Napi Gazdaság, 2012. január (22. évfolyam, 1-22. szám)

2012-01-02 / 1. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ TELJESEN ÁTALAKULT A FOGYASZTÓVÉDELEM A fogyasztóvédelem intézményi keretei 2011- ben jelentősen átalakultak, a fogyasztóvé­delmi felügyelőségek a kormányhivatalok út szervezetébe integrálódtak, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) feladata a folytonosság biztosítása érdekében a szakmai irányítás lett - mondta­­ Pintér István, az NFH főigazgatója­­ az MTI-nek. Pintér szerint az átállás zökkenőmentesen zajlott le, sikerült hatékonyabb munka­­megosztást, költségkímélőbb szervezeti formát kialakíta­niuk. A jogalkalmazás területén is történtek változtatások, amelyeknél a kormány fő célja az volt, hogy a vállalkozá­sokat is érdekeltté tegye a jogszabályok betartásában. Az ellenőrzések adatai szerint javult a kifogásolási arány, tehát egyre többen váltak jogkövetőkké. Idén az év első felében a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is a parlament elé kerül - mondta Pintér. PINTÉR ISTVÁN MEGNEHEZÍTETTE A KORMÁNY A KISIPAROSOK HELYZETÉT 2011BEN Nagy reményekkel kezdték a magyar kisiparosok a 2011 -es évet, ezek a várakozások azonban sajnos nem teljesültek - mondta az MTI-nek Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. A kormány a munkát, az értéktermelő tevékenységet, a vállalkozói megjelenést tűzte ki célul programjában. Ezzel szemben a pályázati rendszer az átalakítások miatt év közben leállt, emiatt a kisiparosok csak az év vége felé tudtak volna technikai, technológiai fejlesz­tésekhez forrásokat igényelni, olyan időszakban, amikor már nem rendelkeztek elég megrendeléssel, amit elsősorban az európai pénzügyi válság magyarországi hatásai miatti költségvetési zárolások okoztak. A mikro-, kis- és középvál­lalkozásoknál 2011-ben nőtt a csődeljárások, felszámolások, szünetelések száma, illetve azoké, akik visszaadták vállalko­zói engedélyüket. Szűcs bírálta a 2012-től fizetendő szociális hozzájárulási adót, amely aránytalanul nagy terhet ró az egyéni vállalkozókra, ezzel kapcsolatban az IPOSZ tárgyalá­sokat fog kezdeményezni a kormánnyal. Kemény lesz az év köztársaság nélkül is Január elsejével rendre egy sor jogszabály megváltozott, az idei módosítások azonban jóval nagyobb horderejűek, mint a korábban megszokott változások. Új alaptörvényünk van, amely mellé új adóalkotmány, új önkormányzati törvény és egy sor szigorítás társult. Az új alkotmány életbelépésével megszűnt a Ma­gyar Köztársaság elnevezés, hazánk hivatalos neve már Magyarország - az őszi parlamenti és operatív munka jelentős részét foglalta le, hogy több száz jog­szabályban lehúzták a köztársaság kitételt, lecserélték a határokon a táblákat, s jövőre a pénzérmék is az államforma megjelölése nélkül gurulnak ki a pénz­verdéből. A jelképes átalakítások mellett jelentős és húsba vágó változások is lesznek az idén. Ide tartozik lényegében valamennyi adóemelés - a regisztrációs adót kivéve, ahol jelentős a csökkenés. Lesz új adónem a biztosítási adó képében, lesz direkt emelés az egyéni járulékoknál, illetékeknél vagy az áfánál, s lesz közvetlen az adójóváírás kivezetésével. A szankciók sokkal keményebbek lesznek. A tb-járulék szociális hozzájárulási adó lesz, a magán-nyugdíj­pénztári tagok nem fizethetnek tagdíjat, csak a köte­lező járulékon felül. Az adórendszer állandóságát egy adóalkotmány megalkotásával­­erősítené a kormány,, amely leszögezi: a magyar szja-rendszerben egy kulcs van. Az adóalkotmány egyebek mellett szabályozza az államadósság kezelését is, ami a költségvetés ter­vezését szorítja korlátok közé. A béreknél a jelentős pozícióromlást kötelező kompenzációval kell a munkaadóknak kiegyenlí­teniük - ehhez a minimálbért 93 ezer forintra kell emelni. Az a munkáltató, amely nem kompenzálja a bércsökkenést, szankciókra számíthat - kérdés, kit fog meghatni, hogy nem indulhat közbeszerzésen vagy támogatástól eshet el. A cégek jó része sosem volt érintett ilyen ügyekben. A cégtörvényt érintő új szabályozás megszünteti az egyórás cégbejegyzést, helyette 15 nap alatt kell a cégbíróságoknak eljárniuk. Ezzel együtt az adóha­tóság automatikusan vizsgálat alá vonja az újonnan alapítandó cégek tulajdonosait, s ha az adóregisztrá­ciós eljárás során elvéreznek, adószámot sem kapnak az újak. A vagyontalan és alkalmazottak nélküli cégek pedig csődeljárás nélkül, kényszertörléssel­­lesznek kivezethetők a piacról. Nemcsak a lakosság és a cégek érzik az idén a vál­tozást. Hatályba lépett az önkormányzati törvény­­ bizonyos része. Ennek révén első körben jelentősen szűkültek az önkormányzatok kötelező feladatai. Iskoláikat és kórházaikat ugyanis az állam vette át. A FŐBB ADÓVÁLTOZÁSOK 1 AZ ADÓJÓVÁÍRÁS teljesen, a szuperbruttó részben megszűnt. NAGYOBB TERHET visel a kedvezményes béren kívüli juttatás I► Jelentősen szűkült az Alkotmánybí­róság jogköre. A testület csak akkor tárgyalhat költségvetési bevételt érintő ügyet, ha az kifejezetten az emberi méltó­ság megsérté­sét érinti, s ha az indítványt személyes érin­tettség nyomán nyújtották be. Erre is csak az adó adosszabály hatálybalépé­sétől számított adott időszak­ban van mód. A változást a folyamatban lévő ügyekre is érvényesíteni kell, vagyis januártól sok munkája nem lesz a kibővült testületnek. változás a megyei és helyi fenntartású intézmények­re egyaránt vonatkozik - az egyes önkormányzatok külön kérhetik adott intézmény működtetését, ha forrást is tudnak mellé tenni. A megyék esetében hatályba lépett az önkormányzati adósságállomány kompenzációja is. Ennek révén a megyék 180 milliárd forint értékű adósságtól szabadultak meg, ám a teljes szektor adósságállományán ez sokat nem javított. A helyhatóságok az új szabályok szerint nehezebben jutnak majd hitelhez, s átalakult az adósságrendezés szabályozása is - utóbbi eddig valós példák híján kidolgozatlan volt. I. szabó emese EGY SZÁZALÉKPONTTAL emelkedett a fizetendő egyéni járulék 4 27 SZÁZALÉK az áfa 5 EMELKEDETT TÖBB ille­tékmérték jRt MEGJELENT A biztosítási vit­a SZIGORODOTT A cégek adóalap-korrekciós lehe­tősége KEMÉNYEBBEN LéP fel a hatóság a gyanús cégek ellen 9 BrUTÁLISAN EMELKE­DETT az adóbírságok mértéke 8 3 7 Újabb állami milliárdokat kap a Malév azonnali hatállyal Újabb milliárdokhoz jut a Malév Zrt., egy napokban született kormányhatározat szerint ugyanis működőképességének biztosítása érde­kében a légitársaság számára ötmilliárd forint értékű tulajdonosi kölcsönt folyósít a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azonnali határidővel. Legutóbb a cég december 23-ra összehívott közgyűlésén akartak dönteni a tár­saság tőkerendezéséről, de végül nem született határozat. A Népszabadság információja szerint egyébként 11 milliárd forintot meghaladó tőke­­juttatásról lett volna szó. Karácsony előtt viszont csak arról döntöttek, hogy január 6-ra újabb közgyűlést hívnak össze, s akkor rendezik a tőkehelyzetet. A cég szerint épp addig biztosított a finanszírozása. Ehhez képest meglepő, hogy a kormány most újabb megsegí­tésről döntött, és miután a korábbi gyakorlattal ellentétben most sem a légitársaság, sem pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemze­ti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem tájékoztatott az újabb állami injekcióról, nem tudható, hogy ezek után mi várható a január 6-i közgyűlésen. Elképzelhető, hogy a cégnek még sincs elegendő pénze január elejéig. A tulajdonosi kölcsön folyósításához nincs szükség a közgyűlés jóváhagyására, legutóbb is enélkül írták alá a 4,2 milliárd fo­rint tulajdonosi hitel folyósításáról szóló megállapodást novemberben. Akkor is a légitársaság rövid távú finanszírozási igényének kielégítése volt az indok. napi ► A Malév 2011-ben mintegy 30 milliárd forint állami "támogatást" kapott, az elmúlt években pedig összes­ségében százmilliárdra rúgó összeget. Ennek jogsze­rűségét vizsgálja az unió, s nagy a valószínűsége, hogy ezt vissza kell fizetnie a Malévnak. Ennek megfize­tésére pedig nem lesz képes, ahogyan az elmúlt két hónapban folyósított 9,2 milliárd forint tulajdonosi kölcsön kiegyenlítésére sem. Kérdés, utóbbit mennyi­ben tekinti közvetlen támogatásnak Brüsszel. TÖBB MINT HÚSZMILLIÁRD FORINTTAL TARTOZIK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A hódmezővásárhelyi önkormányzat adósságállo­mánya 2007 és 2010 között 16,3 milliárd forintról 20,7 milliárd forintra nőtt, miközben 10,3 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg ebben az időszakban - írja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken nyilvá­nosságra hozott jelentésében. A pénzintézeti kötele­zettségek növekedését a hiteltörlesztés, a hitelfelvétel és az árfolyam-különbözet okozta, az utóbbi több mint ötmilliárd forint volt. A külső források bevonása elengedhetetlen volt a pénzügyi egyensúly fenntartásához, amelyet hitelfelvétellel és kötvény­­kibocsátással biztosítottak, mivel az önkormányzat 2007-ben forráshiány­nyal küzdött. A következő évtől már többlet keletkezett a költségvetés egyenlegében, a működési jövedelem 1,5 milliárd forint volt. A 2007 és 2010 közötti időszakban a város bevételei 1,4 milliárd forinttal nőttek, a kiadások 2,2 milliárd forinttal csökkentek. A kiadási megtakarítások 85 százalékát álláshelyek megszüntetésével érték el. A város pénzügyi koc­kázatát azok az eladósodott gazdasági társaságok is növelték, amelyek­ben az önkormányzat minősített többségi tulajdonnal rendelkezik. milliárd forintból fejlesztett A város 10,3 Összezuhant a kiskereskedelem Annak ellenére, hogy a kiske­reskedelmi forgalom 2009-ben már jelentősen visszaesett, a piaci szereplők nem hagytak fel a be­ruházásaikkal, sőt 148 milliárd forintról 152 milliárdra emelték tárgyieszköz-beruházásaik teljesít­ményértékét - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2008-2010-et felölelő ágazati elemzéséből. A 2009-es beruházási érték a teljes gazdaságot tekintve 4,5 százalékot tett ki, a kiskereskedelem egészét nézve mindez 40 százalék volt. Ezt alapul véve a kormányzat joggal számíthatott arra, hogy a kiskereskedelmet érintő 2010-es különadónak közel sem lesz olyan erős visszahatása, mint az végül bekövetkezett. A kiskereskedelmi vállalkozások eredményessége 2009-ben már tragikus képet mutatott. A bruttó működési eredmény a szektoron belül 41 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. (Eközben a nemzetgaz­daság egészében csak kilenc, a kereskedelem teljes területén, amibe beleszámít a nagykereskedelem is, 31 százalékos volt a vissza­esés.) Ennek folyományaként míg 2008-ben a kiskereskedelmi cégek adózott eredménye pozitív volt, addig 2009-ben már veszteséget mutattak a társaságok. Ez a be­ruházások 2010-es folytatásában nemigen számított volna, ám az­zal, hogy a piacra ráerőszakolták a válságadót és mindezt az anyavál­lalatoknak kellett "betolniuk" az itteni leányokba, már komolyan hátráltatta a szereplők beruházási aktivitását. Mindezt felerősítette, hogy a kiskereskedelmi piac a fejlesztések dacára csökkenő üzletszámot mutat. A KSH adatai alapján 2006-2009 között majd tízezer üzlettel lett kevesebb. Ráadásul ezek az üzletek elsősorban élelmiszerboltok voltak, családi, két-három főt foglalkoztató egységek. A szektor fejlesztéseinek 2010-es lelassulása nem teremtett munkahely-lehetőségeket sem azoknak, akik elvesztették üzleteiket. Az élelmiszerüzletek­nél 2007 és 2009 első fele között ötszázalékos volt a boltszámcsökkenés. hőnyi gyula KERESKEDELMI ÜZLETEK*

Next