Napi Gazdaság, 2006. augusztus (16. évfolyam, 148-170. szám)
2006-08-01 / 148. szám
k . A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster megoldásai biztosítják ! —"______***. «"»»•»»'u.hu.i.rhu_______VirusBuster Kft.» Telefon: 382-7000 «Fax: 382-7007 •e-mail: mail@virusbuster.hu »internet: www.virusbuster.hu NAPIgazdaság Megjelenik ötször egy héten Felelős szerkesztő:___________Süle László Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztők:___________Baka Zoltán, ___________B. Varga Judit, Szabó Márta Kiadó:________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető:______________Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Helényi István, Kardos Péter, Köves András, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András A szerkesztőség szavazata alapján 2005-ben az év újságírója: Tóth László Levente • Főmunkatársaink: diószegi József, Nagy László Sándor, Tóth László Levente STRATÉGIAI IGAZGATÓ: Karagich István • ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS TERJESZTÉSI IGAZGATÓ: Csendes Károly • MARKETINGIGAZGATÓ: Kovács Ilona • MARKETINGIGAZGATÓ-HELYETTES: Ivicsics Edit • HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Orbán Zsolt • TERJESZTÉSI MENEDZSER: Menus Zsófia • MAGYAR GAZDASÁG: Domokos László (rovatszerkesztő) • NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő) MAGYAR VÁLLALATOK: Abrahám Ambrus, Horniák Balázs (rovatszerkesztők) • PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Eidenpenz József, Madarász János, Mezősi Tamás (rovatszerkesztők) • NYERSANYAGPIACOK: Abrahám Ambrus, Tóth László Levente (rovatszerkesztők) • VEZETŐ KÉPSZERKESZTŐ: Túrós-Bense Levente • SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR, VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Pajor Péter • VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit • DOKUMENTÁCIÓ: Fazekas Márta • SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest KV., Csata utca 32. • Postacím: 1555 Budapest, Pf. B • ISSN 1217-5501. • A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Bp., Csata u. 32., tel.: 450-9624, fax: 450-9626, terjesztes@napi.hu), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban teljesen a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 46 800 Ft + áfa, fél évre 24 000 Ft + áfa, negyed évre 12 300 Ft + áfa. ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A NAPI Gazdaság, valamint a NAPI Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. __________________________________ Központi telefonszám:______________450-9600 Fax:__________________________450-9601 E-mail-cím:__________________napi@napi.hu Hirdetésfelvétel:__________450-9696, 450-9600 Számítástechnika:_________________ORGI Bt. Nyomdai előállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Internet:____________________www.ringier.hu E-mail:________ringierprint@ringier.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató A NAPI Gazdaság és a NAPI Online az alábbi cégekkel kötött sajtófigyelési megállapodást: GY&K PR és Marketing Kft., Hír-Adás Sajtóügynökség és Médiafigyelő Kft., Inet Kft., IMEDIA Kft., Internet Securities Magyarország Kft., Observer Budapest Médiafigyelő Kft.______ UJJ] online www.napi.hu Kiadó:________________www.Napi.hu Online Kft. Ügyvezető igazgató:___________________Rónai Balázs Hírigazgató:________________________Ádám Viktor Szerkesztők: Csernátony Csaba Zoltán, Domokos László, Ember Zoltán, Madarász János, Mezősi Tamás, Szabó Márta Munkatársak: Csendes Iván (hírügynökségi üzletágvezető), Nagy Imre (web manager), Göcsei Gábor (webmaster), Csernák Valéria Cím: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 450-9600 4 MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁGA 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD Csomagolt csődök • NAPI GAZDASÁG Az Euler Hermes nemzetközi hitelbiztosító - többek között a kormányzat intézkedési csomagjának hatására - korábbi álláspontjával ellentétben ma már arra számít, hogy az előző évinél az idén akár 8-10 százalékkal is több lehet a fizetésképtelenségi eljárás. Az idei első félévben 2005 azonos időszakához képest már 14 százalékkal több „procedúra” indult. Kozma András igazgatósági tag úgy véli: a folyamatokat a csődtörvény módosításának hatásán kívül a várhatóan csökkenő gazdasági növekedés és a forint árfolyamának ingadozása is befolyásolja. Kozma szerint Magyarország kereskedelmi partnereinek többsége esetében az üz Az Euler Hermes elemzői szerint Európát az euró visszaerősödése „bünteti”: egy 10 százalékos növekedés az euró árfolyamában 0,7 százalékos növekedési különbözetet eredményez az Egyesült Államok javára. lett csődök száma az idén kismértékben csökken, de 2007-ben erős növekedésnek indul. Az Euler Hermes által kialakított globális csődindex a 2004. évi nyolcszázalékos esést követően tavaly két százalékkal nőtt. A fizetésképtelenség eseteinek világszerte megfigyelhető emelkedése az Egyesült Államokban bekövetkezett rendkívüli növekedésből és a kezdődő világgazdasági lassulásból adódik - állapítja meg a hitelbiztosító elemzésében. A csődök száma meredeken nőtt az Egyesült Királyságban (7,9 százalékkal) és Kínában (9,5 százalékkal). A briteknél az idén márciusban az utolsó egy évre számítva már 17 százalékkal volt több csőd a korábbinál. Korábbi tapasztalatok szerint a nehézségek különösen a kiskereskedelmet és az építőipart sújtják, de egyre gyakoribbak a magáncsődök is. Az Euler Hermes előrejelzése szerint a globális index 2006-2007 során tovább romlik majd. Tíz százalékkal is nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma. Mol-beszállító lesz a Kész-vezér és a Resonator közös cége • ÁBRAHÁM AMBRUS Jövő év első negyedévében indítja be a nagyigmándi biodízelgyárat az Öko-Line Kft., amely a napokban állapodott meg beszállítói szerződéséről a Mol Nyrt.-vel. A társaság 5 milliárdos beruházással kelti életre az 1994-ben elkészült, ám soha üzembe nem helyezett gyárat. Az Öko-Line egyébként 2003-ban vásárolta meg a felszámolás alatt lévő - Bábolna melletti - nagyigmándi gyár tulajdonosával szemben fennálló követeléseket és az ingatlant - tájékoztatta lapunkat Novák Gergely projektmenedzser. A társaságot - éppen erre a projektre - akkor 50-50 százalékban a Kész Kft. és a Resonator Kft. alapította 3 millió forinttal, utóbbi cég neve a közelmúltban a Ganz-Transelektro kapcsán került ismét a köztudatba. Mintegy egy éve azonban a Kész Kft.-től Varga Mihály, az építőipari vállalat első embere vásárolta meg a tulajdonrészt, s időközben a társaság alaptőkéjét is csaknem 800 millió forintra emelték a tulajdonosok. Az 5 milliárdos fejlesztés révén az üzem 50 ezer tonna biodízel előállítására lesz alkalmas - az integrátorokkal kötött megállapodások után mintegy 50 ezer hektárról vásárolnak majd repcemagot, és már 2007-ben 11, 2008-ban pedig már 14 milliárd forintos árbevétellel számolnak. A Mal egyébként nem „viszi el” a teljes termelést, csupán a nagyobb szeletét, így az üzem a hazai piacon nagyobb felhasználóknak is szállít majd, legalábbis már folynak ezek előkészítéséről a tárgyalások - mondta Novák Gergely. Emellett a tervek szerint Németországba is szállítanának. Az Öko-Line Kft., négy termék előállításával számol. Évi 50 ezer tonna biodízellel, illetve saját présüzemeiben állítja majd elő a biodízel alapanyagául szolgáló repceolajat is. Melléktermékként a présüzemben repcepogácsa keletkezik, amelynek ma az energetikai hasznosítása látszik gazdaságosabbnak, míg az észterezés során keletkező „G-fázis"” (glicerin, kálium-hidroxid és zsírsav keveréke) a biodízel és a sajtolóüzemek energiaellátására szolgálhat majd. (A repce lehetőségeiről lásd még írásunkat a 12. oldalon.] TERVEZETT ÁRBEVÉTEL 11 MKlIMIlll Aki nyerni akar, annak biztosra kell mennie.. Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Pályázati Iroda PÁLYÁZATI ÜGYINTÉZÉS GYORSAN ÉS A LEGKEVESEBB KOCKÁZATTAL 1055 Budapest, Alkotmány u 12. Aktuális pályázati információk a legjobb cégek tanácsadójától! Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Email: info@consultingcenter.hu Honlap: www.consultingcenter.hu INTERJÚ BUJDOSÓ SÁNDORRAL, AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRCA (ÖTM) ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKÁSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRÁVAL Okosabbak és szebbek lesznek a kistérségek A kormány a közjogi szerződések rendszerével vonná be a regionális társulásokat az állami feladatok végrehajtásába - mondta lapunknak Bujdosó Sándor, az ÖTM szakállamtitkára. Az első kistérségi közigazgatási szolgáltató központok 2008-ban nyílhatnak meg, fejlesztésüket uniós forrásokból finanszíroznák. DOMOKOS LÁSZLÓ - A kormány mozgástere néhány hét alatt jelentősen szűkült, mivel az ellenzéki elutasítás miatt nem jönnek létre a választott regionális önkormányzatok és a települések továbbra sem kötelesek kistérségi társuláshoz csatlakozni. Ezek után hogyan lehet az önkormányzati reformot folytatni? - Az ellenzéki támogatás hiánya miatt olyan technikákat keresünk, hogy a „feles” törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok keretei között folytatódhasson a reform. Az önkormányzati alapértékeket semmiképpen sem kívánjuk megsérteni. Választott regionális önkormányzatok hiányában nem lehet hatásköröket telepíteni erre a szintre, arra azonban van mód, hogy a központi feladatok végrehajtásába vonjon be a kormány területi szereplőket. A szándék az, hogy a kistérségekhez hasonlóan a megyék és megyei jogú városok regionális társulásainak létrejöttét, az e keretekben folyó önkormányzati együttműködést ösztönözzük, és azok a kidolgozás alatt lévő úgynevezett közjogi szerződések rendszerével bevonhatóak legyenek az állami feladatok végrehajtásába. Ez már létező gyakorlat egyes európai országok közigazgatásában. Az államigazgatási hatásköröknél sokkal szélesebb a mozgástér, mivel itt minimális a kétharmadosok száma. A kormány határozott szándéka az, hogy a dekoncentrált szervek dzsungelében rendet vág. Ma 42-féle területi államigazgatási szerv működik egy régiónyi területen. A kabinet már határozott arról, hogy a dekoncentrált szervek számát csökkenti, valamint 2007. január elsejével regionális működési szinten kell a hivatalok működését kialakítani úgy, hogy a nem régiószékhelyeken működjenek úgynevezett városi kirendeltségek is. Választási év lévén, a 2007-es büdzsé részletes számai csak november 15-én lesznek ismertek. Nem túl rövid az idő a településeknek az alkalmazkodáshoz? Reményeim szerint a reform fő irányaihoz kapcsolódó, szükséges döntések a nyár végén megszületnek és ősszel a részletek is ismertté válnak, a 2007-es költségvetési tervezéshez ugyanis ezeket az önkormányzatoknak ismerniük kell. Az időigénnyel várhatóan nem lesz gond, mivel a települések eddig is csak a költségvetési törvény kihirdetése után tudták előkészíteni költségvetési rendeleteiket. Lamperth Mónika miniszter asszony a közelmúltban dobta be a köztudatba a kistérségi közigazgatási szolgáltató központok fogalmát, amelyek az okmányirodák bázisán jöhetnek létre. Mit tudnak majd ezek a szervezetek? A tervek szerint e központokba ügyfélszolgálatot, érdemi ügyintézési lehetőséget „hoznának be” azok a dekoncentrált szervek, amelyek jelenleg nem tartanak fenn kirendeltségeket a megyei szint alatt, így ezek a szervek, ezek a közigazgatási szolgáltatások könnyebben elérhetőek lesznek az ügyfelek számára. Ide tartozhat például az ÁNTSZ, a földhivatal, a fogyasztóvédelem, a munkaügyi központok, az adóhivatal. Emellett látjuk azt a folyamatot, amelyben a közüzemi vállalatok sorra bezárják ügyfélszolgálataikat, ezért szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy e szolgáltatók a központokban megjelenjenek. Augusztus végére a nagy kérdések eldőlnek, pedig a ritkán előforduló vagy speciális szakértelmet igénylő ügyfajtákkal kapcsolatos hatáskörök elvihetőek lesznek a kistérségi központi jegyzőkhöz - hasonlóan az építésügyi igazgatás mai körzeti igazgatási rendszeréhez. E lehetőségeket most elemzi a tárca. Marad idő az alkalmazkodásra Változhatnak a kistérségek határai - És mi változik kistérségi szinten? - A többcélú kistérségi társulások rendszerének továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen a jelenlegi lehatárolás finomítása. A törvény alapján a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül a települési önkormányzatok kezdeményezhetik új kistérség létrehozását, másik kistérséghez való átcsatolást vagy a kistérség székhelyének megváltoztatását. A 2004-es lehatárolásnál 168 kistérség jött létre; akkoriban több olyan hiba is bekerült a rendszerbe, amely nem a „valós” vonzáskörzeten alapult. A kistérségi társulásokról szóló szabályozást is módosítani kell, mivel a társulások működése egyre inkább differenciált. Belső műhelyfogalmaink szerint például léteznek városias kistérségek - ahol a központ gazdaságilag és pénzügyileg is erős város -, valamint úgynevezett vidékies vagy rurális kistérségek, ahol a székhely kis lélekszámú vagy néhány éve várossá nyilvánított település, átlag alatti fejlettséggel. Ennek megfelelően a pénzügyileg ösztönzött feladatok esetében is differenciálni kell. Milyen változtatásokat terveznek az államigazgatási feladatok ellátása területén? - Az ösztönzési rendszert arra szeretnénk felhasználni, hogy a kis lélekszámú településeken - ahol gazdaságtalan a polgármesteri hivatal fenntartása - ne kelljen sokszor erőn felül, gyakran a színvonalas ügyintézéshez szükséges szakmai kapacitás hiányában is önálló polgármesteri hivatalt fenntartani. A települési jegyzőktől központok uniós pénzből - ilyen centrumok kialakítása forrásigényes, és látva a költségvetés mai állapotát, nehéz lehet onnan pénzt szerezni. A központok kialakításához alapvetően uniós forrásokat szeretnénk felhasználni. A most formálódó NFT2-ben szerepel az igazgatási rendszer korszerűsítése operatív program. A sikeres működés további feltétele, hogy legyen minden településen korszerű informatikai eszköz és a közigazgatáshoz értő szakember, aki a segít az állampolgároknak ügyeik intézésében, a hatóságokkal való kapcsolat létesítésében, így mindenfajta ügyet kezdeményezni lehet majd a lakóhelyen, és még a kistérségi székhelyre sem kell utazni, nemhogy a régióközpontba. Ráadásul egyre kevesebb ügyfajta intézésekor sem szükséges majd a személyes részvétel. Várhatóan 2008-ban már működhetnek az első ilyen centrumok. Helyet is kell találni számukra, több településen valószínűleg bővíteni is kell a mai okmányirodákat. És számolni kell a közbeszerzési eljárások lefolytatásának időigényével is. - Hogyan vonzzák oda a közüzemi szolgáltatókat? - Esetükben főként ügyfélszolgálatban gondolkodunk. Érdeklődéssel figyeljük a már zajló hasonló kísérleteket, például Makóét (az önkormányzat a közszolgáltatók számára irodát biztosított, ahol azok legalább havonta egyszer személyesen is elérhetőek - a szerk.). Reményeim szerint már a tervezés során elérjük a közüzemi vállalatok tevékeny részvételét és anyagi áldozatvállalását is. -