Napi Gazdaság, 2009. február (19. évfolyam, 21-40. szám)

2009-02-02 / 21. szám

Növekvő adóskockázatok A háztartások devizahiteleinek állomá­nya a gyengülő forint miatt decemberben 265,5 milliárd forinttal emelkedett, ezzel szinte teljesen eltűnt az árfolyamok kedvező változásának novemberi hatása - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Októberben 686,7 milliárd forinttal „hí­zott” a devizahitelek állománya átértékelő­dés miatt az előző havi értékhez képest. A drasztikusan tovább erősödő devizák miatt januárban ennél is nagyobb lehet majd a megugrás. 2008. decemberében egyébként a magánszemélyek 47,8 milliárd forint devizahitelt vettek újonnan fel, az adatok szerint a lakosság hitelfelvételi és a ban­kok hitelnyújtási kedve mintha újra élénkülni kezdett volna. Decem­berben svájcifrank-alapú kölcsönre 46,3 milliárd, euróalapúra pedig 47,8 milliárd összegben szer­ződtek. Akkor az MNB- árfolyamok szerint a svájci frank átlagosan 171,5 forintba, az euró pedig mintegy 264 forintba került. Pénteken viszont a svájci frank árfolyama átlépte a 200 forintot, az euró pedig a kritikusnak tartott 300 forin­tot ostromolta. Számításaink szerint így a devizahitelre szerződöttek terhe akár 14 milliárd forint­tal is emelkedhetett. A teljes állománynál nyár végétől (az MNB ekkor közölte először az átértékelődés havi összegét) január végéig 1500 milliárd forintra is rúghat az a plusz, amit az adósoknak a gyengülő forint miatt kell megfizetniük. Ez pedig az induló állo­mányt majd felével is növelhette. A végleges adatok nem lesznek ennyire kedvezőtlenek, hiszen az adósok nem mind a leggyengébb árfolyamon vették fel kölcsönüket, de a je­lenség miatt aggódni már lehet. Néhány bank korábban a 300-330 fo­rintos euróárfolyamot tartotta olyan kriti­kus szintnek, amelynél az adósoknál akár tömeges bedőlés is bekövetkezhet. Persze ez a vészforgatókönyv emelkedő deviza­kamatokkal is kalkulált. Arra ugyanis senki sem számított, hogy a forint csökkenő kamatkörnye­zetben veszít ekkorát érté­kéből. Banki szempontból a jelzáloghitelek mögötti fedezet óhatatlanul be­következő értékvesztése miatt depressziós ingatlanpiac mellett a törlesztési terhek ilyen nagyságrendű növekedése azoknak az ügyfeleknek a fizetőképességét is meg­kérdőjelezheti, akik még nem is estek je­lentősebb fizetési késedelembe. (Meg nem erősített piaci hírek szerint éppen a növekvő céltartalékolási igény miatt kényszerül az MKB tulajdonosa 5 százalékos tőkeemelésre a banknál.) A pénzügyi felügyelet már koráb­ban is elképzelhetőnek tartotta, hogy a banki portfoliókban a koc­kázatos elemek aránya megkétszereződik. A je­lenlegi helyzetben ennél kedvezőtlenebb fejlemé­nyek is bekövetkezhet­nek, bár a bankok - mint arra a lapunk körkérdé­sére adott válaszokból is következtethetünk - ügyfeleik bizalmának megtartása érdekében ezt alighanem tagadják, amíg csak lehet. B. VARGA JUDIT Forrás: MNB LAKOSSÁGI DEVIZAHITELEK 2008. DECEMBER Állomány (milliárd forint) 5153,6 Havi tranzakció (milliárd forint) 47,8 Deviza aránya (százalék) 66,7 Új szerződések (milliárd forint) 94,1 DEVIZAHITELESEKRŐL TÁRGYAL A KORMÁNY ► Veres János pénzügyminiszter szerint a forint árfolya­mának hirtelen változása, a túl nagy volatilitás egyér­telműen káros a gazdaságnak. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a magas devizaárfolyam más helyzetben kezelhetőbb, ám most a fogyasztás és a jövedelmek csökkenésével, álláshelyek megszűnésével jár együtt - így sokkal komolyabb problémát jelent. Gyurcsány Ferenc szerint a magas árfolyamnak messze ható következményei lehetnek, hiszen a devizahitelesek törlesztőrészlete 20-30 százalékkal nőtt. A kormányfő ma egyeztet a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetőivel, szerdán pedig a kormány tárgyal arról, miként lehet segíteni a bajbajutott devizahiteleseken. Megoldást jelenthet az euró bevezetése - érzékeltette Gyurcsány, aki szerint legkésőbb szeptember 30-ig elkészülhet az euró bevezetésének magyarországi forgatókönyve. A NAP BELFÖLDÖN! A NAPI GAZDASÁG 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ­N A KORMÁNYZAT GYORSÍTANÁ A TÁMOGATOTT KKV-HITELEK PIACRA JUTÁSÁT Anonim közvéleménykutatást tart a bankoknál a gazdasági tárca Kérdőív segítségével igyekszik a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) figyelemmel kísérni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetét - értesült a Napi. A Magyar Bankszövetség közreműködésével júniusig havonta megis­métlődő felmérés a bankok számára anonim, a minisztérium szerint a cél az, hogy felmérjék a bankok és a takarékszövetkezetek várakozásait a vállalkozói hitelek hazai piacáról. A bankok válaszait a minisztérium szakemberei értékelik ki, ám nem céljuk átfogó előremutató prognózis készítése. A minisztériumban hangsúlyozták: csak a változások irányait és erősségét szeretnék felmérni, ügyfélszintű adatokat nem kérnek, mint ahogy arra sem kíváncsiak, hogy az egyes bankok esetében milyen mozgatórugói lehetnek az esetleges hitelszigorításnak vagy adott eset­ben a hitelkonstrukció felfüggesztésének. Pedig a jelek szerint a kormányzat elége­detlen a bankok hozzáállásával. Erre utal­t Bajnai Gor­don szerint a mikrohitelt jelenleg öt, hitel­garancia-termé­ket négy, míg az MFB segítségével kínált beruházási hitelterméket már tíz bank kínálja. Bajnai szerint további öt bank hamarosan csatla­kozik a program­hoz, így közel ezer bankfiókban lesz­nek elérhetőek ezek a termékek. Kifejlesztés alatt van egy forgóesz­közhitel is, az a pénteki megbeszélés, amelyet Bajnai Gordon fej­lesztési miniszter és Veres János pénzügyminiszter bankok képviselőivel foly­tatott. Bajnai ezen annak a véleményének adott han­got, hogy túl lassan jut el a vállalkozásokhoz az a 300 milliárd forintnyi tá­mogatás, amely az ősszel meghirdetett 1400 milliárd forintos gazdaságfejleszté­si keretből már megnyílt hitelek, illetve garancia formájában. A miniszter szerint „próbavásárlása­ik” azt tanúsítják, hogy a hitelintézetek leginkább a termékbevezetés terén lassúak, ezért ezek gyorsí­tására kérték fel a bankokat, amelyre ígéretet is kaptak. A bankok kettős szerepben vannak: egy­részt tulajdonosaik elvárásai alapján véde­niük kell a tőkéjüket, így ilyen helyzetben a kockázatkerülés teljesen érthető. Másrészt viszont elkötelezettek és érdekeltek abban, hogy a gazdaság működőképessége fennma­radjon - mondta el Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a válság valamennyi szereplőtől - az államtól, a gazdaság szereplő­itől és a bankoktól is - kooperativitást igényel. E téren komoly előrehaladás tapasztalható - vélekedett Felcsuti. Veres János pénzügymi­niszter szerint a hazai pénzintézetek közve­títették tulajdonosaik azon álláspontját, mely szerint magyarországi tevékenységüket nem kívánják szűkíteni. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR NLN@NAPI.HU

Next