Napi Gazdaság, 2001. július (11. évfolyam, 150-175. szám)
2001-07-02 / 150. szám
2001. JÚLIUS 2. Tíz százalékkal nőnek az uniós exportkvóták Meglódult idén a baromfiágazat (Folytatás az 1. oldalról) Míg tavaly ilyenkor az élő csirkéért 157 forintot kaptak a termelők a vágóhidaktól kilogrammonként, most átlagosan 198-200 forintot, 26-27 százalékkal többet - mondta lapunknak Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Szerinte a felvásárlási árak már magasabbak, mint jó néhány uniós országban, miközben a nagyüzemi bontott csirke eladási ára még mindig 50- 60 százaléka az ottani, 800- 900 forintnak megfelelő árnak. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a takarmányárak a felvásárlási ár emelkedésénél jóval nagyobb mértékben, 40-45 százalékkal növekedtek egy év alatt. Miután a takarmányköltség a termelési kiadások mintegy 60 százalékát teszi ki, a takarmányárak emelkedése önmagában a termelési költségek hozzávetőleg 25 százalékos növekedését okozta. A feldolgozók az alapanyagárakban elismerik a költségek növekedését. Tehetik, mivel tartósan élénk az exportkereslet, a bontott csirke átlagára kilogrammonként 1,10-1,15 dollárra, a csont nélküli, hűtött csirke- és pulykamellfilé ára 3 dollár fölé emelkedett egy év alatt. Az külpiaci baromfiárak átlagosan 10-15 százalékos növekedése a mennyiség növekedését is figyelembe véve 22-23 százalékos többletbevételt jelent az ágazatnak. Ugyanakkor a forint erősödése negatívan befolyásolja az ágazat eredményét. Lapunk számításai szerint ez az idén 5 milliárd forint árbevétel-kiesést okoz a tavalyi 345 millió dollárhoz képest idén emelkedő export mellett. A felfutó kivitel következtében a pulyka európai uniós kvótája már az első negyedévben kimerült, július 1-jétől azonban - más ágazatok termékeihez hasonlóan - a baromfihúsra és -készítményekre vonatkozó 101,25 ezer tonnás kedvezményes EU-kvóta is 10 százalékkal növekszik automatikusan az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás nyomán. A baromfihúsexport 72 százaléka az EU tagországaiba irányul. A baromfiexport Exportértékesítés 16290 141 13157 3081 6816 Forrás: BIT A terméktanács adatai szerint idén az első öt hónapban 8,7 százalékkal növekedett a baromfi-alapanyagok felvásárlása. Az export 18,8 százalékkal bővült, míg a belföldi értékesítés mindössze 2,3 százalékkal. A pulyka minden szempontból a legjobbnak bizonyult: felvásárlása 22,4, belföldi eladása 23,9 százalékkal növekedett egy év alatt, a pulykaexport 19,6 százalékos bővülését azonban megelőzte a kacsa - kisebb mennyiségű - kivitelének 69 százalékos emelkedése. Idén januártól májusig a volumenhordozó csirke felvásárlása 5,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, míg a kacsáé 7,5 százalékkal. Előbbi belföldi piaca lényegében stagnált, exportja azonban 9 százalékkal nőtt, utóbbi eladása pedig belföldön 16,2 százalékkal növekedett. László Leverte (tonna, 2001.I-V.) Csirke Tyúk-kakas Pulyka Liba Kacsa Felvásárlás (élősúly) 88312 1778 S1 08810785 15788 Belföldi értékesítés 43376 1078 12177 3180 3378 a közvetlen üzleti találkozásra VMA ZÁGRÁBI ŐSZI NEMZETKÖZI VÁSÁR Biztosítsa be helyét már ma Horvátország és Délkelet- Európa legjelentősebb gazdasági szemléjén, a Zágrábi Őszi Nemzetközi Vásáron. A kiállítást az ITDH I. kategóriás támogatásban részesíti. Bővebb információ a Zágrábi Vásár magyarországi képviseletén a Hungexpo Rt. Külkapcsolati és EU Központjában a 263-6089-es telefonszámon kapható. HUNGEXPO Rt. Külkapcsolati és EU Központ 1101 Budapest, Expo tér 1. Tel: 263 6089 Fax: 263 6090 e-mail:kutenics.judit@mail.hungexpo.hu Számításaink szerint: 120.000 m2 kiállítói terület 40 országból 2000 kiállító és 150.000 látogató (aminek kb. 40%-a üzleti jellegű) várható. Zagrebacki Velesajam A vásár helyszíne a legalkalmasabb 2001. 09. 17-23.-ig A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG 3 A profitrepatriálás gyengíti a forintot A GKI szerint az év végi infláció nyolc százalék körül lesz Az infláció az év hátralevő részében - igaz, lassan - csökken - derül ki a GKI Rt. legfrissebb előrejelzéséből. A jelentés szerint a május eleji sávszélesítést követően nagyon erőssé vált forint ősztől kissé gyengül, de e trendet nagy ingadozások kísérik. A gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban gyors, de a tavalyinál kissé lassabb lesz, a külső és a belső egyensúly várhatóan romlik. Idén az első negyedévben az euróövezet gazdasága 2,5 százalékkal, a magyar GDP 4,4 százalékkal növekedett. Tavaly az év egészében az EU 3,4 százalékkal, Magyarország 5,2 százalékkal növekedett. Ezzel az általános lassulás ellenére fennmaradt a magyar gazdaság mintegy 2 százalékponttal gyorsabb fejlődése. A hazai ipari termelés dinamikája lényegesen kisebb a tavalyinál, 18,3 százalékról az idei első négy hónap átlagában 10,2 százalékra csökkent. Az ipar exportorientáltsága tovább erősödött: míg az ipari kivitel a tavalyi 27,4 százalék után az idei első négy hónapban 17,5 százalékkal emelkedett, a belföldi értékesítés 9 százalék helyett csak 2,6 százalékkal bővült. Az átlagosnál sokkal gyorsabban, több mint 22 százalékkal nőtt a vámszabad területekről származó kivitel. Ez a jelentés szerint azt támasztja alá, hogy a multinacionális cégek a dekonjunkturális időszakokban is stabilizáló szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Az építőipari termelés gyorsul, dinamikus a távközlés és az üzleti szolgáltatások fejlődése. A tavalyi (újabb) visszaesés után a termelés némi bővülése várható a mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak száma kissé nő, a munkanélküliségi ráta 2001. március-májusban 5,7 százalék volt, ez 0,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Májusban az árak 10,8 százalékkal emelkedtek tavaly májushoz viszonyítva. Ilyen magas ütemre csaknem két éve nem volt példa. Az árindex az év hátralevő részében mérséklődik ugyan, s az éves átlag várhatóan valamivel a tavalyi alatt lesz, de az év végén így is 8 százalék körüli infláció valószínűsíthető - kedvező esetben. A májusi sávszélesítést követően a forint erősödése várható volt. Azok a piaci szereplők, akik a forint erősödésére számítottak, illetve számítanak, jelentős mennyiségű devizát konvertálnak forintra és a forintot jellemzően állampapírokba fektetik. Ez az időszak - amelynek során esetenként akár a sávszélig is elmehet az árfolyam - rövidesen lezárul. Ha a befektetők elkezdik repatriálni profitjukat, s ehhez forinteladásokba kezdenek, a magyar valuta gyengülni, illetve árfolyama ingadozni kezd. A forint erősödése hosszabb távon antiinflációs hatású, mivel az importált termékek viszonylag olcsóbbá válnak. Ugyanakkor ennek az idei infláció fő hajtóerőire - az élelmiszerárakra és a hatóságilag szabályozott energiaárakra - gyakorolt közvetlen hatása csekély. (NAPI) I A GKI PROGNÓZISA (százalék, egy évvel korábban-100) 2000 2001. 2001. IV.hóa) előrejelzés GDP 105,2 104,4 105 Ipari termelés (összehasonlító áron) 118,3 111,0 112,0 Beruházások (összehasonlító áron) 106,5 107,0 111,0 Kivitel (folyó áron, euró) 130,0 120,0 116,0 Behozatal (folyó áron, euró) 132,5 120,0 117,0 Külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 4,3 1,8 5,3 Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 190,6% Államháztartás (privatizációs bevételek és adósságtörlesztés nélküli) hiánya b) (milliárd forint) 449 105 490(770)c) Lakossági fogyasztás indexe (összehasonlító áron) 103,3 105,0 105,0 BUXc) 7116 7055 7000-7500 GKI-konjunktúraindex e) (szezonálisan kiigazítva) -8 •6 •7 a) GKI Rt. becslése, b) helyi önkormányzatok nélkül, c) A 2000-re elkönyvelt tételekkel, az autópálya-építés teljes ráfordításával és az ÁPV Rt. kiadásaival együtt, e) három hónap átlaga Forrás: KSH, GM, MNB A NAPI Gazdaság konszenzusa a fizetési mérlegről Enyhe romlást várnak az elemzők (Folytatás az 1. oldalról) A hiány várt növekedését így Nagy nem a forint felértékelődésének, hanem a világgazdaság lehűlésének és még inkább a pénzáramlásokat figyelembe vevő áruforgalmi mérleghiány és az árumozgásokhoz kötődő vámstatisztika közötti jelentős rés - a előbbi első négy havi hiánya 570 millió euró, az utóbbié a pénzátutalással nem járó tételek kiszűrése után 1 milliárd euró - valamelyes csökkenésének tulajdonította. Az áprilisi 7 millió euró külkereskedelmi hiány nagyon jó volt, az importszámlák eltolódása is megdobhatja a májusi hiányt - érvelt több elemző. A külkereskedelmi mérlegre adott 166 millió euró átlagos előrejelzésük - ami szélsőértékek nélkül számítva 163 millió euró - nagyobb romlást valószínűsít áprilisról, mint tavaly ilyenkor történt: akkor 93 millió euróval ugrott meg a hiány az utolsó tavaszi hónapban. Több elemző felhívta a figyelmet a profitrepatriáció - ennek mértékét 100-200 millió euróra becsülik májusra - ütemezéséből fakadó bizonytalanságra. Itt a forint felértékelődése révén megnövekedett vállalati profitok igénye akár a júniusban szokásos jelentősebb hazautalások előrehozásához is vezethetett. Ennek következtében lehet, hogy látszólag rossz lesz a májusi adat - fejtette ki Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. A profitkivitel ugyan történelmileg magas lehet, ám a vélhetően rendelkezésre álló jövedelmekhez képest még mindig alacsony - vélekedett Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője. A profitrepatriáció mértékének megítélésében sajnos nem sokat segít a forint árfolyamának alakulása, hiába jár az értelemszerűen a forint devizára váltásával, így a forint felértékelődéséből sem következik a forintkínálattal járó tranzakciók - például az import, a profitrepatriáció - magas, sem a forintkereslettel járó tranzakciók - például az export, a hozzánk irányuló tőkebefektetések alacsony szintje, a forint árfolyamát a várakozások befolyásolják leginkább - érvelt Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Nyeste Orsolya, a Postabank szakértője lényegében összefoglalta a piac értékítéletét, amikor kijelentette, hogy egy jó első negyedév után valamelyes romlás mutatkozik a mérlegekben. Főleg az év második felében romolhat a külkereskedelmi mérleg, ám ez egyelőre nem tűnik egy fenntarthatatlan folyamat kezdetének - ezt az éves folyó fizetési mérleg hiányát 2,2 milliárd euróra váró prognózisok is alátámasztják. p. b. A kormány hatályon kívül helyezte határozatát Módosult a sztrádaépítés finanszírozása? (Folytatás az 1. oldalról) A beruházás finanszírozásáért felelős Magyar Fejlesztési Bank Rt. szóvivője, Tarnóczi László lapunknak csak annyit mondott, hogy a kormánynak ez a döntése nem befolyásolja az építkezést. Azt nem sikerült megtudni, hogy mi késztette erre a lépésre a kormányzatot. A döntés hátterében állhat például, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben - amelyek szerint a központi költségvetés mellett hitelből és kötvénykibocsátásból származó pénzekből finanszíroznák a fejlesztést, megváltozott a kormány finanszírozási szándéka, s immár csak központi pénzekből és kötvénykibocsátásból kívánja fedezni a beruházás költségét. Ezt támaszthatja alá, hogy a kormány korábbi határozatának hatályon kívül helyezése szinte egybe esik az MFB júliusi állami garancia melletti kötvénykibocsátásával, ami várakozáson felülien sikeres volt. A június elején lezárult tranzakció ugyanis 120 milliárd forintot hozott az államnak, az összeg felett az MFB tulajdonosi jogait gyakorló kancelláriaminiszter rendelkezik. Ebből a pénzből információink szerint egyelőre 20 milliárd forintot különítettek el a Malév Rt.-nek nyújtott hitelre, így még legalább 100 milliárd forint áll rendelkezésre, s megfigyelők szerint az MFB-nek további állami garanciát nem igénylő forrásbevonásra is lehetősége van. A kormány szándékai szerint idén a központi költségvetésből 35,2 milliárd, jövőre pedig 36 milliárd forint szolgálta volna a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, ám az idei keretből 12,69 milliárd forintot más célokra elvontak az MFB-től. d. J. Pályázat a franchise típusú vállalkozások támogatására A franchise-vállalkozások fejlesztésének támogatására pályázatot írt ki a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi terv vállalkozáserősítő programja keretében - közölte a szaktárca sajtótitkársága. A kiírás szerint a pályázat célja a működő franchise típusú vállalkozások továbbfejlesztése új hálózati egységek kialakításának támogatásával. Pályázatot kizárólag az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a járműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a futárpostai tevékenység és az egyéb szolgáltatás területén működő franchise-átadó rendszergazda nyújthat be. A pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás a beruházás áfa nélküli összköltségének legfeljebb 65 százaléka, de legfeljebb 60 millió forint lehet. A pályázaton azok a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók kérhetnek támogatást, akik 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük legfeljebb 4 milliárd forint vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2,7 milliárd forint. Az FVM idén hétmillió tonna kenyérgabonát vár A közelmúltban végzett felmérések szerint idén hétmillió tonna kenyérgabonára lehet számítani, ami kétmillió tonnával haladja meg az előző évit - közölte Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szombaton Kecelen. Összességében több mint 1,8 millió hektáron vetették el az őszi és tavaszi kalászosokat. Becslések szerint őszi búzából 4,2 tonnás hektáronkénti hozamra lehet számítani. Versenytanácsi ellentétek a Bécem-határozat kapcsán Berke Barna, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának elnöke kezdeményezte a Bécem Rt.-vel kapcsolatos csütörtöki döntést hozó háromtagú versenytanácsnál, hogy vonja vissza megszüntető határozatát. A versenytanács elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a Bécem Cement- és Mészipari Rt. alapszabályának azon pontja, amelynek az eljáró versenytanács ügydöntő jelentőséget tulajdonított, érvénytelen. Ezért a Bécem Rt. feletti irányítási kérdésekben az alapszabály ezen rendelkezésének figyelembevételével nem lehetett volna dönteni (NAPI Gazdaság, 2001. június 29., 6. oldal). Nem lesz nyári szünet a lakásfinanszírozásban A Földhitel- és Jelzálogbank nem számít nyári „uborkaszezonra” a lakáshitelek folyósításában. Zádori János, az FHB szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt két hónapban 4-4,5 milliárd forint hitelkérelmet fogadott be a bank. Ezzel az első félévben igényelt kölcsönök mértéke 12 milliárd forint közelébe emelkedett, jóval meghaladva a tervezettet. Az FHB idén az egész évre vonatkozóan 13-18 milliárd forint hiteligénylésre számított. Zádori hozzátette, hogy eddig mintegy 8 milliárd forint kölcsönt folyósítottak az ügyfeleknek.