Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)
1997-09-01 / 202. szám
1997. szeptember 1. KELETNÉMET ÉLELMISZERIPAR Bevásárlónapok Düsseldorfban A sok milliárd márkába kerülő fejlesztések után lezárult az átalakulási folyamat a keletnémet élelmiszeriparban - olvasható abban a tanulmányban, amelyet a keleti tartományokban gyártott fogyasztási cikkek ma kezdődő s három naptól tartó düsseldorfi bemutatója alkalmából állítottak össze a bonni mezőgazdasági minisztériumban. 1990 júliusát, a német valutaunió megteremtését megelőzően kereken hetven kombinát „uralta” az egykori NDK élelmiszerfeldolgozó iparát, s e hetven nagyüzemben 275 ezer főt foglalkoztattak. Az újraegyesülést követően végrehajtott üzembezárások és szervezeti átalakítások, valamint az ezzel járó létszámleépítés után 1996-ban 897 önálló élelmiszerfeldolgozó üzemet tartottak nyilván Németország keleti tartományaiban (beleértve Kelet-Berlint is), s az általuk lebonyolított forgalom tavaly elérte a 24,6 milliárd márkát. Ez 7,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi forgalmat, míg az exportkvóta 6,2 százalék volt. A hivatalos statisztikák szerint 1991 és 1996 között 15 milliárd márkát fordítottak a keletnémet élelmiszer-ipari üzemek korszerűsítésére, ami a teljes német élelmiszeriparban végrehajtott beruházások több mint egyötöde. A magántőke aktivitásán túlmenően a különböző állami juttatásoknak is köszönhető, hogy - amint a minisztérium szakértői fogalmaznak - az ágazat számos területén Európa legfejlettebb feldolgozókapacitásai jöttek létre. A keletnémet élelmiszeripar felvirágzásához nagyban hozzájárult, hogy - legalábbis részben - sikerült visszanyerni az egyesülést követően az elsősorban a nyugati árukat kereső fogyasztókat. Emlékezetes, hogy a 90-es évtized elején a keletnémet élelmiszerek kínálata és minősége jóval elmaradt a nyugati tartományokétól, s - részben emiatt, részben a keleti termékek ismeretlensége és a marketingtevékenység elégtelen volta miatt - az új tartományokban előállított áruk alig-alig jutottak el a nyugatnémet fogyasztókhoz, a régi tartományok kereskedelmi cégei ritkán voltak hajlandóak keletnémet termékeket a választékukba felvenni. A bonni mezőgazdasági minisztérium értékelése szerint a keletnémet élelmiszeripar szerkezetváltása 1994-ben befejeződött. A termékek minősége és árszínvonala ez idő óta teljes mértékben „hozzáigazodik” a nyugati tartományokra jellemző minőséghez és árszínvonalhoz, a keleti tartományok élelmiszeriparának a teljes német élelmiszeripar forgalmában elért részesedése azonban ma még mindig csupán 11 százalék körül van. A keleti tartományokban értékesített élelmiszerek mintegy fele ma már újra ottani, vagyis az egykori NDK-ban előállított termék, a nyugati tartományokban azonban még mindig kevéssé ismertek az ország keleti részéből származó élelmiszerek. A nagy nyugatnémet kereskedőcégek képviselői részvételével Düsseldorfban ma kezdődő bevásárlónapok szervezői ezen a helyzeten szeretnének javítani. Juhász Imre Élelmiszeripar Németország keleti tartományaiban Tartomány Üzemek száma Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Forgalom (mrd DM) Szászország 296 22,3 6,1 Türingia 170 13,0 3,6 Szász-Anhalt 159 15,9 5,6 Mecklenburg-Elő-Pomeránia 127 12,2 4,5 Brandenburg 111 9,7 3,6 Kelet-Berlin 34 3,3 1,2 Összesen 897 76,4 24,6 Nyugati tartományok 4140 441,8 197,9 Német élelmiszeripar összesen: 4937 518,2 222,5 Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, Wiesbaden AGRÁRIUM Különböző, bankok által ajánlott hitelkondíciók a CONCORDIA KÖZRAKTÁR Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett Bank neve Hitelek kamatkondíciói Finanszírozás maximuma A bank által hitelfedezetként Forint Deviza az áruérték %-ában elfogadott termékkör Kereskedelmi 22,0-22,5% devizanemtől függően tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos és Hitelbank Rt. folyósítási jutalék LIBOR/LIBOR/stb. + kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napranincs 1,00-1,25%, folyósítási meg az áru tőzsdei értékének forgó, cukor, cigaretta, jutalék nincs 75%-át, kiemelt ügyfelek műtrágya esetében a 85%-ot CIB Bank Rt. CIB H prime rate + 1%, LIBOR + 0,5-1,5% a kölcsönösszeg maximuma őszi és tavaszi kalászos jelenleg 21,875 folyósítási jutalék a tőzsdei érték 60-70%-a gabonák, kukorica, napraforgó folyósítási jutalék nincs étkezési búza esetében nincs Daewoo Bank Rt. 23,0% LIBOR + 1,25% a folyósított hitel összege őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék maximum az áru tőzsdei értékének gabonák, kukorica, napraforgó, nincs nincs 8 70%-a cukor, műtrágya (csak a Péti Nitrogénművek által előállított termékek), cigaretta (csak a Concordia Rt. saját telepén tárolva) Takarékbank Rt. 23,5% LIBOR + 1 % tőke + a futamidőre számított kamat őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék összege nem haladhatja meg az áru gabonák, kukorica, napraforgó nincs nincs tőzsdei értékének 70%-át Általános Értékforgalmi LIBOR és/vagy FIBOR + tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos Bank Rt. 2%, folyósítási kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napraforgó jutalék 0,25% meg az áru tőzsdei értékének 77%-a Magyar Hitelbank Rt. 24,25% max. LIBOR +1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék tőzsdei érték 80%-a gabonák, kukorica, napraforgó _________________________nincs______________________nincs____________________________________________________________________________________ Mezőbank Rt. 22,5-23,75% LIBOR + 1,5-2% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászoskamatfiztés gyakori folyósítási jut. 0,25% tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgóságától függően) folyósítási jutalék nincs OTP Bank Rt. 22,75-23,75% LIBOR + 1,5-1,7% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászoshitel nagyságától (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgó függően) függően) folyósítási jut. nincs folyósítási jut. nincs Raiffeisen Unicbank Rt. 21,5-23,5% LIBOR + 0,5-1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos (hitel nagyságától) (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a, gabonák, kukorica, napraforgó, függően) függően) nem tőzsdei termékek dohánytermékek Folyósítási jutalék: a folyósítási jutalék esetén az áruérték futamidőtől és a a futamidőtől és a 50%-a konstrukciótól függően konstrukciótól függően max. 0,25% pa. függően max. 0,25% pa. negyedévente negyedévente Rákóczi Regionális 23,25-23,90% - a kölcsönösszeg maximuma az takarmánykukorica, étkezési Fejlesztési Bank Rt. folyósítási jutalék elfogadhatósági érték búza, takarmánybúza, takarmány nincs , maximum 70%-a árpa, olajnapraforgó Konzumbank Rt. 22,5% - a közraktárjegyen feltüntetett tőzsdén jegyzett gabonafélék kezelési költség 0,5% ’ 80%-a A búzaértékesítés anomáliái A Magyar Agrárkamara (MAK) kezdeményezésére a Földművelésügyi Minisztérium (FM) módosította az idei termésű búza közraktározási kamattámogatásáról szóló rendeletét. A támogatást kiterjesztették az EURO minőségű búzára (ennek 26 százaléka sikértartalma, 220 az esésszáma, szemben a rendeletben meghatározott 28 százalékos sikérrel), sőt a gyengébb, 24 százalékos sikértartalmú és 180-as esésszámú búza is részesülhet kamattámogatásban. Mészáros Gyula, a MÁK főtitkára hangsúlyozta: az idei 5,3 millió tonna búzatermés több mint fele nem felel meg a malmi minőségnek, tehát csak takarmányozási célra használható. A termelők jelezték a megyei agrárkamaráknak, hogy a kereskedők és az állattartók a takarmánybúzát tonnánként csak 15-16 ezer forintért hajlandók megvenni. Ez az ár pedig nem vagy csak éppen hogy fedezi a termelési költségeiket. Ha ennyiért adják el a termésüket, akkor súlyos likviditási problémák keletkeznek, mivel ebből a bevételből kell a hiteleket visszafizetniük, s finanszírozni a termelést. A termelők tehát kénytelenek kivárni, illetve kérni az állami segítséget. Ez a kivárás egyébként a piaci mozgásokon is észrevehető. Az idei kalászostermés körül kialakult anomáliák is jelzik, hogy a gabonaszektornak jelentős fejlődést kell még befutnia az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásig. Ez az időszak, úgy tűnik, nem hosszú, mivel 5-6 év múlva már várhatóan a közösség teljes jogú tagjaként lehet jelen az ország a világkereskedelemben. A múlt héten megrendezett országos kalászosgabonatermesztési tanácskozáson éppen arról esett a legtöbb szó, hogy milyen hatása lesz a gabonaszektorra az EU-csatlakozás. Franz Patschka, az osztrák agrárrendtartási hivatal munkatársa feketén-fehéren elmondta: a csatlakozás után két évvel már látszik, hogy az osztrák gabonaipar veszített a belépéssel. Az évtizedes gabonaszabályozásukat szinte egyik napról a nyárikra el kellett felejteniük, s át kellett venniük az EU-szabályozást. Ez azzal járt, hogy a termelés jövedelmezőségi szintje csökkent. A kisebb gazdaságok közül több száz megszűnt, s hasonló folyamatok zajlottak le a malomiparban is. Az osztrák szakember szerint a gabonát nagyobb hozamban, jobb minőségben kell termeszteni ahhoz, hogy a gazdáknak meg is érje ezzel foglalkozni. A hazai állapotokról szólva elhangzott: a magyar gabonaszektor jelentősen elmaradt az EU szintjétől a gépellátásban, a műtrágya- és gyomirtószer-felhasználásban. Már jövőre indokolt volna hektáronként legalább 100 kilogramm műtrágya kiszórása a jelenlegi 48 kilogramm helyett. És szükség volna arra is, hogy 100 hektáron legalább 2 traktor dolgozzék, s a géppark 12-15 éven belül kicserélődjék. A jövőben fontos szerephez jut az öntözés, az elképzelések szerint legalább 300 ezer hektáron (a művelt terület 5 százalékán) kellene a mesterséges öntözés feltételeit megteremteni. Elsősorban a nagyobb értéket képviselő vetőmagtermesztésben, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, s olyan ipari növényeknél, mint a dohány, a cukorrépa fizetődik ki az öntözés, miután annak hatására jelentősen nagyobb hozamok érhetők el. A földművelésügyi tárca számításai szerint évente 20-30 ezer hektáron kellene folyamatosan cserélni, felújítani a meglévő öntözőberendezéseket, illetve újakat telepíteni. Ez évente 4-5 milliárd forintos beruházást jelent, míg a ’90-es években elmaradt melioráció újbóli alkalmazása további 3 milliárdot igényelne éves szinten. Magyarország Európa egyik legfontosabb gabonatermő területe. Az őszi búzából 1-1,1 millió hektár termőterület fenntartása indokolt. A malmi minőségű búzából a legjobban termő tájakon kétmillió tonnát kellene termeszteni ahhoz, hogy a hazai étkezési igényeket megbízhatóan kielégítsék, s exportárualapot is teremtsenek. Takarmánybúzát csak egyre csökkenő mértékben szabad aratni. A másik vezértermék a kukorica, amelyet hosszú távon 1,2-1,3 millió hektáron érdemes venni. A kukorica piaci pozícióját erősíti, hogy egyre nagyobb az igény az ipari és a humán célra feldolgozott kukoricatermékek iránt. A hazai termelőknek az elkövetkezendő 5-6 évben arra kell felkészülniük, hogy az EU-ban igen erős a gabonaszektor, szigorú a szabályozás és csak magas hozammal, jó minőségű termékkel „maradhatnak életben”. Hajtun György A főbb gabonafélék jövedelemtermelésének változása az 1990-es években Megnevezés 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 előzetes 100 forint termelési költségre jutó jövedelem (Ft) Búza 46 13 24 32 37 18 50 Őszi árpa 50 16 12 22 205 41 Tavaszi árpa 17 15 24 16 53 Kukorica 326129 3 10 42 Területegységre jutó jövedelem (Ft/ha) Búza 10 283 3689 5 790 8120 13306 8108 28 802 Őszi árpa 10 036 3788 3151 5 393 7 5261402 21 274 Tavaszi árpa 3419 2456 10 698 7 092 26417 Kukorica 8 502 33543 855 4117 2 327 5183 35142 Forrás: AKH Költség és Árelemzési Osztály Budapesti borfesztivál hatodszor Jövőre törvény védi a gazdákat A magyar borágazat ma már kilábalt a mélypontról, s egyre több borász készít kiváló minőségű, exportképes terméket - mondta Zilahy Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány (MSZBA) titkára a VI. Nemzetközi Budapesti Borfesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón. A borágazatban lezajlott a privatizáció, s a nagy cégek mellett a kisebb pincészetekben is komoly technológiai fejlesztés ment végbe. A kis pincészetekből lényegében csak azok tudtak talpon maradni, amelyeknek volt saját tőkéjük a fejlesztésekhez. Idén a becslések szerint várhatóan mintegy 700 ezer tonna szőlőt takaríthatnak be a magyar szőlősgazdák, s ebből mintegy 4,5 millió hektorliter bort préselnek majd - mondta Herpay Balázs, a Szőlő- Bor Szövetség és Terméktanács (SZBSZT) főtitkára. A szőlő- és borágazat helyzete nem választható külön a mezőgazdaság egészétől - hangsúlyozta. A szőlős- és borosgazdák legnagyobb gondja is az, hogy kevés a pénzük. Jelenleg egy hektár szőlő telepítése borvidéktől függően 2,5-3 millió forintba kerül. Évente 2000-2500 hektár új telepítésre lenne szükség az országban, erre azonban nincs pénz. Az idén várhatóan mindössze 1000 hektárt telepítenek. A magyar borágazat bevétele évi 45-50 milliárd forint. Az export ebből csaknem 20 milliárd forinttal részesedik. A szakember szerint a borexportot enyhe növekedés jellemzi, míg a pezsgőkivitel visszaesett, főként a tőlünk keletre lévő országok megszigorított vámszabályai miatt. Ugyanakkor a környező országokba nemcsak italokat exportálnak a gazdák, hanem szőlőt, mustot és szőlőcefrét is, ami új jelenség. A szeptember 2-tól 7-ig tartó borfesztivál a főváros egyik legrangosabb idegenforgalmi és gasztronómiai eseményévé vált. Az idei rendezvény egyik kiemelkedő mozzanataként a Budai Várban mindjárt az első napon megnyílik a Magyar Borok Háza, ahol a magyar borvidékek 420 különleges borát lehet majd megkóstolni és megvásárolni. A magyar és az európai bor ókortól napjainkig tartó történetével foglalkozó tudományos tanácskozás előadói neves történészek, társadalomtudósok és borászok lesznek. H.Gy. Ha az Országgyűlés elfogadja, két új törvény védi jövő év januárjától a magyar bortermelőket. A képviselők asztalán fekszik a bortörvény s a jövedékiadótörvény-módosítás, amelyekkel nem utolsósorban a borhamisítók tevékenységét kívánják akadályozni. Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka (VPOP) leszögezte, hogy a két törvény életbe lépésével a hatóságok - különösen a VPOP szakemberei - nagyobb hatáskörrel rendelkeznek majd az ellenőrzés terén. A hamis borok országos elterjedése miatt már eddig is jelentős fehérborkészletek halmozódtak fel a pincékben, ezért többen a szaktárca intervenciós beavatkozását sürgetik. Herpay Balázs, az SZBSZT főtitkára egyetért azzal a minisztériumi állásponttal, hogy előbb a készleteket kell pontosan felmérni, és csak azután szabad dönteni a konkrét intézkedésekről. Egyre népszerűbb a baranyai agrárkiállítás Horvátország a legfontosabb külkereskedelmi partner Új bel- és külföldi kapcsolatok kialakítása, a meglévők ápolása volt a célja az évek folyamán egyre látogatottabb, ebben az évben augusztus 22-24. között megrendezett Szentlőrinci Gazdanapoknak. Az alapvetően a mezőgazdaságban érdekelt, termelő, takarmányozó, állattartó, gépgyártó, illetve -forgalmazó vállalkozók részvételével zajlott háromnapos kiállítást színesítette, hogy más, az ágazaton kívüli szakmák is jelen voltak. 1994-ben tartottak először Szentlőrincen agrár-szakkiállítást, amelyet már akkor is a Baranya Megyei Vállalkozási Központ szervezte - nyilatkozott az eseményről Végh Gábor, az alapítvány munkatársa. A szervező elmondta, hogy akkor még csak másfél napos volt a vásár, 25 kiállító és 1500 látogató érdeklődött iránta. 1995-ben már 120 kiállító, köztük 70 cég bérelt standot, és megjelentek külföldiek is. Ausztriával és Belgiummal sikerült ekkor máig tartó kapcsolatot létesíteni. Ebben az évben közel 200 vállalkozás képviseltette magát a 75 százalékban PHARE-támogatásból finanszírozott gazdanapokon. Rajtuk kívül még 30-40 stand üzemelt, melyeken elsősorban kézművesek árulták portékáikat. Jelentős számban vettek részt nem egyéni vállalkozók, 130, mezőgazdasági szaktanácsadással, mezőgazdasági haszonjármű-, gépalkatrész- vagy vetőmag-forgalmazással foglalkozók, a kertészetben, esetleg a biotermesztésben érintett cég, illetve 10 százalékban más profilú társaság jelent meg a különböző szórakoztató rendezvényekkel tarkított eseményen. Szlovák, fehérorosz, ukrán, horvát, osztrák és román vállalkozások is képviseltették magukat, az érdeklődő látogatók száma elérte a 15 ezret. Noha a résztvevők fele országos cég vagy a régión kívül működő vállalkozás volt, a rendezvény elsősorban három megye, Baranya, Tolna és Somogy mezőgazdasága helyzetén hivatott javítani. A szervezők szerint export szempontjából ennek a térségnek a volt Jugoszlávia, ezen belül leginkább Horvátország irányába kell terjeszkednie. Ezt egyrészt annak közelsége, másrészt a fizetőképes kereslet alakulása indokolja, amely a mutatók és a tapasztalatok szerint - számolva az északi vagy a keleti szomszédokkal is - itt a legkedvezőbb. Cz. O. 5