Napi Gazdaság, 2006. május (16. évfolyam, 84-103. szám)

2006-05-02 / 84. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2006. MÁJUS 2., KEDD HÍRHÁLÓ • A GKI kutatói optimisták Ha az új kormány tartja magát a választások után meg­ígért, a költségvetési hiány alakulását és a reformok be­indítását középpontba állító gazdaságpolitikához, az év során a forint erősödése és a kamatok csökkenése vár­ható - véli a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank legújabb előrejelzése. A prognoszták szerint a magyar gazdaságban 2006 elején folytatódtak a 2005 tavaszától jellemző folyamatok: az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan kissé gyorsul a növekedés, az infláció pedig - főleg az áfacsökkentés hatására­­ mérséklődik. Decemberhez képest egy százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent a márciusi infláció. A félév végére az infláció várhatóan 2 százalék alá csökken, viszont a második félévben a költségvetési egyensúly javításával össze­függésben kissé ismét emelkedik majd (például a 15 százalékos áfakulcs esetleg 20 százalékra emelése nyo­mán), s az év végére elérheti a 3,5 százalékot - vélik a GKI kutatói. Ennek ellenére - a nemzetközi pénzvilág növekvő bizalma következtében - a forint erősödését és a jegybanki alapkamat csökkenését is várják. ► Sok reformot javasol Bokros, Bauer, Csillag és Mihályi Magyarország az ezredforduló tájékán letért az egyensúlyőr­ző, fenntartható, exportvezérelt, beruházások által fűtött, magas színvonalú gazdasági növekedés útjáról. Emiatt újabb stabilizációra van szükség, amely nem csupán a költ­ségvetési hiány némi lefaragását igényli, hanem az állam­­háztartás reformját - javasolja Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter közgazdász. Nyolc pontban foglalták össze a már idén júliustól bevezetni ajánlott - pótköltségvetést jelentő­­ javaslataikat: egységes húszszá­zalékos áfa bevezetése, a fogyasztói ártámogatások meg­szüntetése (beleértve a gázárat is), a lakáshitelek kamattá­mogatásának megszüntetése, a munkavállalók egészség­­biztosítási járulékának a duplájára emelése (4 helyett 8 százalék), mindenki - a nyugdíjasok által is - fizetendő legalább havi 5 ezer forintos egészségbiztosítási alapdíj, a 13. havi nyugdíj beépítése a nyugdíjakba, a felsőoktatási tandíj visszaállítása, valamint a ppp-programok felülvizs­gálata. A javaslat szerint meg kell szüntetni a közhasznú társaságokat, a közalapítványokat, köztestületeket, a fize­tett kuratóriumokat, nyilvánossá kell tenni a pártfinanszíro­zást. A MÁV, a Malév, a BKV, a Volán-társaságok, a Magyar Posta és az MVM privatizációját folytatni kell. Sokba került a madárinfluenza ► MOLNÁR BARBARA Két és fél hó- Összesen 75,5 millió forintot nap alatt 75,5 költöttünk madárinfluenza öt­millió forintot lemi védekezésre január 1. és költöttek köz­ március 15. között - mondta a vétlen a mai NAPI Gazdaságnak Süth Mik­olár influenza tós országos főállatorvos. E költ­elleni védeke­­ségbe tartoznak a mintavéte­zésre, egyes­­ek, a védőruhák és a fertőzlő­számítások nítőszerek is. Bár április 21-én szerint a vész a kormány feloldotta az utolsó okozta pánik védő- és megfigyelőzónát, idén ugyanakkor kétmilliárd forintot költenek a 13,5 milliárd járványvédelem infrastruktú­forintos kárt­yájának megerősítésére. Ebben okozott a ha- ez évben összesen 33 ezer ma­romfiágazat- hajat vizsgálnak meg, ez há­nak, az unió­romszorosa a tavalyinak -ezt 50 száza- mondta Süth. Ugyanakkor a b­­lókban térítik zikóterületeken egyes bizton­meg­­sági intézkedések - egyebek között a baromfi fedett etetése - az év végéig marad érvényben. Magyarország eddig egészen jól megúszta a madárvészjárványt, hiszen csak vadmadarakat fertőzött meg a H5N1 vírus. Világszinten a kár már 20 milliárd dollár körül van, eddig 200 millió baromfi és 100 ember halálát követelte a járvány. Magyarországon a legnagyobb vesz­teséget valószínűleg a baromfiágazatnak kell el- Az Omninvest Kft. - amely kidolgozta a madárinfluenza elleni oltóanyagot - 29 országra szóló megbízást kötött az MG Holding Iraqi Investment & Development Group Co.-vel. A cég a vakcina gyártási technológiájának ér­tékesítését végzi. Az Omninvest kapacitása ugyanis ki­csi ahhoz, hogy az összes európai illetve az arab or­szágokat ellássák oltóanyaggal. A IIG holding vakcinaértékesítésre vonatkozó jogai a mintegy tucat­nyi arab országon kívül a vírus fő fertőzési zónáira ér­vényesek­ viselnie. Az ágazati szakemberek szerint a kár eléri a 13,4 milliárd forintot. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója korábban úgy nyilatkozott az InfoRádióban: a forgalom ugyan kezd visszaállni a korábban megszokott szint­re, ám az árak 20 százalékkal alacsonyabbak a szükségesnél. A mélypont tavaly ősszel volt, amikor 50 százalékkal esett vissza a hazai csirkehúsfogyasztás. A mezőgazdasági minisz­terek tanácsa jóváhagyta az Európai Bizottság ja­vaslatát, amelynek alapján az uniós kassza 50 százalékban hozzájárul az egyes tagállamok kompenzációs kifizetéseihez. A piacok már túlléptek a választásokon AZ UTOLSÓ ÜLÉSEN A piacok egy­előre türelme­sen várnak az új kormányra • MOLNÁR CSABA Bár a külföldön leadott szavazatok beérkeztek és össze is szá­molták őket, könnyen lehet, hogy a választások még mindig nem értek véget. A szocialisták szerdán ugyanis Kecskeméten kezde­ményezték a választás második fordulójának megismétlését. Az egyéni választókerületi választási bizottság úgy döntött, hogy az eredményt több esemény alapvetően befolyásolta, ezért a válasz­tást május 7-én megismétlik. A döntés ellen fellebbezést nyújtott be Horváth Zsolt, a Fidesz - átmenetileg legalábbis - győztes je­löltje, a fellebbezésről ma dönt a területi választási bizottság. E döntés ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a megyei bírósághoz, és új választás esetén a külföldi voksokat a megismételt forduló eredményeihez adják hozzá. Új választás ese­tén azonban hozzávetőleg egy hónapot csúszhat az új Országgyű­lés alakuló ülése, s ezzel a kormányalakítás is - igaz, Gál J. Zoltán és Horn Gábor szerint minden feltétel adott a koalícióhoz, a második Gyurcsány­­kormány júniusban állhat össze. Ezzel már nem nagyon foglalkoznak a piacok, a választás már „lejátszott történet” - mondta la­punknak Tóth Illés, a Budapest Economics elem­zője. Sokkal inkább az új kormány belépője fog­lalkoztatja a befektetőket: a kiigazítási csomag, amelyről már megindultak a találgatások, illet­ve lassan kezdődik a kiszivárogtatás. A Figyelő kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy nagy­jából a GDP 1,0-1,5 százalékát elérő intézkedé­si terv van a készülőben. A különböző bevételnék A külképviseleteken leadott szavaza­tok érdemben nem befolyásolták a választás eredményét: bár Kiskunfél­egyházán fordítani tudott a szocialista jelölt, a Fidesz pedig az országos lis­tán jutott egy újabb helyhez. A Fidesz Püspökladányban a választás máso­dik fordulójának megismétlését kez­deményezi. Szijjártó Péter szóvivő szerint olyan bizonyítékok vannak a birtokukban, amelyek véleményük szerint indokolják a szavazás megis­métlését. Nyolc megyében és a fővá­rosban összesen 21 jogorvoslati ké­relem érkezett az országgyűlési vá­lasztások második fordulójának szombaton kihirdetett, nem hivatalos végeredménye ellen­­velő és kiadáscsökkentő lépé­sekkel 150 milliárdot lehet megfogni, a zárolt áht-tarta­­lék végleges befagyasztása pe­dig további 100 milliárddal javítja majd az idei egyenle­get. Elemzők szerint elképzelhető, hogy a kormányfő már a kö­zeli napokban bejelent ezzel kapcsolatban konkrétumokat. A lap szerint a 250-300 milliárd forint megtakarítást megcélzó költségvetési kiigazító csomagban például a 15 százalékos áfakulcs és a lakossági gázárak emelése, valamint a közalkal­mazotti bérek befagyasztása szerepelhet. Tóth Illés szerint ami eddig ismertté vált a kiigazítást célzó elképzelésekből, inkább pozitív fogadtatásra talált a befektetők VÁRHATÓAN MARAD AZ ERŐSÖDŐ FORINT Pénteken az euró zárásra napi minimumára, 263 forint közelébe gyengült. A hét elején kiderül, korrigál-e a dollár, amennyiben ez elmarad, és tovább tart a gyengülő trend, nem kizárt, hogy a 205 forint közé esik a dollár árfolyama. A piac nem vár a forintot közelebbről érintő híreket, a háromnapos ünnep alatt nem kellett a megrázkódtatásokat kipihenni - mondta a NAPI Online-nak Geszti Pál, az ING szakértője. Spekulációs mozgásokra nem nagyon számítanak, úgy tűnik, a feltörekvő piacok mögött most van támogatás, s ezt segítheti az olajár napok óta tartó mérséklődése is. A viszonylagos nyugalmat támasztja alá, hogy komo­lyabb befolyásoló hírek nem várhatóak sem a magyar, sem pedig a feltörekvő piacokon, de a fejletteken sem­ körében. Ennek hatásai nyomon követhetőek a piacokon is, s amennyiben sem a globális hangulatban nem következik be na­gyobb változás, sem pedig a politika nem áll elő kedvezőtlen információkkal a fiskális csomaggal kapcsolatban, úgy nem vár­ható lényegesebb változás, maradhatnak az erősebb szintek, a kivárási attitűd azonban továbbra is domináns marad - ez pe­dig a törékenység fennmaradását is jelenti. Rekordösszeggel nőttek a magánhitelek­ ­• B. VARGA JUDIT Sohasem látott mértékben, közel 122 milli­árd forinttal nőtt márciusban a lakossági hitel­­állomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB)­ legfrissebb adataiból. A dolog némiképp meglepő, hiszen a hitelfelvételre vonatkozó új szerződések összege (amelyet egy másik statisz­tikában szintén közzétesz a jegybank) nem jelzett ilyen hallatlan felfutást. A rekordösszegű hitelfelvétel mindenesetre jelentősen emelte a lakossági eladósodottságot, már csak azért is, mert közben a háztartások alig több mint 49 milliárd forinttal nagyobb össze­gű betétek birtokoltak a febru­árinál. Az adatokat elemezve aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a lakáshitelezést virágoztatta fel a tavasz. A növekménynek ugyan csak mintegy a fele szerepel a statisztikában ilyen címen, de a 60 milliárd forintnyi öt éven túli lejáratú deviza­alapú fogyasztási kölcsön is nagy valószínűséggel inkább ingatlanszerzésre szolgálhatott. Az állománygyarapodás - már-már szokásos mó­don - kizárólag a devizahiteleknek volt köszönhe­tő, ráadásul - szintén nem példátlan jelenségként­­ közben a forintalapú állomány még csökkent is. Március végén így már a lakos­sági hitelek mintegy harmada volt devizaalapú. A lakáshitelek­nél ez az arány egyelőre „csak” a negyedet közelíti. A deviza térnyerése megala­pozottnak tűnik az MNB kamat­lábakról szóló statisztikája alap­ján is. Ebből ugyanis kiderül: a svájcifrank-, de még az euróala­­pú kölcsönök hitelköltsége is mintegy 10 százalékponttal múlja alul a forinthiteleknél al­kalmazottat. Az éven belüli fo­gyasztási hiteleknél és az éven belüli lejáratra lekötött betétek­nél egyébként a kamatkülönbözet most éppen csökkent, a februári 15,28 százalékpontról 14,35 százalékpontra. A számot persze akkor tudjuk iga­zán értékelni, ha hozzátesszük: a vállalati üzlet­ágban közben a marzs viszonylag jelentős emel­kedés után érte el a 2,35 százalékpontot. AZ ÁTLAGKAMATOK ALAKULÁSA 2006. március Egyhavi változás __________________________(százalék)_________(bázispont) Vállalatok_________________________________________ Betét, éven belül lekötött___________516______________­16 Betét, éven túl lekötött____________489______________+6 Folyószámlahitel_________________765______ -5 Egyéb hitel_____________________755______________+13 Lakosság______________________________________ Látra széle_____________________761______________+4 Betét, éven belül lekötött___________702______________-13 Betét, éven túl lekötött____________758______________+12 Folyószámlahitel_________________176______________-15 Fogyasztási hitel, forint____________19,37_____________-106 Lakáshitel, forint_________________766______________+10 Egyéb hitel____________________1759__________ -3 Forrás­: MNB__________________________________________ Egy lépéssel közelebb a második Gyurcsány-kormány Személyekről még nincs szó, mától az adó­ügyekről tár­gyalnak.­­ PLANKI­ GERGELY A nyilvánosság teljes kizá­rásával megtartott balaton­­őszödi koalíciós tárgyalások egyetlen „kézzelfogható” ered­ménye, hogy biztossá vált: ko­alíciós kormányt alakít az SZDSZ és az MSZP. Nincs te­hát további taktikázás a man­dátumokkal, a két pártelnök pénteki bejelentése szerint mindenképpen megtalálják a koalícióhoz szükséges politi­kai megoldásokat, a pártprog­ramokat nagyrészt sikerült összecsiszolni. Dinamizálni kell az államot és a gazdasá­got, az ehhez szükséges bátor és mély átalakításokra kapott felhatalmazást a kormány a választóktól - jelentette be pénteken Gál J. Zoltán, a kan­cellária államtitkára. Kilenc témában folytattak tárgyalásokat a pártok által de­legált szakértők és a leendő miniszterek, az önkormányza­tiság, az államigazgatás, az ok­tatás, közigazgatási reform, a gazdaságfejlesztés, a foglal­koztatásbővítés, a gyermeksze­génység felszámolása, az Új Magyarország program megva­lósítása, valamint a továbbra is legvitatottabb egészségügy ke­rült terítékre. Annak ellenére, hogy utóbbi kérdésben külön­böznek leginkább a szocialis­ták és a liberálisok elképzelé­sei, a résztvevők szerint itt is lehetséges a megegyezés - a felmerülő alternatívák egyike a több-biztosítós modell foko­zatos bevezetése. Ma az adó­rendszer ügyeivel folytatódnak a koalíciós tárgyalások. Továbbra sem merültek fel személyi, illetve strukturális kérdések, a prominensek pe­dig továbbra sem kommentál­ják a sajtóban folyó találgatá­sokat a leendő miniszterek személyéről és a minisztériu­mok számáról. Május végén az MSZP kongresszusán, illetve a szabaddemokraták küldött­­gyűlésén szentesíthetik a kö­zös kormányprogramot, illet­ve a koalíciókötést, az új kor­mány várhatóan június köze­pén áll fel. Az MSZP a kormányprogramról az elsők között egyeztet a szakszervezetekkel - jelentette ki Hiller István pártel­nök a városligeti május 1-jei rendezvényen. A koalíciós elképzelések véglegesítése előtt kikérik a szakszerve­zetek véleményét a kormányzati struktúráról is.

Next