Napi Gazdaság, 2005. december (15. évfolyam, 233-253. szám)

2005-12-01 / 233. szám

A MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A• 2005. DECEMBER 1.,­CSÜTÖRTÖK HÍRHÁLÓ ­■ Törvénymódosítással lesz hatósági áramár Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap mó­dosító indítványt nyújtott be a jelenleg más ügy­ben tárgyalt villamosenergia-törvényhez (vet), mi­szerint újfent hatósági ármegállapítás körébe tar­tozhatna a termelők közüzemi célra lekötött villamosenergia-értékesítése. A módosító indít­ványt akár már a jövő héten elfogadhatja a parla­ment, így elvileg január 1-jével hatályba léphet a szabályozás. A törvénybe bekerülő mondat előz­ménye egy hatósági árrendelet, amely még 2001- ben helyezte hatályon kívül a 8 százalékos terme­lői nyereségküszöböt. Új árképletet vezettek be, s ezzel - a mostani módosító szerint - a termelők 22,83 százalékos nyereséget értek el, illetve az árszabá­lyozás is megszűnt. A bizottság emellett konzultált a villamosenergia-termelő cégek vezetőivel is, megállapodtak arról, hogy a termelők és a vásárlók, azaz az MVM és a szabályozó Mavir együtt tárgyaljanak a helyzetről. ► Autópálya-kötvény 2-2,4 milliárd euró értékben A néhány héttel ezelőtt közölt értékhez képest némileg drágulhat az autópálya­kötvény. Úgy döntött ugyanis a gazdasági tárca, hogy a korábban tervezett koncessziós forma helyett külső finanszírozással építik meg az M6-os autó­pálya Szekszárd—Boly—Pécs közötti szakaszát - mondta lapunknak Tóth Judit, a szaktárca szóvivője. így várhatóan 2-2,4 milliárd eurós kötvénykibocsátásra kerül sor. Legutóbb - amikor még nem számoltak ezzel a szakasszal - 2 mil­liárd euró körüli kibocsátásról volt szó, azt megelőzően, tavasszal pedig 3 milliárd euróról beszéltek a tárca vezetői. A tervek szerint a jövő év első ne­gyedévében jelenik meg a piacon ez az eurókötvény. Az országgyűlés gazda­sági bizottsága emellett általános vitára bocsátotta a díjszedés autóutakra való kiterjesztését tartalmazó javaslatot a közúti közlekedésről szóló törvény módosításához. Az indítványt a gyorsforgalmi hálózat állapotának és az azon nyújtott szolgáltatási színvonalnak a megőrzésével indokolják, valamint hogy ezzel segítsék elő a magántőke bevonását az autóút-építésbe. ► Már számla alapján utalják az uniós támogatást A 2004—2006-os uniós költségvetési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló források 82,5 százalékát (550 milliárd forintot) már lekö­tötték, 67 százalékáról (450 milliárd forintról) pedig szerződés is született - mondta tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón Baráth Etele európai ügye­kért felelős tárca nélküli miniszter. November 18-ig összesen 100 milliárd forintot fizettek ki az irányító hatóságok, az előlegek mellett már a számla­alapú kifizetések is beindultak. A kifizetések már most elérték a 2005-re tervezett értéket, a költségvetésben szereplő tervszám azonban 50 száza­lékban szabadon túlteljesíthető, efelett szükség van a kormány jóváhagyás­ára is - mondta Baráth. A miniszter szerint az adatok cáfolják Tony Blair brit miniszterelnök kijelentését, miszerint a kohéziós forrás 10 százalékos csökkentése már csak azért is indokolt, mivel az új csatlakozók most sem tudják felhasználni a rendelkezésükre álló forrásokat. Forrás: gazdasági bizottság ERŐMŰVEK NYERESÉGE 1997 _____________8,23 1998 _____________12,73 1999 _____________12,70 2000 _____________15,17 2001 ____________22,83 2002 ____________21,62 2003 _____________14,49 2004 ____________22,36 Valósághoz igazított kampánypénz? A FOLYTATÁS 1tz 1. OLDALRÓL A módosítás tehát minden parlamenti párt érdekében áll­na - véli Kékesi Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A szocialista képviselő ugyanak­kor hozzátette, hogy minden­képpen négypárti megegyezés szük­séges a keretösszeg emelésének mérté­kéről, mivel nem szabad teret hagyni ennek kapcsán a po­litikai haszonszerzésnek. A módosítás nyomán helyreáll­hat a kampánybüdzsék társa­dalmi megítélése, amely most a jogellenes helyzetet tükrözi. Az SZDSZ legfeljebb olyan emelést tart elfogadhatónak, amely mellett a végösszeg nem nő 500 millió forint fölé, ami a jelenlegi képviselőszám mel­lett fejenként 1,3 milliós köl­tést jelent. Mindezt azonban a­­ kormány a jövő évi választások szervezéséhez és lebonyolításához legfeljebb 6 milliárd 610 millió fo­rint felhasználásáról határozott, amiből 100 millió forintot kapnak a jelölő szervezetek a jelöltek száma szerinti arányban szétosztva, költés ellenőrzésének szigorí­tása mellett engedné a kiseb­bik kormánypárt. Jelenleg az Állami Számvevőszék ellenőr­zi utólagosan a kampánybü­dzséket, azonban csak a pár­toknál rendelkezésre álló bi­zonylatok alapján, vagyis a mé­diumoknál nem kérhetik ki a pontos költési adatokat. Ráadá­sul a 386 milliós limitbe csak az első választási fordulót meg­előző három hónapos választá­si időszakra szóló teljesítéssel kiállított bizonylatok számíta­nak be. A két nagy párt minden bizonnyal az 1,2-1,3 milliós összegnél magasabb érték meg­határozásában érdekelt a való­színűsített költések alapján, bár Kékesi nem nevezett meg preferált össze­get. A módosítást gyorsított eljárással még elfogadhatja az országgyűlés a jövő évi kampányidőszak előtt, a kétharmados támogatás a két nagy párt megegyezése esetén is összejönne. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már az 1998-as válasz­tásokat követően jelezte, hogy a kampánypénzek ellenőrzése nem elégséges, és egy új, a kampányfinanszírozás átlátha­tóságát is biztosító törvényre lenne szükség - mondta la­punknak Elek János, az ÁSZ főigazgató-helyettese. Jelenleg átláthatatlan a pénzek erede­te és felhasználása, a pártok azt számolják el kampány­költségnek, amit annak minő­sítenek. Az egymillió forintos korlátozás csak a hivatalos kampányidőszakra vonatko­zik, a választások kiírásától a kampánycsendig, az viszont kérdéses, hogy a könyvviteli elszámolás szempontjából mely időszak, illetve tevékeny­ség forrásait és ráfordításait kellene figyelembe venni. A számvevőszék nem ellenőriz­heti a pártok érdekeltségi kö­rébe tartozó magánvállalkozá­sokat, társadalmi szervezete­ket, amelyek sok esetben térí­tésmentes vagy kedvezményes hirdetési lehetőséget és egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak. MILLIÓ FORINT/JELÖLT JAVASLAT 1,2­5 A FORINT „ELLENÁLL” AZ OPTIMISTA VÉLEMÉNYEKNEK Itt az új konvergenciaprogram A kormány tegnap elfogadta a módosított konvergenciaprogramot, amely szerint 2010-ben jöhet az euró, a forint nem hisz a kincstári optimizmusnak . MOLNÁR CSABA Ellenkező irányú hatások érték a magyar devizát tegnap, amelyek közül a negatív megnyilatkozások bizonyultak erő­sebbnek: az euró 253,15 forintig erősödött, így a forint szep­tember óta 3,2 százalékkal gyengült. Elemzők szerint a keddi párizsi Almunia-nyilatkozat alaposan befűtött a forintnak - a gyengülés már kedd délután megkezdődött de nem erősíti a magyar devizát az Európai Központi Bank (ECB) mára várt 25 bázispontos kamatemelése sem. Piaci vélemények szerint a ka­matdöntő ülést megelőzően a befektetők valószínűleg zárják pozícióikat, igaz, az eurókamat emelésének ügye egyelőre ab­szolút képlékeny. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője szerint erősen megoszlanak a vélemények az ECB döntéséről. Több európai politikus, - közöttük Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter vagy Teann Claude Juncker luxemburgi kor­mányfő - mellett az Ü®CÖ iS úgy­­ vélekedik, hogy nem kell si­etni a kamatemeléssel, mivel az idén és jövőre a korábban várt­nál erősebb lehet az eurózóna gazdasági növekedése. A szer­vezet szerint a kamatemeléssel várni kellene addig, amíg na­gyobb lendületbe jön a gazdaság és rugalmasabb lesz, így egy év múlva lenne optimális az alapráta felfelé igazítása, össze­sen 125 bázisponttal, több lépésben. A stoploss megbízások mellett némi regionális hatás is tetten érhető, tegnap a zloty is lefelé mozgott. Szintén a gyengülés irányába hatott a Citigroup legfrissebb kelet-közép-európai jelentése, amelyben az elem­zők komoly aggodalmukat fejezik ki a súlyosbodó magyar makroproblémák miatt, s a költségvetés helyzetének romlását prognosztizálják. A másik oldalon az eurócsatlakozás eredeti, 2010-es időpontjá­nak elérését bizonygató kormányzati nyilatkozatok állnak. Tegnap a kormány elfogadta a módosított konvergenciaprogramot, amelyet ma küldenek el Brüsszelbe. Batiz András kormányszóvivő az ülés után elmondta, hogy a program megerősíti mindazon kritériumok 2008-as teljesülését, amelyek az EU árfolyam-mechanizmusához való csatlakozást biztosítják, és így akár 2010-re az euró bevezeté­sét. Eszerint 2006 után, 2007-ben és 2008-ban is 1,4 százalékkal A 2008-as teljesítés csaknem kizárólag a politikai konstelláció függvénye - vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Amennyiben ugyan­is a megindul az elosztórendszerek reformja a következő ciklusban, úgy nem lehetetlen a feltételek teljesítése. Piaci oldalról már kétségesebb a reformok kikényszerítése, a piac eddig is „jól megvolt” a stabilnak nehezen nevezhető fundamentumokkal, legfeljebb pénzügyi válság „előszelével” tudna komo­lyabb nyomást gyakorolni, csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, így - a nyugdíjreform­mal korrigálva - 2008-ra elérhetővé válik a 2,9 százalékos deficit. A feltételek befutása mellett érvelt kedden a pénzügyminiszter a költségvetési módosításokról szóló szavazás kapcsán, valamint Kóka János, a gazdasági tárca vezetője Londonban, a Bloombergnek adott interjúban: eszerint jövőre tartható a 4,7 százalékos hiánycél. Mától gyűjtik a fölösleges gyógyszereket Évente 200 millió forintba kerülhet a gyógyszergyártóknak a lejárt szavatosságú vagy feleslegessé vált medicinák, illetve csomagolásuk begyűjtése és ártalmatlanítása.­ ­ MOLNÁR BARBARA Mától a gyógyszergyártók kö­telesek gondoskodni a lakos­ságnál feleslegessé vált, illetve lejárt gyógyszerek és csomago­lásuk hulladékként való be­gyűjtéséről és ártalmatlanításá­ról. Ezt a cégek egy közös ko­ordináló szervezeten keresztül végzik, a folyamat egészét ők finanszírozzák, a begyűjtés pe­dig a patikákban történik - mondta lapunknak Búzás Lász­ló. A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének ügyve­zetője szerint mindez nem lesz túl költséges, a terheken egy adott időszak patikaforgalmá­nak alapján osztoznak majd a gyártók. Hávelné Szat­mári Katalin, a gyógy­szerészkamara elnöke szerint a patikáknak nem kell külön ki­adással számolniuk a begyűjtés miatt. A pa­tikáktól a visszagyűjtést a gyógy­­szernagykerek végzik majd, s mivel naponta akár többször is szállítanak, nem kell külön fu­vart rendelni, ha megtelt a gyűj­tőláda. A gyógyszerhulladék ártalmatlanítására két éve hoz­ta létre a Recyclomed Kht-t. nyolc magyar gyógyszergyártó, illetve -forgalmazó cég. Mint azt Miklósi And­rás, a kht. ügyvezető­je elmondta, az ő fel­adatuk lesz az ország 2040 patikájából össze­gyűjteni a feleslegessé vált medicinákat. Ennek érde­kében valamennyi Magyaror­szágon forgalmazó gyógyszer­­céggel megkötötték a szüksé­ges szerződést. Miklósi szerint a vonatkozó törvény megalko­tásakor a szaktárca évi 300- 500 tonna készítmény meg­semmisítésével számolt, ami­nek költsége 200 millió forint lehet. Egy korábbi kormányzati becs­lés azt mutatja, hogy Magyaror­szágon a beteg-orvos találkozá­sok 75 százaléka receptírással végződik, ám a kiváltott medi­cinák 20 százalékát nem veszik be a betegek, így évente mint­egy 2500 tonna gyógyszer ke­rülhet a szemétbe, ami évi 35- 36 milliárd forint fölösleges ki­adást jelent. GYŰJTÉS 2040 pEQQJSBI A választások előtt nem emelik a helyi adókat­ ­• EGERSZALÓKI TÍMEA A lapunk által megkérdezett önkor­mányzatok többsége nem tervezi újabb adók kivetését vagy a már bevezetett adók mértékének megváltoztatását. Vá­lasztási években a helyhatóságok ritkán terhelik a lakosságot adóemeléssel, bár akad önkormányzat, amely az infláció mértékével növeli a közterheket. A leg­több önkormányzat iparűzési adót vet ki, ebből származik az összes helyi adóbe­vétel 85 százaléka, évente 300-350 mil­liárd forint. A második leggyakoribb he­lyi adó a magánszemélyek kommunális adója, amelyet több mint 2100 települé­sen fizet a lakosság. Az önkormányzatok csaknem fele alkalmazza a szintén ingat­lanra kivethető építmény- és telekadót, jórészt a nem lakás célú ingatlanok ese­tében. A pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzat­ból közel 1400-at érint, a lapunknak nyi­latkozó testületek többsége azonban szkeptikus, nem vár értékelhető bevételt. Az önkormányzatoknak 2006. március 31-ig kell kihirdetniük a 2006-os és 2007- es adóévekre vonatkozó helyi rendeletet az értékövezetekről, illetve a lakóingatlanok települési átlagértékeiről. Kecskeméten a használatba vételi engedélyen feltüntetett adatok alapján kér majd bevallást az ön­­kormányzat a potenciális adózóktól, illet­ve küldi helyszíni szemlére munkatársait - mondta lapunknak Somodi Lajos. Az adóosztály vezetője szerint elképzelhető, hogy nem lesz 100 millió forint feletti for­galmi értékű ingatlan a városban. Tarlós István III. kerületi polgármester szerint előfordulhat, hogy az infrastruktúra és az értékbecslés terhei miatt meghaladja a be­vezetés költsége a luxusadóból származó bevételt, de az adó elkerülésére is lehet számítani (társasházzá alakítják az ingat­lant vagy egy cég nevére íratják).

Next