Napi Gazdaság, 2006. március (16. évfolyam, 43-64. szám)
2006-03-01 / 43. szám
A települések többségének nincs stratégiája Nemcsak az együttműködés hiányzik a települések, illetve a kistérségek tervezési mechanizmusából, hanem a stratégiai gondolkodásmód is. A tervek sok esetben nem illeszkednek az adott régió fejlesztési koncepciójába, így kérdéses, hogy az uniós források hogyan eredményeznek majd mérhető regionális hatást. EGERSZALÓKI TÍMEA A nyugat-dunántúli régió már 1996-tól részt vett egy határokon átívelő PHARE-keretprogramban, így a települések korábban szembesülhettek az uniós elvárásokkal. Egy részük már ekkor ráébredt a tervezés fontosságára, a többiek azonban csak az uniós csatlakozás közeledtével vagy azóta sem jutottak el eddig - Ifj.«, mondta lapunknak Győrfi Gá- _________ bor, a Nyugat-dunántúli Regio- H nális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. Szerinte az országban sem jobb a helyzet, a települések 70 százaléka „alibi stratégát követ”, terveikben nincs legitim tartalom, és nem az adottságok figyelembevételével kialakított jövőkép mentén tevékenykednek. A dél-alföldi régió fejlesztési koncepciójához szerették volna csatolni a kistérségek stratégiai terveit is, ám annak ellenére, hogy rendelkezésükre bocsátották a tematikát, háromnegyedük használhatatlan anyagot adott le, nem gazdaságfejlesztés-orientált stratégiát, hanem kívánságlistát gyártottak - mondta lapunknak Szegedi Tamás, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. A régióra és a kistérségre pénzforrási szintként gondolnak az önkormányzatok, de közös tervezésről szó sincs. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója szerint még a regionális központnak kinevezett nagyvárosaink sem tekintenek megfelelő módon régióikra, a stratégiák nemhogy a tágabb térség igényeit nem veszik figyelembe, de még az agglomeráció érdekeit sem. Ha a saját környezetükben is képtelenek együttműködni, kérdéses, hogyan kapcsolódnak be az európai területi munkamegosztásba - hangsúlyozza Horváth. A városi önkormányzatok belső szervezeti rendszere hosszú ideje változatlan, a stratégiai tervezésre sehol nem hoztak létre szervezeti egységet. Horváth szerint fontos lenne, hogy a nagyobb mennyiségű fejlesztési forrást felhasználó városok építészek, közgazdászok és szociológusok közreműködésével legalább 8-10 fős stratégiai osztályt működtessenek és jelentős változásra lenne szükség a területi statisztikai információs rendszerben is. A szétosztott források régiós hatása eleve nehezen mérhető, mivel az első nemzeti fejlesztési tervben csak elkülönült pályázatokat finanszíroztak. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség inkább olyan integrált programcsomagokat szorgalmazna, amelyek egymással kapcsolatban lévő térségi projektet valósítanának meg. J C SEBŐK MIKLÓS Lapunk információi szerint a kormány fejlesztéspolitikai kabinetjének hétfői ülésén végre pont került a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) néhány régóta vitatott kérdésére. Ennek részeként született döntés arról, hogy az energiapolitikával kapcsolatos ügyek melyik operatív program (op) részét képezik majd 2007 és 2013 között? Hétfőn a kabinet valóban sok vitás kérdésben döntött, majd elfogadta a második NFT stratégiáját. Az energiaügyek kapcsán annyit érdemes megemlíteni, hogy az Európai Unió az energiafejlesztést, energiagazdálkodást és -biztonságot alapvetően nem támogatja. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja az energiahatékonyság és a megújuló energia ügyét, ez egyben törekvés az energiamérleg kiegyensúlyozására. Ezeket a kérdéseket jórészt a környezethasználat felől közelíti meg, összhangban az agrár- és vidékfejlesztéssel, mint például a biomassza esetében. A kérdés megközelíthető ugyanakkor a versenyképesség és energiabiztonság felől is. Ha jól tudjuk, éppen ezt forszírozta az energiaügyekben az utóbbi időben sokat megszólaló Kóka János gazdasági miniszter is. Ez természetes is, hiszen az energiaellátás biztosítása az ipari és gazdasági ügyekért felelős miniszter feladata. A szóban forgó uniós támogatásnak azonban nem ez a kulcskérdése, hanem az energiaforrások diverzifikációja. Emellett folytathatnánk az érintettek sorát, hiszen a lakások energiahatékonyságának növelése pedig a lakásügyekért felelős kormányzati intézményeket is foglalkoztatja. Tehát egy több tárcát érintő ügyről van szó, de a konkrét operatív program a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kerül. Hasonlóan vita volt az it-szektor ügyében is, ez hogy rendeződött? - Az információs technológia fejlesztése nyilvánvalóan kapcsolódik a versenyképesség növeléséhez. Ugyanakkor fontos szociális vonatkozásai is vannak, hogy csak a gyermekek digitális írástudását említsem. Mindezt figyelembe véve az it-ügyeket megosztva soroltuk operatív programokhoz. A versenyképesség operatív programjába kerültek be az it-szektor technikai kérdései, így a széles sávú internet elterjesztése. Ugyanakkor nemcsak a gazdaságnak, hanem az országnak is versenyképesnek kell lennie, kulturális rendszerváltást, kulturális magatartásváltást kell véghez vinni, így az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó információs társadalom jogcím a központi irányító szervezethez került, amely stratégiai koordinációt végez majd az információs technológia különböző részterületei között, mint például az oktatásban vagy az egészségügyben bevezetendő chipkártya esetében. Ez is mutatja, hogy a fejlesztési tervet komplex programok gyűjteményeként fogjuk fel, és nem ágazati szempontok szerint közelítjük meg. - Mégis az ágazati szempontok továbbélését mutatja az operatív programok a hírek szerint 15-re duzzadó száma. - Nincs szó tizenöt operatív programról. Az unióban komoly rendelkezések szabályozzák, hogy milyen területeket lehet egyez- AZ NFT2 ELFOGADÁSÁNAK TERVEZETT MENETRENDJE - Március végéig az NFH társadalmi-politikai vitára bocsátja a tervezetet - A második változatot az észrevételek figyelembevételével május közepéig, az új kormány megalakításáig készítik el a szakemberek - Ha ismét a jelenlegi koalíciós pártok alakítanak kormány, a tervezetet várhatóan az EU-val egyeztetett június 23-i időpontra átadják a brüsszeli szakértőknek - Ha ez megvalósul, október elején meg lehet kötni az unióval az NFT 2-ről szóló szerződést -2007 januárjától meg lehet kezdeni a már megindult munkák finanszírozását Forrás: NFH len operatív programban (op) összefogni. Ha például az energiaügyek a gazdasági tárcához kerültek volna, nem lehetett volna a közlekedéssel egy op-be tenni, mert minden programnak kötelező egységes stratégiát írni. A biomasszára és a budapesti metró fejlesztésére egységes stratégiát írni nem nagyon lehet. A tervezési dokumentum aktuális verziója szerint tehát a gazdasági tárca készíti elő a versenyképességi és a közlekedési pp-t. A humánerőforrás területén két op lesz, attól függően, hogy a strukturális alapok közül az európai szociális alap vagy az európai regionális fejlesztési alap adja-e a finanszírozást. Itt több tárca is érintett, önálló irányító hatóságot kap a terület. A környezetvédelemnél a környezetstratégia magába tudja foglalni az energiaügyeket. A területfejlesztésnél egy területfejlesztési op van, amin belül van hat regionális operatív program. Azért fontos a központi koordináció, mert csak így lehet megvalósítani a regionális felzárkóztatási terveket. Egy hetedik op-t kap a közép-magyarországi régió, amely külön pénzügyi alapból jut forrásokhoz. Az utolsó, nyolcadik op pedig a központi adminisztráció, az állam hatékonyságának növelése és az információs társadalom operatív program. - A második NFT öt irányító hatósággal (ih) számol. Mennyire növeli meg az új intézményrendszer az állami bürokráciát? - Az új javaslat racionális alapokon nyugszik. Eddig is öt is volt, ebből kiesik az agrárhatóság, vagyis az AVOP, és helyette jön be a központi szervezet, amely a korábbi forrás háromszorosát kitevő fejlesztések végrehajtását ellenőrzi folyamatosan és korrigálja szükség szerint, kétévenként pedig új akciótervet ír. Emellett az új központi is kezeli a 38 kohéziós nagyprojektet. Az új operatív programoknak csak vezérlő szervezetei vannak, itt nem lesz jelentős bővülés - az csak a regionális ügynökségek megerősítése nyomán mehet végbe. Az EU normákat állapít meg, hogy hányan dolgozhatnak a fejlesztési rendszerekben. Az első NFT három évére 3,5 milliárd euró jutott, ami mintegy ezer fő foglalkoztatásával járt együtt az intézményrendszerben. Most egy évre jut majd 3,5 milliárd euró. Tehát biztosan nőni fog a létszám. Nem fog „biztosan nőni” a létszám, mert növelni kell a szervezetek hatékonyságát, és elsősorban a közreműködő szervezeteket kell megerősíteni. Ezt ugyanakkor csak mérhető hatékonysági kritériumok bevezetésével tehetjük meg. A teljesítmény alapján premizálható és „büntethető” közreműködő szervezetekben gondolkodunk. A bevételekben való érdekeltség megteremtésével pedig megakadályozható a létszám felduzzadása. Talán még ennél is nagyobb lépés lehetne a hatékonyság növelése és a bürokrácia csökkentése irányába, ha összevonnák az Országos Területfejlesztési Hivatalt és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt. Igen, természetesen, de a kormányzati szerkezetet a következő miniszterelnöknek kell majd végiggondolnia. A már megkezdődött folyamatokból ítélve - ha reményeinknek megfelelően újra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével alakul kormány - jelentős racionalizálás következhet be. Én ezt szükségszerűnek gondolom, akárcsak azt, hogy a változások eredményeképpen az NFH alapjain felálljon egy új tervhivatal. Egy piacgazdaság-orientált, sok külső szereplővel működő stratégiatervezési közösségre van szükség, amely egyesíti a különböző szférákban meglévő kapacitásokat. BESZÉLGETÉS BARÁTH ETELE UNIÓS TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTERREL A MÁSODIK NFT-RŐL Szükségszerű az uniós bürokrácia racionalizálása BARÁTH ETELE „Büntethető közreműködő szervezetekben gondolkodunk." NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG• 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA 10 Végre a társadalom is vitázhat az új NFT-ről • NAPI GAZDASÁG A kormány kedden végre társadalmi vitára bocsátotta a második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT2) - erről legutóbbi ülésén döntött a fejlesztéspolitikai kabinet. Az új Magyarország programja nevet viselő dokumentum arra hivatott, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló mintegy 6650 milliárd forint uniós fejlesztési forrás felhasználásának céljait rögzítse. Évente 319 euró (80 ezer forint) fejlesztési, felzárkóztatási támogatás juthat minden magyar állampolgárra az EU költségvetéséből. A négy legfontosabb középtávú cél között a versenyképes gazdaság, a megújuló társadalom, az élhető kör£ nyezet és a területi kohézió FEJENKÉN szerepel. Az NFT2 társadalmi egyeztetése keretében a Nem- zeti Fejlesztési Hivatal a do-simim dokumentum véleményezésére TM összesen mintegy ötezer partnert kér fel a napokban. Emellett lehetősége lesz a részvételre és az internetes regisztrációra bármely más szervezetnek és személynek is. A tervek szerint a programot második olvasatban április elején tárgyalja a kormány, majd június végén nyújtják be az Európai Bizottságnak, s Brüsszellel várhatóan kora őszig folyamatosan egyeztetnek. BRÜSSZEL CSAK SZÚRÓPRÓBASZERŰEN ELLENŐRIZ Az uniós pénzekért a tagállamok felelnek - GORDON TAMÁS: BRÜSSZEL Az uniós pénzekre vonatkozó pályázati feltételek betartásáért a tagállamok felelnek, Brüsszelben csak az úgynevezett közösségi programokra beadott pályázatok elbírálása történik. A támogatások oroszlánrészét kitevő strukturális alapok felhasználásának ellenőrzése tehát a tagországok hatáskörében van, az ő adminisztrációjuknak kell biztosítani, hogy a pályázatok az uniós feltételeknek megfeleljenek. Az Európai Bizottság (EB) az elmúlt évek módszeres decentralizációja eredményeként ma már csak utólag ellenőriz, amikor a központi auditálás megtörténik. Ez azonban nem zárja ki, hogy a brüsszeli team időről időre szúrópróbaszerű vizsgálatot végezzen: egy adott projekthez kiszállva személyesen győződnek meg a beruházás elkészültéről és a jogi, számviteli ügyrend tisztaságáról. Az EB a csatlakozást jóval megelőzően súlyt helyezett arra, hogy a tagjelöltek képesek legyenek használni az „uniós nyelvet” a pályázatokban, ezért elsősorban az állami szervek részére rendszeresen tartottak pályázatírási tanfolyamokat. Érthető, hiszen már a PHARE-pénzekhez is csak pályázat útján lehetett hozzáférni. A tapasztalatok szerint akár az uniós programokra, akár a fejlesztési alapokra azok pályáznak jó eséllyel, akik elvégezték a pályázatírási gyorstalpalókat - bár ezek nélkül is lehet eredményesen szerepelni. Brüsszelben viszont a visszaélésekre is gyakorta felhívják a figyelmet: a rendellenességért elsősorban a tagállamok felelnek, ezért elemi uniós érdek az ellenőrzési mechanizmusok erősítése. Ezt segítheti a minél nagyobb nyilvánosság. Bár még mindig a tagállamok kisebbsége teszi közzé az agrártámogatások listáját, így is akadnak meglepetések. Kiderült ugyanis, hogy főként a nagyvállalatok, holdingok jutnak ezekhez, így az anyagi segítség gyakorta célt téveszt, hiszen ez a gazdák jövedelmének közvetlen úton történő garanciájára szolgálna. Főként a nagyvállalatok, holdingok jutnak az agrártámogatásokhoz.