Napi Gazdaság, 2005. július (15. évfolyam, 126-146. szám)

2005-07-01 / 126. szám

AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN JÓL ALAKULT AZ ÁRUSOR Kitartóan nő a folyó hiány A vártnál némiképp nagyobb első negyedévi hiányról számolt be a jegybank, a forint árfolyama azonban erről nem vett tudomást. Szembetűnően romlott a finanszírozás szerkezete.­ ­ MOLNÁR CSABA A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elemzők által vártnál enyhén nagyobb első negyedéves folyó hiányról számolt be, a folyó fizetési mér­leg hiánya 1,497 milliárd euró volt, a deficit a szezonális hatásoktól megtisztítva némileg meghaladja az előző negyedévit. A NAPI-kon­­szenzus 1,43 milliárd euró volt. Tavaly az első negyedéves defi­cit 1,308 milliárd euró volt. Elemzői vélemények szerint a fő trendek nem változtak, foly­tatódik a lassú javulás, miközben nincs jelentős szerkezeti vál­tozás. A folyó deficit GDP-arányosan továbbra is 8 százalék fe­letti, amely mindenképpen magas. Bejöttek azok az elemzői vá­rakozások, amelyek szerint a mérleg romlásában elsősorban a kamatszolgálati terhek játszanak szerepet. Az MNB-adatok szerint az áruk és a szolgáltatások egyenlegé­ben kismértékű javulás mutatkozik, ez azonban csak mérsékel­ten tud „átszivárogni” a folyó mérlegbe. A nettó finanszíro­zásban az első negyedév során elsősorban a portfoliótőke be­áramlása játszott szerepet, míg a működőtőke-beáramlás a külső konjunktúra romlása mi­att feltehetően lassult. Szembe­tűnő, hogy jelentősen vissza­esett a nem adóssággeneráló fi­nanszírozás - kommentált Pin­kz MNB felülvizsgálta 2004 utolsó két negyedévének hiányát. A revideált adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a harmadik negyedév­ben 1,85 milliárd euró volt, a negye­dikben pedig 1,707 milliárd eurót tett ki, így a 2004-es deficit 7,118 milli­árd euró volt, szemben az előzetesen közölt 7,123 milliárd euróval. Az első négy hónapban az export értéke 15,2 milliárd, az importé pedig 16,1 milliárd eurót tett ki, ez 12, illetve 6 százalékos bővülés, a külkereskedelmi mérleg 949 millió eurós hiánya pedig 756 millió euróval kevesebb az egy év­vel korábbinál - adta hírül a KSH. Mind az export, mind az import esetében je­lentős a bázishatás. A kivitel áprilisi növekedésének fő tényezői a gyorsan bővülő mobiltelefon-export, a gépjárműmotorok, a személygépkocsik. A kivi­tel forintárszintje a behozatalét meghaladó mértékben csökkent (3, illetve 2 százalék), amelynek következtében a cserearány 1 százalékkal romlott Dér András, az Inter-Európa Bank szakértője. Ennek aránya a ko­rábbi 80 százalékról az idei első negyedévben 16 százalékra zsu­gorodott, ami az elemző szerint hosszabb távon kedvezőtlen. A jövedelmek és a folyó transzferek növekvő hiányt mutatnak; ez abból is következik, hogy az uniós kötelezettségek folyó transzferként jelennek meg a statisztikában. Az államháztartás­ban megjelenő magyar EU-hozzájárulás miatti hiányt 59 száza­lékban finanszírozták az uniós intézményektől kapott, folyó transzferként elszámolt bevételek. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom egyenlegének 2001 szeptembere óta tartó csök­kenő trendje az első negyedévben, az elemzői várakozásoknak megfelelően, már nem folytatódott. A vártnál valamivel kedvezőtlenebb fizetésimérleg-adat hide­gen hagyta a bankközit, éppúgy, mint a külkermérleg. A piacon továbbra sem történik semmi, az euró 247,60/70 forinton állt - kommentálta az eseménytelenséget Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője a NAPI Online-nak. FOLYÓ HIÁNY 1,497 ■ I FOLYÓ EGYENLEG* (MILLIÁRD EURÓ) jjf ~2,5 V­ * A­z esi co ui 0­­000 o o o o CSI CSI -VI esi Forrás: MNB Negyedéves adatok A gépipar húz­za az exportot HÍRHÁLÓZ • Májusban tovább nőttek az exportárak Idén májusban az ipari termelői árszint áprilishoz képest 0,5 százalékkal nőtt, éves szinten pedig 5,2 százalékkal emelkedett - adta hírül a KSH. Ezen belül a belföldi értékesítés árai a hónapban stagnáltak az előző hónaphoz viszonyítva és 8,8 százalékkal nőttek év/év alapon. Az exportértékesítés havi termelői árai pedig 0,9 százalékkal voltak nagyobbak az áprilisinál, valamint 2,6 százalékkal az egy évvel korábbinál. Az idei ötödik hónapban a belföldi értékesítésnél az élelmiszer­­iparban az áprilisi 0,5 után májusban 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, míg a textiláruk gyártásánál 0,6, a vegyiparban 0,7 százalékkal lettek alacsonyabbak ápri­lishoz képest. Idén először regisztráltak árcsökkenést a kőolaj-feldolgozásban. A fo­rintban mért exportértékesítés áralakulását májusban az határozta meg, hogy a forint az euróhoz viszonyítva 1,6, a dollárhoz képest pedig 4,1 százalékkal gyengült.­ ­ A művészek és az újságírók figyelik az ekhót A művészek és újságírók szakmai és érdekvédelmi szervezetei (a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Ma­gyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a MASZK Országos Színészegyesület, a Magyar Film és Televízió Művészek Szövetsége) arról állapodtak meg, hogy egységesen lépnek fel a kor­mány által a kultúra egyes területein működők számára javasolt új adózási for­mát, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhó) érintő szakmai egyeztetéseken. Az egyeztető fórumhoz csatlakozott a Magyar Lapkiadók Egyesü­lete is. A szervezetek szerint az ekhótervezet számos jogi, foglalkoztatási és gazdasági ellentmondást tartalmaz, s ezáltal megnehezítheti a művészeti és sajtóterületen dolgozók munkavállalói, illetve vállalkozói tevékenységét.­ ­ A Fidesz inkább a Parlamentben vitázna Ma délelőttre vitára hívta a Fidesz fő gazdaságpolitikusait Kóka János gazdasági miniszter a szerdai kormányülést követően, ám az esemény várhatóan elmarad. Az ellenzéki párt ugyanis inkább az Országgyűlésben vitatkozna, ezért azt java­solja, hogy ott tartsanak vitanapot a Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről címmel július 4-én, hétfőn. Az ötletet Kóka azzal a feltétellel támo­gatja, ha a vitanap címe Tények a magyar gazdaság helyzetéről lesz. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Luxusadd Budapestre szabva •- FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az mindenesetre valószínű, hogy valamilyen szintű érték­­becslés nélkül nem határozha­tó meg kellő pontossággal az adóztatás alá vonandó ingatlan piaci értéke. A Pénzügyminisztérium számításai szerint körülbelül 30 ezer 100 milliós értéket meghaladó lakóingatlan van Magyarországon, ezek meg­adóztatásából 2­5 milliárd fo­rint folyhat be. A pénz megha­tározó része a fővárosi kerüle­teket illetné. Gerő András, az Otthon Centrum (OC) Ingatlanközvetítő Rt. ügyvezető igazgatója szerint az érintett in­gatlanok 80-85 szá­zaléka Budapest terü­letén található. A piacon az ilyen nagy érté­kű lakóingatlanok esetében 50 és 100 ezer forint között mozog az értékbecslés díja, így ebben az esetben minimum 40-50 ezer forintos tételekről lehet szó - mondta Gerő. A 30 ezres po­tenciális ingatlanszámot figye­lembe véve ez közel 1,5 milli­árd forintos kiadást jelenthet, vagyis a 2­5 milliárdos várható bevétel alig hozna eredményt. Az ingatlanszakértők több­sége úgy véli, a kormányzat je­lenleg nem rendelkezik az adó kivetéséhez szükséges adatbá­zissal (bár egyesek szerint a fő­város igen). Gerő szerint még valóban nincs ilyen adatbázis, de a piacon és az illetékhiva­talokban fellelhető informáci­ók alapján össze lehetne állíta­ni egy becslésre alkalmas lis­tát. A hivatali adatok mellett az új lakásfejlesztő cégektől, vala­mint a használt lakásokat is ér­tékesítő ingatlanközvetítő tár­saságoktól bekért adatok alap­ján készülhet akár 90 száza­lékos pontossággal használ­ható adatsor. A pontos piaci érték meghatározásá­hoz azonban egyértel­műen elengedhetetlen az értékbecslés - mond­ta Gerő. Emellett számos ho­mályos pontja is van a luxusadó-koncepciónak: kérdés ugyanis, hogy mi lenne a sorsa a céges tulajdonban lévő lakóin­gatlanoknak. Ráadásul míg egy több tulajdonossal bíró ingatlan esetén mindenképpen fizetni kellene (akkor is, ha személyen­ként nem éri el a 100 milliós határt az ingatlanérték), egy olyan magánszemélyt, aki eset­leg több száz millió forintnyi, egyenként a limitet meg nem haladó értékű lakóingatlan-va­­gyonnal rendelkezik, nem ter­helne fizetési kötelezettség. INGATLANADÓ 2­5 MILLIÁRD FORINT MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2005. JÚLIUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT 3 Az áfacsökkentés ellenére sem módosul az inflációs cél­ ­• SEBŐK MIKLÓS Jelentős kiadáscsökkentésre lesz szükség a 2006-os költség­­vetésben ahhoz, hogy a kormány által vállalt deficitcél megvaló­sítható legyen - mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Járai Zsig­­mond jegybankelnök. Járai a ma­gyar és a lengyel központi bank által a fiskális politikáról rende­zett varsói konferencián tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: a jövő évre már most jelentős de­terminációk, így autópálya-épí­tések és ppp-beruházások van­nak betervezve a költségvetés­be, amelyek szűkíthetik a ki­adások lefaragására rendelke­zésre álló mozgásteret. Emellett az Eurostat által deficitszámot nem növelő tételeknek minősí­tett egyes kiadások is újra meg­jelenhetnek idővel a költségve­tésben, amelyek adósságnöveke­dést generálhatnak. A kormány adócsökkentési programjáról szólva az MNB-el­­nök elmondta: a jegybank örül minden adókönnyítésnek, de jó, ha kiadáscsökkentés is tár­sul a lépésekhez, amelynek hi­ányában veszélybe kerülhet a deficitcél hitelessége. Bár a kormány határozottnak látszik a kiadások ügyében is, erről sokkal kevesebb konkrétum is­mert, mint az adóváltozásokról. Az MNB még nem készített inflációs hatástanulmányt az adócsomagra vonatkozóan és múltbeli tapasztalatokra sem építhet, de Járai személyes vé­leményként azt valószínűsítet­te, hogy az áfacsökkentés hatá- A jegybankelnök szerint a normál áfakulcs csökkentése nem hoz érez­hető versenyképesség-növekedést az országnak. Ebből a szempontból a járulékok csökkentése és az adó­rendszer egyszerűsítése, egykulcsos rendszer bevezetése nagyobb előre­lépést jelentett volna. Ha lassabban és gyengébben je­lentkezik majd, mint a 2004. eleji áfaváltozások inflációnöve­lő hatása. A lépések ennek el­lenére érinthetik az árstabili­tást, de mivel alapvetően egy­szeri hatásról van szó, rövid tá­von a bank valószínűleg nem változtat emiatt az inflációs cé­lon. Erre abban az esetben ke­rülhet sor, ha a csomag érezhe­tően befolyásolja az inflációs vá­rakozásokat. Mindezt befolyásolhatja ugyanakkor, hogy az előző évek költségvetési hiánycsökkentése ellenére az államháztartás ke­resletnövelő hatása nem gyen­gült. További problémát jelent az állam által foglalkoztatott munkavállalói létszám nagysá­ga, a bürokrácia túlburjánzása. Az állam önmagára fordított ki­adásainak növekedése, az ezzel párhuzamosan kialakuló iker­deficit hosszabb távon nemcsak adósságleminősítésekhez és magas alapkamathoz vezet, de továbbgyűrűzik a magángazda­ságba is. Ha tartani akarjuk a 2010-es euróbevezetést, legké­sőbb 2007 közepén be kell lép­nünk az ERM II árfolyamrend­szerbe - mondta Járai. AZ AGRÁRTÁRCA A JOGSZABÁLYOK ÁTALAKÍTÁSÁT TERVEZI Törvényesen „csalnak” az őstermelők­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Forrás: FVM__________________________ Az igazolvánnyal visz­­szaélők azonban alapo­san megtépázzák az ős­termelők iránti fogyasz­tói bizalmat.­­ Nem az zavar, hogy a szomszé­dom előtt is így árusíta­nak, hanem az, hogy míg másokat, például egy adófizető zöldségest bármikor piszkálhatnak a hatóságok, az adókedvezményben részesülő ál-őstermelők „lecuccolnak" az út mellé, s a nem hazai termesztésű dinnye mellett importbarackot és­­szőlőt is árusítanak - mondja Földesi János solymári, független önkormányzati képviselő. A településen többfelé - magánterüle­ten is - árusítanak őstermelői igazolvánnyal, helypénzt sem fizet­ve. Mivel az önkormányzatoknak nincs ellenőrzési jogkörük, a soly­máriak az agrártárcától kértek állásfoglalást az ügyben. A válasz­ból kiderült: egy joghézag miatt az őstermelőket nem is ellenőriz­heti senki. Még azok a földművelésügyi hivatalok sem, amelyek ellátják az őstermelői igazolvány kiadásával és érvényesítésével kap­csolatos feladatokat, így pedig a viszonteladói tevékenységet az ős­termelők nyugodtan folytathatják, a jogszabályba ugyanis nem épí­tették be a szankciókat. Hinora szerint azt sem szabályozták a jog­alkotók, hogy mi történjék akkor, ha egy őstermelő másutt árusít, mint ahol bejegyzetten termel, illetve ha más által megtermelt terméket értékesít, vagyis folytathat-e egy őstermelő viszontela­dói tevékenységet. Ezeket a visszásságokat a szaktárcánál is érzé­kelik, s úgy vélik: nem fogadható el, hogy az őstermelő import­árut értékesítsen, ráadásul abban a térségben, ahol termel. Az APEH például elvégezhetne bizonyos ellenőrzéseket az ős­termelőknél, ehhez a földművelésügyi hivatalok negyedévenként szolgáltatnak adatokat - véli Hinora. Az őstermelő fogalmát azon­ban mindenképpen át kell gondolni, az erre vonatkozó munkát már el is kezdte az agrártárca - mondta a főosztályvezető. A változtatás egyik oka a már említett joghézag „betömése”, a másik pedig az, hogy az EU az őstermelő fogalmát nem is ismeri, így pedig a jelen­legi rendszert 2007-től nem lehet továbbvinni, azt ugyanis csak 2006 végéig tarthatja fenn Magyarország. ŐSTERMELŐI ADATOK Falugazdászok őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos______ ügyintézése______________________________696 571 ebből: tárgyévre érvényesített igazolvány______630 502 bevont igazolvány______________________22635 tárgyévben kiadott új egyéni igazolvány___________37 003 tárgyévben kiadott új közös igazolvány_________6431 Érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkező 868504 Az őstermelők tevékenységét az 1995-ös CXVII. törvény felhatalmazása alapján a 228/1996. (XII. 26.) kormányrendelet szabályozza. Az szja-törvény szerint me­zőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét és sa­ját gazdaságában a törvényben meghatározott tevékenységből származik jöve­delme és e tevékenységét őstermelői igazolvány birtokában végzi. Ha az őster­melő említett tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, ez után nem kell adót fizetnie. A nem átalányadózást választó ős­termelőt további adókedvezmény is megilleti: az őstermelői tevékenységből származó jövedelem utáni adó összege, de legfeljebb 100 ezer forint.

Next