Napi Gazdaság, 2003. július (13. évfolyam, 125-147. szám)

2003-07-01 / 125. szám

2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2003. JÚLIUS 1., KEDD VALAHOL NIGÉRIÁBAN Az ötvenszáza­lékos üzem­­anyagár-eme­­lés miatt Nigé­riában kirob­bant általános sztrájk és a za­vargások meg­bénították a vi­lág 8. legna­gyobb olajex­portáló orszá­gának életét, ami azonnal megemelte a kőolaj árát KEMÉNY KIHÍVÁS AZ EURÓZÓNÁHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS Világméretű deflációtól és dollárgyengüléstől tart a BIS Új veszélyt jelent a világgazdaság fellendülésére a dollár gyengülése és a defláció. A BIS szerint Kelet-Közép-Európának az euróhoz való csatlakozás a vártnál keményebb kihívást jelent.­ ­ BI­NA PÉTER A világ vezető jegybankjait tömörítő bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) éves jelentése szerint nem úgy látszik, mint ha gyökeres javu­lás előtt állna a világgazdaság. A kilátá­sok az Egyesült Államokban bizonytala­nok, Japánban vegyesek, Európában pe­dig gyengültek. Az unióhoz csatlakozó kelet-közép-európai országok az euró­­zónába való belépéshez szükséges kon­vergenciát a magas államháztartási hiány miatt valószínűleg nehezebben érhetik el annál, mint azt a jelenlegi adatok sugall­ják - állapítja meg a BIS. A monetáris po­litika alakítása sem egyszerű: ha túl alacsony a kamatszint, megugranak a beruházások és nő az inflációs nyomás, ha túl magas, jönnek a forró pén­zek, valamint lehetetlenné válik az államháztar­tási hiány mérséklése. Tavaly csak Szlovénia, Lit­vánia, és Lettország felelt meg a GDP-arányos hi­ányra vonatkozó 3 százalékos maastrichti krité­riumnak. A mutató - amelynek átlaga a térség­ben 4,1-ről 4,2 százalékra kúszik fel - Magya­rországon a tavalyi 4-ről idén 4,7 százalékra nő. A világgazdaságra két fő veszély lesel­kedik: a dollár gyengülése és a defláció. A dollár leértékelődése előnyös az USA- nak, mert a folyó fizetési mérleg hiányát japán és európai befektetők finanszíroz­zák, így az amerikai fellendülést is tá­mogatják. A dollárnak az utóbbi egy év­ben a többi vezető devizából képzett kosárhoz képesti 11 százalékos érték­­vesztése máris fokozta a deflációs nyo­mást Japánban és Kínában, mert a két ország valutájára felértékelődési nyomás nehezedik. Emellett szinte az összes többi nagy gazdasági régióban nyilván­valóvá vált a dezinflációs folyamat. A defláció a tőzsdei árfolyamok meredek esésével, a bércsökkentésekkel szembeni erős ellenállás­sal és már nagyon alacsony kamatokkal párosult. A vállalatok beruházási hajlandósága a mérlegek rendbetétele miatt alacsony, ami azért kedvezőt­len, mert a növekedés eddigi hajtóereje, a lakos­sági fogyasztás az emelkedő munkanélküliség, az ingatlanárak esetleges süllyedése és az eladóso­dottság árnyékában meggyengülhet az USA-ban és Európában. A BIS soros el­nöke a tíz veze­tő jegybank vá­lasztása alap­ján Jean- Claude Trichet francia jegy­bankelnök lett. Trichet az Euró­pai Központi Bank (ECB) el­nöki tisztének is várományosa. Meglepő szlovák külkereskedelmi többlet­ ­• SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY Szlovákia külkereskedelmi mérlege májusban 1,864 milli­árd korona többlettel zárt, ami meglepte az elemzőket, akik korábban 5,5 és 8,1 milliárd korona közötti hiányt jósoltak. Az eredmény annak köszönhe­tő, hogy a kivitel 2002 májusá­hoz viszonyítva 31,4 százalék­kal nőtt, elérve a 68 milliárd koronát, miközben a behozatal a vizsgált időszakban mind­össze 5,6 százalékkal emelke­dett. Ez döntően az autóexport számlájára írható, amely 2002 hasonló időszakához viszonyít­va 12 százalékkal növekedett, s volumene elérte a 21 milliárd koronát, amire eddig nem volt példa. Az év első öt hónapjának külkerhiánya csak 10,7 milli­árd korona, szemben a 2002 hasonló időszakában mért 35,8 milliárdos deficittel. Szlovákia exportjának 62,6 százaléka irá­nyul az Európai Unióba és 92,2 százaléka az OECD tagállama­iba, míg az import 50,4 száza­lék, illetve 78,7 százalék volt. A 2000 áprilisa óta nem tapasz­talt külkereskedelmi többlet hatására a korona árfolyama a reggeli 41,630/680 korona/euró szintről hétfő délben 41,470/ 520 korona/euróra erősödött ­­rrmaazdasaa [mEGÚJULÓ GAZDASÁGI ERŐFORRÁS - TÖBB, MINT MÁSFÉL ÉVE VÁLTOZATLAN ÁRON!­S?Hil­l­gazdasági előfizetés online szolgáltatással bővítve □ 1 példány egy évre 39 000 Ft □ 1 példány egy évre 49 000 Ft □.... példány (több példány esetén) egy évre, példányonként 36 000 Ft □ 1 példány fél évre 27 000 Ft □ 1 példány fél évre 21 000 Ft Cégnév:.............................................................................................................................................................................................................. Név:...................................................................................................Beosztás:............................................................................................. Cím:................................................................................................................................................................................................................. Telefon:............................................................................................... E-mail............................................................................................ Fizetés módja:­­ átutalás­i csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve:........................................................................................................................................................................................ Számlafizető címe:........................................................................................................................................................................................ Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. Lemondás esetén előfizetői díjat nem áll módunkban visszatéríteni! TÖRTÉNELMI VERESÉGET SZENVEDETT AZ IG METALL Kedvezően fogadták a német adócsökkentési tervet A közgazdászok pozitívan reagáltak a német kormány vasárnap bejelentett adócsökkentési tervére, a finanszírozás körül azonban viták várhatók.­ ­• PAPP ZOLTÁN Általában pozitív értékeléseket kapott tegnap a német kormánynak az a döntése, hogy 2005- ről 2004-re hozzák előre a személyi jövedelem­­adó csökkentését (NAPI Gazdaság, 2003. júni­us 30., 2. oldal). Üdvözölte a lépést Martin Wansleben, a kereskedelmi és iparkamara el­nöke, aki szerint helyes irányba mutat az álla­mi redisztribúció szűkítése. Hasonlóképp fog­lalt állást Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaság­­kutató intézet elnöke, hangsúlyozva, hogy az adócsökkentést az állami szektor átfogó karcsú­sításának kell kísérnie. Szintén jónak ítélte a kormány elhatározását Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke, de azt is hangoztatta, hogy az adók leszállítása nem vonhatja maga után a költségvetési hiány jelentős emelkedését. A mintegy 20 milliárd euró értékű adócsök­kentés finanszírozása egyelőre bizonytalan. Hans Eichel pénzügyminiszter az állami támo­gatások lefaragásával, privatizációval, valamint új hitelek felvételével akarja előteremteni a fe­dezetet. A Handelsblatt szerint a bevételkiesést legnagyobbrészt hitelekből fogja pótolni a szö­vetségi költségvetés, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a német deficit 2002-höz és 2003-hoz ha­sonlóan jövőre is magasabb lesz a valutauniós stabilitási paktumban rögzített 3 százaléknál. Az adócsökkentést az ellenzéki többségű felső­háznak is meg kell szavaznia, és az uniópártok vezetői már jelezték, hogy nemet mondanak rá, ha a kormány növeli az állami hitelfelvételt. Valószínű azonban, hogy az ellenzék csak a szeptemberi bajorországi tartományi választás után alakítja ki álláspontját. Az adócsökkentési tervnél közelebbről érint számos vállalatot és több százezer embert az, hogy az IG Metall nehézipari szakszervezet ered­ménytelennek nyilvánította és lefújta sztrájkját, amit azért indított, hogy a keleti tartományok­ban is vezessék be a 35 órás munkahetet. Bár a szakszervezeti tagság a szociáldemokraták egyik fontos bázisát jelenti, a kormány ezúttal nem állt melléjük. Az IG Metall ötven év óta először szen­vedett vereséget sztrájkban, így a kommentárok érthető módon történelmi kudarcról beszélnek, s rámutatnak, hogy a fiaskó általában a szakszer­vezetek gyengüléséről tanúskodhat. EURÓPAI UNIÓ Két olasz az EU élén : GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Mától Róma veszi át a követ­kező fél évre az EU soros el­nökségét. Az egykori hat alapí­tó egyike hagyományosan in­tegrációpárti, de amióta Silvio Berlusconi kormányfő felfedez­te, hogy a nemzeti érdekek hangsúlyozásával szavazatokat nyerhet, már nem idegen tőle az euroszkepticizmus. Az unió élén két olasz áll majd, akik­nek hazai rivalizálása veszé­lyeztetheti Európa érdekeit. (Valószínű, hogy Romano Prodi, a brüsszeli bizottság el­nöke és Berlusconi a követke­ző parlamenti választáson egy­más ellenfelei lesznek, amint már voltak is.) Berlusconi vár­hatóan igyekszik majd kihasz­nálni az EU-elnökség reflektor­­fényét, ami alkalmas lehet arra is, hogy elterelje a figyelmet in­stabillá vált koalíciós kormá­nyáról. Bár mindketten kifej­tették, hogy készek az együtt­működésre, az előjelek nem biztatóak. A korrupcióval vá­dolt Berlusconi az SME-perben pár hete ellentámadásba kez­dett és csalással vádolta Prodit, aki annak idején felelős volt a cég privatizációjáért. Pedig az euró stabilitását őrző maast­richti kritériumok „ésszerűbb” interpretálását követelő Prodi akár szövetségesre is lelhetne honfitársában, aki most a fel­tételek enyhítését javasolja. Berlusconi a költségvetési de­ficit engedélyezett (a GDP 3 százaléka) határának túllépé­sével indítana nagyszabású inf­rastruktúra-fejlesztő beruházá­sokat, amelyek a gyengélkedő EU gazdaságát segítenének talpra állítani. Csakhogy Giulio Tremonti pénzügyminiszter akkor állt elő a 70 milliárd eurós tervvel, amikor Brüsszel a TEN program felülvizsgált változatán dolgozik (NAPI Gaz­daság, 2003. június 29., 2. ol­dal), így az időzítés nem keltett osztatlan örömöt. Az sem talált pozitív visszhangra, hogy az olasz tejkvótát túllépő gazdák büntetésének enyhítését Róma az attól független adóharmoni­zációs csomag több hónapi blokkolásával csikarta ki. Berlusconi az olasz elnökség prioritásait majd csak holnap, az Európai Parlamentben hoz­za nyilvánosságra, de az EU előtt álló kihívások, mint a be­vándorlási politika vagy az igazságügyi szervek szorosabb együttműködése aligha hiá­nyozhat a listáról. Márpedig ezek az olasz belpolitikában most különösen puskaporos té­máknak számítanak, hiszen az Északi Liga vezetője, Umberto Bossi ágyúkkal lövetne a lélek­­vesztőkön érkező menekültek­re. Az is nyugtalanságot kelt Párizsban és Berlinben, hogy Berlusconi Washington-barát politikáját megtoldotta Izrael, Törökország és Oroszország EU-tagságának felkarolásával. SILVIO BERLUSCONI Minimális bizalomjavulás az eurózónában • NAPI GAZDASÁG Igen szerényen javult az üzleti és a fogyasz­tói bizalom az euróövezetben júniusban - a brüsszeli bizottság kompozit indexe 98,2 pont­ra emelkedett a májusi 98,1-ről. Az adat meg­felel az elemzői várakozásoknak. Az üzleti bi­zalom mínusz 13-ról mínusz 12-re, a fogyasz­tói mínusz 20-ról mínusz 19-re emelkedett. A bizottság szerint az utóbbi változás annak tud­ható be, hogy a fogyasztók valamivel kedvezőb­ben ítélik meg az általános gazdasági helyzetet és kevésbé félnek az állásvesztéstől. A vállalati körben azonban továbbra is bizonytalanok a ki­látások. Az egyes országokat tekintve Németor­szágban és Portugáliában javult az üzleti biza­lom, Finnországban, Franciaországban, Hollan­diában és Luxemburgban romlott, az euróöve­zet többi országában stagnált. Lengyelország nem rohan a valutaunióba Lengyelország arra törek­szik, hogy 2008-ban vagy 2009- ben csatlakozzon az eurózóná­­hoz, de nem kívánja emiatt fel­áldozni a gyorsabb gazdasági növekedést - jelentette ki Jerzy Hausner gazdasági miniszter. Az expanzív fiskális stratégia híveként ismert Hausner - aki nemrég vette át az addig a pénzügyminisztériumhoz tar­tozó gazdaság- és költségvetési politika irányítását - a kor­mányzó Demokratikus Balol­dali Szövetség kongresszusán azt hangoztatta, hogy a maast­richti kritériumoknak való megfelelés elfojtaná a kibonta­kozóban lévő gazdasági fellen­dülést. Beszédében kitért arra is, hogy a költségvetés hiánya, amely az idén várhatóan a bruttó hazai termék 4 százalé­ka körül lesz, 2004-ben és 2005-ben emelkedni fog bizo­nyos, az európai uniós tagság­gal kapcsolatos kiadások miatt. Dariusz Rosati, a lengyel jegy­bank monetáris politikai taná­csának tagja szerint ez meg­kérdőjelezi a kormány elköte­lezettségét az euró 2008-2009- es bevezetése iránt, mivel ha nem kezdenek hozzá sürgősen a fiskális reformokhoz, a hi­ányt képtelenség lesz addigra a 3 százalékos limit alá szorí­tani. A Reutersnak nyilatkozó független elemzők szintén úgy vélik, hogy a gazdasági növeke­dést serkenteni hivatott költ­ségvetési lazítás esetén Len­gyelország ebben az évtized­ben nem válhat az euróövezet tagjává.

Next