folya­mat a keletnémet élelmiszer­­iparban - olvasható abban a tanulmányban, amelyet a keleti tartományokban gyár­tott fogyasztási cikkek ma kezdődő s három naptól tartó düsseldorfi bemutatója al­kalmából állítottak össze a bonni mezőgazdasági mi­nisztériumban. 1990 júliusát, a német valu­taunió megteremtését megelőzően kereken hetven kombinát „uralta” az egykori NDK élelmiszer­feldolgozó iparát, s e hetven nagy­üzemben 275 ezer fő­t foglalkoz­tattak. Az újraegyesülést követően végrehajtott üzembezárások és szervezeti átalakítások, valamint az ezzel járó létszámleépítés után 1996-ban 897 önálló élelmiszer­feldolgozó üzemet tartottak nyilván Németország keleti tartománya­iban (beleértve Kelet-Berlint is), s az általuk lebonyolított forga­lom tavaly elérte a 24,6 milliárd márkát. Ez 7,3 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel korábbi forgalmat, míg az exportkvóta 6,2 százalék volt. A hivatalos statisztikák szerint 1991 és 1996 között 15 milliárd márkát fordítottak a keletnémet élelmiszer-ipari üzemek korsze­rűsítésére, ami a teljes német élel­miszeriparban végrehajtott beru­házások több mint egyötöde. A magántőke aktivitásán túlmenően a különböző állami juttatások­nak is köszönhető, hogy - amint a minisztérium szakértői fogal­maznak - az ágazat számos terü­letén Európa legfejlettebb feldol­gozókapacitásai jöttek létre. A keletnémet élelmiszeripar fel­virágzásához nagyban hozzájárult, hogy - legalábbis részben - si­került visszanyerni az egyesülést követő­en az elsősorban a nyu­gati árukat kereső fogyasztókat. Emlékezetes, hogy a 90-es évti­zed elején a keletnémet élelmi­szerek kínálata és minősége jó­val elmaradt a nyugati tartomá­nyokétól, s - részben emiatt, rész­ben a keleti termékek ismeret­lensége és a marke­tingtevé­­kenység elégtelen volta miatt - az új tartományokban előállított áruk alig-alig jutottak el a nyu­gatnémet fogyasztókhoz, a régi tartományok kereskedelmi cégei ritkán voltak hajlandóak kelet­német termékeket a választékukba felvenni. A bonni mezőgazdasági minisztérium értékelése szerint a keletnémet élelmiszeripar szerke­zetváltása 1994-ben befejeződött. A termékek minősége és árszín­vonala ez idő óta teljes mérték­ben „hozzáigazodik” a nyugati tar­tományokra jellemző minőséghez és árszínvonalhoz, a keleti tar­tományok élelmiszeriparának a tel­jes német élelmiszeripar forgal­mában elért részesedése azonban ma még mindig csupán 11 szá­zalék körül van. A keleti tartományokban ér­tékesített élelmiszerek mintegy fele ma már újra ottani, vagyis az egykori NDK-ban előállított termék, a nyugati tartományok­ban azonban még mindig kevés­sé ismertek az ország keleti részéből származó élelmiszerek. A nagy nyu­­gatnémet kereskedőcégek képviselői részvételével Düssel­dorfban ma kezdődő bevásárlóna­pok szervezői ezen a helyzeten szeretnének javítani. Juhász Imre Élelmiszeripar Németország keleti tartományaiban Tartomány Üzemek száma Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Forgalom (mrd DM) Szászország 296 22,3 6,1 Türingia 170 13,0 3,6 Szász-Anhalt 159 15,9 5,6 Mecklenburg-Elő-Pomeránia 127 12,2 4,5 Brandenburg 111 9,7 3,6 Kelet-Berlin 34 3,3 1,2 Összesen 897 76,4 24,6 Nyugati tartományok 4140 441,8 197,9 Német élelmiszeripar összesen: 4937 518,2 222,5 Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, Wiesbaden AGRÁRIUM Különböző, bankok által ajánlott hitelkondíciók a CONCORDIA KÖZRAKTÁR Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett Bank neve Hitelek kamatkondíciói Finanszírozás maximuma A bank által hitelfedezetként Forint Deviza az áruérték %-ában elfogadott termékkör Kereskedelmi 22,0-22,5% devizanemtől függően tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos és Hitelbank Rt. folyósítási jutalék LIBOR/LIBOR/stb. + kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napra­nincs 1,00-1,25%, folyósítási meg az áru tőzsdei értékének forgó, cukor, cigaretta, jutalék nincs 75%-át, kiemelt ügyfelek műtrágya esetében a 85%-ot­­ CIB Bank Rt. CIB H prime rate + 1%, LIBOR + 0,5-1,5% a kölcsönösszeg maximuma őszi és tavaszi kalászos jelenleg 21,875 folyósítási jutalék a tőzsdei érték 60-70%-a gabonák, kukorica, napraforgó folyósítási jutalék nincs étkezési búza esetében nincs Daewoo Bank Rt. 23,0% LIBOR + 1,25% a folyósított hitel összege őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék maximum az áru tőzsdei értékének gabonák, kukorica, napraforgó, nincs nincs 8 70%-a cukor, műtrágya (csak a Péti Nitrogénművek által előállított termékek), cigaretta (csak a Concordia Rt. saját telepén tárolva) Takarékbank Rt. 23,5% LIBOR + 1 % tőke + a futamidőre számított kamat őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék összege nem haladhatja meg az áru gabonák, kukorica, napraforgó nincs nincs tőzsdei értékének 70%-át Általános Értékforgalmi­­ LIBOR és/vagy FIBOR + tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos Bank Rt. 2%, folyósítási kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napraforgó jutalék 0,25% meg az áru tőzsdei értékének 77%-a Magyar Hitelbank Rt. 24,25% max. LIBOR +1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék tőzsdei érték 80%-a gabonák, kukorica, napraforgó _________________________nincs______________________nincs____________________________________________________________________________________ Mezőbank Rt. 22,5-23,75% LIBOR + 1,5-2% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos­­kamatfiztés gyakori­ folyósítási jut. 0,25% tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgó­ságától függően) folyósítási jutalék nincs OTP Bank Rt. 22,75-23,75% LIBOR + 1,5-1,7% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos­­hitel nagyságától (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgó függően) függően) folyósítási jut. nincs folyósítási jut. nincs Raiffeisen Unicbank Rt. 21,5-23,5% LIBOR + 0,5-1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos­­ (hitel nagyságától) (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a, gabonák, kukorica, napraforgó, függően) függően) nem tőzsdei termékek dohánytermékek Folyósítási jutalék: a folyósítási jutalék­ esetén az áruérték futamidőtől és a a futamidőtől és a 50%-a konstrukciótól függően konstrukciótól függően max. 0,25% pa. függően max. 0,25% pa. negyedévente negyedévente Rákóczi Regionális 23,25-23,90% - a kölcsönösszeg maximuma az takarmánykukorica, étkezési Fejlesztési Bank Rt. folyósítási jutalék elfogadhatósági érték búza, takarmánybúza, takarmány­ nincs , maximum 70%-a árpa, olajnapraforgó Konzumbank Rt. 22,5% - a közraktárjegyen feltüntetett tőzsdén jegyzett gabonafélék kezelési költség 0,5% ’ 80%-a A búzaértékesítés anomáliái A Magyar Agrárkamara (MAK) kezdeményezésére a Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) módosította az idei ter­mésű búza közraktározási kamattámogatásáról szóló ren­deletét. A támogatást kiterjesztették az EURO minőségű búzára (ennek 26 százalék­a sikértartalma, 220 az esés­száma, szemben a rendeletben meghatározott 28 száza­lékos sikérrel), sőt a gyengébb, 24 százalékos sikértar­talmú és 180-as esésszámú búza is részesülhet kamat­­támogatásban. Mészáros Gyula, a MÁK főtitkára hangsúlyozta: az idei 5,3 millió tonna búzatermés több mint fele nem felel meg a malmi minőségnek, tehát csak takarmá­nyozási célra használható. A termelők jelezték a megyei ag­rárkamaráknak, hogy a kereskedők és az állattartók a takarmánybú­zát tonnánként csak 15-16 ezer forintért hajlandók megvenni. Ez az ár pedig nem vagy csak ép­pen hogy fedezi a termelési költ­ségeiket. Ha ennyiért adják el a termésüket, akkor súlyos likvi­ditási problémák keletkeznek, mi­vel ebből a bevételből kell a hi­teleket visszafizetniük, s finan­szírozni a termelést. A termelők tehát kénytelenek kivárni, illet­ve kérni az állami segítséget. Ez a kivárás egyébként a piaci moz­gásokon is észrevehető. Az idei kalászostermés körül kialakult anomáliák is jelzik, hogy a gabonaszektornak jelentős fejlődést kell még befutnia az Eu­rópai Unióhoz (EU) való csatla­kozásig. Ez az időszak, úgy tű­nik, nem hosszú, mivel 5-6 év múlva már várhatóan a közös­ség teljes jogú tagjaként lehet jelen az ország a világkereskedelem­ben. A múlt héten megrende­zett országos kalászosgabona­termesztési tanácskozáson éppen arról esett a legtöbb szó, hogy milyen hatása lesz a gabonaszek­torra az EU-csatlakozás. Franz Patschka, az osztrák agrárrendtar­tási hivatal munkatársa feketén-fehéren elmondta: a csat­lakozás után két évvel már lát­szik, hogy az osztrák gabonaipar veszített a belépéssel. Az évti­zedes gabonaszabályozásukat szinte egyik napról a nyárikra el kellett felejteniük, s át kellett venniük az EU-szabályozást. Ez azzal járt, hogy a termelés jövedelmezőségi szintje csökkent. A kisebb gaz­daságok közül több száz megszűnt, s hasonló folyamatok zajlottak le a malomiparban is. Az oszt­rák szakember szerint a gabonát nagyobb hozamban, jobb minőségben kell termeszteni ah­hoz, hogy a gazdáknak meg is érje ezzel foglalkozni. A hazai ál­lapotokról szólva elhangzott: a magyar gabonaszektor jelentő­sen elmaradt az EU szintjétől a gép­ellátásban, a műtrágya- és gyomirtószer-felhasználásban. Már jövőre indokolt volna hektáron­ként legalább 100 kilogramm mű­trágya kiszórása a jelenlegi 48 ki­logramm helyett. És szükség volna arra is, hogy 100 hektáron leg­alább 2 traktor dolgozzék, s a géppark 12-15 éven belül kicserélődjék. A jövőben fontos szerephez jut az öntözés, az elképzelések sze­rint legalább 300 ezer hektáron (a művelt terület 5 százalékán) kellene a mesterséges öntözés fel­tételeit megteremteni. Elsősorban a nagyobb értéket képviselő vetőmagtermesztésben, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, s olyan ipari növényeknél, mint a do­hány, a cukorrépa fizetődik ki az öntözés, miután annak hatá­sára jelentősen nagyobb hozamok érhetők el. A földművelésügyi tárca számításai szerint évente 20-30 ezer hektáron kellene folyama­tosan cserélni, felújítani a meglévő öntözőberendezéseket, illetve úja­kat telepíteni. Ez évente 4-5 mil­liárd forintos beruházást jelent, míg a ’90-es években elmaradt melioráció újbóli alkalmazása to­vábbi 3 milliárdot igényelne éves szinten. Magyarország Európa egyik leg­fontosabb gabonatermő területe. Az őszi búzából 1-1,1 millió hektár termőterület fenntartása indokolt. A malmi minőségű búzából a leg­jobban termő tájakon kétmillió tonnát kellene termeszteni ah­hoz, hogy a hazai étkezési igé­nyeket megbízhatóan kielégítsék, s exportárualapot is teremtsenek. Takarmánybúzát csak egyre csökkenő mértékben szabad aratni. A másik vezértermék a kukori­ca, amelyet hosszú távon 1,2-1,3 millió hektáron érdemes venni. A kukorica piaci pozícióját erősíti, hogy egyre nagyobb az igény az ipari és a humán célra feldolgo­zott kukoricatermékek iránt. A hazai termelőknek az elkövetkezendő 5-6 évben arra kell felkészülniük, hogy az EU-ban igen erős a gabonaszektor, szi­gorú a szabályozás és csak ma­gas hozammal, jó minőségű ter­mékkel „maradhatnak életben”. Hajtun György A főbb gabonafélék jövedelemtermelésének változása az 1990-es években Megnevezés 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 előzetes 100 forint termelési költségre jutó jövedelem (Ft) Búza 46 13 24 32 37 18 50 Őszi árpa 50 16 12 22 20­­5 41 Tavaszi árpa 17 15 24 16 53 Kukorica 326­­129 3 10 42 Területegységre jutó jövedelem (Ft/ha) Búza 10 283 3689 5 790 8120 13306 8108 28 802 Őszi árpa 10 036 3788 3151 5 393 7 526­­1402 21 274 Tavaszi árpa 3419 2456 10 698 7 092 26417 Kukorica 8 502 3354­­3 855 4117 2 327 5183 35142 Forrás: AKH Költség és Árelemzési Osztály Budapesti borfesztivál hatodszor Jövőre törvény védi a gazdákat A magyar borágazat ma már kilábalt a mélypontról, s egy­re több borász készít kivá­ló minőségű, exportképes terméket - mondta Zilahy Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány (MSZBA) titkára a VI. Nem­zetközi Budapesti Borfesz­tivál programját ismertető sajtótájékoztatón. A borágazatban lezajlott a pri­vatizáció, s a nagy cégek mellett a kisebb pincészetekben is ko­moly technológiai fejlesztés ment végbe. A kis pincészetekből lé­nyegében csak azok tudtak tal­pon maradni, amelyeknek volt saját tőkéjük a fejlesztésekhez. Idén a becslések szerint vár­hatóan mintegy 700 ezer tonna szőlőt takaríthatnak be a magyar szőlősgazdák, s ebből mintegy 4,5 millió hektorliter bort préselnek majd - mondta Herpay Balázs, a Szőlő- Bor Szövetség és Termék­­tanács (SZBSZT) főtitkára. A szőlő- és borágazat helyzete nem választható külön a mezőgazdaság egészétől - hangsúlyozta. A szőlős- és borosgazdák legnagyobb gondja is az, hogy kevés a pénzük. Je­lenleg egy hektár szőlő telepítése borvidéktől függően 2,5-3 millió forintba kerül. Évente 2000-2500 hektár új telepítésre lenne szük­ség az országban, erre azonban nincs pénz. Az idén várhatóan mindössze 1000 hektárt telepí­tenek. A magyar borágazat bevétele évi 45-50 milliárd forint. Az ex­port ebből csaknem 20 milliárd forinttal rész­esedik. A szakem­ber szerint a borexportot enyhe növekedés jellemzi, míg a pezsgőkivitel visszaesett, főként a tőlünk keletre lévő országok meg­szigorított vámszabályai miatt. Ugyanakkor a környező országokba nemcsak italokat exportálnak a gazdák, hanem szőlőt, mustot és szőlőcefrét is, ami új jelenség. A szeptember 2-tól 7-ig tartó bor­­fesztivál a főváros egyik legran­gosabb idegenforgalmi és gaszt­ronómiai eseményévé vált. Az idei rendezvény egyik kiemelkedő moz­zanataként a Budai Várban mind­járt az első napon megnyílik a Magyar Borok Háza, ahol a ma­gyar borvidékek 420 különleges borát lehet majd megkóstolni és megvásárolni. A magyar és az eu­rópai bor ókortól napjainkig tar­tó történetével foglalkozó tudo­mányos tanácskozás előadói ne­ves történészek, társadalomtudósok és borászok lesznek. H.Gy. Ha az Országgyűlés elfogadja, két új törvény védi jövő év janu­árjától a magyar bortermelőket. A képviselők asztalán fekszik a bortörvény s a jövedékiadótörvény-módosítás, amelyekkel nem utol­sósorban a borhamisítók tevékenységét kívánják akadályozni. Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka (VPOP) leszögezte, hogy a két törvény életbe lépésével a hatóságok - különösen a VPOP szakemberei - nagyobb hatáskörrel rendelkez­nek majd az ellenőrzés terén. A hamis borok országos elterjedése miatt már eddig is jelentős fehérborkészletek halmozódtak fel a pin­cékben, ezért többen a szaktárca intervenciós beavatkozását sürgetik. Herpay Balázs, az SZBSZT főtitkára egyetért azzal a minisztériumi állásponttal, hogy előbb a készleteket kell pontosan felmérni, és csak azután szabad dönteni a konkrét intézkedésekről. Egyre népszerűbb a baranyai agrárkiállítás Horvátország a legfontosabb külkereskedelmi partner Új bel- és külföldi kapcsola­tok kialakítása, a meglévők ápolása volt a célja az évek folyamán egyre látogatottabb, ebben az évben au­gusztus 22-24. között megren­dezett Szentlőrinci Gazdanapok­nak. Az alapvetően a mezőgazda­ságban érdekelt, termelő, takar­­mányozó, állattartó, gépgyártó, illetve -forgalmazó vállalkozók rész­vételével zajlott háromnapos ki­állítást színesítette, hogy más, az ágazaton kívüli szakmák is jelen voltak. 1994-ben tartottak először Szentlőrincen agrár-szakkiállítást, amelyet már akkor is a Baranya Megyei Vállalkozási Központ szer­vezte - nyilatkozott az eseményről Végh Gábor, az alapítvány mun­katársa. A szervező elmondta, hogy akkor még csak másfél napos volt a vásár, 25 kiállító és 1500 láto­gató érdeklődött iránta. 1995-ben már 120 kiállító, köztük 70 cég bérelt standot, és megjelentek kül­földiek is. Ausztriával és Belgi­ummal sikerült ekkor máig tartó kapcsolatot létesíteni. Ebben az évben közel 200 vál­lalkozás képviseltette magát a 75 százalékban PHARE-támogatásból finanszírozott gazdanapokon. Raj­tuk kívül még 30-40 stand üze­melt, melyeken elsősorban kéz­művesek árulták portékáikat. Jelentős számban vettek részt nem egyéni vállalkozók, 130, mező­­gazdasági szaktanácsadással, mező­­gazdasági haszonjármű-, gépal­katrész- vagy vetőmag-forgalmazás­sal foglalkozók, a kertészetben, esetleg a biotermesztésben érin­tett cég, illetve 10 százalékban más profilú társaság jelent meg a különböző szórakoztató rendez­vényekkel tarkított eseményen. Szlovák, fehérorosz, ukrán, hor­­vát, osztrák és román vállalko­zások is képviseltették magukat, az érdeklődő látogatók száma el­érte a 15 ezret. Noha a résztvevők fele országos cég vagy a régión kívül működő vállalkozás volt, a rendezvény elsősorban három megye, Baranya, Tolna és Somogy mezőgazdasága helyzetén hivatott javítani. A szervezők szerint export szempont­jából ennek a térségnek a volt Jugoszlávia, ezen belül leginkább Horvátország irányába kell ter­jeszkednie. Ezt egyrészt annak kö­zelsége, másrészt a fizetőképes ke­reslet alakulása indokolja, amely a mutatók és a tapasztalatok szerint - számolva az északi vagy a ke­leti szomszédokkal is - itt a legkedvezőbb. Cz. O. 5

Next