Napi Magyarország, 1999. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

2 MAGYARORSZÁG Szilveszter fedél nélkül újabb minisztériumi támogatás a krízishelyzet miatt Az óév utolsó napján a hajléktalanszállókon és az éjjeli menedékhelyeken pezsgővel és virslivel kedveskedtek az otthontalanoknak és az elesetteknek. Bár nem történt újabb fagyhalál az országban, szilveszter éjszakáján is több embert kellett súlyos lehűléssel kórházba szállítani. A Szociális és Családügyi Minisztérium további sürgősségi anyagi támogatást biztosít a téli krízishelyzet enyhítésére. Az új évet az otthontalanok többsége meleg helyen, egy pohár pezsgővel és meleg étellel köszönthette a különböző karitatív szervezetek menedékhelyein. Az év fordulóján szerencsére nem történt fagyhalál, azonban sok utcára szorult embert veszélyeztet folyamatosan a téli hideg. Az Erzsébet Kórház sürgősségi osztályán az elmúlt másfél hónap alatt 35 erősen lehűlt hajléktalant kezeltek az úgynevezett vérmelegítő spirállal - mondta Zacher Gábor főorvos. A fővárosban az Erzsébet Kórház rendelkezik az egyetlen ilyen eszközzel, amellyel a legkönnyebb a lehűlt ember testhőmérsékletének normalizálása. Ezzel a berendezéssel megmentettek már olyan hajléktalant is, akinek teste 19 fokra hűlt le. A főorvos hozzátette: azok a fedélnélküliek, akiknek szervezete tartalékkal rendelkezik, kibírnak akár 10-15 fokos hőveszteséget is. Azok viszont, akik több éve az utcán élnek, esetleg tbc-fertőzöttek, és az idei hidegben már tüdőgyulladást is kaptak, nem élnek túl ilyen mértékű lehűlést. Az óév utolsó napján mintegy 20 veszélyben lévő hajléktalanról érkezett bejelentés a Menhely Alapítványhoz - tudtuk meg az alapítvány illetékesétől. Kökényesi Antal, Budapest rendőrfőkapitánya parancsba adta a BRFK teljes személyi állományának, hogy a hajléktalanok ellátása érdekében működjenek együtt a Menhely Alapítvánnyal. Az utasítás szerint a szolgálatot teljesítő járőröknek telefonon kell értesíteniük a szervezetet, ha a főváros területén kimerült vagy a fagyhalál veszélyének kitett hajléktalanokat látnak. Az alapítvány minden riasztást követően szociális munkást vagy úgynevezett krízisautót küld a helyszínre, és a rászorultak állapotától függően intézkednek. A tél nem csupán a hajléktalanok közül szedi áldozatait. A nagyszámú haláleset - több mint hetven ember fagyott meg az elmúlt másfél hónap alatt - mögött elsősorban a társadalmi szolidaritás elégtelensége húzódik meg, nemritkán az emberi felelőtlenség és gondatlanság - olvasható a Szociális és Családügyi Minisztérium közleményében. Hozzáteszik: a minisztérium újabb sürgősségi támogatást biztosít a téli krízishelyzet kezelésére, elsősorban a szálláshelyek számának szükség szerinti bővítésére, az utcai szolgáltatások - étkeztetés, teajáratok - és az utcai szociális munka megerősítésére. Szilveszter éjszakáján egy kivételével minden hajléktalanszálló és éjjeli menedékely túlzsúfolt volt. -Z Főkapítányi évköszöntő Kökényesi Antal ezredes, fővárosi rendőrfőkapitány és három helyettese, Bökönyi István, Gál Gyula és Szik László rendőr ezredesek köszöntötték a Budapest közterületein szolgálatot teljesítő rendőröket az év utolsó napján. A főkapitány és helyettesei a Moszkva téren, a Nyugati és a Keleti pályaudvarnál, valamint a Blaha Lujza téren kívántak boldog új évet a posztoló rendőröknek, majd kisebb ajándékcsomagokat adtak át nekik. Egy taxisofőrt is hasonlóképpen üdvözölt a főváros rendőri vezetése, megköszönve ezzel a jó együttműködést az egész taxisszakmának. Nyugalmas volt az évforduló Nem történt petárdabaleset Folytatás az 1. oldalról Tegnap a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. munkatársai elszállították az óévbúcsúztató maradványait a közterekről; 150 köbméter szemetet - trombitát, konfettit, álarcot -, és több tízezer üveget - tájékoztatott Szegedi Péter, az FKF Rt. szóvivője. Az új év első napján reggel hattól a délutáni órákig 200-an dolgoztak gépi és kézi szerszámmal a szemételtakarításon. A nagyobb köztéri mulatságok helyszínén, így a Nyugati pályaudvarnál, a Kis- és Nagykörúton, a Vörösmarty téren, valamint az aluljárókban adódott a legtöbb munka. A szilveszteri vigasságok után felhalmozódott idei szemétmenynyiség megfelel a tavalyinak. Z. N.-H. H. Véget ért a mulatság, kezdődhet a takarítás Fotó: Koncz György Belpolitika 250 ezer forintos életbiztosítást kapnak Idén is sorsoltak az év első szülöttjei között Az újév első két órájában összesen öt budapesti és hat vidéki csecsemő, köztük egy ikerpár születéséről érkezett bejelentés az AB-Aegon Biztosítóhoz. Az immár haminckilenc éves hagyomány szerint az éjfél és 1 óra között világra jött újszülöttek közül közjegyző jelenlétében sorsolták ki azt a négy vidéki és egy fővárosi babát, akik 250 ezer forint kezdeti összegű életbiztosítást kaptak ajándékba a biztosítótársaságtól. A Budapest-bébi Litvinov Gregor, szülei orosz állampolgárok. A vidéki nyertes babák: Finta Zsófia (Jászberény), Göndöcs Petra (Veszprém), Suki Evelin (Békéscsaba), Szűcs Márton (Szeged). Az ÁB-bébik népes családjába immár 139-en tartoznak. Vannak köztük hármas és négyes ikrek is, sőt, az 1992. december 19-én született lombikbébi négyes ikrek is tiszteletbeli ÁB-bébik lettek. A nyertesek sorából 44-en már betöltötték a 18. életévüket, s így felvehették az ajándékkötvény alapján járó öszszeget. MTI Nincs egyetértés a vasutas szakszervezetek között Ma folytatódnak a bértárgyalások Az előzetes tervek szerint a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) ma folytatja a bértárgyalásokat a MÁV vezetésével. A másik két vasutas-szakszervezettel ellentétben nem vonta vissza jövő heti sztrájkfelhívását. A Vasutasok Szakszervezete, valamint a Mozdonyvezetők Szakszervezete elállt a munkabeszüntetéstől, mert a csütörtöki egyeztetésen elfogadhatónak tartották a vasúttársaság által a jövő évre vállalt béremelési javaslatot. A tervezet szerint 1999-ben 14,5 százalékos alapbéremelés és 1,5 százalékos teljesítményhez kötött bérfejlesztés járna a MÁV-dolgozóknak. A Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete is elfogadhatónak tartotta a MÁV vezetésének jövő évi béremelési ajánlatát a Vasúti Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén. A VDSZSZ viszont elutasította a tervezetet. A társaság vezetésének ajánlata szerint összességében 16 százalékkal emelkednének a vasutas bérek. A 14,5 százalékból 0,5 százalékot arra használnának fel, hogy az alacsony jövedelmi kategóriákban a számukra kedvezőtlen személyi jövedelemadó szabályai ellenére is nőjön a reálbér. Ebből a 0,5 százalékból jutna továbbá arra, hogy a mozdonyvezetők is elérjék az 1,7 százalékos reálbéremelést. A tárgyaláson ezzel kapcsolatban Sípos István vezérigazgató elmondta: a 0,5 százalékból 600 segédmunkásnál 2 százalékos, 5500 betanított munkásnál 2,1 százalékos reálbéremelést érhetnének el. További 6800 betanított munkásnál az úgynevezett soros előléptetés és más ösztönzők felhasználásával jutnának el a 2 százalékos reálbérnöveléshez. A 0,5 százalékhoz szükséges 215 millió forintból ezután megmaradó összeget használnák fel a mozdonyvezetők keresetemelésére. Más források felhasználásával elérhetnék az 1,7 százalékos reálkeresetemelést a mozdonyvezetői munkakörökben. Ez ugyanakkor még távol áll a Mozdonyvezetők Szakszervezete által követelt 3 százalékos mértéktől. Az ajánlatot visszautasító szakszervezet képviselője a tárgyaláson kijelentette, hogy a 14,5 százalékos alapbéremelés a bértábla szerint csupán 13,4 százalékos növekedést garantál, a többi egyéb juttatásból adódik. A szakszervezet képviselője megengedhetetlennek nevezte, hogy a különféle teljesítményhez kötött juttatásokból a munkavállalók jelentős köre kimarad. Számításaik szerint cáfolható a társaság vezetésének azon állítása, hogy valamennyi dolgozónál reálbér-növekedést eredményez a felajánlott 16 százalékos bruttó keresetemelés. Szerintük jelentős körben, több mint 10 ezer dolgozónál csupán 1 százalék alatti a reálbérszínvonal javulása, de sok munkavállalónál még reálbércsökkenés is feltételezhető. A VDSZSZ szerint a másik két érdekképviselet és a munkáltató által aláírandó dokumentum nem minősül bérmegállapodásnak. A munkáltató jogi szakértője ugyanakkor rámutatott: a munka törvénykönyve szerint a harmadik reprezentatív szakszervezet nélkül aláírandó béremelésre vonatkozó dokumentum kollektív szerződés erejű megállapodásnak minősíthető. A dokumentumot hétfőn véglegesítik a felek. E szerint a vasutasok reálkeresete 1999-ben átlagosan 1,7 százalékkal emelkedhet. Ez a 14 százalékos alapbérfejlesztésből, az 1,5 százalékos teljesítményhez kötött béremelésből, valamint 0,5 százalékos differenciáltan elosztott keresetemelésből valósítható meg. A Felső-Tisza tavaly novemberi, évszázados árhullámának levonulása után eddig több mint százmillió forintot fizettek ki a védekezésre, a károk helyreállítására - mondta Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a megyei védelmi bizottság vezetője. A megye 186 településén az áradás következtében az utakban, a közművekben és az épületekben 643 millió, míg az erdő- és munkagépekben 61 millió forintnyi kár keletkezett. A legsúlyosabb helyzetbe a mezőgazdaság került, éppen a legszegényebb beregi és szatmári részen. Az agrárkamara és a megyei földművelési hivatal felmérése szerint mintegy 3,5 milliárd forint a gazdálkodók kára. A terület 90 százaléka bevetetlen, legutoljára a II. világháború idején maradtak el ennyire a mezőgazdasági munkákkal. A károk enyhítésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium még 1998-ban elkülönített 750 millió forintot, az új esztendőben további egymilliárdra számíthatnak a gazdálkodók. Az árhullám levonulása után látszik, hogy a folyó Tiszabecs, Tiszakóród és Tiszaszentmárton térségében egyes kanyarokban elmosta a partot, 20-40 métert is elsodorva belőle. Tavasszal kősarkantyúk beépítésével gátolják meg a további károkat. A veszélyeztetett területeken igazítottak a nyúlgátakon, igyekeztek helyreállítani az utakat. Tarpánál, az ukrán határ térségében újabb 200 méteres szakaszon támasztóbordákkal erősítették meg azt a töltést, amelyet a novemberi nagy víznyomás odébb tolt néhány méterrel. Ezekben a hetekben tekintik át a szakértők az árvízvédekezés fejlesztési terveit. A költségvetésben a töltések megerősítésére 850 millió forintot szavazott meg az Országgyűlés. A vízügyi szakemberek arra számítanak, hogy a költségvetés általános tartalékából az év folyamán még további 2 milliárd forintot kapnak a legfontosabb munkálatok elvégzésére. Cselényi-MTI Szabolcsi mérleg Százmilliós árvízkárok Villamosok metró helyett Felemás fővárosi tervek, sovány milliárdok A főváros új, hétéves közlekedésfejlesztési terve szerint ismét előtérbe kerül a villamoshálózat fejlesztése, tekintettel a négyes metróról szóló vita várható elhúzódására. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke mégis elégedetlen. Szerinte alig tapasztalható előrelépés, hiszen jobbára csak a kötelességét teljesíti a Városháza azzal, hogy felújít egykét, évek óta szüneteltetett vagy nagyon rossz állapotú villamosjáratot. Valódi fejlesztésekre csak sovány milliárdok jutnak, ráadásul a hétéves terv még csak nem is kötelező érvényű. A fejlesztési terv első helyen foglalkozik a Ferihegyi repülőtér tömegközlekedési összeköttetésének javításával, miszerint a reptér utasait vonatok szállítanák a Kőbánya-Kispest vasútállomásra. A koncepció a 4-es metrót ugyan tartalmazza, de figyelmet fordít az ahhoz kapcsolódó, illetve azzal párhuzamos felszíni tömegközlekedési fejlesztésekre is. Ez az elv azonban a konkrét összegek és határidők felsorolásánál kevésbé mutatkozik meg. Ugyanis szinte csak olyan fejlesztéseket számszerűsítettek, amelyek nem a 4-es metró felszíni kiváltását szolgálják: 10,2 milliárd forintot szánnak a budai alsó rakpart bővítésére, mely 2004-ben fejeződne be. Az Újpesti új Duna-híd finanszírozását a kormánytól várják, de az ahhoz kapcsolódó közúti fejlesztésekre 36 milliárdot kívánnak elkölteni, javarészt a Körvasútsori körút idén kezdendő és 2011-ig történő kiépítésére. Az 1-es villamos továbbépítését szintén ebben az évben kezdik meg, s egy év alatt a Vajda Péter utcáig készülnek el, 1,7 milliárdos költséggel. A Keleti pályaudvartól induló 44-es villamost 9,4 milliárdért újra kívánják indítani, az új lágymányosi egyetemi negyed megnyitásával párhuzamosan pedig mindkét irányba meghosszabbítják a 19-es villamost s azt összekötik a 17-es villamossal. Lukács András úgy véli: az üres szavak mögött nem látható, hogy valóban nagyobb összeget szánnának a fejlesztésekre, hiszen csupán a villamos-, HÉV-, metró-, és trolihálózat felújítására évi húszmilliárd kellene. Sajnálatos, hogy úgy határoztak az összegekről és a határidőkről, hogy nem várták meg a közeljövőben elkészülő közlekedési rendszerfejlesztési tervet, így fordulhatott elő, hogy hibás súlypontozással kevésbé fontos feladatokat részesítnek előnyben. Például az első helyekre sorolt Ferihegyi vasúti öszszeköttetés kiépítése csupán évi kétmillió utasnak nyújt jobb közlekedési lehetőséget, amíg az M1-M7-es autópályák felől jövő, s a város zsúfoltságát nagymértékben növelő, összesen évi 45 milliószor belépő autós utas tömegközlekedésre tereléséhez semmilyen fejlesztést nem szorgalmaztak. Értelmetlen a kiemelt helyen szereplő rakpartbővítési terv is, hiszen nagyon kevés autós halad át a fővároson észak-déli irányba, így a bővítéssel csak az agglomerációból Budapestre áramló forgalmat gerjesztenék. Villamosfejlesztésekre kevés pénzt szántak, főként olyan feladatokra, amiket mindenképpen el kell végezni. A legkézenfekvőbb fejlesztésre, a rendkívül olcsó, de nagymértékű javulást eredményező zárt busz- és villamossávok kiépítésére pedig csupán 75 millió forintot szavaztak meg 1999-re. hgeri 1999. január 2., szombat Ökotanácsadás gazdáknak A környezetvédelmi felügyelőségek Magyarországon inkább hatósági feladatokat látnak el, s - szűkös anyagi lehetőségeikből adódóan - nem foglalkoznak környezetgazdálkodási tanácsadással, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tanácsadó szolgálatot indít vidéki gazdáknak az év elejétől. Az a céljuk, hogy olyan lehetőségeket ajánljanak, amellyel a gazdák földjeiken megvédhetik a madárvilágot, de nem csorbulnak a gazdálkodói érdekeik sem. A szervezet több mint húszmillió forintot kapott a feladatra, nagyobb részt a PHARE-alaptól, kisebb részt a vidékfejlesztési tárcától és az egyesület brit testvérszervezetétől. A magyar programot szakmai tanácsadással is segítő RSPB brit madárvédő szervezet, amely Európa legnagyobb természetvédő mozgalma, három hónapot töltött az MME felkészítésével. - Sok vidéki gazdálkodó és halastó-tulajdonos, akik főként védett és részlegesen védett területeken tevékenykednek, nem is tudják, hogy milyen állami támogatásokat kaphatnak, ha a környezetkímélő gazdálkodási formát választják - hangzott el a szervezet tájékoztatóján. Az MME különös figyelmet fordít arra, hogy a gazdákat a gyepek, a nádasok és az erdők védelmére biztassa, s sok olyan praktikát kínál, amely számos esetben még csak jelentősebb munkát vagy anyagi ráfordítást sem igényel. A tanácsadókat a 06-30- 952-5128-as vonalon lehet elérni, kérésre akár ingyenes helyszíni tanácsadást is vállalnak. H. G.