Napi Gazdaság, 2012. január (22. évfolyam, 1-22. szám)
2012-01-02 / 1. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ TELJESEN ÁTALAKULT A FOGYASZTÓVÉDELEM A fogyasztóvédelem intézményi keretei 2011- ben jelentősen átalakultak, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a kormányhivatalok út szervezetébe integrálódtak, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) feladata a folytonosság biztosítása érdekében a szakmai irányítás lett - mondta Pintér István, az NFH főigazgatója az MTI-nek. Pintér szerint az átállás zökkenőmentesen zajlott le, sikerült hatékonyabb munkamegosztást, költségkímélőbb szervezeti formát kialakítaniuk. A jogalkalmazás területén is történtek változtatások, amelyeknél a kormány fő célja az volt, hogy a vállalkozásokat is érdekeltté tegye a jogszabályok betartásában. Az ellenőrzések adatai szerint javult a kifogásolási arány, tehát egyre többen váltak jogkövetőkké. Idén az év első felében a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is a parlament elé kerül - mondta Pintér. PINTÉR ISTVÁN MEGNEHEZÍTETTE A KORMÁNY A KISIPAROSOK HELYZETÉT 2011BEN Nagy reményekkel kezdték a magyar kisiparosok a 2011 -es évet, ezek a várakozások azonban sajnos nem teljesültek - mondta az MTI-nek Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. A kormány a munkát, az értéktermelő tevékenységet, a vállalkozói megjelenést tűzte ki célul programjában. Ezzel szemben a pályázati rendszer az átalakítások miatt év közben leállt, emiatt a kisiparosok csak az év vége felé tudtak volna technikai, technológiai fejlesztésekhez forrásokat igényelni, olyan időszakban, amikor már nem rendelkeztek elég megrendeléssel, amit elsősorban az európai pénzügyi válság magyarországi hatásai miatti költségvetési zárolások okoztak. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál 2011-ben nőtt a csődeljárások, felszámolások, szünetelések száma, illetve azoké, akik visszaadták vállalkozói engedélyüket. Szűcs bírálta a 2012-től fizetendő szociális hozzájárulási adót, amely aránytalanul nagy terhet ró az egyéni vállalkozókra, ezzel kapcsolatban az IPOSZ tárgyalásokat fog kezdeményezni a kormánnyal. Kemény lesz az év köztársaság nélkül is Január elsejével rendre egy sor jogszabály megváltozott, az idei módosítások azonban jóval nagyobb horderejűek, mint a korábban megszokott változások. Új alaptörvényünk van, amely mellé új adóalkotmány, új önkormányzati törvény és egy sor szigorítás társult. Az új alkotmány életbelépésével megszűnt a Magyar Köztársaság elnevezés, hazánk hivatalos neve már Magyarország - az őszi parlamenti és operatív munka jelentős részét foglalta le, hogy több száz jogszabályban lehúzták a köztársaság kitételt, lecserélték a határokon a táblákat, s jövőre a pénzérmék is az államforma megjelölése nélkül gurulnak ki a pénzverdéből. A jelképes átalakítások mellett jelentős és húsba vágó változások is lesznek az idén. Ide tartozik lényegében valamennyi adóemelés - a regisztrációs adót kivéve, ahol jelentős a csökkenés. Lesz új adónem a biztosítási adó képében, lesz direkt emelés az egyéni járulékoknál, illetékeknél vagy az áfánál, s lesz közvetlen az adójóváírás kivezetésével. A szankciók sokkal keményebbek lesznek. A tb-járulék szociális hozzájárulási adó lesz, a magán-nyugdíjpénztári tagok nem fizethetnek tagdíjat, csak a kötelező járulékon felül. Az adórendszer állandóságát egy adóalkotmány megalkotásávalerősítené a kormány,, amely leszögezi: a magyar szja-rendszerben egy kulcs van. Az adóalkotmány egyebek mellett szabályozza az államadósság kezelését is, ami a költségvetés tervezését szorítja korlátok közé. A béreknél a jelentős pozícióromlást kötelező kompenzációval kell a munkaadóknak kiegyenlíteniük - ehhez a minimálbért 93 ezer forintra kell emelni. Az a munkáltató, amely nem kompenzálja a bércsökkenést, szankciókra számíthat - kérdés, kit fog meghatni, hogy nem indulhat közbeszerzésen vagy támogatástól eshet el. A cégek jó része sosem volt érintett ilyen ügyekben. A cégtörvényt érintő új szabályozás megszünteti az egyórás cégbejegyzést, helyette 15 nap alatt kell a cégbíróságoknak eljárniuk. Ezzel együtt az adóhatóság automatikusan vizsgálat alá vonja az újonnan alapítandó cégek tulajdonosait, s ha az adóregisztrációs eljárás során elvéreznek, adószámot sem kapnak az újak. A vagyontalan és alkalmazottak nélküli cégek pedig csődeljárás nélkül, kényszertörléssellesznek kivezethetők a piacról. Nemcsak a lakosság és a cégek érzik az idén a változást. Hatályba lépett az önkormányzati törvény bizonyos része. Ennek révén első körben jelentősen szűkültek az önkormányzatok kötelező feladatai. Iskoláikat és kórházaikat ugyanis az állam vette át. A FŐBB ADÓVÁLTOZÁSOK 1 AZ ADÓJÓVÁÍRÁS teljesen, a szuperbruttó részben megszűnt. NAGYOBB TERHET visel a kedvezményes béren kívüli juttatás I► Jelentősen szűkült az Alkotmánybíróság jogköre. A testület csak akkor tárgyalhat költségvetési bevételt érintő ügyet, ha az kifejezetten az emberi méltóság megsértését érinti, s ha az indítványt személyes érintettség nyomán nyújtották be. Erre is csak az adó adosszabály hatálybalépésétől számított adott időszakban van mód. A változást a folyamatban lévő ügyekre is érvényesíteni kell, vagyis januártól sok munkája nem lesz a kibővült testületnek. változás a megyei és helyi fenntartású intézményekre egyaránt vonatkozik - az egyes önkormányzatok külön kérhetik adott intézmény működtetését, ha forrást is tudnak mellé tenni. A megyék esetében hatályba lépett az önkormányzati adósságállomány kompenzációja is. Ennek révén a megyék 180 milliárd forint értékű adósságtól szabadultak meg, ám a teljes szektor adósságállományán ez sokat nem javított. A helyhatóságok az új szabályok szerint nehezebben jutnak majd hitelhez, s átalakult az adósságrendezés szabályozása is - utóbbi eddig valós példák híján kidolgozatlan volt. I. szabó emese EGY SZÁZALÉKPONTTAL emelkedett a fizetendő egyéni járulék 4 27 SZÁZALÉK az áfa 5 EMELKEDETT TÖBB illetékmérték jRt MEGJELENT A biztosítási vita SZIGORODOTT A cégek adóalap-korrekciós lehetősége KEMÉNYEBBEN LéP fel a hatóság a gyanús cégek ellen 9 BrUTÁLISAN EMELKEDETT az adóbírságok mértéke 8 3 7 Újabb állami milliárdokat kap a Malév azonnali hatállyal Újabb milliárdokhoz jut a Malév Zrt., egy napokban született kormányhatározat szerint ugyanis működőképességének biztosítása érdekében a légitársaság számára ötmilliárd forint értékű tulajdonosi kölcsönt folyósít a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azonnali határidővel. Legutóbb a cég december 23-ra összehívott közgyűlésén akartak dönteni a társaság tőkerendezéséről, de végül nem született határozat. A Népszabadság információja szerint egyébként 11 milliárd forintot meghaladó tőkejuttatásról lett volna szó. Karácsony előtt viszont csak arról döntöttek, hogy január 6-ra újabb közgyűlést hívnak össze, s akkor rendezik a tőkehelyzetet. A cég szerint épp addig biztosított a finanszírozása. Ehhez képest meglepő, hogy a kormány most újabb megsegítésről döntött, és miután a korábbi gyakorlattal ellentétben most sem a légitársaság, sem pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem tájékoztatott az újabb állami injekcióról, nem tudható, hogy ezek után mi várható a január 6-i közgyűlésen. Elképzelhető, hogy a cégnek még sincs elegendő pénze január elejéig. A tulajdonosi kölcsön folyósításához nincs szükség a közgyűlés jóváhagyására, legutóbb is enélkül írták alá a 4,2 milliárd forint tulajdonosi hitel folyósításáról szóló megállapodást novemberben. Akkor is a légitársaság rövid távú finanszírozási igényének kielégítése volt az indok. napi ► A Malév 2011-ben mintegy 30 milliárd forint állami "támogatást" kapott, az elmúlt években pedig összességében százmilliárdra rúgó összeget. Ennek jogszerűségét vizsgálja az unió, s nagy a valószínűsége, hogy ezt vissza kell fizetnie a Malévnak. Ennek megfizetésére pedig nem lesz képes, ahogyan az elmúlt két hónapban folyósított 9,2 milliárd forint tulajdonosi kölcsön kiegyenlítésére sem. Kérdés, utóbbit mennyiben tekinti közvetlen támogatásnak Brüsszel. TÖBB MINT HÚSZMILLIÁRD FORINTTAL TARTOZIK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A hódmezővásárhelyi önkormányzat adósságállománya 2007 és 2010 között 16,3 milliárd forintról 20,7 milliárd forintra nőtt, miközben 10,3 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg ebben az időszakban - írja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében. A pénzintézeti kötelezettségek növekedését a hiteltörlesztés, a hitelfelvétel és az árfolyam-különbözet okozta, az utóbbi több mint ötmilliárd forint volt. A külső források bevonása elengedhetetlen volt a pénzügyi egyensúly fenntartásához, amelyet hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással biztosítottak, mivel az önkormányzat 2007-ben forráshiánynyal küzdött. A következő évtől már többlet keletkezett a költségvetés egyenlegében, a működési jövedelem 1,5 milliárd forint volt. A 2007 és 2010 közötti időszakban a város bevételei 1,4 milliárd forinttal nőttek, a kiadások 2,2 milliárd forinttal csökkentek. A kiadási megtakarítások 85 százalékát álláshelyek megszüntetésével érték el. A város pénzügyi kockázatát azok az eladósodott gazdasági társaságok is növelték, amelyekben az önkormányzat minősített többségi tulajdonnal rendelkezik. milliárd forintból fejlesztett A város 10,3 Összezuhant a kiskereskedelem Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2009-ben már jelentősen visszaesett, a piaci szereplők nem hagytak fel a beruházásaikkal, sőt 148 milliárd forintról 152 milliárdra emelték tárgyieszköz-beruházásaik teljesítményértékét - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2008-2010-et felölelő ágazati elemzéséből. A 2009-es beruházási érték a teljes gazdaságot tekintve 4,5 százalékot tett ki, a kiskereskedelem egészét nézve mindez 40 százalék volt. Ezt alapul véve a kormányzat joggal számíthatott arra, hogy a kiskereskedelmet érintő 2010-es különadónak közel sem lesz olyan erős visszahatása, mint az végül bekövetkezett. A kiskereskedelmi vállalkozások eredményessége 2009-ben már tragikus képet mutatott. A bruttó működési eredmény a szektoron belül 41 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. (Eközben a nemzetgazdaság egészében csak kilenc, a kereskedelem teljes területén, amibe beleszámít a nagykereskedelem is, 31 százalékos volt a visszaesés.) Ennek folyományaként míg 2008-ben a kiskereskedelmi cégek adózott eredménye pozitív volt, addig 2009-ben már veszteséget mutattak a társaságok. Ez a beruházások 2010-es folytatásában nemigen számított volna, ám azzal, hogy a piacra ráerőszakolták a válságadót és mindezt az anyavállalatoknak kellett "betolniuk" az itteni leányokba, már komolyan hátráltatta a szereplők beruházási aktivitását. Mindezt felerősítette, hogy a kiskereskedelmi piac a fejlesztések dacára csökkenő üzletszámot mutat. A KSH adatai alapján 2006-2009 között majd tízezer üzlettel lett kevesebb. Ráadásul ezek az üzletek elsősorban élelmiszerboltok voltak, családi, két-három főt foglalkoztató egységek. A szektor fejlesztéseinek 2010-es lelassulása nem teremtett munkahely-lehetőségeket sem azoknak, akik elvesztették üzleteiket. Az élelmiszerüzleteknél 2007 és 2009 első fele között ötszázalékos volt a boltszámcsökkenés. hőnyi gyula KERESKEDELMI ÜZLETEK*