Napi Gazdaság, 2003. február (13. évfolyam, 23-42. szám)

2003-02-03 / 23. szám

ÁPRILISIG 70 EZER MUNKAHELY SZŰNIK MEG ÉS 109 EZER LÉTESÜL Nincs rendkívüli helyzet a munkaerőpiacon A magyar munkaerőpiacon nincs rendkívüli helyzet, ezért nincs is szükség rendkívüli intézkedésekre, de integrálni kell a munkaügyi fejlesztéseket - hangzott el Kiss Péter munkaügyi és Csillag István gazdasági miniszter közös tájékoztatóján. M­ANDACS BOTOND A munkaerőpiacon nincs rendkívüli helyzet, ezért rend­kívüli lépésekre sincs szükség, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell erőfeszítéseket tenni a munkaügyi fejlesztések integ­rálására - hangzott el Csillag István gazdasági és Kiss Péter munkaügyi miniszter közös sajtótájékoztatóján. A munka­ügyi tárca által tavaly 4500 vállalat körében végzett felmé­résből kiderült, hogy a gazdál­kodó szervek mintegy 70 ezer fő elbocsátását tervezik az idei első negyedévben, de ugyaneb­ben az időszakban körülbelül 109 ezer fő felvétele is várha­tó - mondta Kiss Péter. Szerin­te az elmúlt néhány hónapban a munkavállalói korú lakossá­gon belül 80 ezer fővel csök­kent az inaktívak száma. A munkanélküliség jelenleg ta­pasztalható növekedése alap­vetően a munkakeresés, a mun­kaerőpiac aktivizálódásának jele - mondta Kiss. Csillag István elmondta, hogy a gazdasági tárca újabb beru­házásösztönző és munkahely-teremtő javaslatot hoz nyilvá­nosságra február közepén, va­lamint tervezi, hogy elősegíti az exportáló vállalatok gyor­sabb forráshoz jutását. A gazdasági tárca vezetője szerint a Magyar Befektetés­ösztönzési és Kereskedelemfej­lesztési Kht. (ITDH) folyamat­ban levő projektjei alapján összesen mintegy 510 millió euró értékű beruházásra van kilátás, ami 4200 új munka­hely megteremtését teszi lehe­tővé. A magyar munkaerőpiac az európai versenytársakéhoz képest rendezett képet mutat, és a külföldi beruházási kedv elmúlt időszakban tapasztalha­tó csökkenésének hátterében egyrészt a világgazdasági de­konjunktúra, másrészt a tava­lyi országgyűlési választások okozta bizonytalanság áll. KISS PÉTER A munkavállalói korú lakosság körében számottevően csökkent az inaktívak száma Kinek kell az ammónium­nitrát?­ ­■ FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A péti Nitrogénművek Vegy­ipari (NV) Rt. már a tavaly no­vemberben megszűnt vámkvóta után kérte a GKM-t hogy védje tovább a hazai termékeket - kö- NITROGÉNMŰTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS­ zölte lapunkkal Kruppa Ignác vezérigazgató. A társaság a je­lentős orosz, román, ukrán im­port miatt kapacitásának csak felét tudta kihasználni, készle­tük több mint 100 ezer tonna. A vámpótlék segíti ennek értéke­sítését s növeli az NN most két­harmad részben lekötött kapaci­tásának kihasználását - várja A Mezőtúr környékén észlelt, vetélést is okozó sertésbetegségnek a Brucella suis-nek, ami miatt ki kellett irtani egy százdarabos állományt, nincs köze a száj- és körömfájáshoz - mondta Herpay Laura, az FM főosztályvezető­­helyettese, Kruppa. Az egyetlen ammónia­bázissal rendelkező nitrogénmű­trágya-gyártó NV Rt. 2002 kora őszén került a Tiszamenti Vegyi­műveket még 1997-ben meg­szerző Bige Holding Invest ke­zébe. Kérdéses, hogy miként lesz hatásos a vámpótlék, illet­ve az intézkedés valóban okoz­­, az egyes vélemények szerinti majdnem 30 ezer forint tonnán­kénti árhoz képest csaknem 10 ezer forint többletköltséget a ter­melőknek. Alföldi gazdaboltok­ban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy magyar ammóniumnitrátot nem is tartanak, az orosz tonná­ja pedig most is 39 500 forint. (EZER TONNA) ________1999 2000 000p ___________________263 258 275 Forrás: KSH_______________­___________" A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. KÜLFÖLDI HADSEREGEK MINTÁJÁRA KÉSZÜL A MAGYAR KATONARUHÁZAT Ötvenmilliárdos üzlet az egyenruha-beszerzés • VIGH GYÖRGY ZSOLT A honvédség teljes átöltöztetése ötvenkét-öt­­venöt milliárd forintba kerülne és 2010-re le­hetne végrehajtani - olvasható a Honvédelmi Minisztérium honlapján. A következő négy év­ben 9,7 milliárd forint áll a Magyar Honvédség Ruházati Szolgálatfőnökségének rendelkezésé­re, így a magyar ruházati ipar hosszú távon is stabil rendelésállományra számíthat a HM-től, amennyiben a közbeszerzéseket magyar cégek nyerik el - állítják megfigyelők. A 2006-ig leosztott keretből új, négyszínű gyakorlókat rendelnek, amelyek a régi egyszí­nűeket váltják fel, de a tartalékos állomány egy­előre nem kap ezekből - mondta Hegyes Ferenc alezredes, szolgálatfőnök-helyettes. Tavaly min­den katona kapott egy váltást a korszerűbb öl­tözékből, az előírt minimális felszerelés azon­ban fejenként hat váltás egyenruha. A NATO- nak felajánlott egységeket már tavaly ellátták a szükséges mennyiségű felszereléssel. Megújul a felszerelés minden része, így az új bakancs már gore-tex alapanyagú és fekete lesz, a rohamsisak a tűzoltókéhoz hasonló belsőt kap, a hátizsák Bundeswehr-típusú, a málhamellény izraeli mintájú lesz. Rendszeresítésük leghama-A honvédség teljes egyenru­hacseréje összesen 52-55 milliárd forint­ba kerülne. A következő négy évben mintegy 10 mil­­liárdot költhet öltözködésre a hadsereg. tabb fél év múlva kezdődhet el. Az új gyakor­lókabát és a sportruha mintadarabjai is elké­szültek. A jelenlegi kéket szürke színű melegí­tő, póló, rövidnadrág, baseballsapka és sportci­pő váltja fel, a büdzsé függvényében. A szemé­lyi felszerelés olyan speciális darabokkal egé­szül ki, mint az önfelfújó gumimatrac, a szemé­lyi sátor, a vízhatlan dupla hálózsák, amelyek kísérleti darabjai már elkészültek. Enyhe konjunktúra a második félévben? A GKI PROGNÓZISA A NAPI GAZDASÁG A forint további erősödésére számító január közepi spekulációs pénzbeáramlás és az erre vá­laszul született intézkedések tartósan rontják a pénzpiaci folyamatok kiszámíthatóságát. A kö­vetkező hetekben-hónapokban tendenciájában a kamatok némi emelkedése és a forint erősödése a legvalószínűbb. A második félévre a nemzet­közi és ezzel hazai konjunktúra némi javulása re­mélhető - derül ki a GKI Rt. és az Erste Bank elő­rejelzéséből. A tavalyinál magasabb lehet az ipa­ri termelés és az export dinamikája, miközben az ipari foglalkoztatás - egyes munkaigényes szak­ágazatok versenyképességének drasztikus romlá­sa miatt - csökken. Az építőipar növekedése gyors marad, de elmarad a tavalyi csúcstól. Ennek oka az állami beruházások visszaesése. A kiskereske­delmi forgalom idén is dinamikusan, mintegy 7 százalékkal nő, de ez is kisebb a tavalyinál. A behozatal gyorsabban emelkedik a kivitelnél, így a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 1 milliárd euróval romlik. A folyó fizetési mérleg de­ficitje ennél kevésbé nő, mivel az idegenforgalmi aktívum bizonyára meghaladja a 2002. évi mély­pontot. A reálkeresetek növekedése idén megkö­zelíti a 8 százalékot, ami a GDP-énél kétszer gyor­sabb ütem. A költségvetési szférában a tavaly őszi béremelések hatására ennél lényegesen nagyobb, a versenyszférában a romló piaci helyzet miatt lé­nyegesen kisebb emelkedés valószínű. ______________________________________ 2002 2003 _______becslés előrejelzés A GDP volumenindexe (százalék)________________103,2_____103,8 Beruházások indexe (összehasonlító áron, százalék) 105________103 A kivitel változásának indexe________________________________ (folyó áron, euróban, százalék)___________________106______110 A behozatal változásának indexe______________________________ (folyó áron, euróban, százalék)___________________105______112 A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró)______311_______4,5 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró)_________35_______4,0 Az államháztartás hiánya (milliárd forint)__________1525______930 Fogyasztói árindex az időszak végén___________________________ (előző év azonos hó = 100)___________________104,8* 105,2 *tény_____________________________________________________ Forrás: KSH. GM. MNB. PM_____________________________________ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2003. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ 3 KEVESEBBET FIZETHETNEK AZ INTERNETSZOLGÁLTATÓK Májusban kész az új hírközlési törvény A tavalyi év után még a hatályos jogszabály szerint kell befizetniük a cégeknek az egyetemes távközlési alapba, ám a kábel- és internetszolgáltatók idei terheit jelentősen csökkenteni kívánja az informatikai tárca. Részben erről is rendelkeznek a hírközlési törvény módosítása során, s emellett több ponton is úgy változik meg a jogszabály, hogy az elősegítse a piaci versenyt.­ ­■ NAPI GAZDASÁG Az informatikai tárca szán­dékai szerint idén radikálisan csökkenni fog az az összeg, amit a kábel- és internetszol­gáltató cégeknek be kell fizet­niük az egyetemes távközlési alapba - mondta Pataki Dáni­el, az informatikai tárca helyett Pataki elmondta még, hogy a minisztériumban a KPMG ta­nácsadói bevonásával megkez­dődött a 2001-ben elfogadott hírközlési törvény teljes revízi­ója, amivel a szakemberek má­jus közepére végeznek, majd a módosító javaslat ősszel kerül­het a parlament elé és a tervek ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULNAK A TÁVKÖZLÉSI PIAC RÉSZTVEVŐI Kétes jogalapra helyezkedve irracionális mértékű terheket ró a távközlési versenypiac résztvevőire az a néhány napja kihirdetett kormányrendelet, amely aránytalan befizetési kötelezettséget ír elő az alternatív távközlési szolgáltatóknak, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban az egyik legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot - hangsúlyozza az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) pénteki nyilatkozata. Az alappal, illetve a be- és kifizetések mértékével kapcsolatos alkotmányossági aggályai miatt az ATSZE elkészítette alkotmánybírósági beadványát és az alternatívok további jogi lépéseket is tesznek. fes államtitkára pénteken. (Ez az éves szinten 10 milliárdos alap szolgál arra, hogy az egye­temes szolgáltatást nyújtó cégek - vagyis a „kismama" csomagot is kínálók - veszteségeit finan­szírozzák­. Az alternatív táv­közlési társaságok terhei várha­tóan nem csökkennek, s miu­tán a befizetésről rendelkező jogszabályt az év során módo­sítja a tárca, az érintetteknek a 2002-re esedékes összeget - amely az éves nettó bevételük egy százaléka - február 28-ig be kell fizetniük. Az egyetemes szolgáltatási alapra vonatkozó szabályozás is egyik kulcseleme lesz a hírközlési törvény módo­sításának is. szerint 2004. január 1-én lép hatályba. A tárca a jogszabály módosításával egyebek között a vezetékes telefonálás piacának kívánja elősegíteni a versenyt, valamint az internetpenetráció - s egyúttal a szélessávú elérés - növelését szeretnék elérni. A módosítás jogharmonizációs követelményeket is teljesít majd. Mindezeken túl törvény­­módosítás foglalkozik az intéz­ményrendszer reformjával is. Ennek során világossá teszik, hogy melyik feladatok és hatás­körök tartoznak a minisztéri­umhoz, a Hírközlési Felügyelet­hez, a Hírközlési Döntőbizott­sághoz, illetve a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz. Idén 140 milliárd forint jut lakástámogatásra a­ NAPI GAZDASÁG A Belügyminisztérium tájé­koztatása szerint idén mintegy 140 milliárd forint jut lakástá­mogatásra, ezen belül szociálpo­litikai és kamattámogatásra - értesült lapunk. Ez az összeg hozzávetőleg 10 százalékkal ha­ladja meg a tavalyi keretet. Ál­lami támogatású bérlakásprog­ramra 10 milliárd, míg a reha­bilitációs programokra kétmilli­árd forintot fordít a tárca. A kormány, szintén állami tá­mogatással, 13 ezer bérlakás építését tervezi összesen 70 mil­liárd forint értékben. A rehabi­litációs és bérlakásprogramokra tavasztól lehet pályázni kedvez­ményes, hatszázalékos hitellel. AZ ÜZEMANYAGÁRAK MOZOGTAK A LEGHEKTIKUSABBAN Az erős forint jót tesz az ipari áraknak­ ­• KOLOZSI PÁL Az ipari árszint a belföldi értékesítési árak 0,3 százalékos nö­vekedésének és az exportértékesítési árak 0,8 százalékos csök­kenésének köszönhetően tavaly decemberben 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest - közölte a KSH. Az adat nagyjából megfelelt az elem­zők előzetes várakozásainak. Éves összehasonlításban 1,8 százalékos volt 2002-ben a mérséklődés, ami a belföldön értékesített termékek 1,6 száza­lékos drágulásából és a forint­ban mért exportárak 4,5 száza­lékos mérséklődéséből adódik. Az exportárszint tavalyi csök­kenésének éves mértéke nagyjá­ból megegyezik a forint árfo­lyam-erősödésével. A leginkább hektikus ármozgást a kőolajipa­ri termékek mutatták, áprilisban ugyanis hét százalékkal drágul­tak, novemberben pedig 8,5 százalékkal olcsóbbak lettek. A teljes havi árindex novemberben érte el a mélypontját, miután - az azt megelőző négy hónappal ellentétben - ekkor a belföldi értékesítés árai is mérséklődtek. Szakértők szerint az ipari árindex tavalyi ked­vező alakulása arra utal, hogy a kínálati oldal segíti a dezinflációt.

Next