Napi Gazdaság, 2006. október (16. évfolyam, 192-212. szám)

2006-10-02 / 192. szám

L­J_ MAGYAR GAZDASÁG LAPI GAZDASÁG­A 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ EGEKBE SZÖKHETNEK A KÖLTSÉGEK Az UEFA-nak tetszett, amit láthattak Bár leginkább csak terveket mutattak a leendő stadionokról a 2012-es labdarúgó-EB- re pályázó magyar bizottság tagjai az UEFA szemleembereinek, ám ez, úgy tűnik, elnyerte tetszésüket. ALAPOS „Nem monda­nak szinte semmit, faarcú, szikár emberek” ABRAHAM AMBRUS Rendkívül érdekes volt ez a látogatás. A 2012-es horvát­­magyar Európa-bajnoki pályá­zat nagyon meggyőző, ráadásul mindenhol azt tapasztaltuk, hogy az emberek akarják a győzelmet - jelen­tette ki pénteken Giorgio Marchetti, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) profi labdarúgásáért felelős igazgató­ja. Az UEFA illetékesei az elmúlt hé­ten a horvát-magyar pályázat minden helyszínén terepszemlét tartottak, amely ráadásul nem kizárólag a sta­dionokat érintette, hanem a lehetséges kiszolgálólétesítményekről is beszá­molót kértek. (A hattagú bizottság elő­ször neurecenre, majd Jjquille és Székesfehérvárra látogatott, végül pénteken érkeztek Buda­pestre.) Marchetti szerint még a pályázat előnyére is válhat, hogy az olasz, illetve a lengyel-uk­rán kandidálókkal szemben itt az építések és a fejlesztések csupán az elején tartanak, hiszen az eseményig könnyebben lehet alkalmazkodni a változó igényekhez. Nem mondanak szinte semmit, fa­arcú, szikár emberek - mondta Gyár­fás Tamás, az EB-pályázat magyar el­nöke a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) internetes oldalán. A nagy ri­válisnak tartott olaszok mellett egy­előre az szól, hogy létesít­ményeik már állnak, mi pedig még csak terveket tudunk mutatni. Kóka Já­nos, a pályázat fővédnöke szerint a következő hét év­ben összesen 23 milliárd euróra rúgnak a beruházá­si költségek, ami az uniós támogatásból, valamint a költségvetésből az ország rendelkezésére áll. Előzetes felméré­sek szerint Magyarországnak össze­sen 160 milliárd forintot kellene köl­tenie az összesen négy - budapesti, székesfehérvári, győri és a debreceni - stadion UEFA által elvárt kialakítá­sára. A legnagyobb tételt, 120 milli­­árdot maguk a pályák vinnék el, míg a fennmaradó összeget a kiszolgáló­­egységekre, infrastruktúrára kellene fordítani. Gyurcsány Ferenc kor­mányfő még tavasszal azt mondta: az állam elsősorban az autópálya-épí­tést, a légi és a vasúti közlekedés fej­lesztését finanszírozná, a szállodaipa­ri beruházásokat viszont magánfor­rásból kell megoldani. 1160 kjwhiiii'jú'M.ii A legutóbbi rendező, Portugá­lia mintegy 650 millió eurót (177 milliárd forint) költött közvetlenül a stadionok és az azokat körülvevő infrast­ruktúra fejlesztésére. Ezt Svájcban-amely az osztrá­kokkal együtt indult -, a kö­vetkező EB helyszínén 1,26 milliárd svájci frankra (219 milliárd forint) teszik. A gazdaság még megy a maga útján a NAPI GAZDASÁG Miközben a szigorú 2007-es költség­­vetés és a körvonalazódó reformok okozta érdeksérelmek társadalmi fe­szültséget okoznak, a gazdasági folya­matok konszolidált keretek között maradnak - véli a GKI Gazdaságku­tató Zrt. az Erste Bank együttműködé­sével készült legújabb előrejelzésé­ben. A prognózis szerint a befektetők bizalma - és ezzel a forint - fokozato­san erősödik majd, az ország megíté­lésének markáns javulására azonban csak jövőre lehet számítani. A fogyasztói infláció márciusban és áprilisban volt a leg­alacsonyabb (2,3 százalék), azóta emelkedik, augusztus­ban már 3,5 százalék volt. Az augusztusi energiaár-eme­lés és a szeptemberi áfaemelés hatására az infláció de­cemberben elérheti az 5,8 százalékot, éves átlagban pe­dig a 3,7 százalékot. Az infláció tetőzése 2007 kora nya­rán várható, amit gyors esés követ majd - vélik a kutatók. Az idei első hét hónapban a bruttó ke­reset 7,4, a nettó 8,2, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a versenyszektorban mintegy 1 százalék­­ponttal volt gyorsabb a dinamika. Az év során a bruttó keresetek növekedésének lassulása, a nettó keresetek első félévhez viszonyított csökkenése - de a 2005-ösnél így is jóval magasabb szintje - várható. Az év egészében, a költségvetési konszolidá­ció hatására, már csak 2,5 százalék körü­li átlagos reálkeresetemelkedést vár a GKI. Idén a foglalkoztatottak száma lényegében stagnál, ezen belül a versenyszektorban kissé nő, a közszférában pedig csökken. Bár a munkanélküliség az első negyedév­hez képest mérséklődött, azóta ismét emelkedik, az év vé­gére­­ szezonális okokból, valamint a kezdődő állami raci­onalizálás hatására - várhatóan még magasabb lesz. PROGNÓZIS A GDP volumenindexe___________104,0 Ipari termelés_________________110 Kiskereskedelem______________104,5 Export_____________________114,0 Import_____________________113,0 Külkerdeficit (milliárd euró)_________2,8 Fogyasztói árindex_____________103,7 Folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya (milliárd euró)_______5,3 Áht pénzforgalmi hiánya (milliárd forint) 1850 Munkanélküliségi ráta (%)__________7,5 Forrás: GKI________________________ HÍRHÁLÓ ► Megdrágult az ipar augusztusban Már begyűrűztek a magasabb energiaárak az iparba is: az ágazat belföldi értékesítési árai idén augusztusban az előző hónaphoz képest 3,1 százalékkal, az egy ével korábbihoz viszonyítva pedig 11,1 százalékkal emelkedtek. Az exportér­tékesítés árszintje egy hónap alatt 1,8 százalékkal csök­kent, az egy ével korábbinál pedig 8,7 százalékkal volt magasabb - adta hírül a KSH. Belföldön a havi gyorsulást főként az elektromos energia és a földgáz hatósági árválto­zása okozta. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai a hónapban 0,9 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb ár­emelkedést a fémfeldolgozás produkálta (2 százalék), ez el­sősorban a vas és réz drágulására vezethető vissza. Az élelmiszeriparban - főként a kenyér és a tésztafélék ár­emelkedésének hatására -1,1 százalékkal nőttek az árak. A forint egy hónap alatt az euróhoz képest 1,2, a dollárhoz viszonyítva 2,2 százalékkal erősödött, egy év alatt pedig az euróhoz képest 12,2, a dollárhoz képest 7,6 százalékkal ér­tékelődött le. A két árváltozás eredőjeként augusztusban az ipari termelői árak júliushoz viszonyítva 0,3, az elmúlt év augusztusához képest pedig 9,7 százalékkal nőttek. ­ Bokros szerint megmentett minket az EU Magyarország a fennálló államháztartási hiányával pénz­ügyi zsákutcába, csődbe jutott volna, ha nem tagja az EU-nak - jelentette ki Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója az Európa 2007 konferencián. Véleménye szerint lényegében az unió saját magunkkal szemben védett meg bennünket. Jól alakul a fizetési mérleg • MOLNÁR CSABA A második negyedéves fizeté­si mérleg sokkal jobb lett a vára­kozásoknál, a konszenzus 1,73 milliárd eurós deficitjével szem­ben 1,468 milliárd euróról szá­molt be az MNB. Ez három hó­nap alatt 69, egy év alatt 31 mil­lió eurós javulás. Az elemzők döntő többsége a deficit növeke­dését várta, akadt kétmilliárdos negyedévi hiányprognózis is. A meglepőnek is nevezhető javulás mögött alapvetően két jelenség húzódik meg: egyrészt a jövede­lemsor vártnál lényegesen kisebb hiánya, másrészt a reálszférához kapcsolódó sorok kedvező egyen­lege. A részletekre vonatkozó elemzői várakozások közül „be­jött” az árusor kedvező egyenle­gére vonatkozó prognózis, míg a jövedelemsornál is a javulást vá­rók jóslatai bizonyultak helytál­lónak - igaz, az utóbbi vélhetően átmeneti jelenség, mivel a Ma­gyar Telekom még nem fizetett osztalékot. Nagyon régen fordult elő, hogy­ az árusor és a szolgáltatások is egyszerre ilyen kedvező szaldót mutassanak - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője, aki szerint e folyamat fenntartható, ami kedvező kilátásokat ígér a második félévre. A jegybanki számok szerint a reálgazdasági tranzakciók egyenlege az előző negyedéves 218 millió eurós hi­ányról 14 millió eurós többletre változott, ugyanakkor a jövedel­meknél, a folyó és tőketranszfe­reknél keletkezett hiány 227 millió euróval haladta meg az előző negyedéves értéket. Ugyan­akkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a második negyed­év jellemzően az osztalékfizetés időszaka, ennek összesített mér­téke viszont modellezhető. A jö­vedelmek és a folyó transzferek kiadási többlete a második ne­gyedévben 1,74 milliárd euró volt. Az áruforgalmi hiány szintje folyamatosan csökken, nagysága a második negyedévben mind­össze 66 millió euró volt. A szol­gáltatások bevételi többlete is to­vább nőtt, a második negyedéves érték szezonálisan igazítva 222 millió euró, a szezonális hatások­kal együtt 337 millió euró volt. Az idegenforgalmi többlet nőtt, ez főként a kiadások visszaesésé­nek következménye. | FOLYÓ EGYENLEG* (MILLIÁRD EURÓ) || 2002 2003 2004 2005 2006.11. Forrás: NAPI-gyűjtés ,negyedéves A második három hónapban a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában meg­jelenő tőkemozgások egyenlege 2,223 milliárd euró kiáramlást mutatott. Az újrabefektetett jövedelmekkel együtt a részesedés formájában megvalósuló közvet­len tőkebefektetések értéke a magyar befektetők 140 milliós „kifektetése” és a kül­földi befektetők 1,339 milliárdos tőkekivonásának eredményeként alakult ki. A portfólióbefektetéseknél 744 millió euró forráskiáramlás történt. Három tizeddel lett kisebb a 2004-es GDP­ ­- FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A felhasznált információkat többek között az APEH és a VPOP statisztikáiból vették át. Hasonló forrásokat használtak a prostitúció iránti kereslet becs­lésére is, ezeket azonban kiegé­szítették a prostituáltak érdekvédelmi szervezeteitől kapott információk és új­ságcikk-beszámolók is. A KSH így kiszá­molt adatai szerint az illegális tevékeny­ségek, köztük is a már említett tételek 2000 óta folyó áron közel 800 milliárd forinttal növelték meg a bruttó hozzá­adott értéket. A trend évről évre növek­vő: míg 2000-ben 107,5 milliárdos hoz­záadott értéket jelentett a feketegazda­ság, addig 2004-re ez már 199,2 milli­árd forintra nőtt. Egy másik fon­tos változás, hogy az eddigi gya­korlattól eltérően már nem fix árbázison, azaz nem a 2000-es árakhoz viszonyítva számítják a GDP egyik évről másikra törté­nő volumennövekedését, hanem az előző évi árak jelentik a bázist. Az elv­nek megfelelően átszámolt GDP-adatok alapján 2001-ben valamelyest kisebb, míg 2002-ben és 2003-ban érezhetően nagyobb lett a bruttó hazai termék bővü­lése a korábban publikált adatnál. Ked­vezőtlenül hatott ugyanakkor az új statisz­tikai módszer alkalmazása a 2004-es vég­leges adatra, ez ugyanis 5,2 százalék he­lyett 4,9 lett (2005-ös adatokat egyelőre nem publikált a KSH). Az alacso­nyabb GDP mi­att nagyobb le­het az állam­adóssági ráta. .­ „AGYONCSAPHATJA” A MAGYAR GABONAPIACOT AZ EU Szigorúbb intervenciós feltételek jönnek a kukoricára Letöri az ára­kat és alapo­san felforgatja az éppen beta­karítás előtt lévő kukorica piacát az EU legújabb, idén november 1- jétől hatályba lépő gabonain­­terv­enciós dön­tése.­­ TÓTH LÁSZLÓ LEVERTE Bár a módosításra vonatkozó rendelet még nem jelent meg, annyi már biztos, hogy szigorí­totta a kukoricára vonatkozó in­tervenciós feltételeket a brüssze­li Gabona Irányító Bizottság, el­fogadva a 824/2000 EK rende­letmódosítás tervezetét. A 2006. november 1-jétől, azaz már a mostani szezon termésére is vo­natkozó új szabályozás alapján a minőségi feltételek négy para­métere változik. Bevezetik a hektolitersúlyra vonatkozó ha­tárt, azaz egy hektoliter kukori­cának 71 kilogrammnak kell lennie, s 13,5 százalékra csök­ken a nedvességtartalom, 5 szá­zalékra a tört szemek és 0,5 szá­zalékra a hősérült szemek ará­nya. Ezek teljesíthetetlen feltételek - mondta lapunknak Szabó La­jos, a mintegy hatezer tonnás ku­koricatermésének felét tavaly intervenció keretében értékesí­tett hódmezővásárhelyi Hódagro Rt. vezérigazgatója. A szakem­ber szerint környékükön terem a viszonylag legfajsúlyosabb ku­korica, de még ez is legfeljebb a 70 kilogrammos súlyt szokta el­érni hektoliterenként. A döntés különösen fájdalmas, mivel mostanra elég jó piac alakult ki, még tárolni sem kellett volna a termést, már a szárítás utáni azonnali elszállítás esetén is kaptak 28 ezer forintos tonnán­kénti induló ajánlatot. Az inter­venciós feltételek szigorítása pe­dig „agyoncsapja” a piacot, a ku­korica piaci ára a vezérigazgató becslése szerint tonnánként akár 4000 forinttal is csökken­het. Ez a Hódagro esetében - amely idén is 800 hektáron ter­melt kukoricát, s ugyancsak hat­ezer tonnás terméssel számolt, amelynek a felét értékesíti az idén is - a vezérigazgató szerint 12 millió forint árbevétel-ki­esést jelent. Szabó csak egy a nagy kuko­ricatermelő gazdaságok vezetői közül, akik most e gondokkal szembesülnek. Az intervenció azonban minden „árutulajdo­nosra”, adott esetben a kukori­cát felvásárló feldolgozóra, ke­reskedőre is vonatkozik. Mind­ezt megerősítik az OM­GC, a francia kifizető ügynökség ada­tai, illetve a Magyar Gabo­nafeldolgozók, Takarmány­­gyártók és -kereskedők Szö­vetsége egyik elnökségi tagjá­nak Brüsszelben adott hivatalos tájékoztatás. Pótsa Zsófia, a szö­vetség főtitkára szerint a legna­gyobb gondot a hektolitersúlyra és a „hősérült” szemek arányá­ra vonatkozó követelmény okoz­za, ezek alapján ugyanis nagyon kis mennyiségben lesz majd in­tervencióra felajánlható áru. Becslése szerint a teljes termés kevesebb mint fele felelhet meg csupán az új feltételeknek, mi­vel Magyarországon a hektoliter­­súly-átlag 70 kilogramm alatti. A főtitkár szerint az intervenci­ós lehetőség korlátozottá válik, s az is egyértelmű, hogy az inter­vencióra átvett áruért sem kap­ják meg az árutulajdonosok a mindenkori - ma kezdetben tonnánként 101,3 eurós - inter­venciós árat. A döntés nyomán csökkenhetnek a piaci árak is - véli a főtitkár. INTERVENCIÓS FELTÉTELEK Forrás­: NAPI-gyűjtés___________________________________ Idén 6,5-7,0 millió tonna kukorica teremhet a tavalyi több mint 8 millió után, s bár az intervenciós készlet 6 millió tonna alá süllyedt, kérdés, hogy az új feltételekkel mennyi lesz idén az intervenciós felajánlás. Cégvezetők szerint az alacsony állatlétszám miatt óriási felesleg is keletkezhet a piacon, ami szintén hozzájárulhat az árak csökkenéséhez. _________________________Régi Dj* Minimális hektolitertömeg (kilogramm/hektoliter) nem volt 71 Maximális nedvességtartalom (százalék)___________14,5 13,5 Törtszem-arány (százalék)____________________10_____5_ Szárítás során túlhevü­lt szemek aránya (százalék)_______3­0,5 *2006. november 1-jétíl________________________________

Next