Napi Gazdaság, 1997. december (7. évfolyam, 278-300. szám)

1997-12-01 / 278. szám

Hétfő, 1997. december 1. VII. évf. 278. (1862.) szám. Ára: 90 Ft IMil' í-í ' ' ' ' s ' BELGRÁD NEM ÉRTÉKELI LE A DINÁRT (2. OLDAL) TÍZÉVES PROGRAMOT DOLGOZOTT KI A VOLÁN EGYESÜLÉS (3. OLDAL) A JAPÁN PÉNZPIACI VÁLSÁG TÁVLATAI (6. OLDAL) BEFEKTETŐ (7-10. OLDAL) N^gl lj^)GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (^^j} NAPI&dpaÄ mellékletünkben: ÜZLETI IRÁNYTŰ (11. oldal) INGATLANPIAC (12. oldal) VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (13. oldal) AUTÓSVILÁG (14. oldal) ÉLÉNKÜLŐ TERMELES - NOVEKVO MUNKAERŐKÖLTSÉGEK A vállalatok és a lakosság jövedelemhelyzete az első félévben Az év első felére mind a vállalatok, mind a lakosság jö­vedelmi helyzete javult a megelőző év azonos időszakához képest. A vállalatok jövedelmének növekedése hitelfelvé­teleiket is növeli, bár beruházásaik finanszírozásában egyre nagyobb a saját források szerepe. A jegybank becslése szerint a lakossági fogyasztás az első félévben egy százalékkal, a lakossági beruházások 5 százalékkal növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank év­közi tájékoztatójának elemzése szerint az év elsó' felében javult a vállalatok jövedelemhelyzete. Keresleti oldalról a bővülő' be­ruházások, valamint a fokoza­tosan növekvő' lakossági fogyasztás azokban az ágazatokban is meg­teremti a fejlődés alapjait, ame­lyek esetében az elmúlt évek elsősorban exportorientált gaz­dasági növekedése miatt erre nem volt lehetőség. A termelés nö­vekedése a félév során nagyobb volt a vártnál, az MNB becslése szerint a vállalkozói szféra egé­szében a hozzáadott érték volu­mene 3,5-4 százalékkal nőtt. A termelési tevékenység élén­külése mellett a vállalatok munka­erőköltségei is erőteljesen növe­kedtek. A bruttó keresettömeg nagyjából 21 százalékkal emel­kedett e körben, ez mind a GDP árindexet, mind pedig a fogyasztói árindexet körülbelül 2 százalék­kal haladta meg. Az árnöveke­dést meghaladó bértömeg-kiáram­lást azonban a hozzáadott érték volumenének bővülése kompen­zálta. Jellemző, hogy a folyamatban levő vállalati fejlesztések finan­szírozásában egyre nagyobb sze­rep jut a saját forrásoknak. Ta­valy az év első felében körülbe­lül 40-50 százalékot tett ki ezek részaránya, míg az idei év első felében 55-65 százalékot. A nem­zetgazdasági átlagot meghaladó beruházási aktivitás miatt a vál­lalati szektorban a más jövede­lemtulajdonosokkal szembeni net­tó hitelfelvételi igény kis mér­tékben növekedett. (Folytatás a 3. oldalon) Kanadaiak építenek erőművet Borsodban? Miskolci tudósítónktól: Kazincbarcikán gázalapú, úgy­nevezett kogenerációs erőmű meg­építését fontolgatja a kanadai InterPower Corporation (1PC). A szakmai befektető társaság képviselői szerint - akik nem­rég jártak a helyszínen - olyan komplex erőművet készítenének, amely a villamosenergia-termelés mellett hőt is szolgáltatna, meg­oldva ezzel akár egy egész város távfűtési problémáját. A borsodi régió egyik legna­gyobb energiafelhasználója, a BorsodChem Rt. tavaly óta fog­lalkozik önálló, független ener­giaforrás megépítésének gondo­latával, megítélésük szerint ugyan­is mind a villamos, rnind pedig a hőenergiához drágán jutnak hoz­zá. A NAPI Gazdaság informá­ciói szerint a BorsodChem több befektetővel tárgyalt az elmúlt évben, és bár az IPC ajánlatát kedvezőnek ítélik meg, a társaság energiaellátásának megoldásában továbbra is versenyben marad a szomszédos berentei hőerőművet működtető amerikai AES Corpo­ration. Az AES a Tiszai Erőmű Rt. privatizációjakor szerzett tu­lajdont a berentei Borsodi Hőerő­műben. Ezt egyébként a közeljö­vőben szándékozik korszerűsíteni, új, szénre alapuló, úgynevezett fluidágyas, 150 megawattos blokk megépítésével, amely a tervek sze­rint európai szintű hatásfokon képes villamos energiát termel­ni. Egyébként az AES tervei között is szerepel egy olyan erőművi blokk, amely a környező tele­pülések távhőellátását biztosítaná. Az IPC projektje döntő részben kanadai kormányhiteiből valósul­na meg, a költségek - amelyek akár a 10 milliárd forintot is meg­haladhatják - 80 százalékát ebből fedeznék. A 20 százalékos részt az IPC biztosítaná saját üzleti koc­kázataként. Ha a tárgyalások ered­ményre vezetnek - az ajánlatokat a jövő év második felében értékelik -, akkor az ezredfordulóra elké­szülhet a BorsodChem, illetve Kazincbarcika önálló erőműve. I. S. NEM EMEL ALAPTŐKÉT AZ ORTT? Ha kap távközlési koncessziót, nem kér támogatást az AH Várhatóan a jövő év január­jában tárgyalja a gazdasági ka­binet, majd a kormány a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium (KHVM) által készí­tett hírközlés-politikai koncep­ciót, amelynek tárcaegyeztetése a közelmúltban fejeződött be. A most következő időszakban azt vizsgálják, miként kapcsolható ehhez a készülő távközlési stra­tégia. Ezzel párhuzamosan - az előbbi dokumentumokhoz igazod­va - elkészül a jövő év elejére az az előterjesztés is, amely konkrét válaszokat ad arra, hogy a hosszú távon állami tulajdonban maradó Antenna Hungária (AH) Rt.-nek milyen szerepe lehet a távköz­lésben - mondta lapunknak Bölcskei Imre, a KHVM helyet­tes államtitkára. Máté István, az AH vezérigazgatója szerint a tár­saság sikeres működésének zá­loga, ha a kormány nem csupán a műsorszórásra vonatkozó-kon­cessziós pályázatot írja ki, ha­nem ehhez hozzákapcsolja a táv­közlési koncessziót is. A kormány­zati távközlést - a Tetra-rendszert - vonja be az AH koncessziós pályázatába, s ne közhasznú tár­saság kezébe adja ezt a lehetőséget. Az előbbi esetben ugyanis az ál­lamnak nem kellene finanszíroznia a kormányzati távközlést, mert a koncessziós díj visszaforgatá­sával az AH saját forrással és banki hitelekkel, központi költ­ségvetési forrás nélkül finanszí­rozná ezt a beruházást. (Folytatás a 3. oldalon) Növeli termelési kvótáját az OPEC A kőolaj-exportáló országok szervezete, az OPEC napi 27,5 millió barrelre emeli a jövő év első felében a tagállamok által kitermelhető teljes olajmennyi­séget - hozta nyilvánosságra a hét végén a katari hírügynök­ség. Az új kitermelési kvóta azt jelenti, hogy az OPEC négy év óta először emeli jelentősen a kitermelhatő olaj mennyiségét, ami mostanáig napi 25,033 mil­lió barrel volt. Szakértők szerint a döntés nyomán ezen a héten további olajárcsökkenésre lehet számítani a nemzetközi piacokon. Az OPEC legutóbb 1996 jú­niusában szabta meg a maximá­lisan kitermelhető mennyiséget (ez napi 25,033 millió barrel len­ne), de több tagország a megál­lapodás megsértésével túllépte ezt a határt, s mostanra a termelés már megközelíti a 28 millió bar­reles napi szintet. Igaz, egy ide­je a világpiaci olajkereslet is ál­landóan bővül. Az OPEC 11 tag­állama a világ kőolajkészleteinek 77 százalékával rendelkezik, mi­közben a világtermelés 40 szá­zalékát adja. A nemzetközi piacokon a kí­nálatot növelni fogja az a hét végi bagdadi-döntés is, amely­nek értelmében az iraki kormány belement az iraki olaj ENSZ- felügyelet melletti értékesítési programjának meghosszabbításá­ba. A jelenleg futó féléves prog­ram december 5-én jár le. A prog­ram keretében Irak 2 milliárd dollár értékű olajat értékesíthet félévenként a nemzetközi pia­cokon, de ebből Bagdad csak 1,32 milliárdot költhet főként élelmi­szerekre és gyógyszerekre. A többit az 1991-es Öböl-háború áldoza­tainak kártérítésére és a tömeg- pusztító fegyverek gyártási tilal­mát Irakban elleaőrző ENSZ- megfigyelők költségeinek fede­zésére fordítják. (Reuters, MTI) INTERJÚ KÉKESI LÁSZLÓVAL, AZ APEH ELNÖKÉVEL Az adóhatóság tudna a valóságos jövedelem alapján adóztatni- Milyen eredménnyel járt az értékhatár alatt vallók felszólításai- Konkrét számot nehéz len­ne mondani, ugyanis ennek a többlet-adóbevételnek legalább négy összetevője van. Az első az intézkedés meghirdetésének ered­ménye, hiszen amikor a múlt év­ben a pénzügyminisztérium az irányelvet előkészítette, úgy szá­molt, hogy legalább 2,5-3 milli­árd forint valószínűsíthető az in­tézkedés fenyegetésének hatására. Ezt már az 1996. évről beadott adóbevallások számaiban érzékelni lehetett, mert a meghirdetett el­várásoknak megfelelő jövedelme­ket vallottak a magánszemélyek, ami azt igazolta, hogy reálisak voltak a megállapított értékha­tárok. A másik forrás az önel­lenőrzésből befolyt többlet. Ed­dig 4335-en módosították korábbi adóalapjukat összességében 340 millió forintról 948 millióra. Ez a 607 milliós adóalaptöbblet csak­nem 200 millió forint adóbevé­telt jelent. Az önellenőrzés jogi lehetőségére egyébként a kikül­dött felszólítások is felhívták a figyelmet. A harmadik elem a felszólított 72 ezer magánszemély által befizetett többlet. (Folytatás a 4. oldalon) OECD-JELEIMTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Sikeres a privatizáció, de maradt még tennivaló Kedvező képet fest a magyarországi privatizációs folya­matról az OECD legutóbb megjelent országtanulmánya, amely kiemeli a törvénykezés és szabályozás terén elért eredményeket, de figyelmeztet, hogy az értékesítés so­rán megszabott - főleg további fejlesztésekkel kapcsola­tos - feltételrendszer miatt a beruházási lehetőségek át­láthatósága nem javult megfelelő mértékben. Hibaként rója fel a tanulmány, hogy a pályázatok értékelésében kevés objektív és számokkal kifejezhető indoklás szerepel, ez pedig mind a nyilvánosság, mind a lehetséges befektetők bizalmá­nak elvesztéséhez vezet, és az el­járások hitelességének rovására megy. A jelentés méltatja, hogy az ÁPV Rt. kezelésében lévő összes, mintegy 130 milliárd forint értékű kisebbségi részvénycsomag mielőbbi értékesítése a cél, viszont a maradék privatizálható vagyon 1997 végére kitűzött értékesítését a szükséges reorganizációk miatt nem tartja megvalósíthatónak. (Folytatás a 3. oldalon) Cseh kormányválság Klaus lemondása egy korszak végét jelenti Lemond kormányfői tisztségéről Václav Klaus, de a Pol­gári Demokratikus Párt (ODS) legközelebbi rendkívüli kong­resszusáig megmarad a legerősebb kormánypárt élén. Ez a döntés a párt vezetőségének szombati, maratoni, több mint 11 órás tanácskozásán született Prágában. Klaus va­sárnap délután benyújtotta lemondását Václav Havel el­nöknek, aki azt elfogadta, de kérte a kormányfőt, maradjon a posztján a következő kabinet megalakulásáig. A miniszterelnökkel távozó kor­mány vezető politikusai szerint a kormányválság nem érinti a már elfogadott jövő évi költségvetést, valamint a kormány privatizáci­ós terveit. Ez azt jelentené, hogy a terveknek megfelelően a közeljö­vőben privatizálják az ország három nagybankját, s eladják a Ceskoslo- venská Obchodní Banka 51, a Komercní 34, illetve a Ceská Sporitelna takarékpénztár ugyan­csak 34 százalékos részvénycso­magját. Václav Klaus szerint távozása a kormányfői székből kikény- szerített lépés, amelyet a jelenle­gi helyzetben lehetetlen volt nem megtenni, mert nem volt más lehetőség. Klaus hozzátette, hogy a következő kormánynak sem lesz a tagja. Vasárnap délutáni rend­kívüli sajtóértekezletén ugyanakkor a távozó cseh kormányfő sértődött hangnemben annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy „ez nem olyan lépés, amely hasznára válna az országnak”. Az állítólag privatizációs kenőpénzeket takaró, nagy port felvert svájci titkos szám­lával kapcsolatban pártja, az ODS vezetősége határozatában leszögezi: a párt senkinek sem adott felha­talmazást arra, hogy külföldön tit­kos számlát nyisson, s a párt vezetői közül senkinek sincs aláírási joga egy ilyen esetleges számlához. A cseh gazdasági reformok aty­jaként ismert Klaus nyolc évvel ezelőtt a „bársonyos forradalom” napjaiban liberális közgazdászként robbant be a nagypolitikába, s öt éven keresztül volt a cseh kor­mány elnöke. Fél évvel azután távozik posztjáról, hogy kénytelen volt beismerni: kormánya gazdaság- politikája mégsem volt annyira tökéletes, mint azt szerte a világban fennen hirdette, s komoly korrekci­ókra szorul. Mindezek ellenére Klaus szimbóluma volt és marad is a cseh (csehszlovák) reformok­nak, s távozásával mindenképpen egy korszak is lezárul. Ellenfelei is elismerik, hogy még a szövetségi Csehszlovákia pénzügyminisztere­ként keresztülvitte a gyors magáno­sítást és az árak felszabadítását, s megszerezte a reform sikeréhez szük­séges nemzetközi támogatást is. Az 1992-1994 közötti időszak­ban az önbizalomtól túltengő, más vélemények szerint egyenesen ar­rogáns kormányfő elfordult közép­európai társaitól, lenézte ezt a tér­séget. Ezekben az években a cseh közvélemény és a sajtó döntő ré­sze is szívesen elhitte Klausnak, hogy Csehország és a cseh reform egyedülállóak, s jelentősen támo­gatták a kormányfőt. A kormányfő nyilatkozatai az 1996- os parla­menti választások előtt, miszerint Csehországban már véget ért a gazdasági reform, s a nadrágszíj- meghúzások időszaka lejárt, illetve hogy 2000-ig megduplázódnak a havi bérek, viszont már túlságo­san is ellentétesek voltak a reali­tásokkal, s egyre többen kezdtek elfordulni Klaustól. A szakértők egy része szerint a mostani botrány csak ürügy volt Klaus eltávolítására, mert a cseh gazdaság és a korona idei megingása igazolta, hogy a refor­mok nem voltak eléggé mélyreha­tóak, és továbbvitelük nem megy áldozatok nélkül. (Reuters, MTI) Telefon- és faxszámaink december 4-ével megváltoznak! Központi telefonszámunk: 350-4349 Fax: 350-1117 Magyar rovat: 320-8062 Kiadó (ügyvezető igazgató): 350-4354 Hirdetésfelvétel (telefon és fax): 350-3784, 350-6128 A következő 4-5 évben a csaknem ötmillió fős adózói körnek - a 300 kiemelt társaság kivételével - továbbra sem kell tartania attól, hogy pár éves gyakorisággal visszatérően átvizsgálnák bevallásaikat az ÁPEH ellenőrei. Bár a leg­hatékonyabb költségvetési befektetés a revizor, a jelen­legi 10 ezer főnél lényegesen nagyobb létszámú appará­tust a büdzsé nem lenne képes fenntartani. Ehelyett az ellenőrzésre való kijelölés szempontrendszerét fogják a közeljövőben finomítani. Minderről Kékesi Lászlóval, az APEH elnökével beszélgettünk.

Next

/
Thumbnails
Contents