Napi Gazdaság, 1997. december (7. évfolyam, 278-300. szám)
1997-12-01 / 278. szám
1997. december 1. KÖZRAKTÁROZÁSI KONFERENCIA A jövő a raktárszövetkezeteké? Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala által támogatott Gabonaközraktározás fejlesztése program keretében közraktározási konferenciát szervezett a közelmúltban az ACDI/VOCA amerikai nonprofit szervezet és a Magyar Közraktári Szövetség. A rendezvényen egyértelműen megfogalmazódott, hogy a közraktárakba letett gabona minőségének megállapításával és a minőség garantálásával kapcsolatos gondok égetőek és ezekre mielőbb megoldást kell találni. Mind a részt vevő bankok, mind az árutőzsde képviselője kifejtette, hogy a minőségi probléma nem megfelelő kezelése akadálya lehet a közraktári jegyes finanszírozás még szélesebb körű elterjedésének, illetve a közraktárjegy használatának a tőzsdei (fizikai) teljesítéskor. A résztvevők felvetették, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak a minőségtanúsítás rendjét újra kellene szabályoznia. Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy az FM a jövőben is támogatni kívánja a mezőgazdasági termelőket a közraktározás igénybevételében és külön kiemelte a közraktáraknak a kukorica intervenciós felvásárlásában betöltendő szerepét. A rendezvényen felszólalt Andor Györgyné, a Közraktári Felügyelet vezetője és Rieger László, a Közraktári Szövetség elnöke is. A konferencián megfogalmazódott a közraktározás további biztonságának növelése iránti igény. A résztvevők felvetették új közraktári biztosítási konstrukciók kialakításának és egy közraktári kockázati alap létrehozásának a szükségességét. Sajnálattal állapították meg, hogy a közraktározáshoz kapcsolódó hitelekhez a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások nem vagy csak nehezen juthatnak hozzá, aminek legfőbb oka az egy-egy ilyen vállalkozás által termelt és közraktározásra felajánlható gabona viszonylag kis mennyisége (50-100 tonna). Ekkora mennyiség közraktárba tételének gazdaságossága megkérdőjelezhető és a bankok számára sem jelent megfelelő vonzó erőt a hitelnyújtáshoz. Az egyik megoldás lehet, hogy a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közösen hozzanak létre raktárszövetkezeteket, és nagyobb mennyiségű, valamint már homogenizált minőségű gabonával lépjenek fel a piacon. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a közraktározás, illetve a hozzá kapcsolódó hitelezési tevékenység a gabonatermelés biztonságához és a gabonapiac stabilizálásához jelentős mértékben járul hozzá, és a közraktározási piac résztvevőinek közösen kell erőfeszítéseket tenniük a közraktározás problémáinak megoldásában, a közraktározás fejlesztésében és mindannyian üdvözölték az ehhez nyújtott amerikai segítséget. (NAPI) Kereskedelmi bankok által ajánlott hitelkondíciók a Concordia Közraktár Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett (érvényes: 1997. november 20-tól) Bank neve Hitelek kondíciói Forint Deviza Kereskedelmi 21,5-22% devizanemtől függően és Hitelbank Rt. folyósítási jutalék LIBOR/FIBOR/stb. + nincs 0,75-1,0%. Folyósítási jutalék nincs CIB Bank Rt. CIB H prime rate + 1%, LIBOR + 0,5-1,5% jelenleg 21,25% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Daewoo Bank Rt. 23,0% LIBOR + 1,25% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Creditanstalt Rt. 22-23% LIBOR + 1% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Takarékbank Rt. 23,5% LIBOR + 1% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs ABN Amro Bank Rt. max. 23,75% max. LIBOR + 1,5% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Mezőbank Rt. 22,5-23,75% LIBOR + 1,5-2% (kamatfizetés gyakori folyósítási jut. 0,25% ságától függően) folyósítási jutalék nincs OTP Bank Rt. 22,75-23,75% LIBOR + 1,5-1,7% (hitel nagyságától (hitel nagyságától függően) függően) folyósítási jut. nincs folyósítási jut. nincs Raiffeisen Unicbank Rt. 21,5-23,5% LIBOR + 0,5-1,5% (hitel nagyságától (hitel nagyságától függően) függően) folyósítási jut. nincs folyósítási jutalék a futamidőtől és a konstrukciótól függően max. 0,25% pa. Általános Értékforgalmi LIBOR és/vagy LIBOR + 2% Bank Rt. folyósítási jutalék 0,25% Rákóczi Regionális 23,25-23,90% Fejlesztési Bank Rt. folyósítási jut. nincs Konzumbank Rt. kalászos gabonák esetében 22,5% kukoricánál 22,0% kezelési költség 0,5% Budapest Bank Rt. 21,5-22,25% LIBOR + 0,75-1,5% folyósítási jutalék folyósítási jutalék nincs nincs Reálbank 23,5% A hitel összege az áru értékének 65-80%-a. Az áruérték megállapításának alapja a BÁT gabonaszekciójának legközelebbi határidős jegyzése. AGRÁRIUM A közraktározás Magyarországon elvileg 1993-tól lehetséges, ekkor készült el ugyanis a gabonaipar decentralizált privatizációs koncepciója. A tárolókapacitások mintegy egytizedét (500 ezer tonna) elvonták az állami cégektől, s ezeket a megszülető közraktározási tevékenységhez rendelték. Ezek hasznosítását jelenleg több, egymással versengő szervezet végzi. Közülük az ATI Közraktározási Rt. és a Concordia Rt. a legjelentősebb. Az előbbi akár 700 ezer tonna gabona raktározására is képes, a Concordia 400 ezer tonnáéra. A közraktár megjelenése azért nagy jelentőségű, mert a mezőgazdasági termelők gabonájuk gyors - és kedvezőtlen árú értékesítését elkerülve az aratás után mégis pénzhez juthatnak, ha közraktárban helyezik el terményüket. A közraktározás által bővül a mezőgazdasági egységek pénzgazdálkodási mozgástere is, mivel ez a tevékenység olyan speciális, főleg rövid lejáratra szóló hitelezési lehetőséget nyújt, amely a banki hitelnyújtás sok nehézségét kiküszöböli. A közraktárban elhelyezett áru ellenében a termelők úgynevezett közraktárjegyet - egyfajta értékpapírt - kapnak. E jegy ellenében a bankoktól rövid lejáratú hitelt lehet felvenni, amelynek fedezete a közraktárban tárolt termék. L. L. KEVÉS ÉS ROSSZ MINŐSÉGŰ A BURGONYATERMÉS SOMOGYBAN Tovább nőhet a felvásárlási ár------------ A tavalyihoz képest az idén harmadára csökkent a burgonya vetésterülete Somogy megyében, ráadásul a termésátlag is jóval kisebb volt, mint az elmúlt években. Bár szedéskor kilónként még húsz forintot sem kaptak termésükért a somogyi burgonyatermelők, azóta az ár megduplázódott, s karácsonyig még tovább is emelkedhet. A szakemberek szerint nem kizárt, hogy a burgonya ára karácsonykor minden korábbi „rekordot" megdönt majd. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a termelők többsége kivár, s ha teheti, még nem adja el portékáját. Ráadásul nem is nagyon van mit értékesíteni, hiszen az idei termés mennyiségét különböző betegségek is jelentős mértékben csökkentették, ami elsősorban a csapadékos időjárás számlájára írható. Közrejátszik az is, hogy a tavalyi túltermelés rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozta a gazdálkodókat, s jelentős részük a kelleténél is jobban spórolt a növényvédő szerekkel. A Somogy Megyei Agrárkamara adatai szerint az idén a megyében mindössze 2300 hektáron termeltek burgonyát, amely csaknem ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A kedvezőtlen időjárás burgonyavésszel és különböző gumóbetegségekkel párosult. A somogyi termésből vett mintákat jelenleg a megyei növény-egészségügyi állomás szakemberei vizsgálják, hiszen a tárolókban lévő termés egy része már elrothadt, s egyelőre nem tudni, meddig tartható el az áru. A szakemberek szerint az sem kizárt, hogy az ország egyik legnagyobb burgonyatermelő megyéje a jövő év első felében behozatalra szorul. K. Zs. NEMZETKÖZI GAZDASÁG Élénkülő marhahúskereskedelem Három esztendő, egyebek között a BSE-fertőzés okozta válság után élénkülni látszik a nemzetközi marhahúspiac - olvasható a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) titkársága által a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésben. Erre utal, hogy az Európai Unió tizenöt tagországában - az USA után a világ második legjelentősebb marhahúspiacán - az 1996. évi 7 százalékos visszaesés után 1997-ben a WTO előzetes becslése szerint a fogyasztás körülbelül 2 százalékkal, 7,07 millió tonnára emelkedett. Az Egyesült Államokban eközben némileg csökkent a vágásra került állatok száma, e csökkenést azonban ellensúlyozta az Ausztráliából és Új-Zélandból, valamint Dél-Amerikából származó import növekedése, ami oda vezetett, hogy az USA marhahúsimportja 1997-ben 10 százalékkal bővült, s elérte az 1,03 millió tonnát. A WTO becslések szerint 1997-ben az Egyesült Államok mellett Oroszország, Dél-Korea, Mexikó és az Európai Unió marhahúsimportja is növekedett. Az orosz import 3 százalékkal, 670 ezer tonnára, az EU-import 6 százalékkal, 380 ezer tonnára, míg a dél-koreai 20 százalékkal, 234 ezer tonnára emelkedett. Az EU - mint exportőr - legnagyobb konkurense Ausztrália, ahonnét 1997-ben több mint 1 millió tonna marhahús került külföldi piacokra. A „tizenötök" kivitele 5 százalékkal még az idén is csökkent, ezzel szemben az amerikai export kismértékben, másfél százalékkal, míg az új-zélandi erőteljesebben, 6 százalékkal bővült. A WTO értékelése szerint a nemzetközi húskereskedelem élénküléséhez nagymértékben hozzájárulnak a részben még az előkészítés szakaszában lévő, részben az EU és Új-Zéland, illetve az EU és az Egyesült Államok között - már megkötött állategészségügyi megállapodások, mivel ezek hatálybalépése nyomán csökkennek a nemzeti állategészségügyi előírások ellenőrzésével kapcsolatos költségek. A WTO titkársága emellett pozitívan értékelte, hogy az illetékes nemzetközi szervezet egy sor országot - például Argentínát és Paraguayt - a száj- és körömfájásjárványtól mentesnek nyilvánított. A betegség más jelentős piacokon, például Tajvanon és Japánban való kitörése nyomán számottevő mértékben emelkedett a sertéshús ára, s ez az áremelkedés a marhahúsárakra is húzó hatást gyakorolt. Juhász Imre Egyes országok marhahúsimportja és -exportja 1996-ban és 1997-ben Ország 1996 1997 Változás mértéke (%) Mennyiség: ezer tonna 1996 1997 Import USA 940 1 034 -1,0 +10,0 Japán 871 870 -7,5 0 Oroszország 650 670 +6,0 +3,0 Európai Unió 360 380 -2,5 +5,5 Dél-Korea 196 234 +1,0 +20,0 Kanada 237 200 -7,5 -15,5 Mexikó 60 93 +43,0 +55,0 Brazília 100 80 -21,5 -20,0 Export Ausztrália 1 016 080 -7,5 +6,5 Európai Unió 960 910 -4,0 -5,0 USA 849 860 +3,0 +1,5 Új-Zéland 536 568 +4,5 +6,0 Argentína 460 480 -11,5 +4,5 Brazília 315 360 +17,0 +14,5 Kanada 286 296 +30,5 +3,5 Uruguay 210 210 +32,0 0 Megduplázódott a méz ára A méz termelése és exportja az utóbbi években stabilnak mondható, az értékek 15,5-16,2 ezer, illetve 13-13,2 ezer tonna között alakultak. A méz nettó exportjának aránya a termelésből tavaly 79,7 százalék volt - ennél 1980 óta csak 1993-ban volt jelentősebb az arány, amikor a megtermelt méz 80,7 százalékát exportáltuk. A méz értékes és a világpiacon keresett termék, jelentős exportcikkünk, melynek árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 25 millió dollárt. Tavaly a legtöbb mézet augusztusban és szeptemberben exportáltuk (3563 és 2545 tonna). Az összes kivitel 84 százaléka augusztus és december között történt. Lépes mézből 40-80 tonnát exportálunk évente - főként az orosz, a német és a brit piacokra. Diabetikus mézből 1996-ban 43 tonnát szállítottunk külföldre. Az importméz az elmúlt három évben nagyrészt cseh, szlovák és román eredetű volt. Tavaly összesen 710 tonna mézet importáltunk, leginkább Szlovákiából és Csehországból. Marokkóból 39, Indiából 29 tonna méz érkezett. A kilónkénti felvásárlási ár korábban évekig 80-150, míg a kiskereskedelmi ár 200-250 forint között volt, tavaly azonban az árak több mint duplájukra emelkedtek, az idei év végéig pedig minőségtől függően elérhetik a kilónkénti 350-800 forintos árat is. (NAPI) Kevés a tenyészcsiga A kilencvenes évek elejére jellemző éticsiga-tenyésztési láz napjainkra lecsengett. Manapság inkább gyűjtik az állatokat, és csupán néhány gazda rendelkezik saját tenyészettel. Az ok: a szakemberek hiánya és a magas költségek. Egy egyhektáros gazdaság betelepítésének költsége ugyanis 1,5-2 millió forintot tesz ki, és csak három év után lehet jelentősebb bevétellel számolni - tájékoztat Németh János ráksi csigatenyésztő és -forgalmazó. Hét-nyolc évvel ezelőtt számos kft. árulta az olasz technológiát, amelynek segítségével négyzetméterenként 10-20 forintért lehetett létrehozni csigatenyészetet, de mivel a módszert Magyarországon nem próbálták ki, sokszor nem vált be, és a gazdák nagy része feladni kényszerült vállalkozását. A tenyészcsigák beszerzése - mondja Németh - komoly gondot jelent a gazdáknak, az állatokat ugyanis gyűjtőktől kell beszerezni, a csiga pedig fokozottan érzékeny a környezetváltozásra. Ha az időjárás kedvezőtlen, egy év alatt a tenyészállomány akár 60-80 százaléka is elpusztulhat, míg a saját nevelésnél 30 százalék körül mozog ez az arány. Egy hektár betelepítéséhez mintegy 30 mázsa csigára van szükség, ebből három év után éves szinten 50-70 mázsányi „szüretelhető". Az első lépés, amin a sikeres csigatenyészet áll vagy bukik, a megfelelő hely kiválasztása. A területtel szembeni követelmény a viszonylag magas páratartalom, a megfelelő növényzet és a nem túl kemény talaj. A gondozás közben nagy a tenyészterület munkaigénye. Fontos például az állandó felügyelet: gyűjtési időszakban folyamatosan őrizni kell a csigákat, és biztosítani számukra a nedvességet. Az állományra veszélyt jelentenek a madarak, a talajban elszaporodó bogarak és a szárazság. Télen le kell takarni a tenyészterületet, mert ha a hó nem elég vastag, a csigák megfagyhatnak. Az egyes területrészeket egy idő után pihentetik, ilyenkor vegyszeres kezeléssel a talaj fertőtlenítését is elvégzik. Németh egyébként nemcsak tenyészt, hanem fel is vásárol csigát, az idén 300 tonnát értékesített feldolgozóknak és exportőröknek, ami az összes magyarországi forgalom 10 százalékát teszi ki. Jövő évtől azonban már önállóan szeretne részt venni az exportértékesítésben. Idén a felvásárlói árak elmaradtak az utóbbi évek átlagától - tájékoztat a tenyésztő -, a csiga kilóját 100- 160 forintért lehetett csak eladni, illetve venni. A piacon jelenleg 1 tonna fedeles - a hideg miatt a földbe húzódott - csigára is volna igény, ezt azonban a tenyésztők nem tudják kielégíteni. B. L. Szakszervezeti lobby Az EFA új alelnöke szerint még nem dőlt el semmi A magyar mezőgazdaságban 1990 óta 600 ezer munkahely szűnt meg és a bérkülönbségek miatt nem kizárt, hogy belépve az EU-ba Magyarországról is megindulnak a mezőgazdasági idénymunkások Nyugat-Európa felé - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára, az EFA (az Agrárágazat Szakszervezeteinek Európai Föderációja) napokban Bécsben megválasztott alelnöke, a szervezet közép-európai régiójának elnöke. Bereczky szerint a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban nem dőlt még el semmi - hivatkozott rá, hogy ezt még EU-tisztviselők is megfogalmazták -, bár fölötte a harangot sokan kongatják. Az alelnök tájékoztatott róla: az EFA az európai agrárszektort és az EU agrárpolitikáját illetően alapvető fenntartásokat fogalmaz meg. A leglényegesebbnek azt tartja, hogy az agrárszféra aggodalmakra okot adó foglalkoztatási helyzete mellett az európai mezőgazdaságnak egyéb alapvető kihívásokkal is szembe kell néznie. A 24 ország 40 tagszervezetét tömörítő EFA szerint az ipari jellegű mezőgazdasággal szemben egy olyan tartós és hosszú távú mezőgazdaságot kellene kialakítani, amelyben a helyi, a regionális, a nemzeti és európai piacra történő termelés előnyt élvez a világpiacra történő termeléssel szemben. Bereczky Andrást egyébként többek között a szlovák és a román szakszervezetek támogatásával jelölték a nemzetközi tisztségre, amelyre a föderáció XIV. kongresszusán megerősítést is kapott. Kifejezte reményét, hogy az EFA-n keresztül nem csak Magyarország, de a régió érdekeit is hatékonyan képviselheti majd. (NAPI) Rácsos konténerek (gitterboxok) gyártása, felújítása VIR-RO Bt. Kiskunhalas, Szénás u. 15. Tel.: 77/422-366, 60/380414