Napi Gazdaság, 2007. április (17. évfolyam, 63-81. szám)

2007-04-02 / 63. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ HÍRHÁLÓ • A gazdasági miniszter lett az SZDSZ elnöke Az SZDSZ szombati tisztújító küldöttgyűlésén a két elnökjelölt, Fodor Gábor és Kóka János is ugyanannyi szavazatot kapott, majd új szavazást tartottak. A má­sodik voksoláson Kóka 380, Fodor pedig 367 szavazatot kapott, így a jelenlegi gazdasági és közlekedési miniszter lett két évre a liberális párt elnöke. Januárban jobban nőtt az import Amíg tavaly minden egyes hónapban felülmúlta a kivitel dinamikája a behoza­talét, addig 2007 januárjában - a piaci várakozások szerint csak átmenetileg - megfordult a trend: az export volumene 19,2, az importé 20,3 százalékkal bővült a tavaly januárihoz képest. A folyó áras forintadatok­ból számítva a forgalom mindkét irányban 22 száza­lékkal bővült, euróban mérve a növekedés 20-21 százalékos volt - adta hírül a KSH. így a külkereske­delmi mérleghiány a hónapban 48 milliárd forint (193 millió euró) lett, ami 10 milliárd forinttal (40 millió euróval) több a tavalyinál. A kivitel forintárszintje 2, a behozatalé 1 százalékkal nőtt. A forint árfolyama nem változott a tizenkét hónappal korábbi szinthez képest, míg a cserearány 1 százalékkal javult. A mérleget jelentősen elsősorban a tágabbra nyílt energiaol­ló rontotta. Az energiahordozók importértékének folyó áron és forintban számított 13,1 milliárd forintos januári emelkedése adta az első hónap külkereskedelmi hiányának közel egyharmadát. Az energiaimport értéknövekedése alapvetően az árak változására vezethető vissza, mivel az árufőcsoport kivitelének és behozata­lának volumene az egy évvel korábbi bázishoz képest lényegében azonos mérték­ben, 7-8 százalékkal bővült. Radikális mértékben nőtt emellett az egyéb szállító­eszközök importja is. Ebben egy újabb Gripen-gép beszerzése játszott közre - mondta lapunknak Herzog Tamás, a KSH munkatársa (ezzel jelenleg kilenc egy­ségből áll a flotta, amely decemberig tizennégy darabosra bővül). A tranzakció kiolvasható a svéd-magyar kétoldalú adatokból is, e viszonylatban ugyanis a tavalyi hasonló időszak több mint két és félszeresére nőtt a behozatal. ► A kis cégek most kevésbé borúlátóak A 2006 harmadik negyedévében mért abszolút,­­69 pontos mélypont után immár második alkalommal emelkedett a K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet által összeállított kkv-bizalmi index. A kis- és középvállalkozói szektor várakozá­sai azonban - miként azt a­­53 pontos mutató is jelzi - továbbra is erősen ború­látóak. A 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló részletes felmérés szerint a mostani növekedés jórészt a kisebb (0-100 millió forint) árbevételű vállalkozások javuló várakozásainak köszönhető. Ágazati szinten a kutatók az ipari és az építő­ipari vállalkozások pozitívabb jövőképét emelték ki. Továbbra is rendkívül negatív a kormányzati intézkedések megítélése: a megkérdezettek mindössze 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. En­nek ellenére a vállalatok a jegybanki alapkamat, így a hitelkamatok csökkenésé­ben bíznak, ami alacsonyabb inflációs várakozásokat is jelent. ► Alkormányzó lett Tarafás Imre Tarafás Imrét a magyar kormány a Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of Europe Development Bank) alkormányzójának jelölte. A megbízatás öt évre szól. Az új alkormányzó a közép- és délkelet-európai célcsoport országaiért felelős. Ta­rafás jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora; korábban, 1988 és 1993 között az MNB első alelnökeként dolgozott, 1996-tól a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke lett. Töltött már be felelős tisztséget nemzet­közi pénzügyi intézményben is, 2002-től 2005-ig az EBRD igazgatóságában képvi­selte Magyarországot. Magyarország 1998 óta tagja a 39 európai országot tömörítő banknak, amely főként a szociális kohézió erősítését, a környezetmenedzsmentet, valamint a humán erőforrások fejlesztését szolgáló beruházásokat támogatja kedve­ző feltételű hitelekkel és technikai segítségnyújtással. A bank eddig Magyarország számára több mint egymilliárd euró hitelt hagyott jóvá; a már kihelyezett hitelek har­mada a tiszai árvízvédelmi rendszerek fejlesztéseit finanszírozza. Munkahelyteremtésre és a kkv-k támogatására több mint 300 millió euró, vidék- és városfejlesztésre, vala­mint szociális lakásépítésre további mintegy 350 millió euró hitel jutott. ► Gyorsulnak az első NFÜ kifizetései A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyszerűsítéseket vezetett be annak ér­dekében, hogy a 2004-2006 közötti, első nemzeti fejlesztési terv (NFT) pályáza­tainak nyertesei 2008 végéig pénzhez is jussanak. Ennek érdekében racionali­zálták a munkafolyamatokat és ösztönző rendszert dolgoztak ki a kifizetésben résztvevők számára, valamint felelősöket jelöltek ki a projektekhez. Eddig a megítélt mintegy 670 milliárd forint 60 százalékát, 404 milliárd forintot utalták ki - jelentette be Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A tervek sze­rint az egy évnél régebben ki nem fizetett számlák 8,85 százalékos arányát júni­us 20-ára öt százalékra, július 20-ára egy százalékra, a kilencven napnál régeb­ben ki nem fizetettek arányát pedig a mostani 78,0 százalékáról június 20-ára 30, július 20-ára 15, szeptember 15-ére pedig egy százalék alá csökkentik. KÜLKERADATOK Import Export Mrd Ft 1 330,4 1 282,1 M dollár 6 859,8 6 592,4 M euró 5 248,0 5 054,6 Forrás: KSH Lassú javulás jöhet­ ­• NAPI GAZDASÁG Az államháztartás idei első kéthavi hiánya magas, de a kormány­zati prognózisnál kisebb, ami lehetővé tette az éves kormányzati prognózis gesztusértékű, 0,1 százalékpontos csökkentését - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank közreműködésé­vel készült legújabb előrejelzéséből. A kutatók szerint ennél is va­lamivel kisebb, a GDP 6,5 százaléka körüli hiány érhető el az év végére. A várakozások szerint a konvergenciaprogram idei része PROGNÓZIS 2007-RE szinte biztosan teljesül, miközben a gazda­sági növekedés kissé lassul, az infláció az első negyedévi csúcspont után főleg ősztől jelentősen esik, a forint pedig tartósan erős marad, miközben már a második negyed­évben megkezdődhet a kamatcsökkentés időszaka. Idén januárban a bruttó kerese­tek 7,1, a nettók pedig alig 0,9 százalékkal haladták meg a 2006. januárit, így a reál­kereset 6,4 százalékkal csökkent. A januá­ri adatok számos egyszeri tényezőt tükröz­nek, az év egészében a GKI 3 százalék kö­rüli nettó keresetnövekedést vár. A legfrissebb adatok szerint a külső egyensúly 2006-ban jelentősen, a vártnál is jobban javult, a hiány 0,8 milliárd euróval kisebb lett a 2005-ösnél. A beáramló külföldi tőke azonban kevesebb, míg a magyar tőkeexport magasabb lett a korábbinál. Részben a forint ingadozási sávjának megszüntetésére irányuló spekuláció magyarázza devizánk látványos márciusi erő­södését, de szerepe volt ebben a szlovák korona felértékelésének, a belpolitikai feszültség enyhülésének, a kedvező hazai és régiós makrogazdasági híreknek, valamint a magas forintkamatoknak is. Forrás: GKI­ I(ELŐZŐ ÉVI 100) GDP 103,0 Ipari termelés 108,0 Kiskerforgalom 101,5 Kivitel 113,0 Behozatal 110,0 Kü­skerhiány (Mrd euró) 1,0 Áht-deficit (Mrd Ft) 1550 Bruttó átlagkereset 107,0 Fogyasztói árak 106,5 Szigorú akar lenni a kormány • NAPI GAZDASÁG A társasági adó alanya, amennyiben adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelemminimumot, akkor választása szerint dönt­het úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz vagy pedig a jövedelemminimu­mot tekinti adóalapnak - olvasható ki a pénteken, a pénzügymi­niszter által az országgyűlés elé terjesztett, az elvárt adót kiváltó adótörvény módosítási javaslatában. A javaslat szerint a társasági adó alanyának jövedelemminimuma a törvényben külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított összes bevétel 2 száza­léka. A PM tehát maradt a régi, szigorú ötleteinél, csak éppen az „elvárt” szócskát a „minimum” kifejezéssel cserélte fel. A törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hatályba, kivéve az adózó bevallásához kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő ren­delkezéseket, amelyek 2007. július 1-jétől élnének. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) nem lelkesedett a szigorított adóellenőrzésről szóló­­kormányzati ter­vekért. A célokkal egyetértenek, a ja­vasolt megoldással viszont nem. A kabinet által vázolt megoldással ugyanis több lesz a cégek adminiszt­rációs költsége, és az adóhatóság is beavatkozhatna az önálló vállalati döntésekbe - mondta Csuport Antal, a munkáltatói oldal szóvivője. Borsik Já­nos, a munkavállalói oldal szóvivője szerint ők sem támogatják a terveket. Amíg az EU átlagában a GDP 3,5 szá­zalékát költik a vállalkozások admi­nisztrációs kiadásokra, addig Magyar­­országon 4,5-6 százalékot. A most ja­vasolt újabb adminisztrációs többlet ellentétes azokkal a vállalkozásbarát intézkedésekkel, amelyekről a kor­mány korábban beszélt - véli Antalffy Gábor, a Kiskereskedők Országos Szö­vetségének elnöke. Erre Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakál­lamtitkára úgy reagált: a most javasolt kiegészítő kérdőív 52 sorral indult, ám ezt az egyeztetések eredményeként már húsz körülire csökkentették, tételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell”. A rendszer úgy működne, hogy az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak fel­dolgozása után kockázatelemző program segítségével választja ki részletes ellenőrzésre az adózókat. Az APEH emellett azt is vizs­gálhatja, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. A pénzügyi tárca az indok­lásban hangsúlyozza: az új ja­vaslat „messzemenően érvény­re juttatja az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon kö­vetelményt, miszerint a tényle­ges helyzet bizonyításának fel- Hitelfelvétellel reagál a lakosság a megszorításokra?­ ­•­­­ VARGA JUDIT A lakossági hitelek állomá­nya februárban 52,9 milliárd forinttal emelkedett - derül ki a legfrissebb jegybanki adatok­ból. A növekmény még ennél is nagyobb lett volna, hiszen a devizahiteleknél a tranzakciók értéke 69,9 milliárd forintot tett ki, amit 12,9 milliárd fo­rinttal apasztott a forint erősö­dése. Egyelőre azoknak van meghatározóbbá vált svájcifrank­­alapú kölcsönök esetében egysze­rűen eltűnt a szezonalitási hatás. A tavalyi első két hónapban re­gisztrált 40-45 milliárd forinttal szemben ugyanis az idén 80-84 milliárd forintra szerződtek a magánszemélyek. 2006-ban egyébként (az év végi két re­kordhónapot is beleszámítva) 84 milliárd forintot tett ki az át­lagos havi hitelszerződés össze- ÁLLOMÁNYADATOK I (2007. FEBRUÁR, MRD FT) Hitel Betét Összesen Havi változás Összesen Havi változás Háztartások ■ 4894,5 52,9 5987,9 -24,1 Vállalatok 6523,3 -57,4 3482,0 -68,7 Forrás: MNB A magánhitelek kamata februárban általában az előző havinál alacso­nyabb lett, kivéve a svájcifrank­­alapú lakás- és az egyéb hiteleket. Utóbbiaknál a forint- és az euróalapú kölcsönök is összetétel­változás miatt drágultak - véli az MNB. A cégek forinthiteleinek (ki­véve a folyószámlakölcsönt) átla­gos kamatlába azonban februárban enyhén emelkedett, a kamatláb a 2006 végi szintre tért vissza. Igazuk, akik úgy vélték: a ház­tartások a megszorításokat át­menetinek tekintik, az emiatti nehézségeket hitelfelvétellel próbálják áthidalni. Ezt az új szerződések alakulása még az állományi adatoknál is jobban alátámasztja. A mára a leg­ge. Érdekes még a hitelstruktú­ra is, hiszen a háztartások feb­ruárban a lakáshitelnél na­gyobb összegre rúgó szabad fel­használású jelzálogkölcsön fel­vételére kötelezték el magukat, amire az elmúlt egy évet tekint­ve még nem volt példa. A cégek biztosan nem eladó­sodással reagálnak az idei ne­hézségekre, a vállalati hitelállo­mány ugyanis februárban 57,4 milliárd forinttal csökkent. A szektor betétállományának 2006 májusa óta tartó növeke­dése is megállt azonban az idén, februárban 68,7 milliárd forinttal mérséklődött az állo­mány. A háztartások bankbeté­teinek állománya két hónap növekedés után februárban szintén mérséklődött (24,1 milliárd forinttal). Jelzálogjogot kapna az építési vállalkozó­ ­• DOMOKOS ERIKA Az építési vállalkozók követeléseinek eddiginél hatékonyabb kielégítése érdekében a jogalkotók - a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény módosításával - lehetővé tennék jelzálogjog alapítását az ingatlanon, a megrendelő hozzájárulása nélkül. A vállalkozót a megrendelő tulajdonában lévő, a szerződés szerinti munkák elvégzésére szolgáló ingatlanon, a díjkövetelés erejéig il­letné meg a jelzálogjog, amelynek csak két előfeltétele lenne: a vállalkozási szerződés és a vállalkozás bejegyzési kérelme. Az önkormányzati és az igazságügyi tárca által kidolgozott tör­vényjavaslat a Ptk. mellett a közbeszerzési és a csődtörvény mó­dosításával, valamint már folyamatban lévő jogszabály-módosítá­sokkal és 2007-2008-ban kidolgozandó intézkedésekkel mérsé­kelné a körbetartozások kialakulását (NAPI Gazdaság, 2007. már­cius 29., 7. oldal). Az előterjesztés április közepén kerülhet a kor­mány, majd a parlament elé, hatálybalépése május közepénél előbb nem várható. Az új szabályok csak az ezután kötött szerző­désekre vonatkoznának, a meglévőkre nem, így az évek alatt - elsősorban az építőiparban és a kereskedelemben - felgyűlt több száz milliárd forintos tartozások rendezését nem segíthetik. (A Kormányszóvivői Iroda adatai szerint 2005-ben az iparban és az építőiparban 100-140 milliárdra becsülhető a lánctartozás állo­mánya, míg a kereskedelemben meghaladta a 200 milliárdot.) CÉGKÖZLÖNY ÉS HITELEZŐVÉDELMI ADATBÁZIS AZ INTERNETEN A 2007-2008-ban tervezett intézkedések között szerepel a Cégközlöny kizáró­lag honlapon való megjelentetésével párhuzamosan egy hitelezővédelmi nyil­vántartás felállítása, illetve ennek jogi és informatikai feltételeinek megte­remtése. A cégek egymás cégadatain kívül értesülhetnének lejárt tartozásaik­ról is. Ezeket a közhiteles adatbázisokat bárki számára elérhetővé tennék elektronikusan - lehetőség szerint minél olcsóbban, esetleg ingyenesen. A mulasztó, rosszhiszemű adóssal szembeni hatékony fellé­pést segítheti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény azon módosítása, amely szerint - a fizetési határidő és az azt követő 15 nap lejártát követően - a hitelező írásos felszó­lításának kézhezvétele után már nem vitathatná a követelést, s csak akkor kerülhetné el a felszámolási eljárás megindítását, ha fizet. Mindenképpen fizetnie kell, ha nem ismeri el a követe­lést, akkor is. (A jóhiszemű adósokra is gondolva ez később pol­gári perben visszakövetelhető.) A vártnál kisebb lett a folyó deficit­ ­• NAPI GAZDASÁG A piac által vártnál jóval ki­sebb lett 2006 utolsó negyedévé­ben a folyó fizetési mérleg hiá­nya. A jegybank által kiszámolt 1117 millió eurós deficit kissé elmarad a harmadik negyedévi 1156 millió eurós értéktől, va­lamint az egy évvel korábbi 1397 millió eurós hiánytól is. A javulás a szezonális hatásoktól megtisztított indexeknél is ha­sonló mértékű. A múlt év egé­szében a folyó fizetési mérleg hiánya 5,197 milliárd eurót tett a 2005-ös 6,091 milliárd után. A jelek szerint a külfölddel szemben fennálló finanszírozá­si igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya) továbbra is csökken, a tavalyi utolsó negyedévben 768 millió euró volt (szezonálisan szűrve 1131 millió euró), ez a GDP öt százalékára rúgott. A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó úgynevezett alulról számított külső finanszírozási igény a ne­gyedévben 1350 millió euró (szezonálisan kiigazítva 1521 millió euró), ez a GDP 6,6 szá­zaléka. Az év végi javulás első­sorban a reálgazdaságban kelet­kezett bevételi többlet növeke­désének volt a következménye. A jelek szerint a külkermérleget már most javítja a kiigazítás: ti­zenegy év után ugyanis most volt újból példa rá, hogy az áru­forgalom szaldója pozitív lett (+159 millió euró), azaz a kivi­tel értéke meghaladta a behoza­talét. Az éves hiány pedig 417 millió euróra csökkent az egy év­vel korábbi 1,46 milliárdról. A jövedelemsoron keletkezett hi­ány viszont az előző negyedévek­ben megszokott magas szintjen maradt a negyedévben (1,6 mil­liárd euró), míg a szolgáltatások többlete 287 millió euró lett. Ta­valy október-decemberben nem adóssággeneráló finanszírozás formájában a tőkemozgások egyenlege 447 millió euró ki­áramlást mutatott, míg az év egé­szében az érték 487 millió euró lett, a 2005-ös 3,368 milliárd eurónyi beáramlás után. Tavaly a magyar befektetők kiemelkedő mértékben, 1,852 milliárd euró értékben fektettek be külföldön, ehhez jön még 274 millió eu­rónyi újrabefektetett jövedelem.

Next