Napi Gazdaság, 2006. november (16. évfolyam, 213-232. szám)

2006-11-02 / 213. szám

a­ pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató közel hozzád INTERJÚ VERES JÁNOS PÉNZÜGYMINISZTERREL Nem puhul fel a költségvetés Nem érez személyes felelősséget az idei államháztartási hiány elszállása miatt Veres János pénzügyminiszter Töretlennek érzi a bizalmat maga iránt mind a kormányfő, mind a kormánypárti frakciók részéről. A koalíciós pártokkal megállapodtak arról, hogy azok nem fogják felpuhítani a 2007-es költségvetési törvényjavaslatot. A gazdasági növekedésre adott előrejelzést konzervatívnak tartja, míg a kamatkiadást szerinte 17 milliárd forinttal dobhatják meg jövőre az elmúlt időszak utcai eseményei.­ ­ BAKA ZOLTÁN - Nem gondolt arra a választások után, az államháztartás valós helyzetének feltárásá­nak pillanatában, hogy a helyzetért felelős­séget kellene vállalnia, és le kellene monda­nia? - Hozzám köthetően, az én aláírásommal, az én felelősségi körömbe tartozóan nem növeke­dett a hiány. Érdemes felidézni, hogy mire ter­jed ki a pénzügyminiszter felelősségi joga: a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési elő­irányzatának felhasználására. Természetesen vállalom a felelősséget, ha ebben a fejezetben valaki eltérést tapasztal, ha az én aláírásommal hitelesítve költött többet a tárca a költségvetési előirányzatán. - Ha jól értem, most a minisztertársai fele­lősségére utal... - Meg kell nézni, hogy melyek azok a kiadá­si előirányzatok, amelyek adott esetben túltel­jesülnek, vagy hol maradnak el a bevételek a várttól. Nagy munkát fektettem a munkatársa­immal az elmúlt időszakban abba, hogy az adó­bevételek a tervezettnek megfelelően befolyja­nak, mint ahogy abba is, hogy a kiadások az elő­irányzatokon belül maradjanak. Durva leegysze­rűsítésnek vagy ismerethiánynak gondolom, ha valaki az egész államháztartás hiányáért viselt felelősséget egy személyre, a pénzügyminiszter­re próbálja leszűkíteni.­­ A saját részéről tehát biztosnak érezheti a helyét, de állítólag a miniszterelnök bizal­ma már nem teljesen töretlen ön iránt. Szá­mít arra, hogy a közeljövőben távoznia kell? - Nem foglalkozom állítólagos kérdésekkel, feladatom van, és azt igyekszem a legjobb tu­dásom szerint ellátni. Egyébként az elmúlt na­pokban is több órát dolgoztunk együtt, ezek so­rán a bizalmatlanság mint kérdés egyszer sem merült föl. Vagyunk annyira őszinte viszonyban egymással, hogy a kormányfő jelezné felém, ha elfogyna a bizalma. De ezt a kérdést nem is ne­kem, hanem a miniszterelnöknek kellene fel­tenni. - A kormánypárti parlamenti képviselőcso­portok felől sem lát baljós jeleket? - A költségvetési egyeztetések okán mindkét frakcióval találkoztam, az elmúlt hetekben többször is; ezek során semmifajta aggály nem merült fel a részükről. A frakciók nem fogják szétszedni a büdzsét­ ­ Egyeztettek a kormánypárti frakciókkal arról, hogy a jövő évi költségvetés „tabu”, va­gyis ezúttal végképp nem engedhető meg a be­nyújtott javaslat felpuhítása? - A képviselőkkel egyeztettünk erről. A frak­ciók támogatni fogják, hogy a jövő évi költség­­vetést a konvergenciaprogram tartalmának megfelelően hajtsuk végre. - Változatlanok maradhatnak például az egészségüggyel kapcsolatos tervek? A beadott törvényjavaslatokhoz számos képviselői módosító javaslat érkezett az Országgyűlésben.­­ A tárgyalások során erre is kitértünk, ez alapján mondha­tom, hogy meg fogunk állapod­ni az egészségügyi költségve­tésről, a reform pontos részle­teiről is. - A költségvetést megala­pozó makropályán mely mu­tatóknál áll fenn az eltérés lehetősége komolyabb mér­tékben a pénzügyi tárca sze­rint? - Információim szerint a jövő évi gazdasági növekedés vár­ható mértékében tér el legin­kább a minisztérium és a piac véleménye. Azt gondolom, hogy a 2,2 százalékos növeke­dési várakozásunk eleget tesz a konzervatív tervezés követel­ményeinek. Természetesen ha a jövő évi növekedés ezt meg­haladja, akkor az új helyzethez lehet igazítani a költségvetési tervszámokat.­­ Tehát a PM szerint is in­kább felfelé mutató, vagyis a nagyobb növekedést feltétele­ző kockázat van a GDP-vára­­kozásokban? - Minden szakértő azt állít­ja, hogy inkább az óvatos ter­vezés a jellemző a költségvetésre. Mai tudásunk szerint azonban semmi nem indokolja, hogy a 2,2 százaléknál magasabb növekedés alapján készítsük a költségvetést. - Ez érvényes a bevételekre is? Több elem­zés is napvilágot látott erről, hogy ebben azért hagytak némi puffert. - Ismerem ezeket az értékeléseket. Örülök, hogy nem olyanok jelennek meg, miszerint túl­feszített a költségvetés. Talán a munkámat is mi­nősíti, ha mind több pozitív értékelés lát napvi­lágot az általunk követett tervezési gyakorlatról. A tüntetés 17 milliárdba kerül jövőre­ ­ A PM szerint 200 milliárd forinttal dobja meg a kamatkiadásokat az elmúlt hetek ut­cai eseményei miatt megingó befektetői biza­lom. A piacon erre csak legyintenek, mond­ván, a hozamok alakulása alapján pár milli­árd lehet csak az eltérés.­­ Számításaink szerint 17 milliárd forinttal növelik a jövő évi kamatkiadást az események. A rákövetkező évben, tehát 2008-ban ez a ha­tás már elérheti a 70 milliárdot, s hasonló nagy­ságrenddel lehet számolni 2009-re is. Vagyis a következő négy évre vetítve a többletkiadás va­lóban eléri az említett 200 milliárd forintot.­­ Elemzők szerint év végéig 8,5 százalékra emelkedhet az alapkamat. Ez még az a szint, ami mellett tarthatóak lesznek a jövő évi ka­matkiadások? - A kiadásokat az állampapírok hozamgör­béjének alakulása határozza meg. Nem függet­len persze az állami finanszírozás költsége az alapkamattól, de az csak egy indikatív szám. Azt tudtuk figyelembe venni a tervezéskor, ami az állampapír-hozamgörbéből az eddigi információk alapján kiolvasható volt. Ha a jegy­banki alapkamat változása összhangban lesz a hozamgörbében tükröződő változásokkal, ak­kor elmondhatjuk, hogy a kamatszint esetleges változása nem borítja fel a kiadási tervet. Nem lesz „vagyontranszport”-ked­vezmény - Hozzányúlnak még idén az adótörvé­nyekhez? Úgy hallani, hogy ha nem is átfogó módon, de apróbb változtatásokra készül a tárca.­­ Kisebb jogtechnikai változásokról valóban készülnek előterjesztések. Az egyik ilyen a szö­vetkezeti célrészjegy és a kamatadó viszonyát tisztázza, a másik javaslatunk pedig az egysze­rűsített közteher-viselési hozzájárulást érinti. - Változhat a különadóról szóló törvény? Az Audi és a GKM már bőszen egyeztet erről. - Elképzelhetőnek tartom, hogy a kutatás-fej­lesztés figyelembevételével pontosítjuk a tör­vényt. - Lesz-e törvényjavaslat a külföldön fialta­tott vagyon kedvezményes hazahozataláról? - Jelenleg nem ismerek olyan lehetőséget, amely biztosítaná, hogy alkotmányos problé­mák nélkül ez megvalósulhasson. ÚTBAN A PARLAMENT FELÉ Semmit nem bíznak a sze­rencsére MAKROPÁLYA­­ (VÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ. SZÁZALÉK)­­ 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Bruttó hazai termék (GDP) 4,2 4,1 2,2 2,6 4,2 4,3 GDP belföldi felhasználása 1,4 2,1 0,2 0,7 3,1 3,0 ebből: Háztartások fogyasztása 3,8 2,5­­0,8 0,1 1,5 2,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6 6,0 2,4 4,3 7,8 5,0 Külkereskedelmi forgalom (áruk és szórg.) Exportvolumen-változás 11,613,0 11,010,1 9,5 9,1 Importvolumen-változás 6,8 9,8 8,3 7,9 8,4 7,9 Életszínvonal mutatók Egy keresőre jutó reálbér 6,3 3,2 -4,2­­0,6 1,9 3,0 Foglalkoztatottak számának változása 0,0 0,3 0,0 0,3 0,7 0,7 Fogyasztói árszínvonal, évi átlag 3,6 3,5 6,2 3,3 3,0 2,8 Egyensúlyi mutatók (a GDP %-ában) Folyó fizetési mérleg hiánya 6,8 6,9 5,0 3,2 1,7 0,3 Külső finanszírozási igény 6,0 6,1 3,6 1,6 -0,8-1,9 Forrás: törvényjavaslat PSPIN­ Prémiummal a feketemunka ellen •­ A munkaügyi felügyelők is bekerültek abba a körbe, ahol célprémiumot tűz ki a­­ kormány a minél eredményesebb teljesítmény elérése érdekében. A költségvetési táj törvényjavaslat szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelő­­p,­,­­ség (OMMF) dolgozói 333,3 millió forint jutalomhoz juthatnak jövőre. Az ösztönzés gggy azt sejteti, hogy minden korábbinál intenzívebb ellenőrzéseket folytatnak az ille­­­g­­ális vagy rendezetlen foglalkoztatási viszonyok ellen a felügyelők. Mégpedig az A- adóhivatallal karöltve. Annyira nyilvánvaló a cél, hogy a javaslat nem is állapít meg külön teljesítendő feladatokat az OMMF számára: az adóhivataltól várt bevé­telek teljesülésétől teszi függővé a jutalom kifizetését. Az APEH-nek egyébként 13,8 milliárd forint prémiumot szán a büdzséterv, aminek a kifizetéséhez az áfá­ból, szja-ból, lakossági illetékekből, illetve a járulékokból az előirányzatot 1­0 százalékkal kell meghaladnia a bevételnek. Nem kell azonban az év végéig vár­niuk az adóhivatali dolgozóknak a pénzre, a teljesítéstől függően negyedévente történnek a kifizetések. Változott viszont az a korábbi szabály, amelynek alapján november végén kiürülhetett a pénzeszsák, ha olyan jól álltak a bevételek: a ja­vaslat szerint a december 28-i állapot dönti el, hogy minden, erre a célra terve­zett pénz kifizethető-e. A két szervezeten kívül még a VPOP és a környezetvédel­mi tárca juthat prémiumhoz jövőre. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG­A- 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 3 NINCS MÉG RENDELET A TARIFAKEDVEZMÉNYEKRŐL Két részletben jut tőkéhez a MÁV­ ­• NAPI GAZDASÁG A kormány 111,6 milliárd forint tőkeemelést hajt végre jövőre a Ma­gyar Államvasutak Zrt.-nél, ám a költségvetési törvényjavaslatból az olvasható ki, hogy ez csak egy - de meghatározó - része az eltervezett tőkejuttatásnak. Az előterjesztés ál-A GySEV Zrt.-nél 300 millió forintos tőke­emelést hajtanak végre a tervek szerint. talános indokolásában az szerepel, hogy eredetileg ugyan 2007 és 2008 között egyenletesen elosztva tervez­tek a MÁV-nak nyújtandó egyszeri jellegű juttatással, ám végül 80 szá­zalékot már jövőre rendelkezésre bocsátanak. Vagyis 2008-ban továb­bi 28 milliárd forint tőke­­juttatásra kerülhet sor. A vasúttársaság ezenfelül 102,9 milliárd forinthoz jut jövőre szolgáltatási szerződés címén - vagyis piaci alapokra helyezik (formailag is) a finanszírozást. Idén ilyen jogcím még nem szerepelt, ha­nem a MÁV 50 milliárd forintot ka­pott a személyszállítási közszolgál­tatások költségtérítésére. Nincs egyelőre hír viszont a közle­kedési tarifák támogatásának alaku­lásáról, még az ehhez szükséges ren­deletek sem születtek meg. A költ­ségvetésben a fogyasztói árkiegészí­tés során szerepel az az összeg, amit az utasok ked­vezménye után fizet a bü­dzsé a közlekedési társasá­goknak. Az árkiegészítésre jövőre 120 milliárd forintot szánnak, ami 5 százalékkal - vagyis nem jelentős összeggel - ma­rad el az idei előirányzattól. Ez alap­ján feltételezhető, hogy a tarifák át­szabása a különböző kedvezménye­zett csoportoknál hozhat komolyabb változást, de összességében a megta­karítás nem lesz jelentős. TŐKEEMELÉS 111,6­­KI­SSZEBES 1 91

Next