Napi Gazdaság, 2005. november (15. évfolyam, 212-232. szám)
2005-11-02 / 212. szám
_ INDUL A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTALÁNOS VITÁJA • Aktivizálhatják a normatívacsökkentések az önkormányzati lobbit A korábbi ígéretek ellenére várhatóan az idén is aktivizálja magát az önkormányzati lobbi, főként a közoktatási normatívákat és a belterületi útfejlesztések forrásait növelnék. C SEBŐK MIKLÓS Ma reggel kezdődik az Országgyűlésben a 2006-os költségvetés tervezet - várhatóan három napig tartó - általános vitája, amelynek során 30 órájuk lesz kifejteni a képviselőknek véleményüket a kormány javaslatáról. Az előző évekkel ellentétben már a vita előtt önkorlátozási fogadalmat tettek a kormánypárti frakciók, ennek ellenére várhatóan az idén is aktivizálja majd magát az önkormányzati lobbi. Információink szerint ugyanis a helyhatóságokban is funkciót vállaló képviselők egy részét több normatíva csökkenése is aggasztja, így a kormánypárti frakciókból is a hiányt nem növelő átrendezési javaslatok várhatóak. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a szilárd burkolatú önkormányzati belterületi utak fejlesztésére kevesebbet szán az eredeti javaslat, mint amennyi a végleges változatban szerepel. A helyzet most annyiban változott, hogy az idei tízmilliárd forintot jövőre ötmilliárdra kívánja csökkenteni a kormány, ez pedig több, elsősorban nagyvárosi önkormányzatnál „kiverheti a biztosítékot”. Demszky Gábor főpolgármester Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után nyilvánosan is elégedetlenségének adott hangot, mivel a büdzsé a várt hatmilliárd forint helyett csak kétmilliárdot adna e célra Budapestnek. Annyi rugalmasságot mindenesetre az eredeti javaslat is tartalmaz, hogy 30 százalékos mértékben egy évre előre is lehet kötelezettséget vállalni. Emellett a kormány azzal is érvel, hogy ebben az esztendőben soha nem látott mértékű útfejlesztés valósult meg, és jövőre ennek szinten tartása is nagy terhet jelentene. Szintén állandó műsorszámai a költségvetési vitáknak a művészeti oktatás normatívája és a községek általános támogatása, amelyek a beterjesztett büdzsétervet nézve megint élénk eszmecserével és számos módosító indítvánnyal kecsegtetnek. A közoktatási normatívák nominálisan 4,3 százalékkal csökkennek és számos szerkezeti átrendezés is borzolhatja az önkormányzati finanszírozással foglalkozó képviselők idegeit. A kollégiumi ellátásnál ismét összevonták a nevelési-oktatási és szállásnyújtási feladatok támogatását, míg a bejáró tanulók támogatására szolgáló egységesített kasszából egyszerre kell kifizetéseket biztosítani az óvodások, az általános iskolások és a középiskolások után. A kabinet a vitában várhatóan nem tekinti majd a normatívacsökkenést az önkormányzatok működését veszélyeztető nagyságrendűnek, mivel több módosulás is mérsékeli a kiadásokat. Jövő év novemberétől teljesen megszűnik az ismét csökkentett tételes egészségügyi hozzájárulás, és a gyermekvédelmi juttatások kifizetését is magára vállalta a kormány az emelt összegű egységes családi pótlék bevezetésével. Az infláció is 2 százalékra csökkenhet a kormány várakozásai szerint, és a nélkülözhetetlen kiadásokra még mindig található fedezet a szabadon felhasználható keretekből. A Fidesz részéről Orbán Viktor pártelnök és Rogán Antal kampányfőnök is a „kártyavárnak” tekintett javaslat visszavonására és átdolgozott benyújtására hívta fel a kormányt. Hasonlóan nyilatkozott az MDF szakértője, Pongrácz Tibor is, aki szerint mind a bevételeket megalapozó adótörvényeket, mind a kiadási oldalt felül kellene vizsgálni, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a büdzsétervezet elfogadása rontaná a közoktatás minőségét. ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI NORMATÍVÁK (2006 OS TERVEZETT VÁLTOZÁS) Millió forint 2005-ös 1 100 Óvodai nevelés +301,3 100,5 Iskolai oktatás és szakképzés -5196,4 98,2 Különleges gondozás -56,1 99,8 Alapfokú művészetoktatás -3119,9 74,6 Kollégiumok közoktatási feladatai -4993,0 132,0 Egyéb közoktatási nevelés -3390,8 83,4 Fenntartó önkormányzatok támogatása -6985,9 63,6 Gyermek- és ifjúságvédelem -6463,5 84,1 Pedagógiai szakmai feladatok -1 548,0 0,0 Egyéb közoktatási hozzájárulások.... --18 388,1 .. . . ..77,5 . Közoktatás összesen -61 466,2■....... 95,7 Forrás: ÁSZ HÍRHÁLÓ • Továbbra sincs egyetértés a minimálbérről Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteki ülésén az állami támogatások megszerzésének új feltételeiben megegyezés született, a minimálbérről még nincs konszenzus. Ezentúl csak azok a vállalkozások pályázhatnának és nyerhetnének el állami megbízásokat és támogatásokat, amelyek rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznek. A minimálbér ügyében a szakszervezeti és a munkaadó oldal pénteken külön zárt tárgyalást kezdett, majd a lehetséges megoldást saját testületeik elé viszik, és várhatóan e héten pénteken folytatják az egyeztetést. Aggódik a magyar gazdaság miatt az EIU 1 . 0^ A magyar gazdaság az idén 3,7,2006- 1- ban és 2007-ben 4,0 százalékkal növekedhet - véli az Economist Intelligence Unit (EIU). Jövőre a belső fogyasztást a választások előtti költekezés és az adócsökkentés hatása is húzza. A régióban főként Magyarországért aggódik az EIU a legnagyobb kockázatok miatt. A kutatók szerint különösen figyelemre méltó a devizaalapú hitelezés előretörése. Ezzel párhuzamosan az államháztartási hiány legalább 2007-ig a GDP hat százaléka felett lesz, a folyó fizetési hiány pedig 2005—2007-ben 7-8 százalék körül maradhat. Ilyen körülmények között a forint árfolyama igen jó eséllyel zuhan, azokat a fogyasztókat pedig, akik az eddigi gyengüléssel nem törődtek, nagy meglepetés érheti - véli az EIU. Csökkentek a kamatok szeptemberben A múlt hónapban a háztartási hitelek és betétek kamatai egyaránt csökkentek - derül ki a jegybanki adatokból. A lakossági folyószámlahitelek átlagkamata 16 bázisponttal, 19,30 százalékra, a lakáscélú hiteleké 9 bázisponttal, 9,45 százalékra mérséklődött, miközben utóbbiak átlagos hitelköltség-mutatója 17 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkent. A fogyasztási hitelek szintén olcsóbbak lettek valamelyest: a kamatszint 112 bázisponttal, 18,14 százalékra csökkent, az átlagos hitelköltség-mutató pedig 10 bázisponttal, 28,52 százalékra mérséklődött. MAGYAR GAZDASÁG L___ NAPI GAZDASÁG » 2005. NOVEMBER 2., SZERDA__________________________________________________________________________ Topon lehetnénk az EU-agrárlistán • TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Az unióhoz újonnan csatlakozott tíz ország parlamenti mezőgazdasági bizottságainak elnökei Budapesten egyeztettek, s több kérdésben nyilvánították ki közös véleményüket - mondta Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy a tíz új tagországnak közös érdeke a 2007-2013-as időszakra szóló uniós költségvetés mielőbbi elfogadása, a felzárkóztatást elősegítő források biztosítása. Elfogadhatatlannak tartják ugyanakkor az agrár- és vidékfejlesztési alapok szintjének bármilyen mértékű csökkentését. Az utóbbi kapcsán Magda lapunk kérdésére elmondta: a tíz ország elfogadhatónak tartaná 2007-től az egyenlő versenyhelyzetet a régi és az új tagok között, az EU-15-ök azonban ezt ellenzik, olyan vidékfejlesztést szeretnének, amelyben az újak kevésbé vennének részt, illetve a közvetlen termelési támogatást nemzeti forrásokból oldanák meg. Az agrárközgazdász számításai szerint egyébként amennyiben a jelenlegi támogatottsági szint fennmaradna és a különféle szubvenciókat - a jelenlegi szisztémával szemben - azonos szempontok szerint osztanák szét az EU 25 állama, illetve termelői között. Magyarország néhány éven belül az elsők között lenne az uniós rangsorban az agrárgazdaság szempontjából. A tíz új tagország az uniós reformok továbbvitelét, a luxemburgi döntések hatásvizsgálatát az átmeneti időszak lejártát követően tartja csak megvalósíthatónak. Érdekeltek a cukorpiac reformjában, ám annak figyelemmel kell lennie a társadalmi, szociális, környezeti és gazdasági szempontokra is, így a tíz új tagország szakbizottságainak képviselői egy, lényegesen lassúbb reformot támogatnak. Nem értenek egyet a csaknem 40 százalékos árcsökkentéssel, amennyiben ezt nem ellentételezik, illetve az Európai Bizottság által javasolt 60 százalékos kompenzációnál többet, 80-90 százalékot tartanak elfogadhatónak. A gabonaintervenciós készletek kezelése tekintetében javasolják az eddigi értékesítési politika megváltoztatását, az intervenciós készletek kül- és belföldi értékesítésének felgyorsítását. Közös EU-10 lobbi indult a KAP-reform ügyében MAGDA SÁNDOR A KÖZGAZDÁSZOKNAK BE KELL ÉRNIÜK BRUTTÓ 197 EZRES KEZDŐBÉRREL Legtöbbet a villamosmérnököknek fizetnek • EGERSZALÓKI TÍMEA A pályakezdő álláskeresők száma nőtt az elmúlt időszakban, de nagyobb érdeklődés tapasztalható a munkaerőpiacon a friss diplomások iránt. A cégek körében az idén népszerűbb volt a műegyetem őszi állásbörzéje, a tavalyi évhez képest húsz százalékkal több kiállító jelent meg a rendezvényen, összesen 3500 állásajánlattal - mondta lapunknak Sólymos László főszervező. A munkaügyi központok hatezer pályakezdő diplomás munkanélkülit tartanak nyilván, míg a budapesti Közgáz KarrierExpo rendezvényének szervezői szerint legalább tízezer fiatal vadászik állásra. Az állami foglalkoztatási szolgálat adatai szerint a legnehezebben az általános iskolai tanítók és tanárok találnak munkát, de sok a mezőgazdasági mérnök és a jogász is a munkanélküliek között. A műegyetem állásbörzéjén a legkeresettebbek a villamos- és gépészmérnökök, valamint az informatikusok voltak, de keresettek a közgazdászok és a műszaki menedzserek is. A friss gazdasági diplomások a KarrierExpo tavaszi adatai alapján átlagosan bruttó 197 ezer forint kezdő fizetésre számíthatnak, de a leggyakrabban a versenyképes kategóriába sorolt bruttó 220-250 ezer forintot fizetik a cégek. A pályakezdő mérnökök fizetésének szintje nagyjából megegyezik a gazdasági területre jellemző kezdő fizetés mértékével, 200 és 250 ezer forint között szóródik. A műszaki egyetem legutolsó felmérése szerint a villamosmérnöki diploma a legjövedelmezőbb, bruttó 260 ezer forintos fizetést jelenthet, amit a gazdaság- és természettudományi karokon végzők 244 ezer, a vegyészek 203 ezer, és a gépészek majd kétszázezer forintos kezdő javadalmazása követ. A multinacionális vállalatoknál, illetve állami cégeknél elhelyezkedők általában egyéb juttatásokra, utazási-, lakhatási támogatásra vagy ruhapénzre is számíthatnak. A magyar álláspiacon azoknak a fiataloknak nagyobb az elhelyezkedési esélye, akik a diploma mellett megfelelő szinten beszélnek idegen nyelven, de Sólymos László, a műegyetemi állásbörze főszervezője szerint a cégek előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik már szert tettek némi szakmai gyakorlatra az egyetemi éveik alatt. Az adóhatóság is a filmtolvajok nyomába ered • BÖRÖCZ PETRA Szakértői segítségnyújtás, képzési programok és szakmai tájékoztatás szerepel annak az együttműködési megállapodásnak az eszköztárában, amelyet a szerzői jogvédelem erősítése végett az adóhatóság az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvánnyal (ASVA) és a Szövetség a Szerzői Jogokért (ProArt) nevű szervezettel kötött a múlt hét pénteken. A tapasztalatcsere mellett a vámhatósággal közösen végrehajtott akciók tehetik a jövőben hatékonyabbá az illegális tartalomértékesítés elleni fellépést. Juhász István, az APEH elnökhelyettese szerint a vámhatóság gyors reagálású egységei egyszerre több telephelyen végezhetnek rajtaütést, a hamisított termékeket lefoglalhatja és elszállíthatja a hatóság. Ehhez hasonló együttműködésről állapodott meg a közelmúltban a két érdekvédő szervezet és az Országos Rendőr-főkapitányság. Az ORFK tavaly több mint 19 ezer szerzői jogsértéshez kapcsolódó esetet vizsgált, a VPOP Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságának szellemi tulajdonjog védelemmel foglalkozó osztálya pedig 12 esetben indított eljárást illegális adathordozók forgalmazása miatt. A csempészek által okozott kár 5-10 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2005. június 7., 8. oldal). Szűts László, a ProlArt elnöke szerint nehéz megbecsülni a szerzői jogsértéshez kapcsolódó feketepiac nagyságát, már csak az otthoni cd-írás elterjedtsége miatt is. Ennek mértékére a műsoros adathordozók forgalmának csökkenéséből és a nyers adathordozók növekvő forgalmából lehet következtetni. A szerzői jogsértések szempontjából kulcsfontosságúak az internet nyújtotta letöltési és fájlmegosztási lehetőségek is. Az ASVA becslései szerint a magyar moziszakmának 5-6 milliárd forintos bevételkiesést okoznak a letöltések, míg a feketepiacon 25 milliárd forintra tehető a játékok, filmek, és kábeltelevíziósjel-lopások forgalma. Sokak szerint a műsoros adathordozók magas ára is okolható azért, hogy egyre többen választják a bolti ár töredékéért elérhető illegális adathordozókat. Szűts szerint az internet adta lehetőségekre a szakmának új üzleti modell kialakításával kellene reagálnia. Ma Magyarországon mindössze egy cég kínál legális letöltési szolgáltatást, de a nemzetközi trendnek megfelelően valószínűleg egyre többen vállalkoznak majd erre - tette hozzá Szűts az MTI Eco kérdésére felelve. KÁR 5-10 MILLIÁRD FORINT