Napi Gazdaság, 2008. április (18. évfolyam, 64-85. szám)

2008-04-01 / 64. szám

TOVÁBB NŐTTEK AZ IPARI ÁRAK Az ipari árak idén februárban a januárit 0,7 száza­lékkal, az egy évvel korábbit pedig 4,9 százalék­kal múlták felül - adta hírül a KSH. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,5, illetve 10,6 százalék­kal nőttek, míg az export termelői árszintje havi és éves alapon egyaránt 0,8 százalékkal emel­kedett. Belföldön a feldolgozóipari ágazatok 0,5 százalékkal drágultak februárban. A legnagyobb növekedés a fémfeldolgozásban (+2,2 százalék), valamint a villamosgép- és műszergyártásban (+2 százalék) volt, elsősorban az energia- és alap­­anyagárak emelkedése következtében. Emellett a vegyipar is 1,6 százalékos áremelkedést produkált, míg az élelmiszer-ipari ágazatokban lassult a drágulás (+0,2 százalék). Az ipar belföldi értékesí­tésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban a januári árampiaci változások áthúzódó hatásaként 0,4 százalékos volt az áremelkedés februárban. MÁR TÍZ TÖLTŐÁLLOMÁSON TANKOLHATÓ BIOETANOL A bioetanol Magyarországon már tíz töltőállomáson tankolhatnak bioetanolt az autósok - írja az MTI-Eco. Alternatív (zöld) üzem­minimum anyagot (E85) a fővárosban három helyen, valamint Érden,­­ Bábolnán, Kecskeméten, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben és Sopronban vásárolhatnak a megfelelő autóval M I­s rendelkezők. Az ország első bioetanol-töltőállomását tavaly­­ júliusban nyitották Bábolnán, a tervek szerint az országos háló­zat az idén szinte teljesen kiépül, a közeljövőben Szombathely, forinttal Siófok, Sárvár, Debrecen, Kapuvár, Zalaegerszeg, Pécs, Cellde­­olcsóbb a szu­­málk, Kaposvár, Miskolc is rendelkezik majd zöld üzemanyagot árusító benzinkúttal. Az E85-ös üzemanyag 85 százalékban perbenzinnel bioetanolt, 15 százalékban pedig szuperbenzint tartalmaz. A bioetanol kukoricából és cukornádból készül, elégetésével egyszer már a növényekben megkötött szén-dioxid kerül a lég­is, v-der térbe, alkalmazásával ezért csökken az üvegházhatást okozó I­fffjjst gázok kibocsátása, ugyanakkor az E85-ös agresszív, alkoholra hasonlító anyag, amit nem lehet hagyományos autókba tan­kolni, mert szétmarja az üzemanyaggal érintkező fém és gumi alkatrészeket. Az E85-öS üzemanyag 70-100 forinttal olcsóbb a 95-ös benzinnél. Sokallja a hatszázezer forintos alapbírságot az OKSZ Második olvasatban tárgyalja a hét­­ten a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos három jogszabályt a kormány. Önálló törvényjavaslatként él a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tiltásáról szóló uniós direktíva, illetve az élelmiszerlán­cok ellenőrzését szabályozó jogszabály. Mindezek az új szabályok szükségessé teszik a fogyasztóvédelmi törvény mó­dosítását. A hírek szerint azért születik lassan a döntés a szabályozókról, mert a kiskereskedelem résztvevői, így például a beszállítók is erősen kifogásolják a szabályozók­ban szereplő bírságolási rendszert. A jelek szerint senki sem szeretné, ha a bírsá­gokat a vétkes cégek forgalmához igazí­tanák - legkevésbé maguk a kereskedők. Ám a beszállítóknak sem lenne jó ez a rendszer, ugyanis a gyártók hibájából történt, kiskereskedelmi egységet érin­tő büntetési tételek „automatikusan” a beszállítót terhelnék - szinte bizonyos ugyanis, hogy a kereskedő áthárítja majd az ilyen bírságokat. Az ellenőrző hatóságok rendszerint 30-40 százalék­ban a beszállító terméke miatt találnak hibát a kiskereskedőnél. Ezt, illetve a kereskedők hibáját az Országos Ke­reskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint is büntetni kell. Sőt, ha kirívó az eset, a ceruzának vastagon kell fognia a papíron - derül ki az OKSZ közlemé­nyéből. Ám az ellen tiltakozik a szakmai szervezet, hogy a javaslat szerint a hibákat (még akkor is, ha azok súlya meglehetősen kicsiny) minimum 600 ezer forinttal kellene büntetni. Ezt az ellenőrző hatóságok minden vizsgált esetben kiszabhatják - vagyis például egy hibás csomagolásért vagy je­lölésért akár boltonként is kiszabható a bírság. Ha négy-öt boltban észlelik a hibát, az összeadódott büntetési tételek egy kisebb beszállítót tönkre is tehetnek. A kereskedelmi szövetség szerint akkor kelle­ne szigorúan büntetni, ha a vétség valóban eléri a súlyos szintet. Ilyen például, amikor egy árut vissza kell hívni a forgalomból vagy egy üzletet egészségbiztonsági okok miatt be kell zárni. Ugyancsak főbenjáró bűn a szövetség szerint is, ha a kereskedő elmulasztja a nyugtaadást vagy képtelen igazolni az áru eredetét, bejelentés nél­kül foglalkoztat vagy éppen lejárt szavatosságú terméket helyez ki. Ugyancsak azonnali jelentős szankciót vonhatna maga után az OKSZ szerint, ha az eladó rosszhiszeműen megkárosítja a fo­gyasztót vagy kiskorúakat veszélyeztet. Ám az OKSZ egy árcímke elcsúszását, egy termék rossz kihelyezését nem tartja olyan súlyú hibának, ami indokolná a 600 ezer forintos büntetést Összesen csaknem 50 millió forint bírsá­got vetettek ki az ellenőrző hatóságok a jó­zsefvárosi piacon, ahova 200-an vonultak ki egyszerre a Kikelet akció keretében március 28-án. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság minden ellenőrzése során hibát talált, határt, illetve ilyen esetekben semmi értelme nincs a büntetési tételt egy lánc forgalmához igazítani - vélik a kereskedők. Abban viszont egyetértenek, hogy a kormány előtt lévő három jogszabálynál egységes bírságolási politikát kell alkalmazni. HŐNYI GYULA g­én A kereskedelmi szakma fellép a forgalomarányos és a halmozott büntetések ellen A cégek kisebb adókat szeretnének Kitartóan stagnálnak a kon­junktúraindexek - derül ki az Ecostat legújabb felméréséből. Az intézet által publikált aggregált mutató értéke 2008 első negyed­évében 91,0 százalék lett. Ezen belül a top-100 nagyvállalatok bizalmi indexe 90,5 százalék, azaz az előző negyedévhez képest visszaesett. A multinacionális cé­gek magyarországi leányvállala­tainak rövid távú konjunkturális várakozásai a múlt év második negyedévében tetőztek, azóta a bizalom mérsékelt ütemben csökkent. Ennek oka a legfonto­sabb exportpiacokon észlelhető lanyhulás és az ebből adódó pi­acszűkülés. Emellett a nagyok jó ideje a működésük feltételrend­szerét is kritikával illetik. Elis­merik a gazdasági konszolidá­ció szükségességét, ugyanakkor elvárják a versenyképességük javítását célzó kormányzati sza­bályozás mielőbbi bevezetését. A következő fél évben a cégek többsége teljesítményének szin­ten maradásával számol: 38 szá­zalékuk a termelés bővülését prognosztizálja, míg értékesítési lehetőségeit kedvezőtlennek ítéli 18 százalék. A kis- és középvállalatok (kkv-k) első negyedévi indexe 90,2 százalék lett, ez megegye­zik az előző három hónapéval. A rövid távra szóló prognózisok szerint szerény mértékű pozitív elmozdulás érzékelhető: a kkv-k 43 százaléka szinten maradó, 35 százaléka bővülő és 22 százalé­kuk csökkenő teljesítményt vár tevékenységi körében. Cégük fejlődésében leginkább a magas munkáltatói terhek, a gyenge belföldi kereslet és a magas adók jelentik a legnagyobb akadályt. Az előző hónapokhoz képest kedvező a belföldi kereslet bő­vülésére vonatkozó prognózis, e szerint a cégek egyharmada növekvő, 15 százaléka csökkenő kereslettel kalkulál a belföldi piacain. A cégek beruházási elkötelezettsége az utóbbi két hónapban erősödött, minden második vállalat egy éven belül új fejlesztés indítását tervezi. NAPI A lakossági bizalmi index a negyedévben megközelítette a 93 százalékot, ez 9,4 százalékponttal magasabb a három hó­nappal korábbinál. Az Ecostat szerint a háztartások várako­zásai jelentős mértékben javultak, ez a legkedvezőbb érték 2006 májusa óta. Anyagi helyzetét a válaszadók 55 százaléka ítélte változatlannak, míg javulásról 15 százalékuk számolt be. Az inflációs várakozások sokat javultak. Ezzel együtt a lakosság nagyobbik része nem tud megtakarításokat föl­halmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, 16 százalékuk a tartaléka­it éli fel, további 8 százalékuk pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék. A NAP BELFÖLDÖN! A NAPI GAZDASÁG 2008. ÁPRILIS 1., KEDD EGYRE KEVESEBBEN JELENTKEZNEK A FELSŐOKTATÁSBA Idén 96,3 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, ezzel folytatódott a 2004 óta tartó csökkenés, ám az üteme mérséklődött-jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A jelentkezők száma 2006 és 2007 között 21 ezerrel, 2007 és 2008 között mintegy 12 ezerrel csökkent. Államilag finanszírozott képzés­ben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat majd. Mesterképzésre 3,5 ezer államilag finanszírozott helyet különítettek el, és 12,5 ezer a felsőfokú szakképzésben tanulók száma. A tárca olyan jogszabály-módosítást tervez, amelynek értelmében a február 15-i jelentkezési határidőnél az OKM a jövőben március 25-e és április 5-e között teszi közzé a jelentkezők számát. Idén ugyanis vita bontako­zott ki arról, hogy miért nem hozzák nyilvános­ságra korábban a felvételizők számát. Az OKM adatai szerint a májusi érettségikre idén mintegy 125 ezren jelentkeztek az előrehozott, szintemelő matúrát tevő diákokkal együtt. Közülük várha­tóan 85 ezren sikeresen érettségiznek, s közülük minden második jelentkezik felsőoktatási intéz­ménybe. A többi jelentkező korábban érettségi­zett vagy már diplomát szerzett felvételiző, ezer jelentkező .­­ Idén 96 Nagyszerű kikapcsolódás Akkor is, ha olcsó NÉPSZAVA Nagy előfizetési akció, remek nyereményekkel! Ha Ön 2008 májusában érvényes Népszava-előfizetéssel rendelkezik akkor részt vesz jubileumi sorsolásunkon ahol a Népszava 135 éves születésnapja alkalmából 65 értékes nyeremény talál gazdára:

Next