Napi Gazdaság, 2006. augusztus (16. évfolyam, 148-170. szám)

2006-08-01 / 148. szám

'­ pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató közel hozzád AZ NKA ÁTLÁTHATÓVÁ TENNÉ AZ ELOSZTÁST INTERJÚ GERENDAI KÁROLLYAL, A SZIGET KFT. ÜGYVEZETŐJÉVEL Megtérül a fesztiváltámogatás­ ­• DOMOKOS ERIKA Az évente négy-hat millió látogatót vonzó magyarországi fesztiválok az államnak is egyre nagyobb bevételeket hoznak, így támo­gatásuk kiemelt feladat - ennek rendszere azonban eddig szinte átláthatatlan volt. A ki­számíthatóság érdekében (a szervezők nyo­mására) a kulturális tárca 2005 végén létre­hozta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ki­emelt kulturális események ideiglenes szak­mai kollégiumát. Ez a 2006-os események tá­mogatására 1,2 milliárd forintot osztott szét pályázatain, amit idén még 300 millió forint egészített ki. A fesztiválokra további támoga­tást lehet szerezni az NKA szakkollégiumai­tól, a kulturális miniszter keretéből (1,8 mil­liárd forint), valamint közvetve juthat a sza­badtéri színházak 300 milliós keretéből is. A szétaprózottságot jól mutatja, hogy ko­rábban a szervezők az NKA-n kívül a gazda­sági tárcától, az Ifjúsági, Családügyi, Szociá­lis és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól (ICSSZEM), a regionális fejlesztési tanácsok­tól és a nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programjaihoz (rop) kapcsolódóan igényelhettek támogatásokat - derül ki Inkei Péter (az NKA említett kollégiumának veze­tője), valamint Hunyadi Zsuzsa és Szabó Já­nos Zoltán megjelenés előtt álló, Fesztivál-vi­lág című könyvéből. A fesztiváltámogatások 2005 előtt jellemzően a turizmusfejlesztésért felelős kormányzati szer­vekhez kapcsolódtak, csakhogy ezek fokozatosan megszűntek és re­gionális szintre terelődtek, így a fő kormányzati támogató ma az NKA, az alap 2005 júliu­sa és 2006 júniusa között 112 fesztiválnak összesen csaknem 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott (csak a 2 milliónál nagyobba­kat figyelembe véve). A már megszűnt ICSSZEM 2006 elején még döntött 29 ifjúsági fesztivál támogatásáról, emellett a hét regio­nális fejlesztési tanács és a főváros kereskedelmi és turisztikai bi­zottsága is osztott pénzt, több mint 200 pályázaton. A kormány­zat által támogatott fesztiválok rangsorát hagyományosan a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál vezeti (idén 180 millió forint), a második a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (100 millió), a harmadik pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (66 millió). A Sziget-fesztivál támogatása busásan megtérül az államnak, idén és tavaly is 100 millió forint központi költségvetési támo­gatást kap (2005-ben az ICSSZEM-en, 2006-ban az Oktatási és Kulturális Minisztériumon keresztül­ - tájékoztatta lapunkat a Kormányszó­vivői Iroda. Emellett tavaly 3 millió fo­rint regionális és 8 millió forint fővá­rosi támogatást kapott a Sziget, az utób­bit az idén is - tudtuk meg Marinka Csabától, a fesztivál pr-vezetőjétől. Ugyanakkor tavaly a fesztivál 385 ezer látogatója - a KPMG felmérése szerint - 6,3 milliárd forintot költött, az adó­bevétel pedig megközelítette az 1,3 milliárd forintot. Idén az összköltés el­érheti a 7 milliárd forintot. A Művészetek Völgye mára regioná­lis fesztivállá nőtte ki magát: az érin­tett Balaton-felvidéki falvak - Kapolcs, Monostorapáti, Pula, Taliándörögd, Öcs és Vigándpetend - idén 199 millió fo­rintból tervezik lebonyolítani a tízna­pos rendezvényt. Kétmillió forint még hiányzik, ezt remélhetőleg magánfel­ajánlások pótolják majd - mondta a NAPI Gazdaságnak Hegedűs Miklósné, a fesztivál gazdasági igazgatója. Az összes állami támogatás 62 millió fo­rint, ebből az NKA 47 milliót ad, a többi a közép-dunántúli regionális fej­lesztési tanácstól, a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárcától, valamint a veszprémi önkormányzattól jött össze. Szponzoroktól és magánfelajánlásokból 92 millió folyt be, a saját bevételekből pedig 43 millióra számítanak. A BudaFest nyári zenei fesztivál idei költségvetése 140 millió forint - mondta lapunknak Ottó Ildikó, a szervező V.I.P. Arts Kft. ügyvezetője -, ez harmadrészben NKA és a főváros nagyrendez­vény-keretéből áll össze, egyharmad a céges támogatás és egyhar­­mad a jegybevétel. Az Operaházban, a Bazilika előtti Szent Ist­ván téren és a Hilton Dominikánus Udvarában megrendezett ese­ményeket évek óta ugyanazok a vállalatok támogatják, számukra a produkciós iroda elsősorban budapesti óriásplakátos megjelenést biztosít. A borsosabb operaházi jegyeket 70-80 százalékban kül­földi érdeklődök vásárolják, a másik két helyszínen a magyar kö­zönség aránya 50 százalék. A Magyar Haydn Társaság idén kilencedszer rendezi meg nemzetközi fesztiválját a fertődi Esterházy-kastélyban. Az ex­kluzív koncerteket a helyszínen egyszerre száznál kevesebb ér­deklődő hallgathatja, ám azokat a Magyar Rádió rögzíti és néhá­nyat az European Broadcasting Unió nemzetközi hálózatában is sugároznak majd - mondta Matina János, a társaság elnöke, a Haydn-Eszterháza 2009 Programiroda vezetője. A fesztivál költ­ségvetése idén 35 millió forint, ebből 25 milliót a kulturális tárca és az NKA biztosít. A programirodát - Eszterháza zenei arcula­tának kialakítására, Haydn halálának 2009-ben esedékes 200. évfordulójának előkészítésére - tavaly hozta létre a kulturális minisztérium, a Hungarofest Kht. keretein belül. NYÁRI FESZTIVÁLOK _____________________Haydn Eszterházán Művészetek Völgye Sziget Budafest Költségvetés (millió forint)____________35____________199 2250______140­­ Ebből központi költségvetési,_________25____________62______108______46 regionális, megyei, városi támogatás________________________________________ Forrás: NAPI-gyűjtés_______________________________________________ INTERJÚ GALLA GÁBORRAL, A MAGYAR TURIZMUS ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL A Forma-1 a legerősebb mágnes -­■ MOLNÁR CSABA Érkeznek Magyarországra „fesztiválturis­ták”? - Igen is, meg nem is. A legnagyobb vonzerőt gyakorló rendezvény a Forma-1 autóverseny, utána a Sziget-fesztivál és a Tavaszi Fesztivál az a két esemény, amelyekre a legtöbb olyan tu­rista érkezik, akik kifejezetten emiatt utaznak az országba. A többi fesztivál viszont inkább az amúgy is itt lévő külföldiek programját gazda­gítja, illetve hatásuk jobbára a belföldi turiz­musban jelentős. - Mérhető-e a magyarországi fesztiválok hatása a statisztikákban is? - Mérsékelten, mivel a leginkább vonzó ese­ményekre érkezők jó része nem a nyilvántartott kereskedelmi szálláshelyeket veszi igénybe. Job­ban látszik a hatás az akkor éppen itt tartózko­dó turisták költésében: az autóversenyre érkező külföldiek az átlagos napi 10-11 ezer forint he­lyett hozzávetőleg kétszer annyit költenek, a Ta­­vaszi Fesztiválra érkező külföldiek ugyancsak sokkal több pénzt hagynak Magyarországon. A Szigetre érkezők szintén többet adnak ki az át­lagosnál, természetesen inkább helyben. Az ő esetükben egyáltalán nem elhanyagolható az imázsjavító hatás, valamint az, hogy fiatalok lé­vén, később - családdal, illetve üzleti ügyek ke­retében - jó eséllyel visszatérnek. - Milyen promóciós eszközöket vetnek be? - A következő évi eseménynaptár első verzi­ója augusztusban elkészül, ezt három nyelven, 100-150 ezer példányban adjuk ki. Jó néhány program ekkor még nem végleges, így az ese­ménynaptár további három-négy kiadást is meg­ér. Emellett a Magyar Turizmus Rt. honlapján 27 nyelven naprakész információkkal szolgá­lunk. A fesztiválok népszerűsítésének nincs kü­lön költségkerete, ezt a külföldi promóciókra fordítható, a társaság teljes büdzséjének mint­egy 80 százalékára, 3-3,5 milliárd forintra rúgó forrásokból finanszírozzuk. GALLA GÁBOR Az eseményturizmus inkább a belföldieké­ ­• NAPI GAZDASÁG A nagy fesztiválok elvileg javítják az idegenforgalmi statiszti­kákat, a valóságban azonban a várhatónál kisebb a hatásuk a ma­gyarországi turizmusra. Egész évben csak néhány olyan esemény van, amely sok, kifejezetten arra érkező külföldit mozgósítana. A többi legfeljebb annyiban számít, hogy ha a turista éppen Magya­rországra jön(ne) és érdekli is az akkori kínálat, akkor 1-2 nap­pal módosíthatja az utazás időzítését. A rendezvények zöme a bel­földi turizmust futtatja fel; általában is igaz, hogy annak egyik leg­fontosabb mozgatóereje az esemény turizmus. A magyarországi fesztiválok közül egyértelműen a Szigetnek a legnagyobb a vonzereje külföldön; a Magyar Turizmus Zrt. várakozásai szerint idén a kifejezetten ezért érkezők száma meghaladhatja a 60 ezret is, míg a Tavaszi Fesztiválra célzot­tan 20-25 ezren érkeznek. E vendégek hozzávetőleg egyharma­­da azonban nem kereskedelmi szálláshelyen lakik, Kapolcs kör­zetében például nincs is jelentősebb szállodai kapacitás - mond­ta lapunknak Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szö­vetségének (MUISZ) elnöke. A csoportos beutaztatási statiszti­kákban jószerivel nem jelennek meg a fesztiválok, még a Szi­getre is egyénileg érkeznek a beutazók. Az utazási irodák sze­repe legfeljebb annyi lehet, hogy partnerirodáik figyelmébe ajánl­ják, s azok katalógusukban szerepeltetik a magyarországi ese­ményeket. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG­­■ 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD | |-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—|---------|________________________________________ ___________________ „A tavalyi nézőszámra számítunk” -­• VAJ­KAI­mos Alig több mint egy hét van hátra a Sziget kezdetéig. Hogy áll a jegyértékesítés?­­ A tavalyihoz hasonlóan: külföldön már 13 ezer hetijegy elkelt, a hazai értékesítés is jól alakul, bár erről friss számokat nem tudok mondani, olyan 20 ezer körül lehet. A legnagyobb külföldi piacunkon, Németor­szágban az eladások elmarad­nak a korábbi évekhez képest, valószínűleg a futball-vb miatt jönnek kevesebben. Nyugat- Európa más országaiban vi­szont 30 százalékkal megnőtt az eladott jegyek száma, de ez a növekedés csak nehezen tud­ja ellensúlyozni a német piac csökkenését. A kiadott 25 ezer ottalvós hetijegyet biztosan ér­tékesíteni tudjuk. Már a napi­jegyek is kaphatók, de elővé­telben a látogatók mindössze 10 százaléka veszi meg. Az idén először lehet kap­ni hazamenős hetijegyet. Mennyire népszerű? - Arra számítottunk, hogy a kétféle hetijegy miatt több jegy fogy majd. Összesen 15 ezer ha­­zamenős jegyet terveztünk értékesíteni, de már most látszik, hogy ez biztosan nem jön össze, eddig ugyanis 6500 kelt el. Pedig a statisztikák alapján a magyarok fele, a külföldiek öt százaléka máshol alszik. - A Forma-1 közelsége hozhat-e látogatókat a fesztiválnak? - Nem valószínű. A korábbi években, amikor a két rendezvény közel volt egymáshoz, az utazási irodák próbálkoztak azzal, hogy csomagban értékesítik a jegyeket, de ezek az akciók nem hozták a várt eredményeket. A két esemény ugyanis eltérő közönséget vonz. - Hány látogatóra számítanak az idén? - Ha az időjárás is kegyes lesz, akkor szeretnénk megismétel­ni a tavalyi 385 ezres nézőszámot. Az előkészületek jól halad­nak, nincs semmi akadálya annak, hogy augusztus 9-étől a láto­gatók jól érezzék magukat.­­ NEVESEBB FELLÉPŐK Therapy?_______________________ Forrás: sziget.hu____________________ Robert Plan & The Strange Sensation_____ Radiohead______________________ Placebo ____________________ Franz Ferdinand___________________ Scissor Sister____________________ Prodigy_______________________ GERENDA! KAROLY Megéri kitelepülni a Szigetre­ ­• NAPI GAZDASÁG A vendéglátó-ipari, kereske­delmi, szórakoztatóipari és egyéb cégek többsége visszajár a Szigetre, a megkérdezett vál­lalkozók szerint üzletileg meg­éri ott lenni Magyarország leg­nagyobb fesztiválján. Érdemes vállalni a kitelepülés költsége­it, mert nagyon jól lehet keres­ni - mondta a NAPI Gazdaság­nak név nélkül az egyik cég ügyvezetője. Az egyhetes kiköl­tözés legalább ötmillió forint­ba kerül, ebben benne vannak a munkabérek és a Sziget Kft.­­nek fizetett díj is - az utóbbi mértéke üzleti titok. A szerve­zők is szívesebben dolgoznak együtt a már bizonyított cégek­kel, a kiválasztás majdnem 70 szempont alapján történik - tá­jékoztatták lapunkat a Sziget Irodában. A profit mellett a megjelenés marketingértéke is magas - véli Robotka Gábor, a Pepe barbár tulajdonosa, aki az idén először működtet vendéglátóhelyet a Szigeten. A közönség egyre igé­nyesebb, így a sör mellett talán a jó magyar borra is vevő lesz - tette hozzá. A szórakozóhelyek ismertségüket is növelik a jelen­létükkel, a látogatók később visszatérnek hozzájuk. Úgy érezzük, egy egyetemi klubnak jelen kell lennie az egyetemis­tákat nagy számban megmozga­tó rendezvényen, mert emeli az imázsunkat - nyilatkozta Bács Zoltán, a Lovardát üzemeltető Debrecen Campus Kht. vezető­je. A Lovarda a felszerelést és a munkaerőt is Debrecenből szál­lítja, ami pluszköltség, de még így is kifizetődő a jelenlét. A Tesco két „szigetmarketet” nyit, speciális árukészlettel - az üz­leti szempontokat ez esetben megelőzi, hogy a kitelepüléssel egy új vásárlóréteget, a fiatalo­kat tudják elérni. t .

Next