Napi Gazdaság, 2005. július (15. évfolyam, 126-146. szám)
2005-07-01 / 126. szám
AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN JÓL ALAKULT AZ ÁRUSOR Kitartóan nő a folyó hiány A vártnál némiképp nagyobb első negyedévi hiányról számolt be a jegybank, a forint árfolyama azonban erről nem vett tudomást. Szembetűnően romlott a finanszírozás szerkezete. MOLNÁR CSABA A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elemzők által vártnál enyhén nagyobb első negyedéves folyó hiányról számolt be, a folyó fizetési mérleg hiánya 1,497 milliárd euró volt, a deficit a szezonális hatásoktól megtisztítva némileg meghaladja az előző negyedévit. A NAPI-konszenzus 1,43 milliárd euró volt. Tavaly az első negyedéves deficit 1,308 milliárd euró volt. Elemzői vélemények szerint a fő trendek nem változtak, folytatódik a lassú javulás, miközben nincs jelentős szerkezeti változás. A folyó deficit GDP-arányosan továbbra is 8 százalék feletti, amely mindenképpen magas. Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek szerint a mérleg romlásában elsősorban a kamatszolgálati terhek játszanak szerepet. Az MNB-adatok szerint az áruk és a szolgáltatások egyenlegében kismértékű javulás mutatkozik, ez azonban csak mérsékelten tud „átszivárogni” a folyó mérlegbe. A nettó finanszírozásban az első negyedév során elsősorban a portfoliótőke beáramlása játszott szerepet, míg a működőtőke-beáramlás a külső konjunktúra romlása miatt feltehetően lassult. Szembetűnő, hogy jelentősen visszaesett a nem adóssággeneráló finanszírozás - kommentált Pinkz MNB felülvizsgálta 2004 utolsó két negyedévének hiányát. A revideált adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a harmadik negyedévben 1,85 milliárd euró volt, a negyedikben pedig 1,707 milliárd eurót tett ki, így a 2004-es deficit 7,118 milliárd euró volt, szemben az előzetesen közölt 7,123 milliárd euróval. Az első négy hónapban az export értéke 15,2 milliárd, az importé pedig 16,1 milliárd eurót tett ki, ez 12, illetve 6 százalékos bővülés, a külkereskedelmi mérleg 949 millió eurós hiánya pedig 756 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál - adta hírül a KSH. Mind az export, mind az import esetében jelentős a bázishatás. A kivitel áprilisi növekedésének fő tényezői a gyorsan bővülő mobiltelefon-export, a gépjárműmotorok, a személygépkocsik. A kivitel forintárszintje a behozatalét meghaladó mértékben csökkent (3, illetve 2 százalék), amelynek következtében a cserearány 1 százalékkal romlott Dér András, az Inter-Európa Bank szakértője. Ennek aránya a korábbi 80 százalékról az idei első negyedévben 16 százalékra zsugorodott, ami az elemző szerint hosszabb távon kedvezőtlen. A jövedelmek és a folyó transzferek növekvő hiányt mutatnak; ez abból is következik, hogy az uniós kötelezettségek folyó transzferként jelennek meg a statisztikában. Az államháztartásban megjelenő magyar EU-hozzájárulás miatti hiányt 59 százalékban finanszírozták az uniós intézményektől kapott, folyó transzferként elszámolt bevételek. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom egyenlegének 2001 szeptembere óta tartó csökkenő trendje az első negyedévben, az elemzői várakozásoknak megfelelően, már nem folytatódott. A vártnál valamivel kedvezőtlenebb fizetésimérleg-adat hidegen hagyta a bankközit, éppúgy, mint a külkermérleg. A piacon továbbra sem történik semmi, az euró 247,60/70 forinton állt - kommentálta az eseménytelenséget Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője a NAPI Online-nak. FOLYÓ HIÁNY 1,497 ■ I FOLYÓ EGYENLEG* (MILLIÁRD EURÓ) jjf ~2,5 V * Az esi co ui 0000 o o o o CSI CSI -VI esi Forrás: MNB Negyedéves adatok A gépipar húzza az exportot HÍRHÁLÓZ • Májusban tovább nőttek az exportárak Idén májusban az ipari termelői árszint áprilishoz képest 0,5 százalékkal nőtt, éves szinten pedig 5,2 százalékkal emelkedett - adta hírül a KSH. Ezen belül a belföldi értékesítés árai a hónapban stagnáltak az előző hónaphoz viszonyítva és 8,8 százalékkal nőttek év/év alapon. Az exportértékesítés havi termelői árai pedig 0,9 százalékkal voltak nagyobbak az áprilisinál, valamint 2,6 százalékkal az egy évvel korábbinál. Az idei ötödik hónapban a belföldi értékesítésnél az élelmiszeriparban az áprilisi 0,5 után májusban 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, míg a textiláruk gyártásánál 0,6, a vegyiparban 0,7 százalékkal lettek alacsonyabbak áprilishoz képest. Idén először regisztráltak árcsökkenést a kőolaj-feldolgozásban. A forintban mért exportértékesítés áralakulását májusban az határozta meg, hogy a forint az euróhoz viszonyítva 1,6, a dollárhoz képest pedig 4,1 százalékkal gyengült. A művészek és az újságírók figyelik az ekhót A művészek és újságírók szakmai és érdekvédelmi szervezetei (a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a MASZK Országos Színészegyesület, a Magyar Film és Televízió Művészek Szövetsége) arról állapodtak meg, hogy egységesen lépnek fel a kormány által a kultúra egyes területein működők számára javasolt új adózási formát, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhó) érintő szakmai egyeztetéseken. Az egyeztető fórumhoz csatlakozott a Magyar Lapkiadók Egyesülete is. A szervezetek szerint az ekhótervezet számos jogi, foglalkoztatási és gazdasági ellentmondást tartalmaz, s ezáltal megnehezítheti a művészeti és sajtóterületen dolgozók munkavállalói, illetve vállalkozói tevékenységét. A Fidesz inkább a Parlamentben vitázna Ma délelőttre vitára hívta a Fidesz fő gazdaságpolitikusait Kóka János gazdasági miniszter a szerdai kormányülést követően, ám az esemény várhatóan elmarad. Az ellenzéki párt ugyanis inkább az Országgyűlésben vitatkozna, ezért azt javasolja, hogy ott tartsanak vitanapot a Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről címmel július 4-én, hétfőn. Az ötletet Kóka azzal a feltétellel támogatja, ha a vitanap címe Tények a magyar gazdaság helyzetéről lesz. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Luxusadd Budapestre szabva •- FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az mindenesetre valószínű, hogy valamilyen szintű értékbecslés nélkül nem határozható meg kellő pontossággal az adóztatás alá vonandó ingatlan piaci értéke. A Pénzügyminisztérium számításai szerint körülbelül 30 ezer 100 milliós értéket meghaladó lakóingatlan van Magyarországon, ezek megadóztatásából 25 milliárd forint folyhat be. A pénz meghatározó része a fővárosi kerületeket illetné. Gerő András, az Otthon Centrum (OC) Ingatlanközvetítő Rt. ügyvezető igazgatója szerint az érintett ingatlanok 80-85 százaléka Budapest területén található. A piacon az ilyen nagy értékű lakóingatlanok esetében 50 és 100 ezer forint között mozog az értékbecslés díja, így ebben az esetben minimum 40-50 ezer forintos tételekről lehet szó - mondta Gerő. A 30 ezres potenciális ingatlanszámot figyelembe véve ez közel 1,5 milliárd forintos kiadást jelenthet, vagyis a 25 milliárdos várható bevétel alig hozna eredményt. Az ingatlanszakértők többsége úgy véli, a kormányzat jelenleg nem rendelkezik az adó kivetéséhez szükséges adatbázissal (bár egyesek szerint a főváros igen). Gerő szerint még valóban nincs ilyen adatbázis, de a piacon és az illetékhivatalokban fellelhető információk alapján össze lehetne állítani egy becslésre alkalmas listát. A hivatali adatok mellett az új lakásfejlesztő cégektől, valamint a használt lakásokat is értékesítő ingatlanközvetítő társaságoktól bekért adatok alapján készülhet akár 90 százalékos pontossággal használható adatsor. A pontos piaci érték meghatározásához azonban egyértelműen elengedhetetlen az értékbecslés - mondta Gerő. Emellett számos homályos pontja is van a luxusadó-koncepciónak: kérdés ugyanis, hogy mi lenne a sorsa a céges tulajdonban lévő lakóingatlanoknak. Ráadásul míg egy több tulajdonossal bíró ingatlan esetén mindenképpen fizetni kellene (akkor is, ha személyenként nem éri el a 100 milliós határt az ingatlanérték), egy olyan magánszemélyt, aki esetleg több száz millió forintnyi, egyenként a limitet meg nem haladó értékű lakóingatlan-vagyonnal rendelkezik, nem terhelne fizetési kötelezettség. INGATLANADÓ 25 MILLIÁRD FORINT MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2005. JÚLIUS 12., PÉNTEK-SZOMBAT 3 Az áfacsökkentés ellenére sem módosul az inflációs cél • SEBŐK MIKLÓS Jelentős kiadáscsökkentésre lesz szükség a 2006-os költségvetésben ahhoz, hogy a kormány által vállalt deficitcél megvalósítható legyen - mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Járai Zsigmond jegybankelnök. Járai a magyar és a lengyel központi bank által a fiskális politikáról rendezett varsói konferencián tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: a jövő évre már most jelentős determinációk, így autópálya-építések és ppp-beruházások vannak betervezve a költségvetésbe, amelyek szűkíthetik a kiadások lefaragására rendelkezésre álló mozgásteret. Emellett az Eurostat által deficitszámot nem növelő tételeknek minősített egyes kiadások is újra megjelenhetnek idővel a költségvetésben, amelyek adósságnövekedést generálhatnak. A kormány adócsökkentési programjáról szólva az MNB-elnök elmondta: a jegybank örül minden adókönnyítésnek, de jó, ha kiadáscsökkentés is társul a lépésekhez, amelynek hiányában veszélybe kerülhet a deficitcél hitelessége. Bár a kormány határozottnak látszik a kiadások ügyében is, erről sokkal kevesebb konkrétum ismert, mint az adóváltozásokról. Az MNB még nem készített inflációs hatástanulmányt az adócsomagra vonatkozóan és múltbeli tapasztalatokra sem építhet, de Járai személyes véleményként azt valószínűsítette, hogy az áfacsökkentés hatá- A jegybankelnök szerint a normál áfakulcs csökkentése nem hoz érezhető versenyképesség-növekedést az országnak. Ebből a szempontból a járulékok csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése, egykulcsos rendszer bevezetése nagyobb előrelépést jelentett volna. Ha lassabban és gyengébben jelentkezik majd, mint a 2004. eleji áfaváltozások inflációnövelő hatása. A lépések ennek ellenére érinthetik az árstabilitást, de mivel alapvetően egyszeri hatásról van szó, rövid távon a bank valószínűleg nem változtat emiatt az inflációs célon. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a csomag érezhetően befolyásolja az inflációs várakozásokat. Mindezt befolyásolhatja ugyanakkor, hogy az előző évek költségvetési hiánycsökkentése ellenére az államháztartás keresletnövelő hatása nem gyengült. További problémát jelent az állam által foglalkoztatott munkavállalói létszám nagysága, a bürokrácia túlburjánzása. Az állam önmagára fordított kiadásainak növekedése, az ezzel párhuzamosan kialakuló ikerdeficit hosszabb távon nemcsak adósságleminősítésekhez és magas alapkamathoz vezet, de továbbgyűrűzik a magángazdaságba is. Ha tartani akarjuk a 2010-es euróbevezetést, legkésőbb 2007 közepén be kell lépnünk az ERM II árfolyamrendszerbe - mondta Járai. AZ AGRÁRTÁRCA A JOGSZABÁLYOK ÁTALAKÍTÁSÁT TERVEZI Törvényesen „csalnak” az őstermelők • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Forrás: FVM__________________________ Az igazolvánnyal viszszaélők azonban alaposan megtépázzák az őstermelők iránti fogyasztói bizalmat. Nem az zavar, hogy a szomszédom előtt is így árusítanak, hanem az, hogy míg másokat, például egy adófizető zöldségest bármikor piszkálhatnak a hatóságok, az adókedvezményben részesülő ál-őstermelők „lecuccolnak" az út mellé, s a nem hazai termesztésű dinnye mellett importbarackot ésszőlőt is árusítanak - mondja Földesi János solymári, független önkormányzati képviselő. A településen többfelé - magánterületen is - árusítanak őstermelői igazolvánnyal, helypénzt sem fizetve. Mivel az önkormányzatoknak nincs ellenőrzési jogkörük, a solymáriak az agrártárcától kértek állásfoglalást az ügyben. A válaszból kiderült: egy joghézag miatt az őstermelőket nem is ellenőrizheti senki. Még azok a földművelésügyi hivatalok sem, amelyek ellátják az őstermelői igazolvány kiadásával és érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, így pedig a viszonteladói tevékenységet az őstermelők nyugodtan folytathatják, a jogszabályba ugyanis nem építették be a szankciókat. Hinora szerint azt sem szabályozták a jogalkotók, hogy mi történjék akkor, ha egy őstermelő másutt árusít, mint ahol bejegyzetten termel, illetve ha más által megtermelt terméket értékesít, vagyis folytathat-e egy őstermelő viszonteladói tevékenységet. Ezeket a visszásságokat a szaktárcánál is érzékelik, s úgy vélik: nem fogadható el, hogy az őstermelő importárut értékesítsen, ráadásul abban a térségben, ahol termel. Az APEH például elvégezhetne bizonyos ellenőrzéseket az őstermelőknél, ehhez a földművelésügyi hivatalok negyedévenként szolgáltatnak adatokat - véli Hinora. Az őstermelő fogalmát azonban mindenképpen át kell gondolni, az erre vonatkozó munkát már el is kezdte az agrártárca - mondta a főosztályvezető. A változtatás egyik oka a már említett joghézag „betömése”, a másik pedig az, hogy az EU az őstermelő fogalmát nem is ismeri, így pedig a jelenlegi rendszert 2007-től nem lehet továbbvinni, azt ugyanis csak 2006 végéig tarthatja fenn Magyarország. ŐSTERMELŐI ADATOK Falugazdászok őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos______ ügyintézése______________________________696 571 ebből: tárgyévre érvényesített igazolvány______630 502 bevont igazolvány______________________22635 tárgyévben kiadott új egyéni igazolvány___________37 003 tárgyévben kiadott új közös igazolvány_________6431 Érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkező 868504 Az őstermelők tevékenységét az 1995-ös CXVII. törvény felhatalmazása alapján a 228/1996. (XII. 26.) kormányrendelet szabályozza. Az szja-törvény szerint mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét és saját gazdaságában a törvényben meghatározott tevékenységből származik jövedelme és e tevékenységét őstermelői igazolvány birtokában végzi. Ha az őstermelő említett tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, ez után nem kell adót fizetnie. A nem átalányadózást választó őstermelőt további adókedvezmény is megilleti: az őstermelői tevékenységből származó jövedelem utáni adó összege, de legfeljebb 100 ezer forint.