Napi Gazdaság, 2012. szeptember (22. évfolyam, 169-188. szám)

2012-09-03 / 169. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ ÉLESEN BÍRÁLTÁK A MAGYARY PROGRAM 11.0-S VERZIÓJÁT Kemény kritikával illette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a közigazgatási stratégia alig több mint egy éve bemutatott Magyary Programjának 11.0-s verzióját a stratégia 12.0-s átdolgozott dokumentációjának bemu­tatása alkalmából. Navracsics elismerte, "folyamatos kiigazításokra" van szükség, amely alkalmazkodik a közigazgatási, önkormányzati, igazságügyi reform gyakorlati megvalósításához. A közigazgatás "gyengeségi listája" 9 pontban rögzíti azt, hogy min kell változtatni a "jó állam" kormányzati koncepció megvalósításához. A közigaz­gatási eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésében a kormány még nem tart "az ideálisnak tartott állapotnál" - mondta a miniszter. Az ország versenyképességének javításához elengedhetetlen a gazdasági növekedést fékező bürokrácia csökkentése. Az eddigi eredményeket illetően a lakossági ügyintézésben viszont összesen 228 ügy intézése lett egyszerűbb. A lakosok - különösen a vidéken élő emberek - számára ugyancsak az egyszerűsítést, az ügyintézés elérhetőségét szolgálják majd 2013-tól a járási hivatalok is - fogal­maz a dokumentáció. ORBÁN KITART AZ MNB ADÓZTATÁSA MELLETT Nem tágít Orbán Viktor kormányfő a jegybank megadóztatásától, az ingatag lábakon álló 2013-as költségvetést pedig, folytatva a rohamtempót, szeptember végéig le szeretné zárni - értesült az origo kormányzati szereplőktől. Ráadásul nem kí­vánja átírni a jövő évi költségvetést az NGM, a tárca védi azt a változatot, amelyet a parlament július kö­zepén fogadott el - ezt üzeni az a dokumentum, amelyet a szaktárca juttatott el a múlt héten a Költségvetési Tanácsnak (KT). Az anyag lénye­gében ugyanazokat a számokat és érveket, a feltételezéseket ismétli meg, amelyeket a költségvetés összeállításáért felelős NGM másfél hónappal ezelőtt csatolt a költségvetési szavazáshoz beadott munkahelyvédelmi akciótervhez. Holott az IMF és az EL­ - Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter elmondása szerint is - kifejezetten azt kéri a magyar kormánytól, hogy vonja vissza a jegybankadót, mert az sérti az uniós normákat. Ráadásul az origo úgy tudja, az adóhivataltól csak nemrég kérte a kormány, hogy adjon tippeket arra, miből lehetne pluszbevételhez jutni jövőre. Továbbra is elégedett magával a nemzetgazdasági tárca Javult a tavalyi költségvetés végre­hajtásának hatékonysága az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, amely a pénteken közzétett jelentésében csak az uniós fejlesztési előirányzat­ok felhasználását ítélte elégtelennek. Az előző évi kettőről egyre csökkent az elutasító minősítések száma, és a 20­10-es tízzel szemben a tavalyi büdzsére vonatkozóan szintén csak egy korlátozott minősítést adott a számvevőszék - mondta Domokos László ÁSZ-elnök. A 2011-es költségvetésben meg­jelenő EU-források 913 milliárd forint összegben teljesültek, míg az EU költségvetéséhez történő 2011-es hozzájárulás 233 milliárd forintot tett ki. A rendkívüli kormány­zati intézkedésekre szolgáló tartalék 93,7 milliárd forintos előirányzatának átcso­portosítása - az előző zárszámadások ellenőrzési tapasztalataival egye­zően - több esetben nem volt összhangban a jogszabályban fog­laltakkal, mivel a fejezetek olyan többletforrásigényét elégítették ki, ami előre valószínűsíthető, tervezhető volt - mondta az elnök, aki szerint körültekintőbb ter­vezéssel, a zárolások előrelátóbb meghatározásával a tartalékok jogszabálytól eltérő felhasználása elkerülhető lett volna. A 2011-es zárszámadást a kor­mány pénteken benyújtotta a parlamentnek is. Az NGM által írt indoklás szerint az Orbán-kor­­mány a fiskális konszolidációnál többször nem szokványos esz­közöket alkalmazott, ám ezek a fennálló strukturális problémák megoldásához és a szuverén adósságválság Magyarországra átgyűrűző hatásainak kezeléséhez nemcsak hogy indokoltak, de szükségesek is voltak. E szerint a kabinet a majdani EU-IMF- megállapodást továbbra elővigyázatossági ► Az államháztartás uniós módszer­tan szerinti 2011 -es többlete az előze­tes adatok alapján - a nem tervezett egyszeri tételeket is figyelembe véve - a GDP 4,3 százaléka volt. A pénzfor­galmi hiány - egyszeri tételek nélkül - az eredeti 687,4 milliárd forinttal szemben 627,3 milliárd forint lett, a GDP 2,2 százaléka. A nem terve­zett egyszeri tételek nélküli, uniós módszertan szerinti hiány a GDP 2,43 százaléka - a kormány által kitűzött 2,94 százalékos GDP-arányos mérték alatti - lett, hitelkeretnek tekinti, mondván: az ország jelenleg is képes finanszírozni magát a pi­acokról. NAPI AZ ÁHT KIADÁSAI 2011-BEN (MEGOSZLÁS, SZÁZALÉK) Funkció Előirányzat Teljesítés Általános közösségi szolgáltatások 10,0 13,9 Védelem 1,8 1,6 Rendvédelem és közbiztonság 3,6 3,7 Oktatás 11,2 10,8 Egészségügy 8,8 8,8 Társadalombiztosítás 34,7 32,3 Lakásügy 3,2 2,9 Szórakoztató, kulturális, és vallási ter. 2,8 2,8 Mező-, erdő-, halgazdálkodás 2,3 1,5 Bányászat és ipar 0,2 0,7 Közlekedés és távközlés 6,9 5,9 Egyéb gazdasági tevékenység­­ 3,9 3,3 Környezetvédelem 1,6 1,6 Államadósság-kezelés 7,6 7,7 Egyéb tételek 1,3 2,5 Összesen Forrás: zárszámadási törvényjavaslat 100,0 100,0 Még nincs roham az árfolyamgátra Júliusban 15 928 új árfolyam­gát-szerződést kötöttek hitelező bankjukkal a devizahitelesek, ezzel a július végéig leszerző­dött állomány 35 877 szerződést jelentett, ami a becsült szerző­dések mintegy 7 százalékát ta­karja. A PSZÁF most frissített adatsora csak látszólag ellenté­tes a Bankszövetség napokban jelzett, 15 százalékos "töltöttsé­­get" mutató 71 ezres adatával: a bankok ez utóbbi adat esetében ugyanis a folyamatban lévő ügyeket jelentették le a szövet­ségnek, míg a felügyelet már a megkötött szerződések számát gyűjti össze. Maga a PSZÁF-adatsor is két adatot ad ki: a fenti, gyűjtőszámlahitel-szerződések számánál 20 százalékkal maga­sabb az a szám, amely a tárgyha­vi megkötött árfolyamgát-szer­ződések számát tartalmazza. A bankoknál ugyanis július végéig 43 186 esetben történt meg az átszerződés, ám az árfolyam­gát mellé még kell egy külön, gyűjtőszámlahitel-szerződést is kötni, e két megállapodás nem feltétlenül jár együtt. A nyár némi lassulást hozott, júniusban még 18 ezer szerző­dést szignáltak a felek. Az igénybevevők döntő része itt honos vagy fi­óktelepként működő ke­reskedelmi bank ügyfele. A szerződők összesen 313,768 milliárd forint értékű devizahitelt vittek be az új konstrukcióba. A rögzített árfolyamon felüli, a gyűjtőszámlán nyilván­tartott és egyelőre nem törlesz­tett hitelösszeg a június végi 902 millió forintról 1,176 milliárdra emelkedett. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR ADOTT HÓNAPBAN KÖTÖTT ÁRFOLYAMGÁTSZERZŐDÉSEK (DARAB) Április 838 Május 8 395 Június 18025 Július 15 928 Forrás: PSZÁF A KORMÁNY MAGYARÁZZA A PÉNZTÁR-ÁLLAMOSÍTÁST Bukott kísérletnek nevezi a hárompilléres nyugdíjrendszert az átalakításáról készített kormányzati jelentés, megjegyezve, hogy a működési költségekre fordított összeg és az elmaradt hozam mintegy 850 milliárd forintot tesz ki. Az Országgyű­lésnek pénteken benyújtott, a vidékfejlesztési miniszter által jegyzett jelentés az NGM, a KEH,a PSZÁF, az ÁSZ és az ONYF megállapításait ötvözi. E szerint a kötelező magán-nyugdíj­pénztári rendszer átlagosan évi mintegy 1 százalékkal emelte az államadósságot, a folyamat 2009-ig 2043 milliárd forint többletkiadással járt. A magánpénztárak rossz hatékony­sággal működtek, a vizsgált tíz évben 51 portfolió közül 35 átlagos hozama nem érte el még a saját referenciahozamai­nak átlagát sem. A KEH ellenőrzése szerint a szektor alacsony befektetési teljesítményével és magas működési költségeivel összefüggésben a jogalkotó felelőssége is megállapítható. Azt is megállapították, hogy a pénztárak indokolatlanul magas, másrészt az átláthatóságot nélkülöző költségekkel dolgoztak - olvasható a jelentésben. A külkertöbblet kitartóan nő Magára talált a magyar kül­kereskedelem: idén júniusban a kivitel volumenének dinami­kája újra jócskán meghaladta a behozatalét - derül ki a KSH legújabb adataiból. Az idei ha­todik hónapban ugyanis az ex­port volumene 9,3, az importé pedig 4,0 százalékkal bővült a tavalyi bázishoz képest, míg euróban számolva a kivitel 5,9, a behozatal pedig 2,6 százalék­kal lett nagyobb. A részletes adat jobb lett az előzetesnél, így júniusban a kivitel 6,91 milliárd eurót, a behozatal 6,14 milliárd euró tett ki. Az erős júniussal együtt az idei első félévben a kivitel volumene 2,9 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 1,4 százalékkal lett na­gyobb. Az eltérő bázis miatt a mérleg havi többlete 773 millió euró lett - szemben a tavaly júniusi 545 millióval; ilyen jó havi adat tavaly március óta nem volt. Idén az első félévben a külkereskedelmi többlet 3,66 milliárd eurónál tart, ami 220 millióval alacsonyabb a 2011-es azonos időszakinál. Idén január-júniusban a ter­mékforgalom forintban mért árszínvonala exportban 7,2, importban 9,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, így a cse­rearány 2,2 százalékkal romlott. A részletes adatokban egyelő­re nem látszik a kecskeméti autóboom: az első félévben a közúti járművek kivitele csupán 5,3 százalékkal nőtt. A feldolgo­zott termékeknél a gyógyszerek exportvolumene 10,1 százalék­kal bővült - elsősorban az orosz és a román relációnak köszön­hetően. Az energiahordozók importja - az árak 24 százalékos növekedése mellett - az év első hat hónapjában 2,7 százalék­kal volt kisebb, mint 2011-ben. Jól megy az élelmiszerexport: a KSH idén 7,0 százalékos nö­vekedést regisztrált. A hivatal felülvizsgálta a 2011-es külke­reskedelmi adatokat, ennek nyo- KÜLKEREGYENLEG már az export értékét a koráb­ban közölthöz képest 69 millió euróval emelte, az importét 106 millió euróval csökkentette, így a múlt év egészében a többlet 175 millió euróval több, 7,1 mil­liárd euró lett. NAPI ► Idén júliusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest újra csökkentek, most 0,4 százalékkal, míg egy év alatt 6,2 százalék volt a növekedés. Amíg a belföldi értékesítésben egy hónap alatt az árak 0,4 százalék­kal mentek feljebb, addig egy év alatt 6,1 százalék volt az emelkedés. A havi drágulást alapvetően az energetika 2,7 százalékos áremelkedése idézte elő, amelynek oka a földgáz­elosztási díjak hatósági árváltozása volt. (MILLIÓ EURÓ­­pai Forrás: KSH Sok a bérgaranciás kifizetés Ugyan a KSH legfrissebb adatai szerint kismér­tékben már javult a foglalkoztatottság, a gazdasági nehézségeket azonban még mindig jelzi a csoportos létszámleépítések nagy száma, illetve az, hogy az idei cégfelszámolási hullám miatt jelentős a bérgarancia­alapból teljesített kifizetés is. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2012 első félévében összesen 235 foglalkoztató jelentett cso­portos létszámleépítést, az érintett munkavállalók szá­ma pedig elérte a 14,2 ezer főt. Ebben szerepel például a Nokia létszámcsökkentése is, ami 3200 dolgozó elbocsátá­sát jelentette. A bejelentett felmondások 57 száza­lékát június végéig végrehajtották, 12 százalékát az év végéig, egy százalékát pedig jövőre tervezik a munkaadók. Az idén már jelentősen emelkedett a munkahelymegőrző támogatásban részesülő vál­lalkozások száma is. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait az első félévben 473 vállalkozás használhat­ta 3095 állás megtartásához. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia­alap részében­­ a felszámolás alatt álló gazdálko­dó szervezetek a dolgozóikkal szemben fennálló munkabér- és végkielégítés­tartozásának kiegyenlítésé­re szolgáló­­ bérgarancia­támogatások kifizetésére 2012-ben 6 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első félévben az NGM tájékoz­tatása szerint összesen 3 milliárd 392,6 millió forin­tot fizettek ki az alapból. A tárca szerint a július és augusztus hónapokban bérgarancia-támogatásra kifizetett összeg nem volt kiugró mértékű, így augusztus végén az előirányzat teljesítése időará­nyosnak tekinthető. Kiss Melinda Katalin AZ NFA MUNKAHEL TÁMOGATÁSÁNAK­ (ELSŐ FÉLÉV) gmegőr: HASZNOS 2011 ző­ULÁSA 2012 Vállalkozások száma (darab) 314 473 Megőrzött munkahelyek (fő) 1905 3095 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Next