Napi Gazdaság, 2001. december (11. évfolyam, 269-287. szám)

2001-12-03 / 269. szám

2 NAPI gazdaság NEMZETKÖZI GAZDASÁG Banki korlátozások Argentínában Az argentin kormány a banki eszközállomány vészes apadásának megállítsa érde­kében korlátozta a betétkivo­nást és a külföldi átutaláso­kat. A 90 napig érvényes ren­delet értelmében a betétesek hetente legfeljebb 250 dollár készpénzt vehetnek ki szám­lájukról, minden más átuta­lást csak csekk, hitelkártya vagy telefonos átutalás for­májában lehet lebonyolítani. Az argentin állampolgárok havonta maximum 1000 dol­lár készpénzt utalhatnak kül­földre, ennél nagyobb összeghez a központi bank engedélye szükséges. Kivé­telt képeznek a külkereske­delemmel kapcsolatos tranz­akciók. A bankok mától nem nyújthatnak hitelt pesóban, csak dollárban, amelynek alacsonyabb a kamata. A pesobetéteket átváltási díj fi­zetése nélkül dollárbetétekre lehet cserélni. A kormány azért kényszerült a korláto­zásra, mert a küszöbön álló adósságcsere idején a peso leértékelésére játszó speku­lánsok támadásától lehet tar­tani - közölte Domingo Cavallo gazdasági miniszter. Emelkedett a lengyel folyómérleg hiánya Lengyelországban a folyó fi­zetési mérleg hiánya az előze­tes adatok szerint a szeptembe­ri 304 millióról októberben 672 millió dollárra emelkedett, de így sem érte el a tavaly októ­beri 840 millió dollárt. Az ok­tóberi adat megfelel a várakozá­soknak, miután a pénzügymi­nisztérium ebben a hónapban 300 millió dollár külföldi adós­ságot törlesztett. Ezzel október­ben is folytatódott a 12 havi ku­mulált deficit csökkenése; szep­temberben ez a GDP 4,4 száza­lékát tette ki. A külkereskedel­mi mérleg hiánya a szeptembe­ri 889 millió dollárról és az egy évvel korábbi 1,058 milliárdról októberben 1,107 milliárd dol­lárra emelkedett, szemben a Dow Jones 975 millió dolláros elemzői konszenzusával. Nőtt az állástalanok száma Franciaországban Franciaországban október­ben 15 ezer fővel, 2,36 millió főre emelkedett az álláskere­sők száma, a munkanélkülisé­gi ráta azonban továbbra is 8,9 százalék maradt. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint a fiatal álláskeresők száma 11 ezer fővel gyarapodott, míg az egy évnél régebben munka nélkül lévők száma némileg csökkent. A balközép koalíció 1997. évi kormányra kerülése óta a foglalkoztatás ez év kö­zepéig fokozatosan javult, a júniusban regisztrált 8,7 szá­zalékos mélypontot követően azonban a globális gazdasági lefékeződés következtében emelkedésnek indult a munka­nélküliségi ráta. Az OECD leg­utóbbi országjelentése szerint a negyedik negyedévben és a jövő év első felében tovább gyengül a gazdasági aktivitás, ami a munkanélküliség továb­bi emelkedését vetíti előre. Egyelőre nem bizonyítható a halogatás Magyarország és Ciprus az élen a csatlakozási tárgyalásokon Az EU-csatlakozási tárgyaláso­kon végképp eltűnt a különb­ség a korábban a tárgyalások első körébe került hat ország, azaz a helsinki csoport és a tárgyalásokat később kezdő államok, a luxemburgi csoport között. A jövő év első hónap­jaiban derül ki, hogy haloga­tó politikát kíván-e folytatni az EU a bővítés ügyében. Brüsszeli tudósítónktól: A legutóbbi csatlakozási tár­gyalási fordulón Magyaror­szág 23 lezárt fejezettel beér­te Ciprust, de ez csak átmene­ti helyzet, mert Ciprus a de­cember 11-i külügyminiszteri fordulón várhatóan lezárja a bel- és igazságügyi együttmű­ködés fejezetet. Litvánia a sze­mélyek szabad áramlásával, a versenyjoggal és a vámunió­val, Lettország pedig a környe­zetvédelem, a versenyjog és a pénzügyi ellenőrzés ideiglenes lezárásával 21-re növelte az ideiglenesen félretehető feje­zeteket. Észtország, amely a tárgyalásokat egy esztendővel korábban kezdte el, 20 lezárt fejezetnél tart. Málta a szociál­politika kipipálásával 19-et zárt le, hasonlóan Lengyelor­szághoz, amely a társasági jo­got tudta le. Csehország az adópolitika fejezetben elfo­gadta Brüsszel ajánlatát, hogy csak 2007-től hozza a cigaret­ta jövedéki adóját az EU szint­jére. Prága a decemberi mi­niszteri találkozón további 3- 4 fejezetet zárhat le. Bulgária a szolgáltatások szabad áram­lásával 13-at zárt le, míg Ro­mánia a társasági jog sikeres tárgyalása után a sereghajtó, kilenc lezárt fejezettel. Brüsszelben a tárgyalások folyamatát követve felmerül a kérdés, lelassult-e a bővítés, van-e jel arra, hogy a tagál­lamok szándékosan fékezik, visszahúzzák az előreszaladta­kat, például Magyarországot, és ezért a felzárkózás nem ab­szolút, csupán relatív értékű. A helsinki csúcson elhatározott differenciálás azt jelentette, hogy a második csoport felké­szültebb országa utolérheti az első csoportbéli, felkészülésé­ben „megtorpant” tagjelöltet. Mivel előfordult - éppen Ma­gyarország esetében -, hogy nem volt miről tárgyalni, mert a tizenötök képtelenek voltak közös álláspontra jutni, a for­duló kihasználatlanul maradt, vagyis ezzel adatott meg a fel­zárkózás lehetősége mások­nak. A még hátralévő fejezetek többsége fölvethet olyan prob­lémákat, amelyek megoldásá­ban a tagállamok könnyűszer­rel elbújhatnak szakmai kifo­gások mögé vagy - mint a to­kaji márkanév vagy az osztrák ökopontok esetében - a tár­gyalásokkal nem föltétlenül közvetlen összefüggésben lévő saját „sérelmeket” kívánnak rendezni. A szándékos haloga­tás hatása csak hosszabb idő­távon érzékelhető: várhatón csak a jövő év első két-három hónapjában derül ki, halogató stratégiára állt-e át az EU. Gordon Tamás Megállapodás a temelini erőműről Ausztria és Csehország brüsszeli közvetítéssel megegye­zett a temelini atomerőművel kapcsolatos, régóta húzódó vita lezárásáról. A részleteiben nem ismertetett megállapo­dás értelmében Prága kötelezettséget vállalt a biztonsági paraméterek szigorítására, Bécs pedig ezek maradéktalan teljesítése esetén hozzájárul az erőmű üzembe helyezésé­hez és nem vétózza meg Csehország felvételét az EU-ba. A Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és Milos Zeman cseh kormányfő közötti maratoni hosszúságú - 11 órás - tár­gyaláson Günter Verheugen, a brüsszeli bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja közvetített. Egyelőre mindazonál­tal bizonytalanságot okoz, hogy a kormánykoalícióhoz tar­tozó osztrák Szabadságpárt további tárgyalások tart szük­ségesnek az ügyben. Ausztria kezdettől ellenezte az oszt­rák határtól alig 60 kilométerre, 2,6 milliárd dolláros be­ruházással felépített temelini erőmű üzembe helyezését, mivel a két szovjet tervezésű reaktor álláspontjuk szerint a többszöri fejlesztések ellenére sem biztonságos. Az új biz­tonsági intézkedések menetrendjét a felek december 10-én állapítják meg, azt egyelőre nem tudni, hogy ezeket mi­lyen forrásokból fogják finanszírozni. Az EU Verheugen sze­rint bizonyosan nem fogja állni a számlát. (NAPI) Rekordnagyságú raktárkészlet-leépítés Lefelé korrigálták az USA GDP-adatát (Folytatás az 1. oldalról) A módosítás döntően három tényezővel magyarázható. A GDP mintegy kétharmadát ki­tevő lakossági fogyasztás az előzetesen becsült 1,2 száza­lék helyett 1,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, ami a legkisebb emelkedés 1993 első negyede óta. A szep­tember 11-ei merényletek utá­ni napokban a lakossági ki­adások meredeken visszaes­tek, és a vásárlókedv azóta is lanyha. A második negyedév­ben a fogyasztók még 2,5 szá­zalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi hiányt az első jelentésben szereplő 395 milliárdról 408,1 milliárd dol­lárra korrigálták az export na­gyobb és az im­port kisebb mér­tékű csökkenése miatt. A hiány 17,7 százalékkal nagyobb a tava­lyi harmadik ne­gyedévben mért­nél. Végül a vál­lalatok a koráb­ban kimutatott 50,4 milliárd he­lyett 60,1 milli­árd dollár értékben szűkítették raktárkészleteiket az egy évvel korábbihoz képest. A leépítés mértéke történelmi rekordnak számít, ugyanakkor pozitív fejlemény a termelés jövőbeni felfuttatása szempontjából. A Blue Chip Economic Indicators novemberi felméré­se szerint azonban a negyedik negyedévben még tovább sú­lyosbodik a gazdaság állapota, a GDP éves viszonylatban elő­reláthatólag 1,9 százalékkal visszaesik, majd a jövő év első negyedében 0,5 százalékos nö­vekedés várható. A GDP-jelentés szerint az üz­leti beruházások az előzőleg közölt 11,9 százalék helyett csak 9,3 százalékkal csökken­tek a tavalyi harmadik ne­gyedévhez képest, ám a vissza­esés így is 1,19 százalékpont­tal rontotta a teljes GDP-t. A vállalatok adózás utáni ered­ménye - amelyről az előző je­lentés még nem tesz említést - a második negyedévhez vi­szonyítva 7,1 százalékkal, éves összevetésben 18,7 százalék­kal zuhant. A GDP-deflátort a kereskedelmi minisztérium 2,1-ről 2,2 százalékra, míg a Fed által favorizált inflációs mutató, a személyi fogyasztá­si árindex változását mínusz 0,3-ről mínusz 0,2 százalékra korrigálta. Elemzői körökben általános az a vélemény, hogy a Fed decemberben újból ka­matot csökkent, idén immár 11. alkalommal. (NAPI) 2001. DECEMBER 3. Később szűnik meg az államháztartási hiány A Bundestag jóváhagyta a költségvetést A német parlament alsóháza megszavazta a jövő évi szövetségi költségvetést, amely az ideinél 2,2 milliárd euróval kisebb de­ficitet irányoz elő. A pénzügyminisztérium nem zárja ki, hogy 2004-ről legalább egy évvel kitolják az államháztartási egyen­súly elérésének tervezett időpontját. A Bundestag elfogadta a jövő évi szövetségi költségvetést, amely az ideihez képest 1,5 százalékkal, 247,5 milliárd euróra növeli a kiadási főössze­get, viszont az ez évre tervezett 22,3 milliárd után csak 22,1 milliárd euró hiányt irányoz elő. A kormány eredetileg júni­usban állította össze a költség­­vetési tervezetet, s akkor még a bruttó hazai termék (GDP) 2,25 százalékos gyarapodásával számolt. Azóta a gazdasági las­sulás miatt 1,25 százalékra csökkentették a növekedési prognózist, ami az adóbevételi tervek korrekcióját is maga után vonta. Ennek ellenére a kiadási főösszeget csupán 300 millió euróval vették lejjebb a júniusi számhoz képest, mi­közben a deficit-előirányzaton nem változtattak. Ezen belül az elkerülhetetlen kiadásnövelé­sek ellensúlyozására más téte­lekből - így többek közt a ke­leti tartományokban végrehaj­tandó beruházásokból és az euróra való átállás költségeiből - lenyírnak 6,5 milliárd eurót. Ezenkívül a kieső források pót­lására a tervezet 2,6 milliárd euróval növeli a privatizációs bevételeket. A költségvetés most a felsőház elé kerül, ahol a kormánykoalíció kisebbség­ben van ugyan, ám a Bundesrat nem tudja megakadályozni a törvény életbelépését. A jövő évi büdzsé abba a Hans Eichel pénzügyminiszter nevé­vel fémjelzett folyamatba il­leszkedik, amelynek keretében a szövetségi költségvetésnek 2006-ig nullszaldóssá kellene válnia, megállítva a jelenleg 767 milliárd eurós államadós­ság további növekedését. A Handelsblatt arról számolt be, hogy a teljes államháztartás - azaz a szövetségi, a tartományi, a helyhatósági költségvetések és a társadalombiztosítási ala­pok­­ egyensúlyba hozatalát a pénzügyminisztérium a koráb­ban tervezett 2004 helyett leg­hamarabb 2005-ben látja meg­valósíthatónak. A deficit foko­zatos megszüntetése a fő eleme annak az úgynevezett stabilitá­si programnak, amelyet a kor­mány ezen a héten vitat meg és ismertet a többi EU-tagállam­­mal. A módosítást a gazdasági lassulás tette szükségessé, s ez­zel kapcsolatban az üzleti lap úgy tudja, hogy a 2002-es GDP- növekedési prognózist 1,25-ről 0,75 százalékra, a következő két évit pedig 2,5-ről 2,25 szá­zalékra vitték le. Az értesülés­re reagálva a tárca szóvivője közölte, hogy tartják magukat a kitűzött 2004-es időponthoz. Elismerte ugyanakkor, hogy a programhoz készítettek egy vészforgatókönyvet is, amely csakugyan a Handelsblatt által ismertetett GDP-számokat tar­talmazza. p. 7. Kivár az ECB? Csökkenő euróinfláció (Folytatás az 1. oldalról) Az Eurostat most másodszor közöl ilyen típusú előzetes adatot, amely súlyarányosan a végső - néhány hét múlva vár­ható - mutató részadatainak valamivel több mint 50 száza­lékát tartalmazza, így többek közt a német és az olasz orszá­gos rátát. Az ok­tóberi előzetes becslés végül egyezett a ké­sőbbi komplett adattal, és a ko­rábbi évekre visszanyúló szi­mulációs szá­mítások ugyan­csak azt mutat­ják, hogy az Eurostat módszere megbízha­tó. Az infláció novemberi ala­kulásában nagy szerepet ját­szott az olajárak csökkenése. Az északi-tengeri Brent nyers­olaj a hónap során 10 száza­lékkal lett olcsóbb. Az Eurostat nem tett közzé külön maginflációs adatot - amely nem tartalmazza az energia­árakat -, de elemzők úgy vé­lik, hogy novemberben a tel­jes és a maginfláció egyaránt mérséklődött, eltérően októ­bertől, amikor a maginfláció több mint öt éves csúcsra emelkedett. Az ECB kormányzótanácsa legközelebb most csütörtökön ül össze, de elemzők többsége szerint a november 8-ai 50 bá­zispontos könnyítés után most nem szánják rá magukat újabb kamatcsökkentésre. A kötvényárfolyamok alakulásá­ból az vehető ki, hogy a befek­tetők 2002 első negyedévére várják a következő monetáris enyhítést. (NAPI) Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztő: Szabó Márta Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László, Werner Péter SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András + ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Pölöskei Gábor + HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránki Judit + MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Baka Zoltán, Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Horniák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztők), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), L­ovas András, Molnár Gergely, Tallósy István (rovatszerkesztők), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs, Szegő Iván Miklós (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) + SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter + VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit + SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. ♦ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed­évre 11 100 Ft. Központi telefonszám: 350-4349 Fax: 350-1117 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-6128, 350-3784, 350-4349 Számítástechnika: ORG­I Bt. Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Internet: www.szikralapnyomda.hu E-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató www.napi.hu Kiadó: www.Napi.hu Online Kft. Ügyvezető igazgató:___________________Rónai Balázs Hírigazgató:______________________Máté Dániel Szerkesztők: Ádám Viktor, Madarász János, Molnár Csaba, Molnár Gergely, Szabó Márta Munkatársak: Csendes Iván (értékesítési vezető), Csernai Katalin (web manager), Rajczy Gábor (content manager), Göcsei Gábor (webmaster), Besenyei Éva, Csernák Valéria (munkatársak) Cím: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 350-4349 A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják más gazdaság ÜZLETI ÉS PÉNZÜGTI MULAT Megjelenik ötször egy héten

Next