Napi Gazdaság, 1997. december (7. évfolyam, 278-300. szám)

1997-12-01 / 278. szám

1997. december 1. KÖZRAKTÁROZÁSI KONFERENCIA A jövő a raktárszövetkezeteké? Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala ál­tal támogatott Gabonaközraktározás fejlesztése program keretében közraktározási konferenciát szervezett a közel­múltban az ACDI/VOCA amerikai nonprofit szervezet és a Magyar Közraktári Szövetség. A rendezvényen egyér­telműen megfogalmazódott, hogy a közraktárakba letett gabona minőségének megállapításával és a minőség ga­rantálásával kapcsolatos gondok égetőek és ezekre mielőbb megoldást kell találni. Mind a részt vevő bankok, mind az árutőzsde képviselője ki­fejtette, hogy a minőségi prob­léma nem megfelelő kezelése aka­dálya lehet a közraktári jegyes finanszírozás még szélesebb kö­rű elterjedésének, illetve a köz­raktárjegy használatának a tőzsdei (fizikai) teljesítéskor. A résztvevők felvetették, hogy a Földműve­lésügyi Minisztériumnak a minő­ségtanúsítás rendjét újra kelle­ne szabályoznia. Tarján Balázs, az Agrárrend­tartási Hivatal elnöke hangsú­lyozta, hogy az FM a jövőben is támogatni kívánja a mezőgaz­dasági termelőket a közraktáro­zás igénybevételében és külön ki­emelte a közraktáraknak a ku­korica intervenciós felvásárlásában betöltendő szerepét. A rendez­vényen felszólalt Andor Györgyné, a Közraktári Felügyelet vezetője és Rieger László, a Közraktári Szö­vetség elnöke is. A konferencián megfogalma­zódott a közraktározás további biztonságának növelése iránti igény. A résztvevők felvetették új közraktári biztosítási konst­rukciók kialakításának és egy köz­raktári kockázati alap létreho­zásának a szükségességét. Sajná­lattal állapították meg, hogy a közraktározáshoz kapcsolódó hi­telekhez a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások nem vagy csak nehezen juthatnak hozzá, ami­nek legfőbb oka az egy-egy ilyen vállalkozás által termelt és köz­­raktározásra felajánlható gabo­na viszonylag kis mennyisége (50-100 tonna). Ekkora mennyiség közraktárba tételének gazdasá­gossága megkérdőjelezhető és a bankok számára sem jelent megfelelő vonzó erőt a hitelnyúj­táshoz. Az egyik megoldás lehet, hogy a mezőgazdasági kis- és kö­zépvállalkozások közösen hozza­nak létre raktárszövetkezeteket, és nagyobb mennyiségű, valamint már homogenizált minőségű ga­bonával lépjenek fel a piacon. A konferencia résztvevői egyet­értettek abban, hogy a közrak­tározás, illetve a hozzá kapcso­lódó hitelezési tevékenység a ga­bonatermelés biztonságához és a gabonapiac stabilizálásához jelen­tős mértékben járul hozzá, és a közraktározási piac résztvevőinek közösen kell erőfeszítéseket ten­niük a közraktározás problémá­inak megoldásában, a közraktá­rozás fejlesztésében és mindannyi­an üdvözölték az ehhez nyújtott amerikai segítséget. (NAPI) Kereskedelmi bankok által ajánlott hitelkondíciók a Concordia Közraktár Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett (érvényes: 1997. november 20-tól) Bank neve Hitelek kondíciói Forint Deviza Kereskedelmi 21,5-22% devizanemtől függően és Hitelbank Rt. folyósítási jutalék LIBOR/FIBOR/stb. + nincs 0,75-1,0%. Folyósítási jutalék nincs CIB Bank Rt. CIB H prime rate + 1%, LIBOR + 0,5-1,5% jelenleg 21,25% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Daewoo Bank Rt. 23,0% LIBOR + 1,25% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Creditanstalt Rt. 22-23% LIBOR + 1% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Takarékbank Rt. 23,5% LIBOR + 1% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs­­ nincs ABN Amro Bank Rt. max. 23,75% max. LIBOR + 1,5% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Mezőbank Rt. 22,5-23,75% LIBOR + 1,5-2% (kamatfizetés gyakori­ folyósítási jut. 0,25% ságától függően) folyósítási jutalék nincs OTP Bank Rt. 22,75-23,75% LIBOR + 1,5-1,7% (hitel nagyságától (hitel nagyságától függően) függően) folyósítási jut. nincs folyósítási jut. nincs Raiffeisen Unicbank Rt. 21,5-23,5% LIBOR + 0,5-1,5% (hitel nagyságától (hitel nagyságától függően) függően) folyósítási jut. nincs folyósítási jutalék a futamidőtől és a konstrukciótól függően max. 0,25% pa. Általános Értékforgalmi­­ LIBOR és/vagy LIBOR + 2% Bank Rt. folyósítási jutalék 0,25% Rákóczi Regionális 23,25-23,90% Fejlesztési Bank Rt. folyósítási jut. nincs Konzumbank Rt. kalászos gabonák ese­tében 22,5% kukoricánál 22,0% kezelési költség 0,5% Budapest Bank Rt. 21,5-22,25% LIBOR + 0,75-1,5% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Reálbank 23,5% A hitel összege az áru értékének 65-80%-a. Az áruérték megállapításának alapja a BÁT gabonaszekciójának legközelebbi határidős jegyzése. AGRÁRIUM A közraktározás Magyarországon elvileg 1993-tól lehetsé­ges, ekkor készült el ugyanis a gabonaipar decentralizált pri­vatizációs koncepciója. A tárolókapacitások mintegy egyti­­zedét (500 ezer tonna) elvonták az állami cégektől, s ezeket a megszülető közraktározási tevékenységhez rendelték. Ezek hasznosítását jelenleg több, egymással versengő szervezet végzi. Közülük az ATI Közraktározási Rt. és a Concordia Rt. a legjelentősebb. Az előbbi akár 700 ezer tonna gabona raktá­rozására is képes, a Concordia 400 ezer tonnáéra. A közraktár megjelenése azért nagy jelentőségű, mert a mezőgazdasági termelők gabonájuk gyors - és kedvezőtlen árú­­ értékesítését elkerülve az aratás után mégis pénzhez juthatnak, ha közraktárban helyezik el terményüket. A köz­­raktározás által bővül a mezőgazdasági egységek pénzgazdál­kodási mozgástere is, mivel ez a tevékenység olyan speciális, főleg rövid lejáratra szóló hitelezési lehetőséget nyújt, amely a banki hitelnyújtás sok nehézségét kiküszöböli. A közrak­tárban elhelyezett áru ellenében a termelők úgynevezett köz­raktárjegyet - egyfajta értékpapírt - kapnak. E jegy ellené­ben a bankoktól rövid lejáratú hitelt lehet felvenni, amely­nek fedezete a közraktárban tárolt termék. L. L. KEVÉS ÉS ROSSZ MINŐSÉGŰ A BURGONYATERMÉS SOMOGYBAN Tovább nőhet a felvásárlási ár------------­ A tavalyihoz képest az idén harmadára csökkent a bur­gonya vetésterülete Somogy megyében, ráadásul a ter­mésátlag is jóval kisebb volt, mint az elmúlt években. Bár szedéskor kilónként még húsz forintot sem kaptak ter­mésükért a somogyi burgonyatermelők, azóta az ár meg­duplázódott, s karácsonyig még tovább is emelkedhet. A szakemberek szerint nem ki­zárt, hogy a burgonya ára kará­csonykor minden korábbi „rekordot" megdönt majd. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a termelők többsége kivár, s ha te­heti, még nem adja el portéká­ját. Ráadásul nem is nagyon van mit értékesíteni, hiszen az idei termés mennyiségét különböző betegségek is jelentős mértékben csökkentették, ami elsősorban­ a csapadékos időjárás számlájára írható. Közrejátszik az is, hogy a tavalyi túltermelés rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozta a gazdálkodókat, s jelentős részük a kelleténél is jobban spórolt a növényvédő szerekkel. A Somogy Megyei Agrárka­mara adatai szerint az idén a me­gyében mindössze 2300 hektá­ron termeltek burgonyát, amely csaknem ezer hektárral kevesebb, mint egy­ évvel korábban. A kedvezőtlen időjárás burgonya­vésszel és különböző gumóbeteg­ségekkel párosult. A somogyi termésből vett mintákat jelen­leg a megyei növény-egészségügyi állomás szakemberei vizsgálják, hiszen a tárolókban lévő termés egy része már elrothadt, s egyelőre nem tudni, meddig tartható el az áru. A szakemberek szerint az sem kizárt, hogy az ország egyik legnagyobb burgonyatermelő me­gyéje a jövő év első felében be­hozatalra szorul. K. Zs. NEMZETKÖZI GAZDASÁG Élénkülő marhahús­kereskedelem Három esztendő, egyebek között a BSE-fertőzés okozta válság után élénkülni látszik a nemzetközi marhahúspiac - olvasható a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) titkár­sága által a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésben. Erre utal, hogy az Európai Unió tizenöt tagországában - az USA után a világ második legjelentősebb marhahús­piacán - az 1996. évi 7 százalékos visszaesés után 1997-ben a WTO előzetes becslése szerint a fogyasztás körülbelül 2 százalékkal, 7,07 millió tonnára emelkedett. Az Egyesült Államokban eköz­ben némileg csökkent a vágásra került állatok száma, e csökke­nést azonban ellensúlyozta az Ausztráliából és Új-Zélandból, va­lamint Dél-Amerikából szárma­zó import növekedése, ami oda vezetett, hogy az USA marha­­húsimportja 1997-ben 10 száza­lékkal bővült, s elérte az 1,03 millió tonnát. A WTO becslése­k szerint 1997-ben az Egyesült Államok mellett Oroszország, Dél-Korea, Mexikó és az Európai Unió mar­hahúsimportja is növekedett. Az orosz import 3 százalékkal, 670 ezer tonnára, az EU-import 6 szá­zalékkal, 380 ezer tonnára, míg a dél-koreai 20 százalékkal, 234 ezer tonnára emelkedett. Az EU - mint exportőr - leg­nagyobb konkurense Ausztrália, ahonnét 1997-ben több mint 1 millió tonna marhahús került kül­földi piacokra. A „tizenötök" ki­vitele 5 százalékkal még az idén is csökkent, ezzel szemben az ame­rikai export kismértékben, más­fél százalékkal, míg az új-zélandi erőteljesebben, 6 százalékkal bővült. A WTO értékelése szerint a nemzetközi húskereskedelem élén­küléséhez nagymértékben hozzá­járulnak a részben még az előkészítés szakaszában lévő, rész­ben­­ az EU és Új-Zéland, illet­ve az EU és az Egyesült Álla­mok között - már megkötött ál­lategészségügyi megállapodások, mivel ezek hatálybalépése nyo­mán csökkennek a nemzeti ál­lategészségügyi előírások ellenőrzésével kapcsolatos költ­ségek. A WTO titkársága emellett pozitívan értékelte, hogy az il­letékes nemzetközi szervezet egy sor országot - például Argentí­nát és Paraguayt - a száj- és kö­römfájásjárványtól mentesnek nyilvánított. A betegség más jelentős piacokon, például Taj­vanon és Japánban való kitöré­se nyomán számottevő mérték­ben emelkedett a sertéshús ára, s ez az áremelkedés a marha­húsárakra is húzó hatást gyako­rolt. Juhász Imre Egyes országok marhahúsimportja és -exportja 1996-ban és 1997-ben Ország 1996 1997 Változás mértéke (%) Mennyiség: ezer tonna 1996 1997 Import USA 940 1 034 -1,0 +10,0 Japán 871 870 -7,5 0 Oroszország 650 670 +6,0 +3,0 Európai Unió 360 380 -2,5 +5,5 Dél-Korea 196 234 +1,0 +20,0 Kanada 237 200 -7,5 -15,5 Mexikó 60 93 +43,0 +55,0 Brazília 100 80 -21,5 -20,0 Export Ausztrália 1 016­­ 080 -7,5 +6,5 Európai Unió 960 910 -4,0 -5,0 USA 849 860 +3,0 +1,5 Új-Zéland 536 568 +4,5 +6,0 Argentína 460 480 -11,5 +4,5 Brazília 315 360 +17,0 +14,5 Kanada 286 296 +30,5 +3,5 Uruguay 210 210 +32,0 0 Megduplázódott a méz ára A méz termelése és exportja az utóbbi években stabil­nak mondható, az értékek 15,5-16,2 ezer, illetve 13-13,2 ezer tonna között alakultak. A méz nettó exportjának aránya a termelésből tavaly 79,7 százalék volt - ennél 1980 óta csak 1993-ban volt jelentősebb az arány, amikor a meg­termelt méz 80,7 százalékát exportáltuk. A méz értékes és a világpia­con keresett termék, jelentős ex­portcikkünk, melynek árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 25 millió dollárt. Tavaly a leg­több mézet augusztusban és szep­temberben exportáltuk (3563 és 2545 tonna). Az összes kivitel 84 százaléka augusztus és decem­ber között történt. Lépes mézből 40-80 tonnát exportálunk évente - főként az orosz, a német és a brit piacokra. Diabetikus mézből 1996-ban 43 tonnát szállítottunk külföldre. Az importméz az elmúlt há­rom évben nagyrészt cseh, szlo­vák és román eredetű volt. Ta­valy összesen 710 tonna mézet importáltunk, leginkább Szlová­kiából és Csehországból. Marok­kóból 39, Indiából 29 tonna méz érkezett. A kilónkénti felvásárlási ár ko­rábban évekig 80-150, míg a kis­kereskedelmi ár 200-250 forint között volt, tavaly azonban az árak több mint duplájukra emel­kedtek, az idei év végéig pedig minőségtől függően elérhetik a kilónkénti 350-800 forintos árat is. (NAPI) Kevés a tenyészcsiga A kilencvenes évek elejére jellemző éticsiga-tenyésztési láz napjainkra lecsengett. Manapság inkább gyűjtik az ál­latokat, és csupán néhány gazda rendelkezik saját tenyé­szettel. Az ok: a szakemberek hiánya és a magas költsé­gek. Egy egyhektáros gazdaság betelepítésének költsége ugyanis 1,5-2 millió forintot tesz ki, és csak három év után lehet jelentősebb bevétellel számolni - tájékoztat Németh János ráksi csigatenyésztő és -forgalmazó. Hét-nyolc évvel ezelőtt számos kft. árulta az olasz technológi­át, amelynek segítségével négy­zetméterenként 10-20 forintért lehetett létrehozni csigatenyésze­tet, de mivel a módszert Ma­gyarországon nem próbálták ki, sokszor nem vált be, és a gaz­dák nagy része feladni kénysze­rült vállalkozását. A tenyészcsigák beszerzése - mondja Németh - komoly gon­dot jelent a gazdáknak, az álla­tokat ugyanis gyűjtőktől kell be­szerezni, a csiga pedig fokozot­tan érzékeny a környezetválto­zásra. Ha az időjárás kedvezőtlen, egy év alatt a tenyészállomány akár 60-80 százaléka is elpusz­tulhat, míg a saját nevelésnél 30 százalék körül mozog ez az arány. Egy hektár betelepítéséhez mint­egy 30 mázsa csigára van szük­ség, ebből három év után éves szinten 50-70 mázsányi „szüre­telhető". Az első lépés, amin a sikeres csigatenyészet áll vagy bukik, a megfelelő hely kiválasztása. A területtel szembeni követelmény a viszonylag magas páratartalom, a megfelelő növényzet és a nem túl kemény talaj. A gondozás köz­ben nagy a tenyészterület mun­kaigénye. Fontos például az ál­landó felügyelet: gyűjtési idő­szakban folyamatosan őrizni kell a csigákat, és biztosítani számukra a nedvességet. Az állományra ve­szélyt jelentenek a madarak, a talajban elszaporodó bogarak és a szárazság. Télen le kell takar­ni a tenyészterületet, mert ha a hó nem elég vastag, a csigák meg­fagyhatnak. Az egyes területré­szeket egy idő után pihentetik, ilyenkor vegyszeres kezeléssel a talaj fertőtlenítését is elvégzik. Németh egyébként nemcsak te­nyészt, hanem fel is vásárol csi­gát, az idén 300 tonnát értéke­sített feldolgozóknak és export­őröknek, ami az összes magyar­­országi forgalom 10 százalékát teszi ki. Jövő évtől azonban már önál­lóan szeretne részt venni az ex­portértékesítésben. Idén a felvá­sárlói árak elmaradtak az utób­bi évek átlagától - tájékoztat a tenyésztő -, a csiga kilóját 100- 160 forintért lehetett csak elad­ni, illetve venni. A piacon je­lenleg 1 tonna fedeles - a hideg miatt a földbe húzódott - csi­gára is volna igény, ezt azonban a tenyésztők nem tudják kielé­gíteni. B. L. Szakszervezeti lobby Az EFA új alelnöke szerint még nem dőlt el semmi A magyar mezőgazdaságban 1990 óta 600 ezer munkahely szűnt meg és a bérkülönbségek miatt nem kizárt, hogy belépve az EU-ba Magyarországról is meg­indulnak a mezőgazdasági idény­munkások Nyugat-Európa felé - nyilatkozta a NAPI Gazdaság­nak Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára, az EFA (az Agrárága­zat Szakszervezeteinek Európai Föderációja) napokban Bécsben megválasztott alelnöke, a szer­vezet közép-európai régiójának el­nöke. Bereczky szerint a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban nem dőlt még el semmi - hivat­kozott rá, hogy ezt még EU-tisztviselők is megfogalmaz­ták -, bár fölötte a harangot so­kan kongatják. Az alelnök tájé­koztatott róla: az EFA az euró­pai agrárszektort és az EU ag­rárpolitikáját illetően alapvető fenntartásokat fogalmaz meg. A leglényegesebbnek azt tartja, hogy az agrárszféra aggodalmakra okot adó foglalkoztatási helyzete mellett az európai mezőgazdaságnak egyéb alapvető kihívásokkal is szembe kell néznie. A 24 ország 40 tag­­szervezetét tömörítő EFA szerint az ipari jellegű mezőgazdasággal szemben egy olyan tartós és hosszú távú mezőgazdaságot kellene kialakítani, amelyben a helyi, a regionális, a nemzeti és európai piacra történő termelés előnyt élvez a világpiacra történő termeléssel szemben. Bereczky Andrást egyébként többek között a szlovák és a ro­mán szakszervezetek támogatá­sával jelölték a nemzetközi tiszt­ségre, amelyre a föderáció XIV. kongresszusán megerősítést is ka­pott. Kifejezte reményét, hogy az EFA-n keresztül nem csak Ma­gyarország, de a régió érdekeit is hatékonyan képviselheti majd. (NAPI) Rácsos konténerek (gitterboxok) gyártása, felújítása VIR-RO Bt. Kiskunhalas, Szénás u. 15. Tel.: 77/422-366, 60/380414

Next