Napi Gazdaság, 2007. május (17. évfolyam, 82-102. szám)
2007-05-02 / 82. szám
2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASAGA- 2007. MÁJUS 2., SZERDA Kármentő nyilatkozat gázügyben • NAPI GAZDASÁG A magyar kormány álláspontja változatlan, Szekeres Imre szavai sem állnak ellentétben azzal: Magyarország nem kötelezte el magát egyik gázvezeték mellett sem, mint ahogyan nem is zárta ki a részvételt egyik projektben sem - reagált lapunk megkeresésére múlt pénteken a Kormányszóvivői Iroda. A honvédelmi mi-Nemcsak az a fontos, mit mondanak a politikusok, hanem az is, hogy hol mondják azt - kommentálták Szekeres Imre minapi kijelentését a lapunk által megkérdezett energetikai szakemberek. A honvédelmi miniszter washingtoni állásfoglalása a Nabucco mellett tehát ebből következően nem jelent semmit.niszter az előző hét közepén Washingtonban úgy nyilatkozott, hogy „ha lehet, és ha kell, Magyarország a Nabucco vezetéket választja”. A Nabucco az európai uniós gázpolitika része, de Magyarország párhuzamosan érdeklődik az oroszok által fejlesztett Kék Áramlat iránt is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatát szakértők az utóbbi melletti állásfoglalásként értelmezték. Megfigyelők szerint ezért elképzelhető, hogy a honvédelmi miniszter „kármentő” nyilatkozatot tett az Egyesült Államokban, de nem a legszerencsésebb módon. A Kormányszóvivői Iroda szerint hazánk azt a megoldást fogja választani, amely számára a gazdaság, és a gázt fűtésre, melegvíz előállítására vagy főzésre használó családok számára a legelőnyösebb és legbiztonságosabb. A cél Magyarország és Európa legbiztonságosabb és legolcsóbb ellátási forrásának megtalálása - ebben foglalható össze a magyar kormány álláspontja a projektek e korai szakaszában. Ez az álláspont semmilyen részletében nem változott az elmúlt időszakban - áll az iroda tájékoztatásában. Feladják az egyéni vállalkozók • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A PM-hez hasonlóan értékeli a folyamatot Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács - Magyar Ingatlan Szakmai Szervezetek Országos Szövetsége (MIT) elnöke is, aki szerint a kényszervállalkozások számának érzékelhető csökkenése már a tavaly meghozott intézkedések eredménye. (A MIT-et több nagy ingatlanos szervezet hozta létre 2005-ben, a szövetségnek jelenleg 11 tagja van.) A szakember szerint a százezer egyéni vállalkozó még így is nagyon sok, ezeknek ugyanis jó ha az ötöde minősített közvetítő, nagy részük viszont megélhetési ingatlanos, ami nem tesz jót a szakma megítélésének. Ezenkívül persze sok olyan közvetítő is van, aki valamelyik nagyobb irodánál tevékenykedik bedolgozó ügynökként, állásba nem veszik, így kénytelen vállalkozóként, számlára dolgozni - tette hozzá Sztranyák. A MIT egyébként egyetért a gazdaság kifehérítését célzó intézkedésekkel, mivel ez együtt jár az ingatlanos EGYÉNI VÁLLALKOZÓK SZÁMA szakma megszűrésével is. A szervezet egyik legfontosabb feladatának amúgy is a terület kóklerektől való megtisztítását tekinti, amit a maga részéről az úgynevezett egységes monitoring rendszer felállításától, valamint ennek kiteljesítéseként, 2010-től az ingatlankamara létrehozásától remél. A Kiskereskedők és Vendéglátók Érdekvédelmi Szövetsége jó ideje figyelmeztetett arra, hogy drasztikusan csökkenhet a mikro- és egyéni vállalkozások száma, ami komoly munkanélküliséget generálhat, főleg vidéken, ahol nem bővíthető a fogyasztók köre. Antalffy Gábor, a szervezet elnöke szerint a kereskedelem és a vendéglátás rendkívül érzékeny a költségekre, ami hatványozottan igaz a mikrovállalkozásokra. Komoly érvágás volt például a szakképesítéshez kötött minimálbér emelése, amely mögött nem volt valós teljesítés. Erőteljes kiadásnövekedéssel járt az energiaárak emelkedése és a megszorítások miatti általános elvonás. Ezzel párosult a kiskereskedelemben, hogy a multik a korábbinál jóval erőteljesebben kezdtek el terjeszkedni vidéken. Antalffy szerint a vállalkozások megszűnése önmagában nem jelentene nagy gondot, hiszen például a szomszédos Ausztria is elveszítette az uniós csatlakozás után kis- és közepes vállalkozásainak harmadát. Magyarországon viszont az említett elvonások miatt a kis- és közepes cégek is inkább elbocsátanak, mint felvesznek, ez pedig már valós és égető probléma. További gond, hogy a megszűnt vállalkozások tulajdonosai általában középkorúak, akik egyrészt nem versenyképesek a fiatalokkal szemben a multik által kínált helyek elnyerésében, másrészt nem motiválja őket az állás, hiszen vállalkozásukkal többet kerestek, mint egy multinál. (2006) Terület Június 30. December 31. Ingatlan 113 009 103 012 Kereskedelem 92605 85966 Forrás: KSH Mégse 35 a 35? • NAPI GAZDASÁG Egyelőre nem biztos, hogy az eddigi 219 mellett újabb 35 foglalkozásban lesz automatikus a munkavállalási engedélyek kiadása a román és a bolgár munkavállalók számára. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt heti ülésén a munkáltatói oldal azt javasolta, hogy ne szerepeljen mind a 35 szakma. Az ágazati párbeszédbizottságok és a kamarák véleménye mellett mindenképpen figyelembe fogjuk venni egyebek mellett az ülésen elhangzottakat is -mondta a NAPI Gazdaságnak Székely Judit, a szociális tárca foglalkoztatási és képzési szakállamtitkára. A döntés 3-4 hét múlva várható. Magyarország Románia és Bulgária uniós csatlakozásakor nem nyitotta meg teljesen álláspiacát, csak azokban a szakmákban könnyítette meg az elhelyezkedést, amelyekben nincs elegendő hazai jelentkező a betöltetlen állásokra. A szociális tárca ezeknek a korábban meghatározott szakmáknak a körét bővítette volna újabb 35-tel. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI REFORM Szocialista össztűz az SZDSZ javaslatára LENDVAI ILDIKÓ Nem rokonszenveznek az SZDSZ javaslatával a NAPI GAZDASÁG Bezárulni látszik a biztosítási rendszer átalakításának kapuja a szabad demokraták előtt. A hétvégén több olyan szocialista nyilatkozat is megjelent, amelyek kizárják a verseny megnyitását a teljes biztosítói piacon, egyedül a kiegészítő biztosítások esetében hagynának teret a magántőkének. Az SZDSZ álláspontja szerint teret kell nyitni a magánbiztosítóknak - ezt egyébként a kormányban maradás feltételéhez kötötte pártelnökké választásakor Kóka János, aki a kormányban a gazdasági tárcát vezeti. A párt idővel finomított a véleményén, legutóbb, Horváth Ágnes egészségügyi miniszterré történő kinevezésekor már azt hangsúlyozta, hogy megmaradna az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és mellette jelennének meg a piacon a biztosítók (abban eddig sem volt vita a kormánypártok között, hogy egy alapszintű ellátási csomagot mindenkinek garantálni kell, de abban már igen, hogy ezt ki nyújtsa). A hétvégén viszont egész pályás letámadásba lendült az MSZP. Megszólalt az ügyben Schvarcz Tibor, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke, aki szerint a „puhított” szabad demokrata álláspont sem ad megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy az OEP megtartása esetén nem ide kerülnek-e a magánbiztosítók számára túl nagy kockázatot hordozó állampolgárok. Erre a felvetésre a szabad demokraták válasza az, hogy a biztosítók nem szelektálhatnának a hozzájuk jelentkezők között. Lendvai Ildikó sem nyitná nagyobbra, az egészségbiztosítási piacot a kiegészítő termékeknél. Az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az ötféle javaslatból a szocialisták elfogadhatónak tartanák az osztrák modellt, amelyben régiónként, területenként működnek biztosítók. Szintén akceptálhatónak gondolja azt a modellt, amelyben az alapellátás marad egy kasszánál, de - a mostaninál általánosabbá tett - kiegészítő biztosítást lehet kötni a magántársaságoknál. Mint mondta, elfogadható a párt számára még az is, hogy az alapellátásból egy területet, például a fogászatot kiemelik, a többi szakterület pedig az alapellátás része marad. A másik két lehetőséggel - az állami biztosító és a magánbiztosítók vegyes rendszerével, illetve a tisztán magánbiztosítókkal - nem rokonszenvezik az MSZP - jelentette ki a szocialisták frakcióvezetője. Lapértesülések egyébként múlt héten még a vegyes rendszert tartották a legesélyesebbnek. A biztosítási rendszerről ezen a héten hétvégén tart egyeztetést a kormány. SIKERES AGRÁRSEREGSZEMLE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN Húsz százalékkal bővülhet a mezőgazdaság termelése • TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE A következő hét évben 20, tíz év alatt pedig 30 százalékkal növelhető a mezőgazdaság termelése. Erről Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszélt a hétvégén tartott XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen, az ország legjelentősebb állat-Az eseményt hagyományosan megrendező Hód-Mezőgazda Zrt. 6500 hektáron gazdálkodik, árbevétele tavaly mintegy nettó 5 milliárd forint volt, egyéb bevételekkel együtt majdnem 5,5 milliárd. Az 1300 hektár területet sújtó belvíz miatt közvetlenül 100 millió forint kárt szenvedtek, s ettől nagyobb lett a bevételkiesés. Ennek ellenére az évet csaknem 180 millió forintos eredménnyel zárták. Az idén már kedvezőbb körülményekre számítanak, bár szintén rosszul indult az év, figyelemmel az alacsony sertésárakra is. Év végére ötszázalékos bevételnövekedéssel számolnak tenyésztési kiállításán. A miniszter szerint az így képződő árutöbblet legalább felét nem az EU- ban, hanem más, hagyományos piacokon lehet értékesíteni. A magyar agrárgazdaságnak ezért az uniós mellett fontosak az orosz, ukrán, szerb és horvát piacok is. Megemlítette, hogy tavaly a mezőgazdasági kivitel értéke 3,5 milliárd euró volt, szemben a 2,5 milliárd eurós behozatallal, miközben a „nehéz, de jól fizető” piacokra növekedett az export: a német piacra 14, az olaszra 22, az osztrákra pedig 10,5 százalékkal. Beszélt arról is, hogy míg Ausztriában az egy hektárra vetített eszközérték több mint 10 ezer euró, Magyarországon mindössze 2200 euró. Ezért is van szükség arra - érvelt -, hogy a 2007-2013 között felhasználható 1300 milliárd forintnyi uniós forrás majdnem felét műszaki fejlesztésre, technológiai újításokra fordítsák a hazai gazdálkodók. Ezrével viszik az autókat Magyarországról • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A statisztikai hivatal jelentése szerint a teljes kivitel volumene 21, a behozatalé 20 százalékkal bővült a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva. Folyó áras forintadatokból számítva az export 23, az import több mint 20 százalékkal nőtt. Euróban mérve a növekedés 22, illetve közel 20 százalékos volt, ez az elmúlt hat év legjelentősebb első kéthavi forgalombővülése. A Márciusban az ipari termelői árak 0,6 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 2 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőttihez viszonyítva - tette közzé szintén múlt pénteken a KSH. A belföldi értékesítési árak 0,6, illetve 8,6 százalékkal emelkedtek, az exportértékesítések árai 1,5, illetve 3,3 százalékkal csökkentek. Egy hónapos összevetésben a legnagyobb árnövekedést a kőolaj-feldolgozás ágazatban mérték (3,8 százalék) a belföldi értékesítésben, ami elemzők szerint idővel, más termékek áraiban is megjelenve, inflációs nyomást fejthet ki, mérleghiány 75 milliárd forint volt, az egyenleg 28 milliárd forinttal javult a korábbi időszakhoz képest. A külkereskedelem forintárszintje egy százalék körüli mértékben nőtt, a kivitelé kissé jobban, így a cserearány 0,7 százalékkal javult. Az árucsoportok közül jelentős árnövekedés volt a vas és acél, a színesfémek, valamint a gabonafélék mindkét irányú forgalmában, míg számottevő volt az árcsökkenés a számítógépek és azok részegységeit tartalmazó irodagépek csoportjában.