Napi Gazdaság, 2006. október (16. évfolyam, 192-212. szám)
2006-10-02 / 192. szám
LJ_ MAGYAR GAZDASÁG LAPI GAZDASÁGA 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ EGEKBE SZÖKHETNEK A KÖLTSÉGEK Az UEFA-nak tetszett, amit láthattak Bár leginkább csak terveket mutattak a leendő stadionokról a 2012-es labdarúgó-EB- re pályázó magyar bizottság tagjai az UEFA szemleembereinek, ám ez, úgy tűnik, elnyerte tetszésüket. ALAPOS „Nem mondanak szinte semmit, faarcú, szikár emberek” ABRAHAM AMBRUS Rendkívül érdekes volt ez a látogatás. A 2012-es horvátmagyar Európa-bajnoki pályázat nagyon meggyőző, ráadásul mindenhol azt tapasztaltuk, hogy az emberek akarják a győzelmet - jelentette ki pénteken Giorgio Marchetti, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) profi labdarúgásáért felelős igazgatója. Az UEFA illetékesei az elmúlt héten a horvát-magyar pályázat minden helyszínén terepszemlét tartottak, amely ráadásul nem kizárólag a stadionokat érintette, hanem a lehetséges kiszolgálólétesítményekről is beszámolót kértek. (A hattagú bizottság először neurecenre, majd Jjquille és Székesfehérvárra látogatott, végül pénteken érkeztek Budapestre.) Marchetti szerint még a pályázat előnyére is válhat, hogy az olasz, illetve a lengyel-ukrán kandidálókkal szemben itt az építések és a fejlesztések csupán az elején tartanak, hiszen az eseményig könnyebben lehet alkalmazkodni a változó igényekhez. Nem mondanak szinte semmit, faarcú, szikár emberek - mondta Gyárfás Tamás, az EB-pályázat magyar elnöke a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) internetes oldalán. A nagy riválisnak tartott olaszok mellett egyelőre az szól, hogy létesítményeik már állnak, mi pedig még csak terveket tudunk mutatni. Kóka János, a pályázat fővédnöke szerint a következő hét évben összesen 23 milliárd euróra rúgnak a beruházási költségek, ami az uniós támogatásból, valamint a költségvetésből az ország rendelkezésére áll. Előzetes felmérések szerint Magyarországnak összesen 160 milliárd forintot kellene költenie az összesen négy - budapesti, székesfehérvári, győri és a debreceni - stadion UEFA által elvárt kialakítására. A legnagyobb tételt, 120 milliárdot maguk a pályák vinnék el, míg a fennmaradó összeget a kiszolgálóegységekre, infrastruktúrára kellene fordítani. Gyurcsány Ferenc kormányfő még tavasszal azt mondta: az állam elsősorban az autópálya-építést, a légi és a vasúti közlekedés fejlesztését finanszírozná, a szállodaipari beruházásokat viszont magánforrásból kell megoldani. 1160 kjwhiiii'jú'M.ii A legutóbbi rendező, Portugália mintegy 650 millió eurót (177 milliárd forint) költött közvetlenül a stadionok és az azokat körülvevő infrastruktúra fejlesztésére. Ezt Svájcban-amely az osztrákokkal együtt indult -, a következő EB helyszínén 1,26 milliárd svájci frankra (219 milliárd forint) teszik. A gazdaság még megy a maga útján a NAPI GAZDASÁG Miközben a szigorú 2007-es költségvetés és a körvonalazódó reformok okozta érdeksérelmek társadalmi feszültséget okoznak, a gazdasági folyamatok konszolidált keretek között maradnak - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Erste Bank együttműködésével készült legújabb előrejelzésében. A prognózis szerint a befektetők bizalma - és ezzel a forint - fokozatosan erősödik majd, az ország megítélésének markáns javulására azonban csak jövőre lehet számítani. A fogyasztói infláció márciusban és áprilisban volt a legalacsonyabb (2,3 százalék), azóta emelkedik, augusztusban már 3,5 százalék volt. Az augusztusi energiaár-emelés és a szeptemberi áfaemelés hatására az infláció decemberben elérheti az 5,8 százalékot, éves átlagban pedig a 3,7 százalékot. Az infláció tetőzése 2007 kora nyarán várható, amit gyors esés követ majd - vélik a kutatók. Az idei első hét hónapban a bruttó kereset 7,4, a nettó 8,2, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a versenyszektorban mintegy 1 százalékponttal volt gyorsabb a dinamika. Az év során a bruttó keresetek növekedésének lassulása, a nettó keresetek első félévhez viszonyított csökkenése - de a 2005-ösnél így is jóval magasabb szintje - várható. Az év egészében, a költségvetési konszolidáció hatására, már csak 2,5 százalék körüli átlagos reálkeresetemelkedést vár a GKI. Idén a foglalkoztatottak száma lényegében stagnál, ezen belül a versenyszektorban kissé nő, a közszférában pedig csökken. Bár a munkanélküliség az első negyedévhez képest mérséklődött, azóta ismét emelkedik, az év végére szezonális okokból, valamint a kezdődő állami racionalizálás hatására - várhatóan még magasabb lesz. PROGNÓZIS A GDP volumenindexe___________104,0 Ipari termelés_________________110 Kiskereskedelem______________104,5 Export_____________________114,0 Import_____________________113,0 Külkerdeficit (milliárd euró)_________2,8 Fogyasztói árindex_____________103,7 Folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya (milliárd euró)_______5,3 Áht pénzforgalmi hiánya (milliárd forint) 1850 Munkanélküliségi ráta (%)__________7,5 Forrás: GKI________________________ HÍRHÁLÓ ► Megdrágult az ipar augusztusban Már begyűrűztek a magasabb energiaárak az iparba is: az ágazat belföldi értékesítési árai idén augusztusban az előző hónaphoz képest 3,1 százalékkal, az egy ével korábbihoz viszonyítva pedig 11,1 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés árszintje egy hónap alatt 1,8 százalékkal csökkent, az egy ével korábbinál pedig 8,7 százalékkal volt magasabb - adta hírül a KSH. Belföldön a havi gyorsulást főként az elektromos energia és a földgáz hatósági árváltozása okozta. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai a hónapban 0,9 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb áremelkedést a fémfeldolgozás produkálta (2 százalék), ez elsősorban a vas és réz drágulására vezethető vissza. Az élelmiszeriparban - főként a kenyér és a tésztafélék áremelkedésének hatására -1,1 százalékkal nőttek az árak. A forint egy hónap alatt az euróhoz képest 1,2, a dollárhoz viszonyítva 2,2 százalékkal erősödött, egy év alatt pedig az euróhoz képest 12,2, a dollárhoz képest 7,6 százalékkal értékelődött le. A két árváltozás eredőjeként augusztusban az ipari termelői árak júliushoz viszonyítva 0,3, az elmúlt év augusztusához képest pedig 9,7 százalékkal nőttek. Bokros szerint megmentett minket az EU Magyarország a fennálló államháztartási hiányával pénzügyi zsákutcába, csődbe jutott volna, ha nem tagja az EU-nak - jelentette ki Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója az Európa 2007 konferencián. Véleménye szerint lényegében az unió saját magunkkal szemben védett meg bennünket. Jól alakul a fizetési mérleg • MOLNÁR CSABA A második negyedéves fizetési mérleg sokkal jobb lett a várakozásoknál, a konszenzus 1,73 milliárd eurós deficitjével szemben 1,468 milliárd euróról számolt be az MNB. Ez három hónap alatt 69, egy év alatt 31 millió eurós javulás. Az elemzők döntő többsége a deficit növekedését várta, akadt kétmilliárdos negyedévi hiányprognózis is. A meglepőnek is nevezhető javulás mögött alapvetően két jelenség húzódik meg: egyrészt a jövedelemsor vártnál lényegesen kisebb hiánya, másrészt a reálszférához kapcsolódó sorok kedvező egyenlege. A részletekre vonatkozó elemzői várakozások közül „bejött” az árusor kedvező egyenlegére vonatkozó prognózis, míg a jövedelemsornál is a javulást várók jóslatai bizonyultak helytállónak - igaz, az utóbbi vélhetően átmeneti jelenség, mivel a Magyar Telekom még nem fizetett osztalékot. Nagyon régen fordult elő, hogy az árusor és a szolgáltatások is egyszerre ilyen kedvező szaldót mutassanak - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője, aki szerint e folyamat fenntartható, ami kedvező kilátásokat ígér a második félévre. A jegybanki számok szerint a reálgazdasági tranzakciók egyenlege az előző negyedéves 218 millió eurós hiányról 14 millió eurós többletre változott, ugyanakkor a jövedelmeknél, a folyó és tőketranszfereknél keletkezett hiány 227 millió euróval haladta meg az előző negyedéves értéket. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a második negyedév jellemzően az osztalékfizetés időszaka, ennek összesített mértéke viszont modellezhető. A jövedelmek és a folyó transzferek kiadási többlete a második negyedévben 1,74 milliárd euró volt. Az áruforgalmi hiány szintje folyamatosan csökken, nagysága a második negyedévben mindössze 66 millió euró volt. A szolgáltatások bevételi többlete is tovább nőtt, a második negyedéves érték szezonálisan igazítva 222 millió euró, a szezonális hatásokkal együtt 337 millió euró volt. Az idegenforgalmi többlet nőtt, ez főként a kiadások visszaesésének következménye. | FOLYÓ EGYENLEG* (MILLIÁRD EURÓ) || 2002 2003 2004 2005 2006.11. Forrás: NAPI-gyűjtés ,negyedéves A második három hónapban a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 2,223 milliárd euró kiáramlást mutatott. Az újrabefektetett jövedelmekkel együtt a részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetések értéke a magyar befektetők 140 milliós „kifektetése” és a külföldi befektetők 1,339 milliárdos tőkekivonásának eredményeként alakult ki. A portfólióbefektetéseknél 744 millió euró forráskiáramlás történt. Három tizeddel lett kisebb a 2004-es GDP - FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A felhasznált információkat többek között az APEH és a VPOP statisztikáiból vették át. Hasonló forrásokat használtak a prostitúció iránti kereslet becslésére is, ezeket azonban kiegészítették a prostituáltak érdekvédelmi szervezeteitől kapott információk és újságcikk-beszámolók is. A KSH így kiszámolt adatai szerint az illegális tevékenységek, köztük is a már említett tételek 2000 óta folyó áron közel 800 milliárd forinttal növelték meg a bruttó hozzáadott értéket. A trend évről évre növekvő: míg 2000-ben 107,5 milliárdos hozzáadott értéket jelentett a feketegazdaság, addig 2004-re ez már 199,2 milliárd forintra nőtt. Egy másik fontos változás, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően már nem fix árbázison, azaz nem a 2000-es árakhoz viszonyítva számítják a GDP egyik évről másikra történő volumennövekedését, hanem az előző évi árak jelentik a bázist. Az elvnek megfelelően átszámolt GDP-adatok alapján 2001-ben valamelyest kisebb, míg 2002-ben és 2003-ban érezhetően nagyobb lett a bruttó hazai termék bővülése a korábban publikált adatnál. Kedvezőtlenül hatott ugyanakkor az új statisztikai módszer alkalmazása a 2004-es végleges adatra, ez ugyanis 5,2 százalék helyett 4,9 lett (2005-ös adatokat egyelőre nem publikált a KSH). Az alacsonyabb GDP miatt nagyobb lehet az államadóssági ráta. . „AGYONCSAPHATJA” A MAGYAR GABONAPIACOT AZ EU Szigorúbb intervenciós feltételek jönnek a kukoricára Letöri az árakat és alaposan felforgatja az éppen betakarítás előtt lévő kukorica piacát az EU legújabb, idén november 1- jétől hatályba lépő gabonaintervenciós döntése. TÓTH LÁSZLÓ LEVERTE Bár a módosításra vonatkozó rendelet még nem jelent meg, annyi már biztos, hogy szigorította a kukoricára vonatkozó intervenciós feltételeket a brüsszeli Gabona Irányító Bizottság, elfogadva a 824/2000 EK rendeletmódosítás tervezetét. A 2006. november 1-jétől, azaz már a mostani szezon termésére is vonatkozó új szabályozás alapján a minőségi feltételek négy paramétere változik. Bevezetik a hektolitersúlyra vonatkozó határt, azaz egy hektoliter kukoricának 71 kilogrammnak kell lennie, s 13,5 százalékra csökken a nedvességtartalom, 5 százalékra a tört szemek és 0,5 százalékra a hősérült szemek aránya. Ezek teljesíthetetlen feltételek - mondta lapunknak Szabó Lajos, a mintegy hatezer tonnás kukoricatermésének felét tavaly intervenció keretében értékesített hódmezővásárhelyi Hódagro Rt. vezérigazgatója. A szakember szerint környékükön terem a viszonylag legfajsúlyosabb kukorica, de még ez is legfeljebb a 70 kilogrammos súlyt szokta elérni hektoliterenként. A döntés különösen fájdalmas, mivel mostanra elég jó piac alakult ki, még tárolni sem kellett volna a termést, már a szárítás utáni azonnali elszállítás esetén is kaptak 28 ezer forintos tonnánkénti induló ajánlatot. Az intervenciós feltételek szigorítása pedig „agyoncsapja” a piacot, a kukorica piaci ára a vezérigazgató becslése szerint tonnánként akár 4000 forinttal is csökkenhet. Ez a Hódagro esetében - amely idén is 800 hektáron termelt kukoricát, s ugyancsak hatezer tonnás terméssel számolt, amelynek a felét értékesíti az idén is - a vezérigazgató szerint 12 millió forint árbevétel-kiesést jelent. Szabó csak egy a nagy kukoricatermelő gazdaságok vezetői közül, akik most e gondokkal szembesülnek. Az intervenció azonban minden „árutulajdonosra”, adott esetben a kukoricát felvásárló feldolgozóra, kereskedőre is vonatkozik. Mindezt megerősítik az OMGC, a francia kifizető ügynökség adatai, illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége egyik elnökségi tagjának Brüsszelben adott hivatalos tájékoztatás. Pótsa Zsófia, a szövetség főtitkára szerint a legnagyobb gondot a hektolitersúlyra és a „hősérült” szemek arányára vonatkozó követelmény okozza, ezek alapján ugyanis nagyon kis mennyiségben lesz majd intervencióra felajánlható áru. Becslése szerint a teljes termés kevesebb mint fele felelhet meg csupán az új feltételeknek, mivel Magyarországon a hektolitersúly-átlag 70 kilogramm alatti. A főtitkár szerint az intervenciós lehetőség korlátozottá válik, s az is egyértelmű, hogy az intervencióra átvett áruért sem kapják meg az árutulajdonosok a mindenkori - ma kezdetben tonnánként 101,3 eurós - intervenciós árat. A döntés nyomán csökkenhetnek a piaci árak is - véli a főtitkár. INTERVENCIÓS FELTÉTELEK Forrás: NAPI-gyűjtés___________________________________ Idén 6,5-7,0 millió tonna kukorica teremhet a tavalyi több mint 8 millió után, s bár az intervenciós készlet 6 millió tonna alá süllyedt, kérdés, hogy az új feltételekkel mennyi lesz idén az intervenciós felajánlás. Cégvezetők szerint az alacsony állatlétszám miatt óriási felesleg is keletkezhet a piacon, ami szintén hozzájárulhat az árak csökkenéséhez. _________________________Régi Dj* Minimális hektolitertömeg (kilogramm/hektoliter) nem volt 71 Maximális nedvességtartalom (százalék)___________14,5 13,5 Törtszem-arány (százalék)____________________10_____5_ Szárítás során túlhevült szemek aránya (százalék)_______30,5 *2006. november 1-jétíl________________________________