Napi Gazdaság, 2009. december (19. évfolyam, 231-251. szám)
2009-12-01 / 231. szám
Köntöst cserélt a Mikulásgyár Gazdát cserélt a Mikulásgyár néven működő, az év egyik legnagyobbjának számító karitatív rendezvénysorozat. Jövő péntektől országszerte 12 plazában és a budapesti Felvonulási téren működik az idén is, de immár a Zsendre Bt. szervezésében, miután a rendezési jogokat és a koncepciót a nyáron megvásárolta a Supergroup Kft.-től. A nem publikus áron létrejött üzlet különlegessége, hogy maga a rendezvény üzletileg egyáltalán nem nyereséges. Az eseményt 2005 óta szervező Supergroup ezzel nem szűnik meg - mondta kérdésünkre Somody Imre, a cég társtulajdonosa. Mivel azonban a cégvezető Suba János ősztől a Vodafonenál folytatta pályafutását, a kft. egyelőre „hibernált” állapotban marad. Zsolnai Endre, a Zsendre tulajdonosa elmondta, hogy a szervezés és lebonyolítás 50 millió forintba kerülne, de az idén még ez sem jön öszsze. A nagy cégek ugyanis - részben a válság miatt - még a korábbinál is tartózkodóbbak voltak, nehezebb volt a szervezés. Csak a Milka márkát jegyző Kraft Foods Hungária Kft. és a Sió- Eckes Kft. lát továbbra is jó CSR lehetőséget a Mikulásgyárban és nagy mennyiségű termékkel támogatják az eseményt. A legnagyobb támogató a több hazai plazát is üzemeltető Ségécé maradt. A szervezés költségeinek jelentős részét barterüzletekkel teremtik elő és a médiakampány jó része is készpénzkímélő módon zajlik. SZAKONYI PÉTER Alig épülnek új lakások Mind a fejlesztők, mind a vásárlók kivárásra játszanak a hazai lakáspiacon. A közvetlen piaci értékesítésű lakásépítés csaknem teljesen leállt, az év első kilenc hónapjában éves szinten bizonyos területeken 35-40 százalékos keresletcsökkenést is tapasztaltak a lakásépítők - mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Hozzátette: az országos átlagos árbevételcsökkenés 20 százalékot tesz ki. A szektor krízise már 2006-ban elkezdődött, a hitellehetőségek folyamatos szigorodása és a kormányzati intézkedések elmaradásának következtében - fogalmazott. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége tagjai az elmúlt egy évben nem indítottak új fejlesztéseket, nagyobb mozgásra csak a jövő év első felét követően lehet számítani, de ennek iránya egyelőre kiszámíthatatlan - tudtuk meg Pfandler Katalintól, a szövetség társelnökétől. Szerinte jelenleg minden szereplő vár, leginkább egy gazdaságélénkítő kormányzati politikára. Hasonló tendenciákról számolt be Görög Áron, az Otthon Centrum (OC) Project Consulting operatív vezetője. Tapasztalatai szerint a piacon a másfél-két éve előkészített projektek találhatók, új belépők gyakorlatilag nincsenek. A válság erősítette azt a néhány éves trendet, amely a kisebb alapterületen minél nagyobb szobaszám kialakítását jelenti. Az elmúlt években kedvező folyamatok indultak meg, igényesebbek lettek a vevők, ez a tendencia azonban rossz irányba fordult - tette hozzá Valkó Krisztián, az OC elemzője. Tapasztalataik szerint volt olyan beruházó, amely a válság kirobbanásakor a húsz darab nagyobb méretű lakást negyven kisebbre osztotta fel a könnyebb értékesítés érdekében. LESZÁK TAMÁS ► Az idei első kilenc hónapban 23 százalékkal csökkent a használatbavételi és 40 százalékkal az újonnan kiadott építési engedélyek száma, ami komoly visszaesést vetít előre 2010-re - véli az ÉVOSZ alelnöke. DRÁGUL A LAKOSSÁGI ÁRAM Kisebb lesz a cégek villanyszámlája Miközben a Magyar Energia Hivatal (MEH) előterjesztése szerint a villamosenergia-rendszer országos alaphálózatának rendszerhasználati díjai januártól 54 százalékkal növekednének (amennyiben jóváhagyja az emelés mértékét a szakminiszter), addig az áramszolgáltatók elosztói díjai átlagosan 0,4 százalékkal csökkennek - jelentették be az Elmű-Émász-Mász-csoport tegnapi sajtótájékoztatóján. (Ez a díjcsökkenés az E.On és a Démász területén is megjelenik.) Mint Boross Norbert kommunikációs igazgató jelezte, a legnagyobb, mintegy 40 százalékos csökkenés a nagyfeszültségen vételező ipari fogyasztóknál jelentkezik, a közép- és kisfeszültségű rendszerhasználati díjak 2-3 százalékkal csökkennek, a lakossági díjtétel viszont 1,3 százalékkal emelkedik. Amennyiben jóváhagyják az országos hálózat rendszerhasználati díjának 54 százalékos növekedését és nem csökkennek a nagykereskedelmi áramárak (ez a tétel teszi ki a végső ár mintegy 60 százalékát), akkor a lakossági szektorban mintegy 2 százalékos áremelés következhet be januártól. A rendszerhasználati díjakat a szolgáltatók adatai alapján a MEH négyéves ciklusra állapítja meg, ezen belül egy módszertani útmutató alapján évente határozzák meg az adott év induló árait. Boross szerint az elosztói díjak csökkentését az áramszolgáltatók tevékenységének hatékonyságjavulása tette lehetővé. Az Elmű esetében a hálózati veszteség például egy év alatt a korábbi 10 százalék feletti értékről 9,2 százalékra csökkent, az Émásznak pedig 9 százalékról 8 százalék alá sikerült levinni az arányt. A szabálytalan vételezések (áramlopások) még mindig komoly tételt jelentenek, a teljes hálózati veszteség mintegy 20 százaléka írható ennek számlájára. Igaz, az utóbbi időben ezen a téren is javulás tapasztalható. Bayer györgy százalékát adják a hálózati veszteségnek . Az áramlopások 20 Nem dőlt meg az áramrekord A gazdasági válság miatti fogyasztáscsökkenés és az enyhe időjárás következtében az idén sem dőlt meg a villamosenergia-fogyasztási csúcs. Rekorddöntésre - az 1989-es csúcs után - legutóbb 2007. november 29-én volt példa, akkor 6602 megawattot használt el az ország. Tavaly november végén a 2007-es csúcsigénynél mintegy 300 megawattal, az idén pedig további 200 megawattal volt kisebb az energiaigény - mondta a Napinak Tihanyi Zoltán, a Mavir rendszerirányítási igazgatója. Az év eddig eltelt részében egyébként is kevesebb áram fogyott, a tavalyinál 5,5 százalékkal kevesebb energiafelhasználást regisztrált a Mavir. Az energiafogyasztásban a kilencvenes évek elején bekövetkezett jelentős csökkenés után a felhasználás a 2006-2007-et megelőző években ismét folyamatosan növekedett, majd ezzel együtt - a klímaberendezések használatának terjedésével - lassan kiegyenlítődött a téli és nyári csúcsigény is. Nyáron általában júniusban, télen pedig november végén és decemberben fogy a legtöbb villamos energia, ám ez erősen időjárásfüggő, mert egy-egy Celsius fokos eltérés 50-60 megawatt fogyasztáskülönbséget jelent. NAPI A NAP BELFÖLDÖN, A NAPI GAZDASÄG 2009. DECEMBER 1., KEDD Megújul a hagyatéki eljárások szabályozása Beterjesztette az Országgyűlésnek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslatát a kormány. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2008 februárjában hozott határozata szerint a hatályos szabályozás nem felel meg az alkotmány követelményeinek, mivel az csak rendeleti szintű, holott törvényre volna szükség. Az új törvény modernebb és gyorsabb ügymenetet tesz lehetővé - ez nem lesz túl nehéz, hiszen a hagyatéki eljárást jelenleg szabályozó rendelet több mint fél évszázados. Az újítás szerint az intézkedést az illetékes jegyző kezdi el azzal, hogy felveszi a hagyatéki leltárt - ha erre szükség van -, ezt követően pedig az iratokat megküldi az illetékes közjegyzőnek. (A leltár elkészítésének költségeit az örökösöknek kellene állniuk.) Jelenleg a jegyző és a közjegyző egyszerre kapja meg a feladatot, ami teljesen felesleges. A jegyzőnek elektronikus úton kell továbbítania az iratokat, ezzel is gyorsabbá válik az ügyintézés. Emellett ha lehetséges, az örökösökkel is elektronikus úton kommunikálna a közjegyző. Az iratok kézhez vételét követő 15 napon belül köteles lesz a közjegyző intézkedni. A hagyatéki tárgyalást legkésőbb nyolc napon belül kell kitűzni, és az első tárgyalást az iratok átvételét követő két hónapon belül le kell folytatni. Az Ab határozatának egyik sarkalatos pontja az volt a hatályos szabályozással kapcsolatban, hogy a jogorvoslati lehetőségek igen szűkösek voltak. A beterjesztett javaslat szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint lesz lehetőség az eljárások végzése ellen fellebbezni. A javaslat tételesen felsorolja azokat a végzéseket, amelyek nem függesztődnek fel automatikusan a fellebbezéssel. Ezek olyan ügyek, amelyek veszélyeztethetik például biztosítási intézkedések gyorsaságát vagy hatályosságát. F. SZABÓ EMESE ► Az Ab tavaly december végéig adott időt arra, hogy az Országgyűlés megszavazza az alkotmányossági szabályoknak megfelelő törvényt, ám erre csak jövő tavasszal kerülhet sor. A beterjesztett javaslat 2011-től lépne hatályba.