Napi Gazdaság, 2005. november (15. évfolyam, 212-232. szám)

2005-11-02 / 212. szám

_ INDUL A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTALÁNOS VITÁJA • Aktivizálhatják a normatívacsökkentések az önkormányzati lobbit A korábbi ígéretek ellenére várhatóan az idén is aktivizálja magát az önkormányzati lobbi, főként a közoktatási normatívákat és a belterületi útfejlesztések forrásait növelnék. C SEBŐK MIKLÓS Ma reggel kezdődik az Országgyűlésben a 2006-os költségvetés tervezet - várhatóan há­rom napig tartó - általános vitája, amelynek so­rán 30 órájuk lesz kifejteni a képviselőknek vé­leményüket a kormány javaslatáról. Az előző évekkel ellentétben már a vita előtt önkorláto­zási fogadalmat tettek a kormánypárti frakci­ók, ennek ellenére várhatóan az idén is aktivi­zálja majd magát az önkormányzati lobbi. Információink szerint ugyanis a helyhatóság­okban is funkciót vállaló képviselők egy részét több normatíva csökkenése is aggasztja, így a kormánypárti frakciókból is a hiányt nem nö­velő átrendezési javaslatok várhatóak. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a szilárd burko­latú önkormányzati belterületi utak fejlesztésére kevesebbet szán az eredeti javaslat, mint amennyi a végleges változatban szerepel. A helyzet most annyiban változott, hogy az idei tízmilliárd forintot jövőre ötmilliárdra kívánja csökkenteni a kormány, ez pedig több, elsősor­ban nagyvárosi önkormányzatnál „kiverheti a biztosítékot”. Demszky Gábor főpolgármester Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után nyilvánosan is elégedetlenségé­nek adott hangot, mivel a büdzsé a várt hatmil­­liárd forint helyett csak kétmilliárdot adna e célra Budapestnek. Annyi rugalmasságot min­denesetre az eredeti javaslat is tartalmaz, hogy 30 százalékos mértékben egy évre előre is le­het kötelezettséget vállalni. Emellett a kormány azzal is ér­vel, hogy ebben az esztendőben soha nem látott mértékű útfej­lesztés valósult meg, és jövőre ennek szinten tartása is nagy terhet jelentene. Szintén állan­dó műsorszámai a költségveté­si vitáknak a művészeti okta­tás normatívája és a községek általános támogatása, amelyek a beterjesztett büdzsétervet nézve megint élénk eszmecserével és számos módosító indítvánnyal kecsegtetnek. A közoktatási normatívák nominálisan 4,3 szá­zalékkal csökkennek és számos szerkezeti átren­dezés is borzolhatja az önkormányzati finanszíro­zással foglalkozó képviselők idegeit. A kollégiumi ellátásnál ismét összevonták a nevelési-oktatási és szállásnyújtási feladatok támogatását, míg a bejáró tanulók támogatására szolgáló egységesített kasszá­ból egyszerre kell kifizetéseket biztosítani az óvo­dások, az általános iskolások és a középiskolások után. A kabinet a vitában várhatóan nem tekinti majd a normatívacsökkenést az önkormányzatok működését veszélyeztető nagyságrendűnek, mivel több módosulás is mérsékeli a kiadásokat. Jövő év novemberétől teljesen megszűnik az ismét csök­kentett tételes egészségügyi hozzájárulás, és a gyer­mekvédelmi juttatások kifizetését is magára vál­lalta a kormány az emelt összegű egységes családi pótlék bevezetésével. Az infláció is 2 százalékra csökkenhet a kormány várakozásai szerint, és a nél­külözhetetlen kiadásokra még mindig található fe­dezet a szabadon felhasználható keretekből. A Fidesz részéről Orbán Viktor párt­elnök és Rogán Antal kampányfő­nök is a „kártyavárnak” tekintett javaslat visszavonására és átdol­gozott benyújtására hívta fel a kor­mányt. Hasonlóan nyilatkozott az MDF szakértője, Pongrácz Tibor is, aki szerint mind a bevételeket megalapozó adótörvényeket, mind a kiadási oldalt felül kellene vizsgál­ni, míg a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete szerint a bü­dzsétervezet elfogadása rontaná a közoktatás minőségét. ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI NORMATÍVÁK­­ (2006 OS TERVEZETT VÁLTOZÁS) Millió forint 2005-ös 1 100 Óvodai nevelés +301,3 100,5 Iskolai oktatás és szakképzés -5196,4 98,2 Különleges gondozás -56,1 99,8 Alapfokú művészetoktatás -3119,9 74,6 Kollégiumok közoktatási feladatai -4993,0 132,0 Egyéb közoktatási nevelés -3390,8 83,4 Fenntartó önkormányzatok támogatása -6985,9 63,6 Gyermek- és ifjúságvédelem -6463,5 84,1 Pedagógiai szakmai feladatok -1 548,0 0,0 Egyéb közoktatási hozzájárulások.... --18 388,1 .. . . ..77,5 . Közoktatás összesen -61 466,2■....... 95,7 Forrás: ÁSZ HÍRHÁLÓ • Továbbra sincs egyetértés a minimálbérről Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pén­teki ülésén az állami támogatások megszerzésének új feltételeiben megegyezés született, a minimálbérről még nincs konszenzus. Ezentúl csak azok a vállalkozások pályázhatnának és nyerhetnének el állami megbízásokat és támogatásokat, amelyek rendezett munkaügyi kap­csolatokkal rendelkeznek. A minimálbér ügyében a szak­­szervezeti és a munkaadó oldal pénteken külön zárt tár­gyalást kezdett, majd a lehetséges megoldást saját tes­­tületeik elé viszik, és várhatóan e héten pénteken foly­tatják az egyeztetést.­ ­ Aggódik a magyar gazdaság miatt az EIU 1 . 0^ A magyar gazdaság az idén 3,7,2006-­ 1- ban és 2007-ben 4,0 százalékkal növe­­­­­kedhet - véli az Economist Intelligence Unit (EIU). Jövőre a belső fogyasztást a választások előtti költe­kezés és az adócsökkentés hatása is húzza. A régióban főként Magyarországért aggódik az EIU a legnagyobb koc­kázatok miatt. A kutatók szerint különösen figyelemre méltó a devizaalapú hitelezés előretörése. Ezzel párhuza­mosan az államháztartási hiány legalább 2007-ig a GDP hat százaléka felett lesz, a folyó fizetési hiány pedig 2005—2007-ben 7-8 százalék körül maradhat. Ilyen körül­mények között a forint árfolyama igen jó eséllyel zuhan, azokat a fogyasztókat pedig, akik az eddigi gyengüléssel nem törődtek, nagy meglepetés érheti - véli az EIU.­ ­ Csökkentek a kamatok szeptemberben A múlt hónapban a háztartási hitelek és betétek kamatai egyaránt csökkentek - derül ki a jegybanki adatokból. A la­kossági folyószámlahitelek átlagkamata 16 bázisponttal, 19,30 százalékra, a lakáscélú hiteleké 9 bázisponttal, 9,45 százalékra mérséklődött, miközben utóbbiak átlagos hitel­költség-mutatója 17 bázisponttal, 12,25 százalékra csök­kent. A fogyasztási hitelek szintén olcsóbbak lettek vala­melyest: a kamatszint 112 bázisponttal, 18,14 százalékra csökkent, az átlagos hitelköltség-mutató pedig 10 bázis­ponttal, 28,52 százalékra mérséklődött. MAGYAR GAZDASÁG L__­_ NAPI GAZDASÁG » 2005. NOVEMBER 2., SZERDA_______________­___________________________________________________________ Topon lehetnénk az EU-agrárlistán­ ­• TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Az unióhoz újonnan csatlakozott tíz ország parlamenti mezőgazdasági bizottságainak elnö­kei Budapesten egyeztettek, s több kérdésben nyilvánították ki közös véleményüket - mond­ta Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazda­­sági bizottságának szocialista elnöke. A találko­zó résztvevői egyetértenek abban, hogy a tíz új tagországnak közös érdeke a 2007-2013-as idő­szakra szóló uniós költségvetés mielőbbi elfo­gadása, a felzárkóztatást elősegítő források biz­tosítása. Elfogadhatatlannak tartják ugyanakkor az agrár- és vidékfejlesztési alapok szintjének bármilyen mértékű csökkentését. Az utóbbi kapcsán Magda lapunk kérdésére elmondta: a tíz ország elfogadhatónak tartaná 2007-től az egyenlő versenyhelyzetet a régi és az új tagok között, az EU-15-ök azonban ezt el­lenzik, olyan vidékfejlesztést szeretnének, amelyben az újak kevésbé vennének részt, il­letve a közvetlen termelési támoga­tást nemzeti forrá­sokból oldanák meg. Az agrárköz­gazdász számításai szerint egyébként amennyiben a jelen­legi támogatottsági szint fennmaradna és a különféle szub­venciókat - a jelen­legi szisztémával szemben - azonos szempontok szerint osztanák szét az EU 25 állama, illetve termelői között. Magyarország né­hány éven belül az elsők között lenne az uniós rangsorban az agrárgazdaság szempontjából. A tíz új tagország az uniós reformok tovább­vitelét, a luxemburgi döntések hatásvizsgálatát az átmeneti időszak lejártát követően tartja csak megvalósíthatónak. Érdekeltek a cukorpiac re­formjában, ám annak figyelemmel kell lennie a társadalmi, szociális, környezeti és gazdasági szempontokra is, így a tíz új tagország szakbi­­­zottságainak képviselői egy, lényegesen lassúbb reformot támogatnak. Nem értenek egyet a csak­nem 40 százalékos árcsökkentéssel, amennyi­ben ezt nem ellentételezik, illetve az Európai Bizottság által javasolt 60 százalékos kompen­zációnál többet, 80-90 százalékot tartanak el­fogadhatónak. A gabonaintervenciós készletek kezelése tekintetében javasolják az eddigi érté­kesítési politika megváltoztatását, az interven­ciós készletek kül- és belföldi értékesítésének felgyorsítását. Közös EU-10 lobbi indult a KAP-reform ügyében MAGDA SÁNDOR A KÖZGAZDÁSZOKNAK BE KELL ÉRNIÜK BRUTTÓ 197 EZRES KEZDŐBÉRREL Legtöbbet a villamosmérnököknek fizetnek­ ­• EGERSZALÓKI TÍMEA A pályakezdő álláskeresők szá­ma nőtt az elmúlt időszakban, de nagyobb érdeklődés tapasztalha­tó a munkaerőpiacon a friss dip­lomások iránt. A cégek körében az idén népszerűbb volt a mű­egyetem őszi állásbörzéje, a tava­lyi évhez képest húsz százalékkal több kiállító jelent meg a rendez­vényen, összesen 3500 állásaján­lattal - mondta lapunknak Sóly­mos László főszervező. A munkaügyi központok hatezer pályakezdő diplomás munkanélkü­lit tartanak nyilván, míg a buda­pesti Közgáz KarrierExpo rendezvé­nyének szervezői szerint legalább tízezer fiatal vadászik állásra. Az állami foglalkoztatási szolgálat adatai szerint a legnehezebben az általános iskolai tanítók és tanárok találnak munkát, de sok a mező­­gazdasági mérnök és a jogász is a munkanélküliek között. A műegyetem állásbörzéjén a legkeresettebbek a villamos- és gépészmérnökök, vala­mint az informatikusok vol­tak, de keresettek a közgaz­dászok és a műszaki mene­dzserek is. A friss gazdasági diplomások a KarrierExpo tavaszi adatai alapján átlago­san bruttó 197 ezer forint kezdő fi­zetésre számíthatnak, de a leg­gyakrabban a versenyképes kate­góriába sorolt bruttó 220-250 ezer forintot fizetik a cégek. A pálya­kezdő mérnökök fizetésének szint­je nagyjából megegyezik a gazda­sági területre jellemző kezdő fize­tés mértékével, 200 és 250 ezer forint között szóródik. A műszaki egyetem legutolsó felmérése sze­rint a villamosmérnöki diploma a legjövedelmezőbb, bruttó 260 ezer forintos fizetést jelenthet, amit a gazdaság- és természettudományi karokon végzők 244 ezer, a vegyé­szek 203 ezer, és a gépészek majd kétszázezer forintos kezdő java­dalmazása követ. A multinacionális válla­latoknál, illetve állami cé­geknél elhelyezkedők álta­lában egyéb juttatásokra, utazási-, lakhatási támoga­tásra vagy ruhapénzre is számíthatnak. A magyar álláspiacon azoknak a fiataloknak nagyobb az elhelyezkedési esélye, akik a diploma mellett megfelelő szinten beszélnek idegen nyelven, de Sólymos László, a műegyetemi állásbörze főszervezője szerint a cégek előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik már szert tettek némi szakmai gyakorlatra az egyetemi éveik alatt. ­ Az adóhatóság is a filmtolvajok nyomába ered­ ­• BÖRÖCZ PETRA Szakértői segítségnyújtás, képzési programok és szakmai tájékoztatás szerepel annak az együtt­működési megállapodásnak az eszköztárában, amelyet a szerzői jogvédelem erősíté­se végett az adóhatóság az Audiovizu­ális Művek Szerzői Jogait Védő Köz­célú Alapítvánnyal (ASVA) és a Szö­vetség a Szerzői Jogokért (ProArt) nevű szervezettel kötött a múlt hét pénteken. A tapasztalatcsere mellett a vámhatósággal közösen végrehajtott akciók te­hetik a jövőben hatékonyabbá az illegális tarta­lomértékesítés elleni fellépést. Juhász István, az APEH elnökhelyettese szerint a vámhatóság gyors reagálású egységei egyszerre több telephelyen végezhetnek rajtaütést, a hamisított termékeket lefoglalhatja és elszállíthatja a hatóság. Ehhez ha­sonló együttműködésről állapodott meg a közel­múltban a két érdekvédő szervezet és az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság. Az ORFK tavaly több mint 19 ezer szerzői jogsértéshez kapcsolódó ese­tet vizsgált, a VPOP Közép-magyaror­szági Regionális Parancsnokságának szellemi tulajdonjog védelemmel fog­lalkozó osztálya pedig 12 esetben in­dított eljárást illegális adathordozók forgalmazása miatt. A csempészek ál­tal okozott kár 5-10 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2005. június 7., 8. oldal). Szűts László, a ProlArt elnöke szerint nehéz megbecsülni a szerzői jogsértéshez kapcsolódó feketepiac nagyságát, már csak az otthoni cd-írás elterjedtsége miatt is. Ennek mértékére a műso­ros adathordozók forgalmának csökkenéséből és a nyers adathordozók növekvő forgalmából lehet következtetni. A szerzői jogsértések szempont­jából kulcsfontosságúak az internet nyújtotta le­töltési és fájlmegosztási lehetőségek is. Az ASVA becslései szerint a magyar moziszakmának 5-6 milliárd forintos bevételkiesést okoznak a letöl­tések, míg a feketepiacon 25 milliárd forintra te­hető a játékok, filmek, és kábeltelevíziósjel-lopá­­sok forgalma. Sokak szerint a műsoros adathor­dozók magas ára is okolható azért, hogy egyre többen választják a bolti ár töredékéért elérhető illegális adathordozókat. Szűts szerint az internet adta lehetőségekre a szakmának új üzleti modell kialakításával kellene reagálnia. Ma Magyaror­szágon mindössze egy cég kínál legális letöltési szolgáltatást, de a nemzetközi trendnek megfe­lelően valószínűleg egyre többen vállalkoznak majd erre - tette hozzá Szűts az MTI Eco kérdé­sére felelve. KÁR 5-10 MILLIÁRD FORINT

Next