Napi Gazdaság, 2006. március (16. évfolyam, 43-64. szám)
2006-03-01 / 43. szám
2 HIRHALO ► A kormányfő tavaly eladományozta fizetését Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki fizetése 2005-ben bruttó 18,4 millió forint volt, az ebből származó jövedelmét teljes egészében karitatív célokra osztotta szét -derül ki vagyonnyilatkozatából. A kormányfő továbbra is egy 50 négyzetméter alapterületű, pápai ingatlan tulajdonosa, amelyben édesanyja lakik. A családnak otthont adó, 400 négyzetméteres budapesti ingatlan tulajdonosa felesége, Dobrev Klára. A család tulajdonában van egy 2004 szeptemberében vásárolt Opel Zafira gépkocsi. Két, közös hozzáférésű bankszámlát vezetnek, 2005 végén az egyiken 2,15 millió forint, a másikon 361 forint volt. Tavaly sem történt változás a cégeknél: Gyurcsánynak három magánvállalkozásban van részesedése (az Altus Befektetési Rt.-nek kizárólagos tulajdonosa, az Aldo Kft.-ben 4,4 százalékos üzletrésze van, az Ark Rt. részvényeinek pedig 8,3 százaléka az övé). Magánvállalkozásaitól bruttó 87,67 millió forint osztalékot kapott tavaly. Dobrev Klárának nincs saját vállalkozása, rendszeres jövedelmet az ELTE oktatójaként kap. ► Mától új fogyasztóvédelmi szabályok érvényesek A Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) az általános szerződési feltételekről, valamint ezek tisztességtelenségéről szóló szabályai ma lépnek hatályba. A parlament tavaly decemberben fogadta el a Ptk., valamint néhány kapcsolódó jogszabály fogyasztóvédelemmel összefüggő módosítását, így bekerült az általános szerződési feltételek meghatározása, amely az egyik fél által több szerződés megkötésére, előre és egyoldalúan készített feltételeket jelent. A módosítás kimondja: mindig az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy azt egyedileg megtárgyalták. Vagyis nem elég a szerződéshez hozzáfűzni az ilyen dokumentumot, hanem a másik félnek meg kell ismernie annak tartalmát és azt el kell fogadnia - írta az MTI-Eco. Kuncze erősítené a fővárosi vállalkozásokat Javítani kell a fővárosban működő vállalkozások versenyképességén és tőkeellátottságán, korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az adórendszert, valamint az állami intézményrendszert, a tényleges piaci igényeknek megfelelően alakítani a szakképzést, valamint több jogosítványt adni a kamaráknak - mondta Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett gazdasági fórumon. Az utóbbi kapcsán jogosnak tartja a kamarai regisztráció bevezetését, amely nemcsak a vállalkozások számára hozhat előnyöket, hanem a cégek munkáját igénybe vevők is biztosabbak lehetnek a munkavégzés minőségében. Mindez egy jól működő kamarai rendszer kialakításával érhető el. Az SZDSZ gazdasági programja az államháztartás teherbíró képességével is számol, amikor - a többi között - a vállalkozásokat érintően az egykulcsos, 20 százalékos adócsomag bevezetését javasolja - mondta Kuncze. ► Elfutottak az ipari termelői árak A decemberi stagnálás után idén januárban egy hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedtek az ipar belföldi értékesítési árai, míg év/év alapon 7 százalék a növekedés. Az exportértékesítés termelői árai az előző hónaphoz képest 0,1, az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal voltak magasabbak. Az utóbbi egy évben belföldön a vegyipari ágazatokban jelentősen emelkedtek az árak (+17,3 százalék), mivel a kőolaj-feldolgozásban 41,1 százalékos, a vegyi anyagok gyártásánál 7,5 százalékos áremelkedés jött össze. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás árai 15,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar egészében egy év alatt 4,4 százalékos áremelkedést mért a KSH. Idén januárban az ipari termelői árak átlagosan 0,6 százalékkal nőttek egy hónap, valamint 4,5 százalékkal egy év alatt. ÖSSZES JÖVEDELEM _____________Gyurcsány Ferenc_______Dobrev Klára ___________osztalék kormányfőként___________ 2004 85923______14600_______6 676 2005 ______87669______18430_______3 091 Forrás: vagyonnyilatkozat____________________ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA• 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA Nincs madárinfluenza-veszély Magyarországon • TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Emberek és háziszárnyasok nincsenek veszélyben Magyarországon jelenleg a madárinfluenza miatt - mondta Batiz András kormányszóvivő kedden azután, hogy kiderült: a horányi révátkelőnél nagy valószínűséggel az Állat-egészségügyi Intézet laborvizsgálatai szerint - H5N1 vírussal fertőzött bütyköshattyútetemet találtak, bár az elhullás okáról még a madarat megvizsgáló angliai labor is véleményt nyilvánít. Eddig összesen 7 Magyarországon talált hattyútetemről bizonyosodott be, hogy a H5N1 vírus felelős a kimúlásukért. Kedden összeült a Pest megyei védelmi bizottság operatív törzse is, hogy a szükséges intézkedésekről - a lakosság szervezett tájékoztatásáról, a rendőri jelenlét esetleges fokozásáról - döntsön. Az általános szabályok szerint egy védő- és egy megfigyelési zónát kell ilyen esetben kijelölni. Biztonsági intézkedések eddig Nagybaracska térségében és a szlovák határnál, Bős innenső oldalán történtek, a most elrendelt 3 kilométeres védőzóna Duna-A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal pénteken bejelentette, hogy az Omninvest Kft. pályázaton 2 milliárd forintot nyert. Ez része annak az - összesen 4 milliárd forintnyi - állami támogatásnak, amely segítségével a cég növelheti gyártó kapacitásait, így pandémia esetén a nemzetközi piacot is képes ellátni madárinfluenza elleni oltóanyaggal. A cég egyelőre még nem kötötte meg a második kétmilliárdra vonatkozó hitelszerződést az MFB-vel. Keszi, Alsó-Göd, Szigetmonostor, Horány és Pócsmegyer településeket érinti. Itt 3 baromfitelep, 1 baromfikeltető, 2 hűtőház, 1 baromfivágóhíd és 1 tojásléelőállító üzem található. A 10 kilométeres megfigyelési zónába Sződ, Sződliget, Felső-Göd, Fót, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Budakalász és Üröm települések tartoznak. A zónában 3000 darabos fácánállomány (Sződön), 1 baromfikeltető, 2 baromfivágóhíd található. Süth Miklós országos főállatorvos szerint a megyei állategészségügyi hatóság vezetésével már elkezdték számba venni az állattartókat és feldolgozókat, illetve ellenőrizni őket abban a sorrendben, amilyen közel fekszenek a hattyú megtalálási helyéhez, illetve fontos szempont az üzemek mérete is. A védőzónában tilos a baromfik szállítása, illetve ezt később is hatósági állatorvos engedélyéhez kötik. SÜTH MIKLÓS TÖBBEN INKÁBB VISSZAVÁSÁROLNÁK A VAGYONT Szövetkezeti üzletrészeket ad vissza ingyen az állam • TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Az ÁPV Rt. levélben értesítette azokat a mezőgazdasági termelő szövetkezeteket, amelyeknek térítésmentesen kíván üzletrészt visszaadni, illetve ajánlatot tett szövetkezeti üzletrészek térítésmentes átadására vonatkozó szerződések megkötésére - értesült a NAPI Gazdaság. A szövetkezetekről szóló 2006-os X. törvény szerint az ÁPV-nek március 31-ig kell visszaadnia a vagyonába került üzletrészeket a kibocsátó szövetkezeteknek térítés- és tehermentesen. A korábban állami finanszírozással csaknem 70 milliárd forint értékben felvásárolt, működő szövetkezetekben fennálló mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket az ÁPV a vonatkozó kormány- és pénzügyminiszteri határozatnak megfelelően megvásárolta az azokat korábban felvásárló Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft.-től. Március végéig dűlőre kellene A szövetkezeti törvény alapján az egyes üzletrészeket annak a szövetkezetnek kell átadnia az ÁPV-nek, amely az üzletrészt kibocsátotta, feltéve, hogy a szövetkezet az átadási szerződés időpontjában nincs csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá elfogadja a térítésmentes átadásra vonatkozó ajánlatot. Az állami tulajdonba került üzletrészek együttes értéke mára alaposan lecsökkent, becslések szerint 40 milliárd forintnál is kevesebb lehet, számos szövetkezet ugyanis átalakult, felszámolták vagy megszűnt. Ráadásul sok szövetkezet arra készült, hogy visszavásárolja az államtól az érintett üzletrészét - erre vonatkozóan ma is érvényben van egy korábbi kormányhatározat, a kabinet ugyanis a kormányprogram alapján azt ígérte, hogy kedvező feltételekkel vissza lehet majd vásárolni ezen üzletrészeket. Az ingyenes átadás feltételekhez kötött, a visszakapott üzletrészt például fel nem osztható vagyonként kell majd kezelni, illetve közösségi alapba kell helyezni. Amennyiben a szövetkezet megszűnik, ez a vagyon „elvész’’ a korábbi szövetkezeti tagok számára. Ha lesznek olyan szövetkezetek, amelyeknek nem kell ingyen az üzletrész, az sem zárható ki, hogy az állam külső tulajdonos marad bennük, az üzletrészek pedig átalakulnak befektetői részjeggyé, amelyek csak osztalékra jogosítanak fel. Az átalakított befektetői részjegyeket nem lehet kivinni a szövetkezetből, az ÁPV azonban akár el is adhatja majd azokat jutni Nemigen hatottak a régiós kamatlépések • NAPI GAZDASÁG A szlovák jegybank váratlan mértékű szigorítása után a lengyel monetáris politika irányítói is meglepték a piacot: a várt tartás helyett 4,25 százalékról 4,0 százalékra csökkentették az irányadó kamatot. Mindez azonban nemigen gyakorol hatást a magyar kamatkilátásokra - mondta lapunknak Pintér András, az Inter-Európa bank elemzője, aki szerint a monetáris tanács mozgástere - legalábbis lefelé - meglehetősen beszűkült őszig. Kiderült ugyanis, hogy az áfamérséklés a vártnál lényegesen lassabban „jön át”, valamint akkor jönnek az önkormányzati választások is. A pakliban korábban meglévő kismértékű kamatvágás lehetősége már kikerült a kártyák közül, szeptember-októberig várhatóan a mostani 6 százalékon marad az alapkamat. Akkor lehet csak igazi változás, ha a globális körülmények miatt nyomás alá kerülne a magyar kamatszint, és vele a lengyel és a szlovák egyaránt. Az elemző szerint a két mai lépés a piacon kevéssé - legfeljebb 25-30 százalékos valószínűséggel - várt forgatókönyvnek felel meg. Messze nem voltak olyan egyértelműek, mint a magyar jegybank hétfői tartása. A direkt hatásokból gyakorlatilag semmi sem szűrődött át. A lengyelországi, 25 bázispontos vágás bejelentésére a várt kora délutáni időpont helyett csak 16 óra után került sor. A hivatalos közlés csúszása bizonytalanságot okozott a piacon, így gyengült a lengyel fizetőeszköz, s vele tartott a magyar deviza is. Az euró zlotykurzusa 3,7865, forintárfolyama 253,40 körül tetőzött, majd a kamatcsökkentés bejelentése után lefelé korrigáltak a jegyzések. Fél öt tájban az előbbi 3,78 alatt, utóbbi 253-on állt (hétfőn kora este 3,7730, illetve 252,40 környékén volt az ár). ALAPKAMAT 6 mára Befolyik a kazah adósság? • MOLNÁR CSABA Eredményesen zárult a Kazah Köztársaság által hivatalosan el nem ismert magyar gázkövetelések értékesítésére kiírt pályázat - adta hírül a Pénzügyminisztérium. A tárca közleményéből azonban a győztes kiléte nem derül ki, kérdésünkre a tárca sajtóosztályán azt mondták: mivel az érintett céget postán értesítik, néhány napot várni kell, nem szeretnék ugyanis, ha a sajtóból értesülne a győzelméről. Az sem publikus egyelőre, hogy a nyertes cég milyen törlesztési konstrukciót dolgozott ki. A nyertesnek az ajánlatban foglalt kötelezettség teljesítésére egy hónap áll rendelkezésére. Amennyiben a törlesztési konstrukciót ennyi idő alatt nem sikerül lebonyolítani, úgy a kormány döntése alapján a pénzügyminiszter feladata, hogy folytassa a jamburgi gázkövetelés rendezésével kapcsolatos hazai és nemzetközi egyeztetést. A pályázatot a pénzügyminiszter jóváhagyásával a kincstár írta ki 2006. január 30-án (NAPI Gazdaság, 2006. január 31., 1-2. oldal). A gázkövetelés - amellyel a szovjet utódállamok közül Kazahsztán utolsóként „lóg” - még abból az időből származik, amikor Magyarország a kilencvenes évek elején folytatta a jamburgi egyezményben meghatározott együttműködést, és további létesítmények készültek el magyar részvétellel a helyi gázmezők kiaknázását, hasznosítását szolgáló beruházás részeként. A Kazahsztán által el nem ismert gázkövetelés információnk szerint hozzávetőleg 1,4 milliárd köbméter, így a szóban forgó adósság első közelítésben, kamatok és egyéb költségek nélkül csaknem 300 millió dollárt tesz ki. KÖVETELÉS 1,4 A nagy cégek optimisták • NAPI GAZDASÁG A legnagyobb magyarországi vállalkozások rövid távú üzleti várakozásai a korábbiakhoz képest javultak februárban - adta hírül az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Így a top-100 konjunktúraindex értéke 55 százalékra nőtt a januári 51 százalékról. Az idei első félévben a multinacionális vállalatok a viszonylag élénk világgazdasági környezet fennmaradásában bíznak, míg Magyarország gazdasági kilátásait a januárinál árnyaltabban értékelik. Saját vállalkozásuk hat hónapon belüli teljesítményét a másfél évvel ezelőtti rekordszintű előrejelzéshez közelállóan értékelik a nagyvállalatok; javuló lehetőségeket 57 százalékuk feltételez, míg rosszabbodó kilátásoktól csupán 5 százalék tart. Februárban a nagy cégek 80 százaléka a kedvező beszerzési feltételek fennmaradását, tíz százalékuk további javulását feltételezte. Fél éven belül a belföldi kereslet élénkülésében bízik a cégek 35 százaléka, a többi változatlanságot vér, a hazai kereslet szűkülésétől jelenleg senki sem tart. A nagy cégek 62 százaléka szerint a hazai munkaerőpiacon fél éven belül jelentős változások nem várhatók, javuló összetételű munkaerőpiacot 19 százalékuk feltételez. A top-100 megítélése szerint 2006-ban a fogyasztói árak átlagos növekedése 2,8 százalék lesz, a cégek saját termékeik értékesítési árait éves szinten átlagosan 2,4 százalékkal tervezik emelni. A kis- és középvállalatok (kkv) helyzete nem ennyire rózsás, konjunktúraindexük februárban 48,6 százalék lett a stagnálást jelentő januári 50,0 százalék után. A szektor gazdasági várakozásaiban a korábbiakhoz képest jelentős elmozdulás nem érezhető. Februárban saját vállalkozásuk féléves lehetőségeit a cégek egyharmada ítélte javulónak, a változatlanságot megjelölők aránya 44 százalék. A kkv-k több mint egyharmada lát lehetőséget tevékenységének bővítésére a jelzett időszakban. Februárban a cégek körében - a külső és belső kereslet élénkülése ellenére - nem volt reális várakozás tevékenységük számottevő bővítésére. A szektor rövid távú piacbővítését a stabilan erős nemzeti valuta és a fél éve megtorpant monetáris lazítás hátráltatja. Belföldön az értékesítés kiterjesztését az import fogyasztási cikkek árversenye nehezíti - állapították meg az Ecostat kutatói.