Napi Gazdaság, 2004. augusztus (14. évfolyam, 148-168. szám)

2004-08-02 / 148. szám

Csehország az olcsó munkaerő helyett a high-techre tesz Nincs szembetűnő különbség a cseh és a magyar befektetésösztönző intézmények között, a nagyobb innovációt igénylő külföldi befektetések mégis Csehországba mennek. A Czechinvest ma már csak a high-tech beruházásokat támogatja. I _ _ M­AHDACS BOTOND-SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY B l"* Nincs szembeötlő különbség “■ 9 a cseh és a magyar befektetés­iTTTTITMl'iliTffal ösztönző intézmények stratégi­ája között. Ezt látszólag alátá­masztja az OECD külföldi működőtőke-adatsora is, amely szerint tavaly Magyarországra 2,5, míg Csehországba 2,6 milliárd dollár értékű EDI ér­kezett. A Magyarországon az előző tíz évben meg­telepedett működőtőke kumulált értéke 32,4 mil­liárd, míg a Csehországba befektetett tőke nagy­sága 37,9 milliárd dollárra tehető. (Különbség azonban, hogy a tőke oroszlánrésze Magyarország­ra a kilencvenes években érkezett, míg Csehor­szágban a csúcsot 2002 jelentette, 9 milliárd dol­láros befektetéssel, s a prognózisok a közeljövő­ben is nagy arányú befektetéseket jeleznek.) Az uniós tagság nyomán mindkét ország gya­korlatilag ugyanazokat a kedvezményeket kínál­hatja a befektetőknek, így az „igazi” különbsé­get nem a kedvezmények, hanem a két ország gazdasági és bürokratikus környezete jelenti. A csehországi befektetéseket koordináló ügynökség, a Czechinvest régóta működteti a befektetők köz­érzetét javító, az ügyintézést megkönnyítő egy­ablakos ügyintézési rendet. Magyarországon ez a rendszer a Magyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Kht. (ITDH) stratégiai beruházási projektigazgatósága keretében csak nemrégiben állt fel. A Czechinvest stratégiája, hogy a meg-A Czechinvest 2004 első hat hónapjában 60 új beruhá­zást közvetített, amelyek együttes értéke 27 milliárd ko­rona (1 dollár,25,77 cseh korona), a befektetések összesen 8500 új munkahelyet teremtenek. Az idén vár­ható új munkahelyek valamivel több mint egyharmadát felsőfokú, további egyharmadát pedig középfokú végzett­ségűek tölthetik be. Az év első felében háromszor annyi a k+f, valamint a stratégiai fontosságú szolgáltatás ka­tegóriájába tartozó beruházást sikerült közvetíteni mint 2003 hasonló időszakában - jelentette be Martin Jahn, a Czechinvest vezérigazgatója. változott üzleti környezetben, amikor a régió or­szágai már nem alapozhatnak az olcsó munka­erő biztosította előnyökre, csak az úgynevezett high-tech beruházásokat támogatja - mondta la­punknak Dita Martisova, a Czechinvest marke­tingkommunikációs igazgatója. Az egyéb vonzerőt jelentő tényezők is hason­lóak a két gazdaságban. Mindkét országban ko­moly vonzerő a jól képzett munkaerő és az or­szág logisztikai szempontból előnyös fekvése. A csehek ugyanakkor számíthatnak a kiválóan ki­épített infrastruktúrára, az ipari hagyományok­ra és a lakosság innovációbarát hozzáállására, így a Czechinvest főként a k+f beruházásokra koncentrál, a kormányzati akarat is erre ösztön­zi - tette hozzá Martisova. Csehországban az el­múlt tíz év során a befektetők 12 milliárd euró értékben fektettek be az iparba, míg a szolgál­tatások területén ez a szám elérte a 25 milli­árd eurót. A két ország befektetési környezete közti kü­lönbség lemérhető a befektetéseket koordináló irodákon is. A Czechinvest - az egyablakos ügy­intézési rendszer mellett - nyomon követi a ko­rábban befektető cégek tevékenységét, és az uniós strukturális alapok egyes szegmenseinek gazdájaként a fejlesztési pályázatok egy része is nála érhető el. A jelenleg kinevezett vezető nél­kül dolgozó ITDH két tulajdonosa - a külügyi és a gazdasági tárca - nehezen tud megegyezni az új első ember személyéről. Az eredetileg május végére ígért új vezetőt még mindig nem találták meg. A NAPI Gazdaság információi szerint a döntés azért is késik, mert a közelgő kormányátalakítással együtt szerkezeti és hatás­köri változások elé néz az ITDH. Nehéz lesz egységesíteni a társasági adó alapját­ ­• BORÖCZ PETRA SEBŐK MIKLÓS Németország nem akarja a vállalati adók terén a versenyt megszüntetni, de szükség van az adóalapok harmonizálásá­ra - jelentette ki Hans Eichel német pénzügyminiszter Dras­kovics Tiborral folytatott pén­teki tárgyalása után. Eichel szerint gátolja az EU gazdasá­gi növekedését, hogy 25-féle teljesen különböző adórend­szer működik benne. A német pénzügyi vezetés szívesen lát­na egy az áfa esetében már be­vezetett sávot, amely kijelölné a kormányok mozgásterét a társaságokat terhelő elvonás­nál, ugyanakkor elfogadható­nak tartanák, ha a nyereség­­adókulcsoknál fennmarad az országok közötti eltérés. A végső cél az, hogy kevés kivé­telt tartalmazó, széles társasá­­giadó-alap legyen, amely ala­csony kulcsokkal párosul - mondta Eichel. Meg kell ke­resni azokat a területeket. Olyan költségvetési politikát kell folytatni, amely az egyensúly javí­tását helyezi előtérbe - fogalmazott az MNB várható kamatdöntésével kapcsolatban Draskovics Tibor. Vé­leménye szerint így növelni lehet a jegybank mozgásterét a megfelelő monetáris politika kialakítására, ahol szükség van az EU-tagok adórendszerének összehangolá­sára, a vállalati adózást ugyan­akkor nem lehet a teljes adó­rendszertől elszakítva vizsgál­ni - véli a magyar pénzügymi­niszter. Draskovics szerint ugyanis Magyarországon magas a helyi iparűzési adó szintje, amelyet szintén figyelembe kell venni a társaságiadó-szint megállapításakor. Nemrégi­ben a magyar pénzügyér úgy fogalmazott, hogy egy minden EU-tagra egyformán érvényes minimális társaságiadó-szin­­tet a magyar kormány nem tud támogatni, ennek elkerü­lése érdekében konzultáció­kat is kezdeményeznek a ha­sonló nézeteket valló tagál­lamokkal. A 2007-2013-as uniós költ­ségvetési ciklusban Németor­szág és hat másik tagállam az EU költségvetését a tagország­ok összesített GDP-jének 1 szá­zalékában maximálná. Mind­ez nem jelentené az új tagok felzárkózását segítő források elapadását: a német kormány 2013-ig a jelenlegi 22 milli­árd euróról 33 milliárd euróra emeli befizetéseit a közösségi büdzsébe - mondta Eichel. LEGFELJEBB TÍZ ÉV MÚLVA Még ha el is fogadnák a tagállamok a társasági adó (tao) alapjának egy­ségesítéséről szóló uniós javaslatot, a közös rendszer bevezetése legfel­jebb 10 év múlva képzelhető el - véli Zara László, a Magyar Adótanács­­adók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. Nagyon különbö­zőek ugyanis az uniós országokban a társaságok számvitel szerinti ered­ményét módosító tételek. Emellett a számviteli eredményt meghatározó számviteli standardok sem vonatkoznak egységesen minden típusú gaz­dasági társaságra. Számviteli szempontból jelenleg a befektetési társa­ságokra vonatkozó szabályok egységesek az EU-ban - mondta az adó­szakértő. Az adóalap esetleges egységesítésére pedig csak a számviteli gyakorlat harmonizálásával oldható meg. A számviteli eredményt csökken­tő vagy növelő tételek mértéke jelentősen eltér országonként. Magyarorszá­gon az értékcsökkenés, a készleteken felül az értékvesztés elszámolása, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek elszámolása a jelentő­sebb tételek közé tartozik. A két utóbbi tételt ráfordításként kezeli a szám­viteli törvény, majd az adótörvény adóalap-növelő tételként korrigálja azt. Külön kategóriába sorolhatók az adókedvezmény jellegű tételek a számvi­telben, valamint az iparűzési adó, amely a számviteli törvény szerint 100 százalékosan levonható az adóalapból, ezenfelül a helyi adó 25 százaléká­val engedi csökkenteni az adóalapot. A magyar társasági adó mértéke 16 százalék, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2004. AUGUSZTUS 1­2., HÉTFŐ 3 HÍRHÁLÓ ► Felajánlotta lemondását Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisz­ter vasárnap felajánlotta lemondását Medgyessy Péter kormányfőnek, személyes találkozójuk alkalmával. Medgyessy a lemondás elfogadásáról augusztus vé­gén, a tervezett kormányátalakítással egy időben hoz­za meg döntését. ► A HEFOP-nál már 18 pályázati ablak indult A munkaügyi tárca vezetésével pénteken tartotta alakuló ülését a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programot (HEFOP) felügyelő monitoringbizottság, amely 2006-ig 191 milliárd forint emberi erőforrásra fordítható uniós támoga­tás felett rendelkezik - jelentette be Csizmár Gábor politi­kai államtitkár. A HEFOP keretén belül eddig 18 pályázati ablakot nyitottak, amelyből mindössze kilencet zártak le. A pályázati ablakokra összesen 734 pályázat érkezett be, amelyek közül eddig 86 projekttervet fogadtak el. Ezek be­nyújtóival még szeptemberig megkötik a szerződést. A HEFOP-on keresztül finanszírozott központi programok mintegy 40 százalékát még idén lekötik. Az ezek segítsé­gével kialakított környezetben jövőre újabb 6 pályázati ab­lakot nyitnak meg az érdeklődők előtt. A jelenleg futó pá­lyázatokat csak akkor hirdetik meg újra, ha az elégtelen pályázatok miatt marad szabad forrás. A központi keretből eddig 8 milliárd forintra szerződtek, amelyből, az állami foglalkoztatási szolgálatot akarják korszerűsíteni.­ ­ Lassan a belföldi megrendelések is emelkednek idén a beruházások dinamikusan, a reálkeresetek viszont minimálisan emelkednek. Az infláció már túl van a csúcspontján - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. - az Erste Bank együttműködésével készült - legújabb előre­jelzéséből. Az ipari termelés év/év alapon immár 9 hónap­ja 10 százalék körüli ütemben nő; ez kizárólag az export látványos emelkedésének köszönhető. A villamosgép- és műszergyártás kivitele mintegy 30 százalékkal, a jármű­­gyártásé 15 százalékkal emelkedett. Májusban év/év ala­pon az új exportmegrendelések 20 százalékkal, a belföldi­ek 10 százalékkal emelkedtek, ami arra utal, hogy a dina­mikus export lassan keresletet támaszt a belföldi beszál­lítók számára is. A további gyors fejlődést valószínűsíti a feldolgozóipari beruházások első negyedévi 30 százalékos bővülése. Áprilisban a behozatal - az EU-csatlakozás előtti taktikai vásárlások hatására - lényegesen gyorsab­ban nőtt, mint a kivitel. A májusi adatok azonban ismét az export importnál jóval gyorsabb bővülését jelzik. Az inflá­ció a következő hónapokban lassulni fog. Az év eleje óta a forint mintegy 5 százalékkal erősödött. A második félév­ben a jegybanki kamatcsökkentés függvényében a kama­tok lassú csökkenése valószínű - véli a GKI. Megnőtt a kkv-k üzleti bizalma •a NAPI GAZDASÁG Júliusban stagnált a nagyvál­lalatok konjunktúraindexe, míg a kis- és közepes vállalko­zásoké (kkv) növekedett - de­rül ki az Ecostat legújabb je­lentéséből. A top-100 nagyvál­lalati konjunktúraindex és a kkv-index az idei hetedik hó­napban egyaránt 54 százalékos értéket mutatott. A kkv-k üzleti bizalmi mu­tatója tavaly augusztus óta szin­te töretlenül javul. A júliusi fel­méréskor a bizalmi index 14 százalékponttal haladta meg a depressziós időszaki mélypon­tot. A múlt év közepe óta tartó konjunkturális időszak fő jel­lemzője a vállalkozói vélemé­nyek kiegyensúlyozottsága, a szélsőséges havi ingadozások elmaradása. A szektor tartós optimizmusát a javuló nemzet­közi gazdasági környezet és a magyarországi ösztönző gazda­ságpolitika táplálja. A vállalko­zások a makrogazdaság és sa­ját működési feltételeik javulá­sában az egyenletes és tartós fejlődés lehetőségét érzik. A cégek rövid távú expanzióját a belföldi kereslet mérsékelt nö­vekedése, az erős forint és a magas kamatok miatti import­­verseny mérsékli. A nagyvállalatoknál a máso­dik félévre vonatkozó optimista várakozásokat az előző hónapok teljesítménye, a szerződéssel megerősített rendelések magas állománya, valamint a világgaz­daságot jellemző kedvező folya­matok hitelesítik - véli az Ecostat. A top­ 100 tagjai szerint 2004 és 2005 várhatóan a fel­lendülés éve lesz globálisan és Magyarországon egyaránt. I A TOP-100 ÉS A KKV-K INDEXE 60 ------ Top-100 ----­% 44 —• -----V---------------40 -----------------------------------------­# aaaaaaaa ^ ›1 = X- 5 ‹ = ›=› o o o cvn est Forrás: Ecostat A búza háromnegyedét már levágták í­­gy• TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE­­­­­ A búza be-­ takarítása a ve­iHil.'N­HillHU­H testerület több mint 75 száza­lékán véget ért - állapította meg az aratási koordinációs bizottság hét végi ülésén, ame­lyen áttekintette a gabonabeta­karítás helyzetét. A Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) adatai sze­rint a learatott területen az át­laghozam hektáronként 5,2 tonna körül alakul. Az eddig betakarított 4,6 millió tonna termény minősége kedvező, több mint 75 százaléka eléri az élelmezési célú előírásokat. Folyamatos a többi kalászos gabonaféle aratása is; a hozam a tritikálé és a tavaszi árpa ese­tén hektáronként 4,2 tonna kö­rüli. A belpiaci gabonaárak a múlt héten a Dunántúlon - ton­nánként 1000-1500 forinttal - jobban növekedtek, mint az or­szág keleti vidékein. A Mező­­gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szerint az inter­venciós raktározási felajánlás eddig 673 ezer tonna. A hely­színi ellenőrzések után e hét­től folyamatosan jelentetik meg az intervenciós raktárak jegyzékét. A július 23-án bejelentett kormányzati intézkedések elő­készítéseként az FVM illetéke­sei elkezdték az egyeztetést a brüsszeli gabonairányító bi­zottság szakembereivel. A tét a június 30-án fennálló éven be­lüli termelési hitelek maxi­mum három hónapos (legké­sőbb november 15-ig történő) meghosszabbításához az 50 százalékos kamattámogatás biztosítása. A megbeszélések vonatkoznak az intervenciós minőségnek nem megfelelő ta­karmánybúza és takarmányár­pa esetében az állattartók ré­szére a közraktárba elhelyezett áruk után maximum 6 hónap­ra felvett hitelhez 50 százalé­kos kamat- és hetente tonnán­ként 20 forint tárolási támoga­tás nyújtására is. " Professzionális segítségnyújtás fejlesztési pályázatok kidolgozásához... Aktuális pályázati információk a kuIS-PETs a legjobb cégek Tanácsadó Központ tanácsadójától! Pályázati Iroda Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Tel/Fax: (36-22) 327-940, 327-939 E-mail: info@consultingcenter.hu www.consultingcenter.hu

Next