Napi Gazdaság, 2006. március (16. évfolyam, 43-64. szám)

2006-03-01 / 43. szám

2 HIRHALO ► A kormányfő tavaly eladományozta fizetését Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki fizetése 2005-ben bruttó 18,4 millió forint volt, az ebből származó jövedelmét teljes egészében karitatív célokra osztotta szét -derül ki vagyonnyilatkozatá­ból. A kormányfő továbbra is egy 50 négyzetméter alapterületű, pápai ingatlan tulajdonosa, amelyben édesanyja lakik. A család­nak otthont adó, 400 négy­zetméteres budapesti ingat­lan tulajdonosa felesége, Dobrev Klára. A család tulajdonában van egy 2004 szep­temberében vásárolt Opel Zafira gépkocsi. Két, közös hozzáférésű bankszámlát vezetnek, 2005 végén az egyiken 2,15 millió forint, a másikon 361 forint volt. Tavaly sem történt változás a cégeknél: Gyurcsánynak három magánvállalkozásban van része­sedése (az Altus Befektetési Rt.-nek kizárólagos tulajdonosa, az Aldo Kft.-ben 4,4 szá­zalékos üzletrésze van, az Ark Rt. részvényeinek pedig 8,3 százaléka az övé). Magán­vállalkozásaitól bruttó 87,67 millió forint osztalékot kapott tavaly. Dobrev Klárának nincs saját vállalkozása, rendszeres jövedelmet az ELTE oktatójaként kap. ► Mától új fogyasztóvédelmi szabályok érvényesek A Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) az általános szerződési feltételekről, vala­mint ezek tisztességtelenségéről szóló szabályai ma lépnek hatályba. A parla­ment tavaly decemberben fogadta el a Ptk., valamint néhány kapcsolódó jog­szabály fogyasztóvédelemmel összefüggő módosítását, így bekerült az általá­nos szerződési feltételek meghatározása, amely az egyik fél által több szerző­dés megkötésére, előre és egyoldalúan készített feltételeket jelent. A módo­sítás kimondja: mindig az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy azt egyedileg megtárgyalták. Vagyis nem elég a szer­ződéshez hozzáfűzni az ilyen dokumentumot, hanem a másik félnek meg kell ismernie annak tartalmát és azt el kell fogadnia - írta az MTI-Eco.­ ­ Kuncze erősítené a fővárosi vállalkozásokat Javítani kell a fővárosban működő vállalkozások versenyképességén és tőkeellá­tottságán, korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az adórendszert, valamint az álla­mi intézményrendszert, a tényleges piaci igényeknek megfelelően alakítani a szakképzést, valamint több jogosítványt adni a kamaráknak - mondta Kuncze Gá­bor SZDSZ-elnök a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett gazdasági fórumon. Az utóbbi kapcsán jogosnak tartja a kamarai regisztráció be­vezetését, amely nemcsak a vállalkozások számára hozhat előnyöket, hanem a cégek munkáját igénybe vevők is biztosabbak lehetnek a munkavégzés minősé­gében. Mindez egy jól működő kamarai rendszer kialakításával érhető el. Az SZDSZ gazdasági programja az államháztartás teherbíró képességével is számol, amikor - a többi között - a vállalkozásokat érintően az egykulcsos, 20 százalékos adó­csomag bevezetését javasolja - mondta Kuncze. ► Elfutottak az ipari termelői árak A decemberi stagnálás után idén januárban egy hónap alatt 1,2 százalékkal emelked­tek az ipar belföldi értékesítési árai, míg év/év alapon 7 százalék a növekedés. Az exportértékesítés termelői árai az előző hónaphoz képest 0,1, az egy évvel korábbi­hoz képest 2,6 százalékkal voltak magasabbak. Az utóbbi egy évben belföldön a vegyipari ágazatokban jelentősen emelkedtek az árak (+17,3 százalék), mivel a kő­olaj-feldolgozásban 41,1 százalékos, a vegyi anyagok gyártásánál 7,5 százalékos ár­emelkedés jött össze. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás árai 15,3 száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar egészében egy év alatt 4,4 százalékos áremelkedést mért a KSH. Idén januárban az ipari termelői árak átla­gosan 0,6 százalékkal nőttek egy hónap, valamint 4,5 százalékkal egy év alatt. ÖSSZES JÖVEDELEM _____________Gyurcsány Ferenc_______Dobrev Klára ___________osztalék kormányfőként___________ 2004 85923______14600_______6 676 2005 ______87669______18430_______3 091 Forrás: vagyonnyilatkozat____________________ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A• 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA Nincs madárinfluenza-veszély Magyarországon­ ­• TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Emberek és háziszárnyasok nincsenek veszélyben Magya­rországon jelenleg a madárinflu­enza miatt - mondta Batiz And­rás kormányszóvivő kedden azután, hogy kiderült: a horányi révátkelőnél nagy valószínűség­gel­­ az Állat-egészségügyi Inté­zet laborvizsgálatai szerint - H5N1 vírussal fertőzött büty­­köshattyútetemet találtak, bár az elhullás okáról még a madarat megvizsgáló angliai labor is vé­leményt nyilvánít. Eddig össze­sen 7 Magyarországon talált hattyútetemről bizonyosodott be, hogy a H5N1 vírus felelős a kimúlásukért. Kedden összeült a Pest megyei védelmi bizottság operatív törzse is, hogy a szük­séges intézkedésekről - a lakos­ság szervezett tájékoztatásáról, a rendőri jelenlét esetleges foko­zásáról - döntsön. Az általános szabályok szerint egy védő- és egy megfigyelési zónát kell ilyen esetben kijelölni. Bizton­sági intézkedések eddig Nagy­­baracska térségében és a szlo­vák határnál, Bős innenső olda­lán történtek, a most elrendelt 3 kilométeres védőzóna Duna-A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hi­vatal pénteken bejelentette, hogy az Omninvest Kft. pályázaton 2 milliárd forintot nyert. Ez része annak az - összesen 4 milliárd forintnyi - állami támogatásnak, amely segítségével a cég növelheti gyártó kapacitásait, így pandémia esetén a nemzetközi piacot is képes ellátni madárinfluenza elleni oltóanyaggal. A cég egyelőre még nem kötötte meg a második kétmilliárdra vonatkozó hitelszerződést az MFB-vel. Keszi, Alsó-Göd, Szigetmonos­tor, Horány és Pócsmegyer tele­püléseket érinti. Itt 3 baromfite­lep, 1 baromfikeltető, 2 hűtőház, 1 baromfivágóhíd és 1 tojáslé­­előállító üzem található. A 10 kilométeres megfigyelési zóná­ba Sződ, Sződliget, Felső-Göd, Fót, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Budakalász és Üröm te­lepülések tartoznak. A zónában 3000 darabos fácánállomány (Sződön), 1 baromfikeltető, 2 baromfivágóhíd található. Süth Miklós országos főál­latorvos szerint a megyei állat­egészségügyi hatóság vezetésével már elkezdték számba venni az állattartókat és feldolgozókat, il­letve ellenőrizni őket abban a sor­rendben, amilyen közel feksze­nek a hattyú megtalálási helyé­hez, illetve fontos szempont az üzemek mérete is. A védőzóná­ban tilos a baromfik szállítása, illetve ezt később is hatósági ál­latorvos engedélyéhez kötik. SÜTH MIKLÓS TÖBBEN INKÁBB VISSZAVÁSÁROLNÁK A VAGYONT Szövetkezeti üzletrészeket ad vissza ingyen az állam­ ­• TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Az ÁPV Rt. levélben értesítette azokat a mezőgazdasági termelő szövetkezeteket, amelyeknek térítésmentesen kíván üzletrészt visszaadni, illetve ajánlatot tett szövetkezeti üzletrészek térítésmen­tes átadására vonatkozó szerződések megkötésére - értesült a NAPI Gazdaság. A szövetkezetekről szóló 2006-os X. törvény szerint az ÁPV-nek március 31-ig kell visszaadnia a vagyonába került üzlet­részeket a kibocsátó szövetkezeteknek térítés- és tehermentesen. A korábban állami finanszírozással csaknem 70 milliárd forint ér­tékben felvásárolt, működő szövetkezetekben fennálló mezőgazda­­sági szövetkezeti üzletrészeket az ÁPV a vonatkozó kormány- és pénzügyminiszteri határozatnak megfelelően megvásárolta az azo­kat korábban felvásárló Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft.-től. Március végéig dűlőre kellene A szövetkezeti törvény alapján az egyes üz­letrészeket annak a szövetkezetnek kell átad­nia az ÁPV-nek, amely az üzletrészt kibocsátot­ta, feltéve, hogy a szövetkezet az átadási szer­ződés időpontjában nincs csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá elfogadja a térí­tésmentes átadásra vonatkozó ajánlatot. Az állami tulajdonba került üzletrészek együttes ér­téke mára alaposan lecsökkent, becslések szerint 40 milliárd forintnál is kevesebb lehet, számos szövetkezet ugyanis át­alakult, felszámolták vagy megszűnt. Ráadásul sok szö­vetkezet arra készült, hogy visszavásárolja az államtól az érintett üzletrészét - erre vo­natkozóan ma is érvényben van egy korábbi kormányhatá­rozat­­, a kabinet ugyanis a kormányprogram alapján azt ígérte, hogy kedvező feltételek­kel vissza lehet majd vásárol­ni ezen üzletrészeket. Az in­gyenes átadás feltételekhez kö­tött, a visszakapott üzletrészt például fel nem osztható va­gyonként kell majd kezelni, il­letve közösségi alapba kell helyezni. Am­ennyiben a szövetke­zet megszűnik, ez a vagyon „elvész’’ a korábbi szövetkezeti ta­gok számára. Ha lesznek olyan szövetkezetek, amelyeknek nem kell ingyen az üzletrész, az sem zárható ki, hogy az állam külső tulajdonos marad bennük, az üzletrészek pedig átalakulnak be­fektetői részjeggyé, amelyek csak osztalékra jogosítanak fel. Az átalakított befektetői részjegyeket nem lehet kivinni a szövet­kezetből, az ÁPV azonban akár el is adhatja majd azokat­ jutni Nemigen hatottak a régiós kamatlépések­ ­• NAPI GAZDASÁG A szlovák jegybank váratlan mérté­kű szigorítása után a lengyel monetá­ris politika irányítói is meglepték a pi­acot: a várt tartás helyett 4,25 százalékról 4,0 százalékra csökkentették az irányadó ka­matot. Mindez azonban nem­igen gyakorol hatást a magyar kamatkilátásokra - mondta la­punknak Pintér András, az Inter-Európa bank elemzője, aki szerint a monetáris tanács mozgás­tere - legalábbis lefelé - meglehetősen beszűkült őszig. Kiderült ugyanis, hogy az áfamérséklés a vártnál lényegesen lassabban „jön át”, valamint akkor jön­nek az önkormányzati választások is. A pakliban korábban meglévő kismér­tékű kamatvágás lehetősége már kike­rült a kártyák közül, szeptember-októ­berig várhatóan a mostani 6 százalékon marad az alapkamat. Akkor lehet csak igazi változás, ha a globális körülmények miatt nyomás alá kerülne a magyar kamatszint, és vele a lengyel és a szlovák egyaránt. Az elemző szerint a két mai lépés a pia­con kevéssé - legfeljebb 25-30 száza­lékos valószínűséggel - várt forgatókönyvnek felel meg. Messze nem voltak olyan egy­értelműek, mint a magyar jegy­bank hétfői tartása. A direkt hatásokból gyakor­latilag semmi sem szűrődött át. A lengyelországi, 25 bázispon­tos vágás bejelentésére a várt kora dél­utáni időpont helyett csak 16 óra után került sor. A hivatalos közlés csúszása bizonytalanságot okozott a piacon, így gyengült a lengyel fizetőeszköz, s vele tartott a magyar deviza is. Az euró zlotykurzusa 3,7865, forintárfolyama 253,40 körül tetőzött, majd a kamat­­csökkentés bejelentése után lefelé kor­rigáltak a jegyzések. Fél öt tájban az előbbi 3,78 alatt, utóbbi 253-on állt (hétfőn kora este 3,7730, illetve 252,40 környékén volt az ár). ALAPKAMAT 6 már­a Befolyik a kazah adósság? • MOLNÁR CSABA Eredményesen zárult a Kazah Köztár­saság által hivatalosan el nem ismert magyar gázkövetelések értékesítésére kiírt pályázat - adta hírül a Pénzügy­minisztérium. A tárca közleményéből azonban a győztes kiléte nem derül ki, kérdésünkre a tárca sajtóosztályán azt mondták: mivel az érintett céget postán értesítik, néhány napot várni kell, nem szeretnék ugyanis, ha a sajtóból értesül­ne a győzelméről. Az sem publikus egy­előre, hogy a nyertes cég milyen törlesz­tési konstrukciót dolgozott ki. A nyer­tesnek az ajánlatban foglalt kötelezett­ség teljesítésére egy hónap áll rendelke­zésére. Amennyiben a törlesztési konst­rukciót ennyi idő alatt nem sikerül le­bonyolítani, úgy a kormány döntése alapján a pénzügyminiszter feladata, hogy folytassa a jamburgi gázkövetelés rendezésével kapcsolatos hazai és nem­zetközi egyeztetést. A pályázatot a pénzügyminiszter jó­váhagyásával a kincstár írta ki 2006. január 30-án (NAPI Gazdaság, 2006. január 31., 1-2. oldal). A gázkövete­lés - amellyel a szovjet utódállamok kö­zül Kazahsztán utol­sóként „lóg” - még abból az időből szár­mazik, amikor Ma­gyarország a kilenc­venes évek elején foly­tatta a jamburgi egyez­ményben meghatározott együttműkö­dést, és további létesítmények készül­tek el magyar részvétellel a helyi gáz­mezők kiaknázását, hasznosítását szol­gáló beruházás részeként. A Kazahsz­tán által el nem ismert gázkövetelés információnk szerint hozzávetőleg 1,4 milliárd köbméter, így a szóban forgó adósság első közelítésben, kamatok és egyéb költségek nélkül csaknem 300 millió dollárt tesz ki. KÖVETELÉS 1,4 A nagy cégek optimisták­ ­• NAPI GAZDASÁG A legnagyobb magyarországi vállalkozások rö­vid távú üzleti várakozásai a korábbiakhoz ké­pest javultak februárban - adta hírül az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Így a top-100 konjunktúraindex értéke 55 százalékra nőtt a januári 51 százalékról. Az idei első félév­ben a multinacionális vállalatok a viszonylag élénk világgazdasági környezet fennmaradásában bíznak, míg Magyarország gazdasági kilátásait a januárinál árnyaltabban értékelik. Saját vállalko­zásuk hat hónapon belüli teljesítményét a más­fél évvel ezelőtti rekordszintű előrejelzéshez közelállóan értékelik a nagyvállalatok; javuló le­hetőségeket 57 szá­zalékuk feltételez, míg rosszabbodó ki­látásoktól csupán 5 százalék tart. Febru­árban a nagy cégek 80 százaléka a ked­vező beszerzési felté­telek fennmaradását, tíz százalékuk továb­bi javulását feltéte­lezte. Fél éven belül a belföldi kereslet élénkülésében bízik a cégek 35 százaléka, a többi változatlanságot vér, a hazai kereslet szűkülésétől jelenleg senki sem tart. A nagy cégek 62 százaléka szerint a hazai munkaerőpiacon fél éven belül jelentős változások nem várhatók, javuló összetételű mun­kaerőpiacot 19 százalékuk feltételez. A top-100 megítélése szerint 2006-ban a fogyasztói árak át­lagos növekedése 2,8 százalék lesz, a cégek saját termékeik értékesítési árait éves szinten átlago­san 2,4 százalékkal tervezik emelni. A kis- és középvállalatok (kkv) helyzete nem ennyire rózsás, konjunktúraindexük februárban 48,6 százalék lett a stagnálást jelentő januári 50,0 százalék után. A szektor gazdasági várakozásai­ban a korábbiakhoz képest jelentős elmozdulás nem érezhető. Februárban saját vállalkozásuk fél­éves lehetőségeit a cégek egyharmada ítélte javu­lónak, a változatlanságot megjelölők aránya 44 szá­zalék. A kkv-k több mint egyharmada lát lehető­séget tevékenységének bővítésére a jelzett időszak­ban. Februárban a cégek körében - a külső és bel­ső kereslet élénkülése ellenére - nem volt reális várakozás tevékenységük számottevő bővítésére. A szektor rövid távú piacbővítését a stabilan erős nemzeti valuta és a fél éve megtorpant monetáris lazítás hátráltatja. Belföldön az értékesítés kiter­jesztését az import fogyasztási cikkek árversenye nehezíti - állapították meg az Ecostat kutatói.

Next