Napi Gazdaság, 2009. február (19. évfolyam, 21-40. szám)
2009-02-02 / 21. szám
Növekvő adóskockázatok A háztartások devizahiteleinek állománya a gyengülő forint miatt decemberben 265,5 milliárd forinttal emelkedett, ezzel szinte teljesen eltűnt az árfolyamok kedvező változásának novemberi hatása - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Októberben 686,7 milliárd forinttal „hízott” a devizahitelek állománya átértékelődés miatt az előző havi értékhez képest. A drasztikusan tovább erősödő devizák miatt januárban ennél is nagyobb lehet majd a megugrás. 2008. decemberében egyébként a magánszemélyek 47,8 milliárd forint devizahitelt vettek újonnan fel, az adatok szerint a lakosság hitelfelvételi és a bankok hitelnyújtási kedve mintha újra élénkülni kezdett volna. Decemberben svájcifrank-alapú kölcsönre 46,3 milliárd, euróalapúra pedig 47,8 milliárd összegben szerződtek. Akkor az MNB- árfolyamok szerint a svájci frank átlagosan 171,5 forintba, az euró pedig mintegy 264 forintba került. Pénteken viszont a svájci frank árfolyama átlépte a 200 forintot, az euró pedig a kritikusnak tartott 300 forintot ostromolta. Számításaink szerint így a devizahitelre szerződöttek terhe akár 14 milliárd forinttal is emelkedhetett. A teljes állománynál nyár végétől (az MNB ekkor közölte először az átértékelődés havi összegét) január végéig 1500 milliárd forintra is rúghat az a plusz, amit az adósoknak a gyengülő forint miatt kell megfizetniük. Ez pedig az induló állományt majd felével is növelhette. A végleges adatok nem lesznek ennyire kedvezőtlenek, hiszen az adósok nem mind a leggyengébb árfolyamon vették fel kölcsönüket, de a jelenség miatt aggódni már lehet. Néhány bank korábban a 300-330 forintos euróárfolyamot tartotta olyan kritikus szintnek, amelynél az adósoknál akár tömeges bedőlés is bekövetkezhet. Persze ez a vészforgatókönyv emelkedő devizakamatokkal is kalkulált. Arra ugyanis senki sem számított, hogy a forint csökkenő kamatkörnyezetben veszít ekkorát értékéből. Banki szempontból a jelzáloghitelek mögötti fedezet óhatatlanul bekövetkező értékvesztése miatt depressziós ingatlanpiac mellett a törlesztési terhek ilyen nagyságrendű növekedése azoknak az ügyfeleknek a fizetőképességét is megkérdőjelezheti, akik még nem is estek jelentősebb fizetési késedelembe. (Meg nem erősített piaci hírek szerint éppen a növekvő céltartalékolási igény miatt kényszerül az MKB tulajdonosa 5 százalékos tőkeemelésre a banknál.) A pénzügyi felügyelet már korábban is elképzelhetőnek tartotta, hogy a banki portfoliókban a kockázatos elemek aránya megkétszereződik. A jelenlegi helyzetben ennél kedvezőtlenebb fejlemények is bekövetkezhetnek, bár a bankok - mint arra a lapunk körkérdésére adott válaszokból is következtethetünk - ügyfeleik bizalmának megtartása érdekében ezt alighanem tagadják, amíg csak lehet. B. VARGA JUDIT Forrás: MNB LAKOSSÁGI DEVIZAHITELEK 2008. DECEMBER Állomány (milliárd forint) 5153,6 Havi tranzakció (milliárd forint) 47,8 Deviza aránya (százalék) 66,7 Új szerződések (milliárd forint) 94,1 DEVIZAHITELESEKRŐL TÁRGYAL A KORMÁNY ► Veres János pénzügyminiszter szerint a forint árfolyamának hirtelen változása, a túl nagy volatilitás egyértelműen káros a gazdaságnak. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a magas devizaárfolyam más helyzetben kezelhetőbb, ám most a fogyasztás és a jövedelmek csökkenésével, álláshelyek megszűnésével jár együtt - így sokkal komolyabb problémát jelent. Gyurcsány Ferenc szerint a magas árfolyamnak messze ható következményei lehetnek, hiszen a devizahitelesek törlesztőrészlete 20-30 százalékkal nőtt. A kormányfő ma egyeztet a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetőivel, szerdán pedig a kormány tárgyal arról, miként lehet segíteni a bajbajutott devizahiteleseken. Megoldást jelenthet az euró bevezetése - érzékeltette Gyurcsány, aki szerint legkésőbb szeptember 30-ig elkészülhet az euró bevezetésének magyarországi forgatókönyve. A NAP BELFÖLDÖN! A NAPI GAZDASÁG 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐN A KORMÁNYZAT GYORSÍTANÁ A TÁMOGATOTT KKV-HITELEK PIACRA JUTÁSÁT Anonim közvéleménykutatást tart a bankoknál a gazdasági tárca Kérdőív segítségével igyekszik a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) figyelemmel kísérni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetét - értesült a Napi. A Magyar Bankszövetség közreműködésével júniusig havonta megismétlődő felmérés a bankok számára anonim, a minisztérium szerint a cél az, hogy felmérjék a bankok és a takarékszövetkezetek várakozásait a vállalkozói hitelek hazai piacáról. A bankok válaszait a minisztérium szakemberei értékelik ki, ám nem céljuk átfogó előremutató prognózis készítése. A minisztériumban hangsúlyozták: csak a változások irányait és erősségét szeretnék felmérni, ügyfélszintű adatokat nem kérnek, mint ahogy arra sem kíváncsiak, hogy az egyes bankok esetében milyen mozgatórugói lehetnek az esetleges hitelszigorításnak vagy adott esetben a hitelkonstrukció felfüggesztésének. Pedig a jelek szerint a kormányzat elégedetlen a bankok hozzáállásával. Erre utalt Bajnai Gordon szerint a mikrohitelt jelenleg öt, hitelgarancia-terméket négy, míg az MFB segítségével kínált beruházási hitelterméket már tíz bank kínálja. Bajnai szerint további öt bank hamarosan csatlakozik a programhoz, így közel ezer bankfiókban lesznek elérhetőek ezek a termékek. Kifejlesztés alatt van egy forgóeszközhitel is, az a pénteki megbeszélés, amelyet Bajnai Gordon fejlesztési miniszter és Veres János pénzügyminiszter bankok képviselőivel folytatott. Bajnai ezen annak a véleményének adott hangot, hogy túl lassan jut el a vállalkozásokhoz az a 300 milliárd forintnyi támogatás, amely az ősszel meghirdetett 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretből már megnyílt hitelek, illetve garancia formájában. A miniszter szerint „próbavásárlásaik” azt tanúsítják, hogy a hitelintézetek leginkább a termékbevezetés terén lassúak, ezért ezek gyorsítására kérték fel a bankokat, amelyre ígéretet is kaptak. A bankok kettős szerepben vannak: egyrészt tulajdonosaik elvárásai alapján védeniük kell a tőkéjüket, így ilyen helyzetben a kockázatkerülés teljesen érthető. Másrészt viszont elkötelezettek és érdekeltek abban, hogy a gazdaság működőképessége fennmaradjon - mondta el Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a válság valamennyi szereplőtől - az államtól, a gazdaság szereplőitől és a bankoktól is - kooperativitást igényel. E téren komoly előrehaladás tapasztalható - vélekedett Felcsuti. Veres János pénzügyminiszter szerint a hazai pénzintézetek közvetítették tulajdonosaik azon álláspontját, mely szerint magyarországi tevékenységüket nem kívánják szűkíteni. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR NLN@NAPI.HU