Napi Gazdaság, 2008. november (18. évfolyam, 212-231. szám)
2008-11-03 / 212. szám
O A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ SZOMBAT ÓTA A HOSPINVEST ÜZEMELTETI az egri kórházat Szombattól a Hospinvest Zrt. az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetője. Hosszú vitát követően végül két hete emelkedett jogerőre az ÁNTSZ által kiadott működési engedély. A szerződést még március 25-én hagyta jóvá a Heves megyei önkormányzat, azonban ezt követően a pártok között, valamint a Hospinvest és az „egri kórházvédő bizottság" között heves vita kezdődött. Utóbbi azzal vádolta a céget, hogy csak virtuális kórházat működtet, mivel 120 orvos és 500 szakdolgozó nem írta alá az új munkaszerződést. Kosztura László, a vállalat régióigazgatója még a hét közepén elmondta, hogy a szombati átvételig még lehetőséget biztosítanak a szerződés aláírására. A Hospinvest beszámolója alapján az átállás november elsejére sikeresen megtörtént. A betegellátás minden osztályon biztosított, a gyerekosztályon történő „rombolásért" pedig büntetőfeljelentést tesznek. A kórházban normális mértékű a betegáramlás, és a betegek ellátása zökkenőmentes. RÖVID LICIT UTÁN 193 MILLIÓT KERESHETETT A NEMZETI VAGYONKEZELŐ Alig tizenkét perc alatt lefutott a Hó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. múlt pénteki árverése. Lapunk úgy tudja, a meghirdetett A licitből tizennégy kisebbségi társasági részesedésből hétre volt érdeklőa "v, dés, ezek közül egynél alakult ki I verseny - azaz volt több jelentkező. A még nem végleges adatok I szerint 193 millió forintért keltek --------------------------------------------- el a felkínált vagyonelemek. A millió forint kikiáltás alapján a vagyonkezelő folyhatott be 615 millió forintot várt az értékesítésből - vagyis több értékesebb vagyonelem iránt nem volt érdeklődő. Információink szerint a 193 millió forint meghatározó részét két cég tette ki. A megfelelő papírok ellenőrzése után várhatóan ma ad ki közleményt a licitről az MNV. Mindent újra kell számolniuk az önkormányzatoknak A beruházási programok újragondolása mellett a szolgáltatási díjak emelése jöhet szóba a legtöbb településen a válság hatásainak kivédésére. Adóemelésre viszont csak kevesen mernek gondolni. A válság miatt a dunántúli nagyvárosok döntő többségében szinte teljesen elölről kell kezdeni a jövő évi költségvetés tervezését. Az önkormányzatok szerint már csak a bizonytalanság a biztos. Tóth Sándor, az egyik önkormányzati szövetség szakértője úgy fogal-TERVEK SZÉKESFEHÉRVÁR Ismét napirendre tűzhetik a helyi szolgáltatásokat holdingba tömörítő cég létrehozását. PÉCS A szolgáltatások díjának emelésére készülnek. SZOMBATHELY Újra áttekintik a beruházási programot, adóemelést nem terveznek. BÉKÉSCSABA Van pénz a beruházások folytatására, adóemelésre az ingatlanoknál, az idegenforgalomban látnak mozgásteret. Lázott, hogy a helyhatóságok az elmúlt több mint másfél évtized során még soha nem voltak ilyen nehéz helyzetben, hiszen a válság épp a tervkészítés finisében ütött be. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a központi költségvetést is folyamatosan módosítani kell, következésképp egyetlen igazodási pontjuk sincs a településeknek. A legjelentősebb adónemet, az iparűzési adót fizető cégek is kénytelenek a válság miatt naponta módosítani terveiket. A szakember szerint több helyütt csak válságköltségvetés készítésére van mód, de számolni kell azzal, hogy az elfogadott büdzsé jövőre többször módosulhat. Nem véletlen, hogy a mintegy 40 milliárd forintos éves költségvetésű székesfehérvári önkormányzat (a helyi kamarával együttműködve) még a költségvetés véglegesítése előtt tanácskozást kezdeméNEM AKARNAK A LEÁLLÓSÁVBA KERÜLNI ► Székesfehérvár polgármestere, Warvasovszky Tihamér a térség legnagyobb cégeivel egyeztet a jövőről nyerett a legnagyobb térségbeli vállalatok vezetőivel. Azt vizsgálják, hogy milyen intézkedésekkel kerülhetők el a jelentős leépítések, illetve hogy mire számíthat az önkormányzat. Az iparűzési adóból erre az esztendőre tervezett 10,5 milliárd forint ugyan befolyik majd a város kasszájába, ám jövőre aligha számolhatnak ennyivel. Várhatóan ismét napirendre tűzik majd annak a holdingnak a létrehozását, amelybe a helyhatóság tulajdonában lévő cégeket szerveznék, hogy csökkentsék a működési költségeket. Vizsgálják továbbá a szociális lakbérek differenciálásának, a mintegy félszáz önkormányzati ingatlan piaci áron való bérbeadásának lehetőségét is. Az egyre nagyobb finanszírozási gondokkal küszködő pécsi önkormányzat mozgástere is rendkívül szűk. Úgy gondolják, a vállalati és a lakossági adóterheket nem lehet tovább növelni. Ugyanakkor az épülő autópálya és az Európa kulturális fővárosa cím a közelmúltban több olyan külföldi céget is a városba vonzott, amelyeknek nagy értékű ingatlanokat értékesítettek. Ilyen bevételekkel ugyan jövőre is számolnak, ennek ellenére a szolgáltatások díját jelentős mértékben emelni kell majd. A szombathelyi önkormányzat is javában egyeztet a helyi és a térségbeli nagyvállalatokkal, valamint a bankokkal. Itt is azon az állásponton vannak, hogy ilyen körülmények között adót emelni aligha lehet, és újra át kell gondolni a 2009-es beruházási programot is. Békéscsabán tavaly hozzávetőleg 2,3 milliárd forint folyt be helyi adókból, amelyek 80 százalékát a helyi iparűzési adó tette ki. A város évek óta a kétszázalékos törvényi maximumon állapította meg az adó mértékét, ezért ebben az adónemben további emelésre nincs mód - mondta el a Napi kérdésére Tarné Stuber Éva, a békéscsabai önkormányzat pénzügyi osztályának helyettes vezetője. Azon gondolkodnak, hogy egymillió forintos adóalapig adómentességet biztosítanak az iparűzési adó megfizetése alól a kisvállalkozásoknak, de döntés még nincs erről. A helyi adóbevételek közel 20 százalékát kitevő építmény-, vállalkozói kommunális és idegenforgalmi adók esetében szóba jöhet az emelés, ám a helyi közgyűlés erről leghamarabb januárban tárgyalhat - tudtuk meg. Békéscsabán eddig fel sem merült a tervezett nagyberuházások átütemezésének lehetősége, noha az induló szennyvízprojekt 17, az Agóra-projekt (multifunkcionális közművelődési intézmény) kétmilliárd forintot jelent a költségvetésben. A szakember szerint a két uniós pályázat esetében a támogatási intenzitás eléri, sőt meghaladja a 80 százalékot, a fennmaradó 20 százalékos önerő biztosítása az önkormányzat jelenlegi szilárd pénzügyi helyzete miatt pedig nem kétséges. BOD PÉTER-KÖRTÉSZ ZSOLT VESZÉLYBEN A BALATONI HALÁSZAT ZRT. Az igazgatóság hónapok óta hiába kéri a többségi tulajdonost, hogy döntsön a társaság jövőjéről, ami a Balatoni Halászati Zrt. gazdálkodását és fennmaradását veszélyeztetheti - írta az MTI-Eco. Az elmúlt hetekben két közgyűlés is elmaradt érvénytelenség miatt, holott ott kellett volna áldását adnia a tulajdonosnak a korábban elfogadott stratégiai tervekre - mondta Kiss György Károly elnök-cégvezető. A vállalat a tavalyi vagyontörvény értelmében lekerült a tartós állami tulajdonban tartandó cégek listájáról, privatizációja azóta van napirenden. Az igazgatóság által támogatott elképzelés szerint holdinggá alakítanák a társaságot és 75 százalék mínusz egy szavazat arányban privatizálható leányvállatokba szerveznék át a profitképes tevékenységeit. Suchman Tamás, a kisebbségi tulajdonokat gyakorló Balaton Fejlesztési Tanács elnöke ugyanakkor elmondta, ahhoz semmiképpen sem járulnak hozzá, hogy a tó ökológiai egyensúlyáért való felelősség és a horgásztatással kapcsolatos tevékenység magántulajdonba kerüljön. Az elmúlt hetekben két közgyűlés is elmaradt érvénytelenség miatt Szeptember: vihar előtti csend A globális pénzügyi válság szeptember közepén - amikor a Lehman Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank csődvédelmet kért - mélyült igazán el. A hazai bankszektorban azonban a teljes hónapra vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatok még nyugalmat mutatnak. Sőt. A cégek és a háztartások összesített nettó hitelfelvétele is nőtt, ráadásul ezen belül még mindig száguldott a deviza. A vállalatok forinthiteleinél nettó visszafizetést rögzítettek, miközben a devizafelvét az előző havi értéket jelentősen meghaladta. A háztartások is alaposan belehúztak, a devizahiteltranzakciók nettó összege itt is jócskán felülmúlta az előző havit. Talán már a devizaforrások időszakos akadozására utalhat azonban, hogy a forinthitelek esetében az augusztusi nettó hiteltörlesztés helyett már némi nettó hitelfelvétel jelentkezett. Az állományok alakulását persze a hiteleknél és a betéteknél is jelentősen módosította a forint gyengülése. A cégek forintbetéteikből 7,2 milliárd forintot vontak ki, a devizánál viszont 2,0 milliárd forint értékű volt a nettó betételhelyezés. A háztartások esetében épp ellenkező folyamat zajlott le. A szezonálisan igazított forintbetét-elhelyezés 44,6 milliárd forintot tett ki, a devizabetét-kivonás pedig 0,5 milliárd forintra rúgott. Az előbbiektől azonban némiképp már eltérő képet mutat az új szerződések alakulása. A teljes betétállományon belül emelkedett az euró-elhelyezések összege. A háztartások hitelezésén belül jelentős mozgásnak számított még az új forint áruhitel-szerződések értékének növekedése. Főként azért, mert közben az új forint- és az új svájcifranklakáshitelek emelkedése már mérsékelt volt. napi ► A lakossági forinthitelek teljes költsége (THM) szeptemberben kissé nőtt, míg ugyanez a svájcifrank-hitelek folyósításakor lényegében nem változott augusztushoz képest. A céghiteleknél azonban a kamatlábak szinte minden hiteltípusnál nőttek, igazolva, hogy a válság először a vállalati szektorban hatott. HITELEK 2008. SZEPTEMBER (MILLIÁRD FORINT) Cégek Lakosság Forint Deviza Forint Deviza Tranzakció -51,9 129,6 1,1 120,2 Átértékelődés -5,2 104,0 -2,2 177,7 Záróállomány 3885,2 3909,0 2611,0 4268,3 Forrás: MNB A mélybe zuhantak a vállalatok várakozásai • Az általános, pesszimista trenddel szemben a K&H Bank és a GfK Hungária által készített kkv bizalmi index értéke az idei harmadik negyedévében 11 ponttal,13 pontra nőtt. Az adatgyűjtés ugyanis szeptember 1-11. között készült, így az eredményekben még nem jelentkeztek a pénzpiaci válság hatásai. A felmérés szerint egyre kevesebben adnának a munkavállalóknak béren kívüli juttatásokat, valamint a legtöbb kkv informatikai fejlesztésekbe ruházna be, ha tehetné. A negyedévben kimagasló mértékben nőtt az EU-forrásokba vetett bizalom. A közterhekkel, gazdaságpolitikával és a hitelkamatokkal kapcsolatban viszont - az előző hónapokhoz hasonlóan - továbbra is erősen negatívak a várakozások. A nagyobb vállalatok általában pozitívabb elvárásokkal tekintenek a jövőbe: a 100 millió forintnál nagyobb éves árbevételű cégek esetében tíz pontnál nagyobb mértékű volt a javulás, míg az annál kisebb vállalkozások esetében alig változott az index. Az előző hónapok stagnálása után októberben történelmi mélypontjára zuhant a GKI konjunktúraindexe. A felmérés szerint az üzleti várakozások soha nem látott pesszimizmust tükröznek, és a fogyasztók is elég feketén látják a jövőt. Az ipari bizalmi index 2008 nyár eleje óta markánsan és szinte folyamatosan romlik, októberben pedig csaknem elérte a valaha mért mélypontját. A rendelésállományok és a következő negyedév termelési lehetőségeiről alkotott vélemény egyaránt nagyon rossz, de sokat romlottak a foglalkoztatási várakozások is. Jelentős létszámcsökkentésre kell számítani a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a gumiipar, az építőanyag-ipar és a járműipar ágazatokban, míg keresletet jelzett a vegyialapanyag-gyártás, a papíripar és a nyomdaipar. Az építőipari index - az előző hónapok enyhe javulása után - minden eleme rosszabb lett. A kereskedelemben is jelentős visszaesést mértek, főként a várható eladásokból vettek vissza a cégek. A szolgáltató szektorban a várható forgalom megítélése mellett a létszámvárakozások is lefelé változtak. Az áremelési szándék az iparban kissé csökkent októberben, az építőiparban és a szolgáltatási szférában lényegében nem változott, a kereskedelemben viszont valamelyest emelkedett szeptemberhez képest, miközben a fogyasztók inflációs várakozása - több hónapi csökkenés után - megugrott. A GKI fogyasztói bizalmi indexe az idei tizedik hónapban nagyot esett és megközelítette 2008 áprilisi mélypontját. Romlottak a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó tervek, miközben jelentősen nőtt a munkanélküliségtől való félelem. napi INDEXEK 2008-BAN Vik. IX. X. Fogyasztói bizalom-43,5 -42,5 -54,0 Üzleti bizalom -8,1 -9,3 -14,8 Konjunktúra -17,3 -17,9 -25,0 Forrás: GKI 1-1----------------------------------.hu A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat._________________________________|