Napi Gazdaság, 2002. július (12. évfolyam, 125-147. szám)

2002-07-01 / 125. szám

2002. JÚLIUS 1. Az IHM idén 1,2-1,3 milliárdot költene Augusztustól olcsóbb i­nternet-hozzáférés Az informatikai minisztérium és a távközlési szolgáltatók ál­tal közösen kidolgozott új in­ternetes csomagok évente 6 milliárd forinttal teszik olcsób­bá a felhasználóknak a világ­hálóhoz való hozzáférést. Kálmán miniszter, aki szerint el­sősorban olyan pénzek átcsopor­tosításáról lehet szó, amelyek le­kötése nem felelt meg a törvé­nyességnek. A NAPI Online úgy tudja, az IHM-nek idén 1,2-1,3, jövőre pedig 3,2 milliárd fo­rintjába kerül az olcsóbb in­ternet. A miniszter elmondta, valamennyi primer szolgáltató­val tárgyalást kezdtek az ügy­ben. A tervek szerint a társasá­gokkal 1-2 évre szóló szerződé­seket kötnek, amelyeket a szol­gáltatók - amennyiben olcsóbb megoldást kínálnak - egyolda­lúan felmondhatnak. Az internethasználók szokása­it figyelembe véve napszaktól független 15, illetve 40 órás cso­magok összeállítását tartja cél­szerűnek a tárca. Kovács szerint július végén kapják kézhez a nyugdíjasok és a nyugdíjsze­rű ellátásban részesülők az egyszeri nyugdíjkifizetést. A sze­mélyenként 19 000 forintos kifizetés összesen 59,9 milliárd forint forrást igényel, amit nem a nyugdíjalapból, hanem a központi költségvetésből finanszíroznak. A kormány döntött a méltányossági nyugdíjemelés visszaállításáról is, ennek összege a nyugdíjminimum 10-25 százaléka lehet, ami ma 2000 és 5000 forint közötti havi nyugdíjemelést tesz lehető­vé. Erre azok válnak jogosulttá, akiknek a nyugdíja és a rend­szeres pénzellátása nem haladja meg a havi 40 200 forintot. rangolás a világhálón. A tárca az Informatikai Kormánybiz­tosság (IKB) kezelésében lévő pénzkeretekből tervezi finan­szírozni az állami hozzájárulást - mondta a pénteki kormány­­szóvivői tájékoztatón Kovács az állami támogatásból a tarifa­­megosztás jelenlegi szabályai szerint részesülnek a telefontár­saságok és a szolgáltatók. (A Matávot érintő cikkünk a 8. oldalon.) (NAPI) Tájékoztató a kormány üléséről. Az Informatikai és Hírközlé­si Minisztérium (IHM) és a Matáv tárgyalásainak eredmé­nyeként augusztustól új, a mos­taniaknál olcsóbb internetcs­omagok jelennek meg. A tervek szerint állami támogatást nyúj­tanak a tarifákhoz, plusz ehhez hasonló mértékű költséget át­vállalnak a távközlési szolgálta­tók, így összességében évente 6 milliárd forinttal kerülne keve­sebbe a felhasználóknak a ha­ Egy hét a BÁT határidős gabonapiacán A szárazság ellenére csökkentek a jegyzések A több napja tartó aszályos időjárás miatt többen azzal számoltak, hogy a Budapesti Árutőzsdén emelkednek, de rosszabb esetben is stagnálnak a gabonaárak. Ezzel szemben a fronthónapi termin esetében csak a kukoricapiacon volt ár­emelkedés, de ez is azzal ma­gyarázható, hogy a határidő a hét végén kifutott, továbbá ez volt az egyetlen lejárat, amely még az ótermésre szólt. Ilyen­formán júliusra 490 forinttal, 23 290 forintig drágult a kukorica. A búza elszámolóára a legkö­zelebbi határidőre 24 800 fo­rintról 24 500 forintra esett. Ezt elemzők elsősorban azzal magyarázzák, hogy bár a ter­més kevesebb lesz a vártnál, ám a minőség meglehetősen jónak ígérkezik - egyes vélemények szerint a malmi minőség ará­nya a 70 százalékot is elérheti, így a malmok a várhatóan jó minőségű búza bőséges kínála­tára való tekintettel egyelőre a reméltnél alacsonyabb árakat ajánlanak a termelőknek, ami a tőzsdei árakban is éreztette hatását. A dollár gyengülése is az áresés irányába hatott. Gyengült a héten a takar­mánybúza és a takarmányárpa jegyzése is, előbbié 20 600-ról 20 010 forintra, utóbbié 20 600-ról 19 700 forintra. A szó­jadara elszámolóára is zuhant, 2400 forinttal, 58 700 forintra - kötés nélkül -, ami egyrészt a dollár/forint árfolyam válto­zásával, valamint a nemzetkö­zi piacon tapasztalt áreséssel magyarázható. (NAPI) Járai monetáris lazítástól tart Mégis módosul az inflációs célkitűzés (Folytatás az 1. oldalról) A jegybankelnök csütörtöki megnyilatkozása gyakorlatilag egyenértékű volt a sáv eltolásá­val - mondta lapunknak Zsol­dos István, a CA-IB Értékpapír Rt. szakértője. A jegybank elnö­ke szerint a legfontosabb a dezinfláció folyamatossága, és miután az idei év végi infláció valószínűleg 5,5 százalékos lesz, ez azt jelenti, hogy a jövő év végén legalábbis 5 százalék alatt lesz a ráta. A jegybankot to­vábbra is aggasztja a magán- és a közszféra bérnövekménye, va­lamint a költségvetés hiánya. Reméljük, hogy a kormány jö­vőre mérsékli a költségvetési hi­ányt, így az nem gyakorol olyan inflációs nyomást, mint az idén - mondta Járai. Az elnök szerint jelenleg nincs napirenden a kamat­emelés. A kormány persze nem hivatalosan értésünkre adja azt a kívánságát, hogy csökkent­sük a kamatokat vagy kissé gyengítsük a forintot. Nem va­gyunk azonban abban a hely­zetben, hogy ezt megtegyük - tette hozzá Járai. K. P. P. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.J MAGYAR GAZDASÁG A cipő, a ruha és a hal behozatalát limitálják Főként a kínai eredetű importot korlátozza a globálkvóta A fogyasztási cikkek behozatalának szabályozása, lánykori ne­vén fogyasztási globálkvóta, ma már csupán a lábbelik, a fel­sőruházat, valamint a hal és a halkonzerv magyarországi be­hozatalát limitálja. Az intézmény elsősorban a Kínából szárma­zó túlzott behozatal ellen védi a magyar gazdaságot, kivéve a halra vonatkozó szabályt, amely főleg a magyar piacra irányu­ló lengyel exportot korlátozza. Magyarországon még min­dig életben van az engedélye­zési rendszer részeként a fo­gyasztási globálkvóta intézmé­nye. Ennek értelmében néhány olyan nem WTO-tag országból érkező termék behozatala ma­radt engedélyköteles, amellyel Magyarországnak nincs sza­badkereskedelmi megállapo­dása. A globálkvótába tartozó áruk jórészt a feldolgozott ter­mékek között szerepelnek a külkereskedelmi forgalomban. A korábbi évtizedben évenként tíz százalékkal emelkedett az egyes tételek értékhatára, kivé­ve a személygépkocsi-behoza­talt, ahol hét százalék volt a ke­ret évi növekedése. A rendszer működésének utolsó teljes évé­ben, 2000-ben a kvóták összér­téke - a személygépkocsik nél­kül számolva - mintegy 490 millió dollár volt. 2001-től je­lentősen csökkent a szabályo­zott import, csupán a lábbelik, a felsőruházat, valamint a hal és a halkonzerv behozatalát limi­tálják. Az importálható áruk ér­tékösszegét a gazdasági tárca rendeletben fél évre előre hir­deti meg. A szabályozás hatálya alá nem tartozik a magyar ál­lam kintlevőségeit leépítő be­hozatal. Az engedélykérelme­ket a Gazdasági és Közlekedé­si Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalához kell benyújtaniuk a kérelmező vállalatoknak. Kína ugyan 2001. december közepétől gyakorlatilag is tag­ja a Világkereskedelmi Szerve­zetnek (WTO), ám a belépéssel elfogadta, hogy az onnan szár­mazó behozatallal szemben Magyarország továbbra is hasz­nálhatja a kvótaszabályozás fegyverét. Ennek értelmében a Kínából származó magyar ci­pőimport kerete - a cipők pár­jával számolva - évente öt, míg a ruházati behozatal értéke - dollárban kifejezve - hat szá­zalékkal emelkedhet. Az utóbbi években a kvótá­kat általában nem használták ki teljesen az importőrök, csu­pán néhány esetben bizonyult valódi korlátnak. A lábbelikre vonatkozó kvótát általában a feléig, a felsőruházatét pedig háromnegyedéig használták ki. A hal és halkonzerv eseté­ben általában bőven 50 száza­lék alatt maradt a kihasznált­ság, ám a lengyel eredetű im­port rendszeresen elérte a fel­ső limitet, érzékenyen érintve az ottani kivitelt. (NAPI) I A FOGYASZTÁSI IMPORTKVÓTA (2002. VI-XII.) Mennyiségi plafon Ebből: Kinn Lábbeli összesen (ezer pár) 10 670 9 860 Vízhatlan lábbeli gumi vagy műanyag talppal ás felsőrésszel (ezer pár) 54­39 Más lábbeli gumi­ vagy műanyag talppal és felsőrésszel (ezer pár)6 254 5 857 Lábbeli gumi, műanyag vagy bőrtalppal és bőr felsőrésszel (ezer pár) 489 331 Lábbeli gumi­, műanyag vagy bőrtalppal és textil felsőrésszel (ezer pár) 2 636 2 453 Más lábbeli (ezer pár) 1 2371 180 Felsőruházat (millió dollár) 15,52 8,93 Egyéb ruházati és konfekcionált termék (millió dollár) 9,32 2,57 Hal, halkonzerv (millió dollár) 43,07 Forrás: Magyar Közlöny Exportszubvenciót is szorgalmaznak a kereskedők Szerdán várható döntés a gabonaágazat támogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) A lapunk által megkérdezett gabonapiaci szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az új ter­més harmada - 1,25 millió tonna búza - takarmány minő­ségű lesz, az átmenő készlet vi­szont 400 ezer tonnával növeli a mennyiséget, míg az év végén általában szokásos 300-500 ezer tonna átmenő készlet csök­kenti. Az ennek alapján szá­molt, 3 millió tonnánál keve­sebb búzából a belföldi malmi felhasználás után megmaradó 1,2-1,4 millió tonna áruval kell tehát kezdeni valamit. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai ál­lamtitkára utalt arra, hogy az FVM a kormányprogram értel­mében az EU előírásait érvénye­sítve intervenciós rendszert ve­zet be, s ennek keretében már júliusban piacszabályozási in­tézkedések lépnek életbe. A dön­tés e héten várható, lapunk in­formációi szerint akár már az ARTB péntekről elnapolt szerdai ülésén megszülethet. Az FVM intézkedései között valószínű készletezésfinanszíro­zás a végső búzafelhasználók­nál, közraktárjegy fedezete mel­lett felvett hitelhez nyújtott ka­mat- és tárolási támogatás for­májában - mondta Szanyi. Szá­mol a tárca az exportőrök kész­letvásárlásának támogatásával is: a szintén közraktárjegy fede­zete mellett felvett hitelhez nyúj­tott kamat- és tárolási támoga­tásra azok a kereskedők számít­hatnak, akik vállalják, hogy idén szeptember 15-ig közrak­tárba teszik a támogatásban ré­szesülő árut és ez év december 31-ig legalább a támogatásban részesített mennyiséggel egyen­értékű búzaexportot bonyolíta­nak le. Az FVM támogatást ter­vez az idei termésű búza állat- és növény-egészségügyi vizsgá­lati díjára, valamint a minőség­­vizsgálati díjakra is, mértéke várhatóan a múlt évhez hason­lóan a számlán szereplő áfa nél­küli összeg 90 százaléka lesz. Az idei termésű búza intervenció­val egybekötött közraktári tá­mogatása ugyancsak szóba jö­het. Az e konstrukcióban részt vevő termelők a közraktárba le­tett búza mennyiségre a közrak­tárjegy fedezete mellett felvett hitelhez nyújtott kamat- és táro­lási támogatásra lennének jogo­sultak, valamint az állam vállal­ná, hogy 2003 elején előre rög­zített áron átveszi a termelő ad­dig nem értékesített, a konst­rukcióban részt vevő áruját. Exporttámogatást jelenleg az FVM nem tervez, de szükség esetén ezt a támogatási formát is meghirdeti - hangsúlyozta Szanyi Tibor. Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Ta­karmánygyártók és Kereskedők főtitkára ugyanakkor lapunk­nak elmondta, hogy az FVM ál­tal tervezett, az intervenciós be­avatkozást megelőző lépések költsége vélhetően kisebb ugyan, mint a kiviteli támoga­tásé, de ha nem lesznek hatéko­nyak, az intervencióval és a ké­sőbb mégis meghirdetendő ex­porttámogatással együtt sokkal nagyobb is lehet. Szerinte korai lenne megbecsülni a várható in­tézkedések költségét, mert nem lehet tudni, hogy a búzánál vár­ható 23 ezer forintos alsó inter­venciós ár milyen minőségre vonatkozna, illetve nincs végle­ges döntés a piaci intézkedések­ről. A tervezett lépések minden­esetre megfigyelők szerint az ex­porttámogatással együtt bizto­san belekerülnének néhány mil­­liárdba, de lehet, hogy még ez is olcsóbb lenne, mint mellette az intervenció. László Levente I TERMŐTERÜLET (2002, ezer hektár) Őszi búza 1106,0 Őszi árpa 208,799 Tavaszi árpa 175,963 Rozs, tátikálé, zab 126,238 Káposztarepce 120 Kalászosok összesen­­ 1737,0 Forrás: FVM A tokaji bor készítési eljárása az EU-joganyag része lesz Hátrányos feltételekkel is számolni kell az európai agrártárgyaláson (Folytatás az 1. oldalról) A területet 1989-91 átlaga adja ki, míg a terméshozamnál az 1986-91 közötti évek átlagát veszik alapul, nem számítva a legjobb, illetve legrosszabb év eredményét. (Ez fontos lesz pél­dául a közvetlen jövedelemtá­mogatás kiszámításánál, amely a terület és a terméshozam szor­zatán alapul.) Ha nem a jelenle­gi tagállamok kalkulációját ve­szik, akkor 150 millió euróval jutna kevesebb a magyar gaz­dáknak, feltéve, ha nem változ­tatnak a közvetlen jövedelem­támogatás feltételein. (Erről még nem jutottak dűlőre a tag­országok, a brüsszeli javaslat csupán a jelenlegi tagoknak jut­tatott összeg negyedét adná meg a csatlakozás első évében.) Vita van a tejtermelést szabá­lyozó tejkvótáról, amelynél a döntő tényező a lakosság tejter­mékfogyasztása. Magyarország méltányosnak tekintené, ha fi­gyelembe vennék a várható élet­színvonal-növekedést; ezt az in­dokolná, hogy bár a nyolcvanas években a hazai fogyasztás azonos szintű volt az EU-éval, jelenleg jelentősen alatta van. Az egy főre jutó fogyasztás 2000-ben Magyarországon 176 kilogramm volt, szemben az EU 300 kilogrammjával. A magyar javaslat szerint vagy a kilencve­nes évek előtti értékből indulja­nak ki, vagy ha egy későbbi évet vesznek alapul, akkor egészít­sék ki a fogyasztás várható nö­vekedésével. Elfogadhatatlan lenne, ha a csatlakozás első évé­ben a magyar tejtermelést csök­kenteni kellene. Hátrányos besorolást javasol az EU a borvidékek kategorizá­lásában. Míg Magyarország csak a Cl a zónát alkalmazná, az EU hármat, köztük a C2-t, amely a mediterrán földrajzi adottságok­ra vonatkozik. Gordon Tamás A magyar tárgyalási stratégia elsősorban a kvóták, refe­renciák jelentős korrekciójára törekszik: ha e tekintetben nem ér célt, akkor záradékban rögzítené, hogy később áttekintsék, felülvizsgálják az értékeket. Az EU soros dán elnöksége „ál­landó” tárgyalást javasol, vagyis szakértői szintű sűrű konzul­tációt, hogy a szeptember végén esedékes főtárgyalói fordulón jelentős előrehaladást érhessenek el. A közvetlen jövedelemtá­mogatásról az EU november elejéig ígéri az állásfoglalást. tgazdaság 3 Emelkedik a nem támogatott gyógyszerek ára Ma életbe lépnek a társada­lombiztosítás által nem támo­gatott gyógyszerek új árai, ami átlagosan mintegy 12 százalé­kos növekedést jelent - jelen­tette az MTI. A mintegy 3 ezer támogatotti körbe nem tartozó gyógyszer közül megközelítő­leg 600 ára változik július 1- jétől. A készítmények mától ér­vényes termelői árai a 20 száza­lékosnál nagyobb csökkenéstől az 50 százalékot meghaladó nö­vekedésig a legkülönbözőbb mértékben mozognak, még azonos gyógyszercsoporton be­lül is. A szakminiszter a nem tá­mogatott gyógyszerek esetében nem jogosult ártárgyalásra, ezekről a gyártók saját gazdasá­gi szempontjaik szerint dönte­nek, az árakat pedig negyed­évente hirdetik ki. A nagyfogyasztóknak mától drágább a gáz Az ipari nagyfogyasztók szűk körének - akik 500 köbméter/ órásnál nagyobb gázórával ren­delkeznek és elosztóhálózaton keresztül szerzik be a gázt - 5,2 százalékkal emelkedik a föld­gáz ára hétfőn. A lakosságot és a kedvezményezett fogyasztó­kat, valamint a távhőszolgál­­tatókat nem érinti az áremelés - adta hírül az MTI. Az évi összes gázfelhasználás 15 százalékát, mintegy 2 milliárd köbmétert érint az emelés. A lakosság csak az új gáztörvény elfogadása után számíthat emelésre. Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. • INF# ■ i?fiT?1Tí|y/ \WBj Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor.

Next