Napi Gazdaság, 2008. április (18. évfolyam, 64-85. szám)
2008-04-01 / 64. szám
A A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. ÁPRILIS 1., KEDD______ A 2009-ES INFLÁCIÓS CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN KÉSZEK MEGTENNI A SZÜKSÉGES LÉPÉSEKET Bekeményített a monetáris tanács Az inflációs várakozások körüli kockázatok és a hozamfelárak növekedésével indokolta a monetáris tanács az alapkamat 50 bázispontos emelését, azonban a piac szerint a mostani belpolitikai bizonytalanság erősen megtámogatta a döntést. Erőteljes szigorítással válaszolt a mostani piaci körülményekre a jegybank. Az elmúlt hetekben több monetáristanács-tag nyilatkozata is az emelésre engedett következtetni, azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy a hétvégén és különösen hétfőn kiéleződnek a koalíciós feszültségek. Ez a szempont ugyanakkor nem jelent meg a jegybanki kommunikációban, piaci elemzők szerint viszont kizárt, hogy ne hatott volna a tanács tegnapi döntésére. Nem befolyásolták a mostani belpolitikai események a döntést, az viszont igaz, hogy a bizonytalanság nem használ sem az infláció mérséklődésének, sem a kockázati prémiumok alakulásának - válaszolta Simor azon kérdésekre, hogy a tanács mennyiben vette figyelembe a döntésénél a magyar belpolitikai eseményeket. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a belpolitikai kockázatok és az ezt követő forintgyengülés erősen befolyásolhatta a tanácsot tegnapi döntésében. A monetáris tanács ülésén így a felmerült tartás, valamint a 25 vagy 50 bázispontos emelések közül az utóbbi mellett döntöttek - ahogy Simor András jegybankelnök mondta: meggyőző többsége volt a szigorításnak. Az indoklás elsősorban az inflációs várakozásokra és a kockázati prémiumok növekedésére helyezte a hangsúlyt. A tanács többször is kiemelte, nem kívánnak reagálni a költségsokkokra, csak azok áttételes hatására, azonban a termelői energiaár-emelkedés hatását már kevésbé lehet olyan jól lehatárolni, mivel a díjak emelése tovaterjedhet az áruk és szolgáltatások széles körébe és ezzel tovább gerjesztheti az inflációs várakozások növekedését. (Az áprilisi gázáremelés hatásairól a 4. oldalon olvashatnak.) Ugyancsak kedvezőtlen hírnek számított a döntés szempontjából a januári béradat, mivel a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál nagyobb átlagfizetéseket eredményezett a versenyszférában, s ennek az árindexre gyakorolt kedvelt tőtlen hatása még úgy sem elhanya■guoható, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a foglalkoztatás. Az elmúlt heti elemzői konszenzusban azonban az akkor még 25 bázispontos emelésre számító elemzők a hozamfeláraknak nagyobb szerepet tulajdonítottak, mint az inflációnak. Az mindenesetre biztos, hogy Simor elég határozottan kiállt az árindex minél előbbi leszorítása mellett, vagy ahogy a jegyzőkönyv fogalmaz: a monetáris tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére. Fontos kérdés azonban, hogy a következő ülésen akárhogy dönt is a jegybank, hogyan kommunikálja majd a piac felé, mivel ezzel az erőteljes indítással belekeveredhet egy kamatemelési ciklusba, amiből nem könnyű kiszállni úgy, hogy eközben a hitelessége is megmaradjon - mondta Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy a jegybank már nem akarja tovább növelni az alapkamatot, azonban minden olyan tényező megmarad, amivel azt megelőzően a kamatemeléseket indokolták. Hasonló volt a helyzet tavaly május-júniusban, csak akkor még a tartás és a vágás közti döntés volt napirenden. Mindemellett a gazdasági növekedés ütemének eleve gyenge növekedését is tovább mérsékelhetik a további kamatemelések. Az elkövetkező egy hónapban azonban az inflációs várakozások alakulásának figyelésén lesz a hangsúly - véli Tóth. napi . A mostani környezet sok mindent magában rejthet, most csak sok „ha"-val lehet jellemezni a helyzetet. Ugyanis ha nem romlik a nemzetközi hangulat és a forint kockázata sem növekszik tovább, akkor még az is előfordulhat, hogy 8 százalékon hagyják az alapkamatot, azonban ha a koalíció tényleg meginog, akkor tovább kell emelni. Annyi biztos, hogy igen sok kockázat övezi a következő heteket. ^ Simor András jegybankelnök SUPPAN GERGELY ^ A Takarékbank közgazdásza Az export és a működőtőke-adatok javították a fizetési mérleget A tavalyi utolsó negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 1113 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 1178 millióval, míg a piac kissé nagyobb, 1,22 milliárd eurós hiányt prognosztizált. A kis javulás mögött a jövedelem- és transzfermérleg pozitív alakulása áll, ami elsősorban az EU-transzferek növekedésének köszönhető. 2007 egészében a folyó fizetési mérlegben 5,06 milliárd euró deficit alakult ki, 386 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a jegybank tegnap közzétett adataiból. A reálgazdasági folyamatok közül - a várakozásoknak megfelelően - folytatódott az áruforgalom enyhe javulása: az egyenleg az utolsó negyedévben is pozitív lett: szezonális hatásoktól megtisztítottan elérte az 526 millió eurót, kiigazítatlanul 395 millió euróra rúgott. Az év egészében ezen a soron 1,4 milliárd euró kiviteli többlet alakult ki, holott 2006-ban még 0,9 milliárd passzívumot mértek. A szolgáltatások többlete az utolsó negyedévben a szezonális hatásoktól megtisztítva 237 millió euró, kiigazítatlanul 173 millió euró volt, a múlt év egészében pedig 1,1 . A tavalyi negyedik negyedévben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény - a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya - 765 millió euró volt, ez a GDP 3,7 százalékának felelt meg. A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó úgynevezett alulról számított külső finanszírozási igény pedig 1365 millió euró lett, ez a GDP 6 százalékát tette ki, milliárd euró lett az aktívum, kissé elmaradva a 2006-os 1,3 milliárd eurótól. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom nem muzsikált túlságosan jól, az ágazat a tavalyi utolsó három hónapban csupán 300 millió euró aktívumot produkált, szemben az egy évvel korábbi 427 millióval; a csökkenés oka, hogy kissé csökkenő bevétel mellett százmillió euróval megnőttek a kiadások. A finanszírozás számára kedvező, hogy 2007 utolsó három hónapjában a magyarországi befektetők az egy évvel korábbinál kevesebb tőkét fektettek be külföldön. A negyedéves adatok alapján a működőtőke pedig továbbra is lendületesen érkezett az országba: a 2006 utolsó negyedévi 400 millió eurós mínusz után tavaly 700 millió euróval emelkedett a részesedés formájában megvalósuló tőkebefektetés, míg az újra befektetett jövedelmek egyenlege a korábbi 1,4 milliárd euró után csaknem 1,8 milliárd euróval nőtt. A működőtőke-beáramlás egyértelműen magasabb lett a vártnál, bár emögött valószínűleg egyszeri hatások is vannak - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Eközben viszont a tulajdonviszonyt megtestesítő portfólióbefektetések esetében jócskán megugrott a kiáramlás. Az EU-val kapcsolatos folyó transzferek többlete 232 millió euró lett a negyedik negyedévben, a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 403 millió euró. Az uniós források beáramlása egyre fontosabb finanszírozási mód a fizetési mérlegben, azok súlya a tavalyi húsz százalék után - a pályázatok felfutásával - elérheti a 40 százalékot - mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szakértője. DOMOKOS LÁSZLÓ (EGYENLEGE: MILLIÓ EURÓ) FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG* CÉGES VÉLEMÉNYEK POLAR KFT.: INKÁBB MONTENEGRÓ • Egy kamatemelés padlóra küldheti a magyar tulajdonban lévő, tőkeszegény, ám fejlesztési kényszer alatt lévő vállalkozások jelentős részét - nyilatkozta Hajnal József, a nyugat-dunántúli térségben több gyártóbázist is működtető Polar Elektrotechnikai Kft. gazdasági igazgatója. Az idén tervezett 160 millió forintos technikai és technológiai fejlesztést saját erőből nem tudják tető alá hozni. Eddig jobbára azt a gyakorlatot követték, hogy megváltak egy-egy telephelyüktől, s a befolyó összeget fejlesztésre költötték, ám már nincs mit eladni. Tovább növeli gondjaikat, hogy az uniós források segítségével megvalósítható beruházások is utófinanszírozásúak, következésképp ezek megvalósításához is hitelre van szükségük, ami a kamatemeléssel drágul. A szakember szerint végleges döntés még nincs, ám egyre valószínűbb, hogy módosítják idei beruházási programjukat, s idehaza csak a legszükségesebb dolgokra költenek, a további fejlesztéseket montenegrói vegyesvállalatuknál valósítják meg. FERRO-FLEX KFT.: DŐLTÜNKRE VÁRNAK • Kovács Géza, a Ferro-Flex Vasipari Gyártó Kft. gazdasági vezetője szerint a kamatemelés elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét csökkenti tovább. Mindezt tetézik a megszorító intézkedések, a növekvő energiaárak és bérköltségek. A ma már csak mintegy 60 dolgozót foglalkoztató szombathelyi társaság is lassan teljesen ellehetetlenül. A Ferro-Flex évek óta hitelből finanszírozza a termelést is. Jelenleg tízféle, különböző célra felvett hitelük van, tartozásuk meghaladja az 550 millió forintot. Kovács szerint - a hazai kkv-khoz hasonlóan - az elmúlt években felélték tartalékaikat, nincs miből hatékonyságot javítani. A Ferro-Flex a közelmúltban bezárta két telephelyét, a létszámot közel 100 fővel csökkentették. Egyetlen kitörési pontjuk lenne, a fejlesztés, ám a közelmúltban a legnagyobb, német megrendelőjükkel egy vegyesvállalat létrehozásáról megkezdett tárgyalások félbeszakadtak: a partner megvárja, míg felszámolásból, fillérekért jut majd hozzá eszközeikhez és telephelyükhöz. Rekordalacsony szintre esett a betétarány A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai szerint az év elejeihez képest februárban ugyan mérsékeltebb ütemben nőtt, de a háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állománynövekedése is lelassult. A betétek esetében a növekmény az előző hónap- ám AMÁM- hoz képest mindössze 7,7 (MlLIÁRD FORINT) milliárdot tett ki. Ezen belül aligha tekinthető kedvezőnek, hogy miközben a látra szóló és folyószámlabetétek állománya 42,8 milliárd forinttal emelkedett, a lekötött betétek állománya 35,1 milliárd forinttal csökkent. Egy év alatt a háztartási hitelek állománya 1445,1 milliárd forinttal, azaz 29,5 százalékkal, míg a betéteké 413,8 milliárd forinttal, azaz 6,9 százalékkal bővült. A két állomány közötti különbözet az elmúlt egy évben 1093,4 milliárd forintról 62,0 milliárd forintra csökkent, ezzel - rögzítette az MNB - elérte eddigi legalacsonyabb értékét. A hiteleknél folytatódott a deviza erőteljes térnyerése, amit a tegnapi jegybanki kamatemelés nyilvánvalóan még tovább fut majd. Februárban a forintban nyújtott hitelek állománya 14,4 milliárd forinttal csökkent, a devizahiteleké ugyanekkor 163,2 milliárd forinttal növekedett. A devizahitelek összes értéknövekedéséből azonban közel 40 százaléknyi árfolyamváltozásból eredt, a tranzakció 98,8 milliárd forintot tett ki. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya 57,3 százalékról 58,5 százalékra emelkedett. Ezzel már hetedik hónapja érvényesül, hogy a háztartásoknak nyújtott hitelek állományának több mint a fele devizahitel. A legfrissebb jegybanki adatok szerint már a lakáshitelek több mint felét a devizában nyilvántartott kölcsönök teszik ki. A lakáscélú hitelek összes hitelen belüli részaránya egyébként közben 52,7 százalékról 52,3 százalékra csökkent, az állomány 56,6 milliárd forinttal növekedett. NAPI Havi változás Állomány Háztartási hitelek 148,7 6339,5 Vállalati hitelek 183,7 7706,4 Háztartási betétek 7,7 6401,7 Vállalati betétek 348,2 4166,6 Forrás: MNB A céghitelek nagysága 2007 szeptembere óta folyamatosan növekszik. Az év második hónapjában jelentősebben gyarapodott azonban a vállalatok által elhelyezett betétek mennyisége is. A nem pénzügyi vállalatok betétállománya az előző havihoz képest 348,2 milliárd forinttal nőtt. Az elmúlt három hónap nagyjából egyenletes szintjéhez képest kiugró növekedést az MNB szerint néhány egyedi tranzakció okozta.