Napi Gazdaság, 2008. április (18. évfolyam, 64-85. szám)

2008-04-01 / 64. szám

­A A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. ÁPRILIS 1., KEDD______ A 2009-ES INFLÁCIÓS CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN KÉSZEK MEGTENNI A SZÜKSÉGES LÉPÉSEKET Bekeményített a monetáris tanács Az inflációs várakozások körüli kockázatok és a hozamfelárak növekedésével indokolta a monetáris tanács az alapkamat 50 bázispontos emelését, azonban a piac szerint a mostani belpolitikai bizonytalanság erősen megtámogatta a döntést. Erőteljes szigorítással válaszolt a mostani piaci körülményekre a jegybank. Az elmúlt hetekben több monetáristanács-tag nyilatkozata is az emelés­re engedett következtetni, azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy a hétvégén és különösen hétfőn kiéleződnek a koalíciós feszültségek. Ez a szempont ugyanakkor nem jelent meg a jegybanki kommuni­kációban, piaci elemzők szerint viszont kizárt, hogy ne hatott volna a tanács tegnapi döntésére. Nem befolyásolták a mostani belpolitikai események a döntést, az viszont igaz, hogy a bizonytalanság nem használ sem az infláció mérséklődésének, sem a kockázati prémiumok alakulásának - válaszolta Simor azon kérdésekre, hogy a tanács mennyiben vette figyelembe a döntésénél a magyar belpolitikai eseményeket. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank veze­tő elemzője szerint a belpolitikai kockázatok és az ezt követő forintgyengülés erősen befolyásolhatta a tanácsot tegnapi döntésében. A monetáris tanács ülésén így a felmerült tartás, valamint a 25 vagy 50 bázispontos emelések közül az utóbbi mellett döntöttek - ahogy Simor András jegybankelnök mondta: meggyőző többsége volt a szigorításnak. Az indoklás elsősorban az inflációs várakozásokra és a kockázati prémi­umok növekedésére helyezte a hang­súlyt. A tanács többször is kiemelte, nem kívánnak reagálni a költségsok­kokra, csak azok áttételes hatására, azonban a termelői energiaár-emel­kedés hatását már kevésbé lehet olyan jól lehatárolni, mivel a díjak emelése tovaterjedhet az áruk és szolgálta­tások széles körébe és ezzel tovább gerjesztheti az inflációs várakozások növekedését. (Az áprilisi gázáremelés hatásairól a 4. oldalon olvashatnak.) Ugyancsak kedvezőtlen hírnek szá­mított a döntés szempontjából a ja­nuári béradat, mivel a garantált bér­minimum és a minimálbér emelése a vártnál nagyobb átlagfizetéseket­­ eredményezett a versenyszférában, s­­ ennek az árindexre gyakorolt kedve­lt tőtlen hatása még úgy sem elhanya­­■g­uo­ható, hogy ezzel párhuzamosan­­ csökkent a foglalkoztatás. Az elmúlt heti elemzői konszenzus­ban azonban az akkor még 25 bázispontos emelésre számító elemzők a hozamfeláraknak nagyobb sze­repet tulajdonítottak, mint az inflációnak. Az min­denesetre biztos, hogy Simor elég határozottan ki­állt az árindex minél előbbi leszorítása mellett, vagy ahogy a jegyzőkönyv fogalmaz: a monetáris tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a további­akban is készen áll a szükséges lépések megtételére. Fontos kérdés azonban, hogy a következő ülésen akárhogy dönt is a jegybank, hogyan kommunikál­ja majd a piac felé, mivel ezzel az erőteljes indítással belekeveredhet egy kamatemelési ciklusba, amiből nem könnyű kiszállni úgy, hogy eközben a hiteles­sége is megmaradjon - mondta Tóth Illés, a Buda­pest Economics szakértője. Könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy a jegybank már nem akarja tovább növelni az alapkamatot, azonban minden olyan tényező megmarad, amivel azt megelőzően a kamatemeléseket indokolták. Hasonló volt a helyzet tavaly május-júniusban, csak akkor még a tartás és a vágás közti döntés volt napirenden. Mindemellett a gazdasági növekedés ütemének eleve gyenge nö­vekedését is tovább mérsékelhetik a további kamat­emelések. Az elkövetkező egy hónapban azonban az inflációs várakozások alakulásának figyelésén lesz a hangsúly - véli Tóth. napi . A mostani környezet sok mindent magában rejthet, most csak sok „ha"-val lehet jellemezni a helyzetet. Ugyanis ha nem romlik a nemzetközi hangulat és a forint kockázata sem növekszik tovább, akkor még az is előfordulhat, hogy 8 százalékon hagyják az alapkamatot, azonban ha a koalíció tényleg meginog, akkor tovább kell emelni. Annyi biztos, hogy igen sok kockázat övezi a következő heteket. ^ Simor András jegybankelnök SUPPAN GERGELY ^ A Takarékbank közgazdásza Az export és a működőtőke-adatok javították a fizetési mérleget A tavalyi utolsó negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 1113 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 1178 millióval, míg a piac kissé nagyobb, 1,22 milliárd eurós hiányt prognosztizált. A kis javulás mögött a jövedelem- és transz­fermérleg pozitív alakulása áll, ami első­sorban az EU-transzferek növekedésének köszönhető. 2007 egészében a folyó fize­tési mérlegben 5,06 milliárd euró deficit alakult ki, 386 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a jegy­bank tegnap közzétett adataiból. A reálgazdasági folyamatok közül - a várakozásoknak megfelelően - folytató­dott az áruforgalom enyhe javulása: az egyenleg az utolsó negyedévben is pozi­tív lett: szezonális hatásoktól megtisztítottan elérte az 526 millió eurót, kiigazítatlanul 395 millió euróra rúgott. Az év egészében ezen a soron 1,4 milliárd euró kiviteli többlet alakult ki, holott 2006-ban még 0,9 milliárd passzívumot mértek. A szolgáltatások többlete az utolsó negyedévben a sze­zonális hatásoktól megtisztítva 237 millió euró, kiigazí­tatlanul 173 millió euró volt, a múlt év egészében pedig 1,1 . A tavalyi negyedik negyedévben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény - a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya - 765 millió euró volt, ez a GDP 3,7 százalékának felelt meg. A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó úgynevezett alulról számított külső finanszírozási igény pedig 1365 millió euró lett, ez a GDP 6 százalé­kát tette ki, milliárd euró lett az aktívum, kissé elma­radva a 2006-os 1,3 milliárd eurótól. A szol­gáltatásokon belül az idegenforgalom nem muzsikált túlságosan jól, az ágazat a tavalyi utolsó három hónapban csupán 300 millió euró aktívumot produkált, szemben az egy évvel korábbi 427 millióval; a csökkenés oka, hogy kissé csökkenő bevétel mellett százmil­lió euróval megnőttek a kiadások. A finanszírozás számára kedvező, hogy 2007 utolsó három hónapjában a magyar­­országi befektetők az egy évvel korábbinál kevesebb tőkét fektettek be külföldön. A negyedéves adatok alapján a működőtőke pedig továbbra is lendületesen érkezett az országba: a 2006 utolsó negyedévi 400 millió eurós mínusz után tavaly 700 millió euróval emelkedett a részesedés formájában megvalósuló tőkebefektetés, míg az újra befektetett jövedelmek egyen­lege a korábbi 1,4 milliárd euró után csaknem 1,8 milliárd euróval nőtt. A működőtőke-beáramlás egyértelműen magasabb lett a vártnál, bár emögött valószínűleg egyszeri hatások is vannak - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Eközben viszont a tulajdonviszonyt megteste­sítő portfólióbefektetések esetében jócskán megugrott a kiáramlás. Az EU-val kapcsolatos folyó transzferek többlete 232 mil­lió euró lett a negyedik negyedévben, a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 403 millió euró. Az uniós források beáramlása egyre fontosabb finanszírozási mód a fizetési mérlegben, azok súlya a tavalyi húsz százalék után - a pályázatok felfutásával - elérheti a 40 százalékot - mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szakértője. DOMOKOS LÁSZLÓ (­EGYENLEGE: MILLIÓ EURÓ) FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG* CÉGES VÉLEMÉNYEK POLAR KFT.: INKÁBB MONTENEGRÓ • Egy kamatemelés padlóra küldheti a magyar tulajdonban lévő, tőkeszegény, ám fejlesztési kényszer alatt lévő vállalkozások jelentős részét - nyilatkozta Hajnal József, a nyugat-dunántúli térségben több gyártó­bázist is működtető Polar Elektrotechnikai Kft. gazdasági igazgatója. Az idén tervezett 160 millió forintos technikai és technológiai fejlesztést saját erőből nem tudják tető alá hozni. Eddig jobbára azt a gyakorlatot követ­ték, hogy megváltak egy-egy telephelyüktől, s a befolyó összeget fejlesztésre költötték, ám már nincs mit eladni. Tovább növeli gondjai­kat, hogy az uniós források segítségével meg­valósítható beruházások is utófinanszírozású­­ak, következésképp ezek megvalósításához is hitelre van szükségük, ami a kamatemeléssel drágul. A szakember szerint végleges döntés még nincs, ám egyre valószínűbb, hogy módosítják idei beruházási programjukat, s idehaza csak a legszükségesebb dolgokra köl­tenek, a további fejlesztéseket montenegrói vegyesvállalatuknál valósítják meg. FERRO-FLEX KFT.: DŐLTÜNKRE VÁRNAK • Kovács Géza, a Ferro-Flex Vasipari Gyártó Kft. gazdasági vezetője szerint a kamatemelés elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét csökkenti tovább. Mindezt tetézik a megszorító intézkedések, a növekvő energiaárak és bérköltségek. A ma már csak mintegy­­ 60 dolgozót foglalkoztató szombat­­helyi társaság is lassan teljesen ellehetetlenül. A Ferro-Flex évek óta hitelből finanszírozza a termelést is. Jelenleg tízféle, különböző célra felvett hitelük van, tartozásuk meghaladja az 550 millió forintot. Kovács szerint - a hazai kkv-khoz hasonlóan - az elmúlt években felélték tartalékaikat, nincs miből hatékony­ságot javítani. A Ferro-Flex a közelmúltban bezárta két telephelyét, a létszámot közel 100 fővel csökkentették. Egyetlen kitörési pontjuk lenne, a fejlesztés, ám a közelmúltban a legnagyobb, német megrendelőjükkel egy vegyesvállalat létrehozásáról megkezdett tár­gyalások félbeszakadtak: a partner megvárja, míg felszámolásból, fillérekért jut majd hozzá eszközeikhez és telephelyükhöz. Rekordalacsony szintre esett a betétarány A háztartásoknak nyújtott hitelek állo­mánya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai szerint az év ele­jeihez képest februárban ugyan mérsékel­tebb ütemben nőtt, de a háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állománynövekedése is lelassult. A betétek esetében a növek­mény az előző hónap- ám AMÁM- hoz képest mindössze 7,7 (M­lLIÁRD FORINT) milliárdot tett ki. Ezen belül aligha tekinthető kedvezőnek, hogy miköz­ben a látra szóló és folyó­számlabetétek állománya 42,8 milliárd forinttal emelkedett, a lekötött betétek állománya 35,1 milliárd forinttal csökkent. Egy év alatt a háztartási hitelek állománya 1445,1 milliárd forinttal, azaz 29,5 százalékkal, míg a betéteké 413,8 milliárd forinttal, azaz 6,9 százalékkal bővült. A két állomány közötti különbö­zet az elmúlt egy évben 1093,4 milliárd forintról 62,0 milliárd forintra csökkent, ezzel - rögzítette az MNB - elérte eddigi legalacsonyabb értékét. A hiteleknél folytatódott a deviza erő­teljes térnyerése, amit a tegnapi jegybanki kamatemelés nyilvánvalóan még tovább fut majd. Februárban a forintban nyújtott hite­lek állománya 14,4 milliárd forinttal csök­kent, a devizahiteleké ugyanekkor 163,2 milliárd forinttal növekedett. A devizahi­telek összes értéknövekedéséből azonban közel 40 százaléknyi ár­folyamváltozásból eredt, a tranzakció 98,8 milliárd forintot tett ki. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya 57,3 százalékról 58,5 szá­zalékra emelkedett. Ezzel már hetedik hónapja ér­vényesül, hogy a háztartásoknak nyújtott hitelek állományának több mint a fele de­vizahitel. A legfrissebb jegybanki adatok szerint már a lakáshitelek több mint felét a devizában nyilvántartott kölcsönök teszik ki. A lakáscélú hitelek összes hitelen belüli részaránya egyébként közben 52,7 százalék­ról 52,3 százalékra csökkent, az állomány 56,6 milliárd forinttal növekedett.­­ NAPI Havi változás Állomány Háztartási hitelek 148,7 6339,5 Vállalati hitelek 183,7 7706,4 Háztartási betétek 7,7 6401,7 Vállalati betétek 348,2 4166,6 Forrás: MNB­­ A céghitelek nagysága 2007 szeptembere óta folyamatosan növekszik. Az év második hónapjában jelentősebben gyarapodott azonban a vállalatok által elhelyezett betétek mennyisége is. A nem pénzügyi vállalatok betétállo­mánya az előző havihoz képest 348,2 milliárd forinttal nőtt. Az elmúlt három hónap nagyjából egyenletes szintjéhez képest kiugró növekedést az MNB szerint néhány egyedi tranzakció okozta.

Next