Napi Gazdaság, 2003. október (13. évfolyam, 190-210. szám)
2003-10-01 / 190. szám
2 NEMZETKÖZI GAZDASAG NAPI GAZDASÁGA 2003. OKTÓBER 1., SZERDA Az USA-ban korlátozzák a direkt marketinget • NAPI GAZDASÁG George W. Bush amerikai elnök aláírásával hatályba lépett az a törvény, amelynek révén elhárul az akadály a nem hívható telefonszámokat tartalmazó lista használata elől. A listát az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi bizottsága (FTC) hozta létre azzal a céllal, hogy visszaszorítsa a direkt marketing keretében az embereket kéretlenül hívogató ügynökök tevékenységét. A listára eddig már mintegy 50 millió amerikai jegyeztette be a telefonszámát, de a jogi akadályok eddig lehetetlenné tették annak alkalmazását, miután a bíróság korábban úgy ítélkezett, hogy az FTC-nek nincs joga ilyen lista gondozására. A kívánt jogosultságot ezek után a kongresszus adta meg egy gyors törvénymódosítással, amely az elnök aláírásával emelkedett jogerőre. Nem küszöbölhető ki azonban egyszerű törvénymódosítással a másik jogi aggály. Egy denveri bíró szerint ugyanis a lista alkalmazása alkotmányossági problémákat vet fel, ugyanis sérti a szólásszabadságot, ha bizonyos számok felhívását bárki számára korlátozzák. Szakértők szerint azonban a direktmarketing-cégek az alkotmányossági aggályok ellenére nem kockáztatják meg a súlyos büntetéseket, ezért tiszteletben fogják tartani a korlátozást. A szövetségi távközlési bizottság bejelentése szerint a törvénymódosítás életbe lépésétől, azaz mától kezdve 11 ezer dolláros büntetésre is számíthatnak azok a cégek, melyek tiltólistás számot tárcsáznak. GEORGE W. BUSH VÁRAT MAGÁRA A FELLENDÜLÉS Hároméves csúcson a francia munkanélküliség • BANA PÉTER A párizsi statisztikai hivatal (INSEE) 0,2-ről 0,1 százalékra módosította az első negyedévi GDP-növekedési adatot, és megerősítette, hogy a második negyedévben 0,3 százalékos volt a zsugorodás az előzőhöz képest. A fogyasztói kiadások ugyanakkor stagnáltak, noha az INSEE korábban 0,2 százalékos csökkenést jelentett. Alain Lambert költségvetési miniszter szerint tartható az év egészére vonatkozó 0,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzés, ennél nagyobb ütemre azonban kicsi az esély. A négyezer vállalatvezető megkérdezése alapján számolt üzleti bizalmi index szeptemberben 92-ről 93 pontra emelkedett - jelentette ugyancsak tegnap az INSEE. A mutató így az egymást követő harmadik hónapban javult, messze kerülve a júniusi, azt megelőzően 2001 novemberében látott mélyponttól. Az eurózóna vezető gazdaságai közül Németországban az Ifoindex már az ötödik hónapban jelzett javulást, de a szintén recesszióban lévő Olaszországban visszaesett az üzleti bizalom. Franciaországban az sem ad okot bizakodásra, hogy a munkanélküliségi ráta augusztusban 9,6 százalék maradt, ami hároméves csúcsot jelent. Ennek ismeretében aligha lehet számítani a belső kereslet fellendülésére azt követően, hogy a fogyasztói kiadások augusztusban több mint hat év óta a legnagyobb mértékben zuhantak. Született városi sportautó CITROËN Az Ön márkakereskedője: CITROEN ŐRMEZŐ KFT. 1112 Budapest, Vizsla u. 1-3. Tel.: 06 1 309 09 20 Módosulhat az Európai Unió strukturális politikája . GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL■ FOTÓ: BLOOMBERG Az EU brüsszeli bizottsága változtatna a regionális támogatások központi kasszájának elosztásán. A testület ma tárgyal a 2007-től hatályos új költségvetési irányelvekről, és Financial Times szerint a bizottságon belül a liberális szemlélet követői, így a belső piaci ügyekért felelős Frits Bolkestein és a versenypolitikai ügyekben illetékes Mario Monti úgy vélik, hogy felesleges a strukturális politika hárommilliárd eurót kitevő, úgynevezett b célterület projektjeinek támogatása. Ebből az összegből az elmaradott vidékeket vagy az ipari hanyatlást megállítani képtelen régiókat támogatják. Bolkesteinék szerint azonban célszerűbb volna, ha ehelyett a gazdasági változásokra rugalmasabban reagáló, tehát versenyképes régiók infrastruktúráját javítanák. Ezt a nézetet azonban elutasítja a regionális politikáért felelős Michel Barnier, aki a szolidaritás érvényesítését tartja a legfontosabbnak. A liberális javaslat elfogadása sem érintené azonban a magyarországi régiók többségét. A bizottságnak és a tagországoknak 2005-re -már az új tagok részvételével - ki kell érlelniük az újabb, hét esztendőre szóló periódus évi közel 110 milliárdos költségvetését, és a bizottságon belül sem vitatja senki, hogy a bővítést követően módosításra szorul a strukturális politika. A kérdés az, hogy érvényben maradjanak-e a tagállamok és régiók közötti szolidaritás elvei. A bizottságnak a vita során el kell döntenie, hogy mit részesítsenek előnyben: a kohézióra vagy a konvergenciára való törekvést. Azok a tagállamok, amelyek nem érik el az EU GDP-jének 90 százalékát, támogatásra jogosultak a kohéziós alapból, míg a GDP átlag 75 százaléka alatt lévő régiók - problémáiktól függően - a strukturális alapból juthatnak közösségi segítséghez. A vita nem új, számos tanulmány készült, ezek sorában a legfrissebb az Európa Tanács volt svéd elnökéé, Daniel Tarschysé, amelyben kétségbe vonja a konvergencia értelmét. Szerinte a támogatások csak igen csekély mértékben csökkentették a régiók közötti szakadékot, az EU-nak inkább a kohéziós politikára kellene támaszkodnia, amely inkább növekedésgerjesztő. Az EU brüsszeli bizottságában többen is fölöslegesnek tartják az elmaradott vagy a hanyatlást megállítani képtelen régiók támogatását NEM NŐNEK A MUNKAADÓK KIADÁSAI Emelkedik a minimálbér Szlovákiában ZSIDÓ ZOLTÁN, POZSONY A pozsonyi kormány tegnapi döntése értelmében október elsejétől az eddigi 5570 koronáról 6080 koronára emelkedik a minimálbér Szlovákiában. Ezzel párhuzamosan a legkisebb órabér 32 koronáról 35 koronára emelkedik. A munkaadók számára a minimálbér mintegy 10 százalékos emelése a gyakorlatban 2-3 százalékos többletkiadást jelent, de az adó- és járulékterhek jövő évi csökkentése miatt ez a többletkiadás is megszűnik. A minimálbér emelése nem elégíti ki szakszervezeteket, amelyek 6760 koronás minimálbért követelnek és ennek alátámasztására a múlt héten egyórás általános sztrájkot tartottak. A kormány döntése engedményt jelent, hiszen korábban csak 5950 koronára kívánták emelni a minimálbért. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a minimálbér már ebben az évben elérné az átlagbér 50 százalékát, 2005-ig pedig 60 százalékra emelkedne. Az idei első félévben 14 100 korona volt az átlagbér. Bár a minimálbér nagyságáról elvben a kabinetnek, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek közösen kellene dönteniük, az utóbbi években mindig a kormány szabta meg az emelés mértékét. A kabinet 2001 októberében emelte 4400-ról 4920 koronára, majd tavaly októberben 5570 koronára a minimálbért. Jelenleg a foglalkoztatottak mintegy 1 százaléka dolgozik minimálbérért, ezért az emelés ebben az évben legfeljebb 6,8 millió koronával terheli meg az állami költségvetést. A KOCKÁZATOKRA FIGYELMEZTET AZ ADB Ázsia a világ legdinamikusabb régiója • BARABÁS T. JÁNOS A világon a legnagyobb GDP- növekedést idén és jövőre is Ázsia produkálja Japán nélkül számítva - állapította meg a manilai székhelyű Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB). A térségben idén 5,3 százalékkal bővül a gazdaság - annak ellenére, hogy a 900 halálos áldozatot követelő SARS-járvány közel 60 milliárd dolláros bevételkiesést okozott - s jövőre a várt nyugati gazdasági fellendülés nyomán 6,1 százalékra gyorsul az ütem. A régióban mindazonáltal továbbra is számolni kell bizonyos kockázati tényezőkkel. Ezek közé tartozik, hogy a délkelet-ázsiai bankszektor még folyamatban levő szerkezetátalakítása kedvezőtlenül hat a hitelkihelyezésekre. Emellett az idén és jövőre több országban, így Indiában, Indonéziában, Tajvanon és a Fülöp-szigeteken sorra kerülő parlamenti választások miatti politikai bizonytalanság kivárásra ösztönzi a befektetőket. Indiában és a Fülöp-szigeteken a magas költségvetési hiány is a befektetések korlátjává vált. A jelentés szerint Kína, valamint Vietnam és Thaiföld kivételével csak gyenge befektetési tevékenység várható. A térség idei exportnövekedésére vonatkozó prognózisát ugyanakkor a korábbi 7,9 százalékról 14,1 százalékra emelte az ADB. A földrész növekedésének legfőbb hajtóerejét a kínai gazdaság jelenti, amely az idén 7,8 százalékkal nő, némileg kiegyenlítve az amerikai és az európai piac vártnál kedvezőtlenebb alakulásának hatását. KAMATEMELÉSRE SZÁMÍT A PIAC Megduplázták a brit növekedési adatot ÁCS GÁBOR A korábban bejelentett 0,3 százalék helyett 0,6 százalékkal bővült a brit GDP a második negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva - közölte tegnap a londoni statisztikai hivatal. Éves összehasonlításban 1,8 helyett 2 százalékos volt a növekedés. Az adat megduplázása általános meglepetést okozott. A különbség döntően abból fakad, hogy tévesnek bizonyultak az ipari és kereskedelmi minisztérium előzetes adatai az építőipar teljesítményéről. Az építőipari kibocsátás az egy hónappal ezelőtt közölt 0,8 százalék helyett a végleges adatok szerint 4,4 százalékkal bővült. A módosított GDP-adat azt jelenti, hogy a brit gazdaság a történeti átlagnak megfelelően nőtt, sokkal jobb teljesítményt nyújtva például a zsugorodó eurózónánál. A dolog pikantériája, hogy az angol jegybank részben a gyenge - és mint most kiderült, téves - előzetes adattal indokolta, hogy júliusban a 48 éves mélypontot jelentő 3,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. A végleges adat bejelentése után tegnap jelentős árfolyamesés következett be a kötvénypiacon, a határidős piacok azonnal kamatemelést áraztak be. A Bloomberg múlt heti felmérésekor 29 elemzőből még egy sem akadt, aki kamatemelést jósolt volna a Bank of England következő ülésére, tegnap viszont a szakértők nagy része úgy nyilatkozott, hogy kézzelfogható közelségbe került korrigálás.